Békésmegyei közlöny, 1878 (5. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1878-08-01 / 61. szám

»BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" I260. 48. SZÁM. bocsánatot kérünk, de ez ferdítés. Ilyen sült bo­londságot újdondászunk nem mondott. Soha sem nevezte a t gróf urat azért ultramontánnak, mert Csabán fel fog fellépni, hanem azért, mert az, és mint ilyen Csabára nem való, mely mindig szabad eszmékért küzdött. Hogy a csabai népnek azért kell ellenzé­kinek lennie, mert mindig az volt : oly tan mely­ben legkisebb józan logika nincsen. Yolt ellen­zéki, azért mert saját pártja ellenzéki volt s addig mig saját pártja az volt. Mihelyt anonban épen pártjából alakult a kormány: meg kellett szűnni ellenzékinek lenni, és addig, mig saját pártjából való férfiak vannak a kormányon nem lehet el­lenzéki. Az tehát, hogy mindig ellenzéki volt nem ok, (de nem is igaz,) mert különben ha a csabaiak véletlenül ma Apponyit mint ellenzékit megválasztanák, és Apponyi holnap kormányra jut, Sincerus szerint, minthogy annak ki ellen­zéki, RjZclZ kormánynak opponáló volt, mindig annak kell lennie, a mi jó csabaiaknak rögtön Apponyi zászlaját elhagyni és ismét azon párt­hoz kellene csatlakozniok a mely az Apponyi kormánynak ellenzéke, mert csak akkor volna Sincerus szerint „elvhü", ha mindig ellenzéki. Hogy a tisztelt gróf ur családja 1873-dik évben tekintélyes adománnyal segítette a község szegényeit, azt, ugy hisszük maga a gróf ur sem róvja tel magának érdemül, sőt ha ő maga se­gítette volna, azt ee lehet érvül arra nézve fel­hozni, hogy képviselőnek válasszuk, ha elveinket nem osztja. Sincerus ur többi állításaira, ezen igénytelen de legmélyebb meggyőződésünk szülte előadásá­ban már megfeleltünk. Végre ismételve felhívjuk Csaba város vá­lasztóit, hogy maradjanak elvhüek, és válassza­nak szabadelvű párti képviselőt, dr. Szeberényi Gusztávot ki habár közönséges polgár, tudo­mánya ós képzettsége által lett az a mi, supe­rintendens ós kir. tanácsos. Koronázzuk ezzel egyszersmind a polgári érdemet, mely annál tiszteletre méltóbb, mivel önere­jéből küzde fel magát a legmagasabb polezra, nem vesztegetve a népet fényes czime és gaz­dagság által . . . . — Bevonultak csapataink Boszniába és Herezego­vinábn, rendben és zavartalanul. És ezzel kezdetét veszi monarchiánk keleti actiója, az igaz, hogy nem vérontás­sal, mint ezt sokan óhajtották, de kétségtelenül oly czél­ból, mely sokkal nagyobb hasznára fog válni a monar­chiának. Ctat fognak terni kereskedelmünknek ós ipa­runknak kelet felé és maradandóbb sikereket fogunk aratni, mint a minőket erőszakkal lehet elérni. — Az olaszországi tüntetések és izgatások egyre folynak, ügyszólván nyilvánosan toborozzák az önkóny­teseket. A szabadelvű párt jul. 28. tartott gyűlésében dr. Szeberényi Gusztáv superintendens urnák egyenesen a nép tájékozíatására s megnyugtatá­sára tartott nagyhatása beszédét szó-szerint nem adhatván, be kell érnünk az alább közlöttel, mely az elmondottat legalább főbb vonásaiban, mene­tében meglehetősen megőrizte : „Huszonöt éve, ugy szólt at. képviselőjelölt ur, tisztelt polgártársak hogy Isten kegyelmébő e város kebeleben működöm. Egy negyed szá­zad tünt le, a hogy — megosztva, veletek a csapások minden nemét, veletek érezve örömben, bánatban — a tietek vagyok; ilyen alkalom azonban, amikor országos dolgokról vagyok szó­landó, ma nyilik először körötökben, hogy ele­get tegyek kivánságtoknak, kik erre felszólítot­tatok, kértetek. A mint tudjátoK: e kedves magyar hazában országos törvényeket alkotni, nem egyeseknek önkénye, hanem az országgyűlés van hivatva. A felejthetetlen korszakot alkotó 1848-iki évtől fogva, különösen az 1867-ki kiegyezés alap­ján Magyarország alkotmányos jogait nem egyes osztály, hanem a nemzet egésze élvezi s hazánk az osztrák-magyar birodalomnak — ő felsége ausztriai császár és apostoli magyar király ural­kodása alatt — nem alárendelt, hanem önálló egyenjogú felét képezi. Három évi időközönként meg-meg ujul azon férfiak választása, kik arra hivatvák, hogy ta­nácskozzanak mindazon dolgokról, a mik a nép, a nemzet, az ország javára lehetnek. Igy álla­nak elő a törvények melyeknek hódolunk, kö­telességünk hódolni akkor, amikor e törvénye­ket ekként, országos képviselőiuk közvetítése által mi magunk alkotjuk magunknak. Könnyű megérteni hogy a hol az ország oly különböző községeinek, vidékeinek, megyéinek tépviselői — négy százat meghaladó számban — tanácskoznak, hogy ott pártok állnak elő. A dolog s emberi természetünk hozza magával, logy a czél megválasztásában egyesek ezen, mások más uton indulnak, haladnak. Feltehetjük azonban mindnyájukról az egyet, hogy csakis tót akarnak. Miként is tehetnők fel bárkiről, hogy — mint a haza hű fia, gyermeke, — Isten ke­gyelméből hazája nagyságát, népeinek boldogu­ását őszintén, forrón ne kívánná szivében ! Mindeneket kielégíteni akarni, nehéz ; Isten maga nem képes rá, annál kevésbé mi halandó, véges emberek. „Részszerint van bennünk az ismeret." Azt azonban ismerjük, tudjuk, hogy szabadságra va­gyunk hivatva; lelki szabadszágra mindenek előtt a melynél fogva akarjuk, kívánjuk, hogy lelki­ismereti szabadsága, vallásos meggyőződése te­kintetében, — Istenét vallhatván, tisztelhetvén szabadon — senki rövidséget, nyomatást ne szen­vedjen ; e tekintetben jelszavunk : jogokat ked­vezményeket egyes felekezetektől nem elvenni, de ezeket egyenlőképen kiterjeszteni ; az elavult, középkori patronátusi terhektől szabadulni ; egy­szersmind polgári szabadságra, mely szerint földi életünk s terheinek megkönnyítésén, jólétünk fel­virágoztatásán jövőnk biztosításán, a törvény kor­átai között, fáradhatunk, munkálkodhatunk. Ez ama párt hazánkban s Istennek hála a eghatalmasabb meiyTe szabadságot írván zász­ajára, magát szabadelvű pártnak nevezi. Mint polgár e párthoz tartoztam s tartozom magam is, tartoznak azok, kik engem bizalom­mal felszólítottak, hogy a lelkiek terén végzen­dőim mellett az országgyűlési képviselőséget egye­lőre jelöltséget, magamra vállaljam. Isten a tanúm, ! hogy nem gondoltam rá, nem kerestem ezt; hogy soüá mérlegeltem vall­jon előhaladott korom, több nemű teendőim mel­lett magamra vehetném-e ez ujabb gondot, terhet még akkor is, ha erre polgártársaim többsége által felszólittatom S csak azután amikor többé kitérnem nem lehete,' amikor, lelkiismeretes ta­nácskozásaim körébe vontam magát az urat : lettem hajlandóvá — ha kell — népem kíván­ságára, részt venni ama hazánk s polgári éle­tünk javát czélzó, országos tanácskozásokban ; ugy azonban hogy e mellett szeretett egyházam s ennek hivei semmi tekintetben rövidséget ne szenvedjenek. Feltűnt lelkemben az ó testamen­tomi Nehemiás, aki, bárha a perzsakirály taná­csosa vala s csak időről-időre látogathatta meg Jeruzsálemet, mindazáltal nem szűnt meg nem­zetét papként is sok haszonnal, áldásosán építeni. B i z t o s i t o k mindenkit, hogy senkinek magamat fel nem toltam, ez irányban nem ke­restem, de kerestettem ; s ha tisztelt polgártár­saim hiszik, hogy kedves városunkat, Csabát, annak népét, érdekeit az országgyűlésen nálam­nál bárki hivatottabban képviselheti, hallgatva lelKök sngallatára szavazzanak legjobb meggyő­ződésük szerint, én vagyok, ós maradok tovabbra is, a ki voltam eddig, e városnak, polgártársa­imnak hű munkása, őszinte barátja, kívánva Is­tentől mindnyájoknak erőt, egészséget, áldást családi tüzhelyöknél, polgári működésűk körében, A minden áldások Istene tartsa fenn közöttünk továbbra is az egyetértést békességet, s tegye állandóan virágzóvá nagygyá, boldoggá a hazát! Éljen ! Z T Á Y I R A _T_ 0 K. * Bród, julius 29. Az osztrák-magyar csapatok ma teljes rendben és zavar nélkül átlépték a birodalom ha­tárát, János Salvator főherczeg a dandár élén bevonult Berberbe. * Bécs, jul. 29. A Politische Oorrespondenz kon­stantinápolyi értesülése szerint a szultán tegnap ratiiicálta berlini szerződést. * Bécs, jul. 29. A királyasszony 1000 frtot aján­dékozott a behívott tartalékosok családjai részére. * Teplicz, jul. 29. A várost földiszitették a német cfászár ide érkezése alkalmából. A helytartó Bodenbach­ban fogadja őt. * Bród, jul. 29. Ma reggel Gradiska mellett is át­keltek az osztrák-magyar csapatok a Száván. A vár török őrsége visszavonult. MEGYEI HIREK. — Hirdetmény. A tisztelt választó közön­ségnek ezennel tudomására hozatik : hogy a f. évi augusztus hó 5-én tartandó országgyűlési íépviselő választás alkalmával, a netalán szük­ségessé válandó szavazás esetére az I-sö és 11. tizedben lakó választók a választási elnök veze­tése alatti szavazatszedő küldöttség előtt, a vá­rosháza földszinti köztermében, a Ill-ik IV-ik tizedben továbbá a szöllökben és pusztán lakó vá­lasztók a jelölt sorrendben — a szavazatszedö cüldöttség elnöke előtt, a városháza földszinti pénztári termeiben fogják szavazati jogukat gya­korolhatni. — A szavazók az udvar felöli ajtó­kon lépnek be a szavazó termekbe, és a kapu alatti ajtókon távoznak. — B.-Csabán, 1878. évi julius hó 28. A központi választmány. * Két egyén, Fischer Ignácz ós Goldstein Ara­nyos fogatott el május hóban a csabai főcsendbiztos ál­tal, kik alakilag teljesen szavahihető, de hamisított hiva­talos okmányok alapján kéregettek egy tolnamegyei Jó­zsafü nevezetű tűzkarosult izr. hitközség részére könyör­adományokat. Ezen egyének közt Fischer Ignácz, a na­pokban marasztaltatott, el másfel évi börtönre a b.-gyulai törvényszók által, Goldstein-Aranyos azonban, kinek ab­beli állítása ellenében, hogy ő csak fuvarosa volt kére­gető Fischer lgnáeznak és nem tudta azt, hogy ez hamis okmányok alapján csalja a világot, csak Fischer Ignácz vádlott vallott, bizonyítékok elégtelenségéből felmentetett. — Alig hozatott meg ez Ítélet, midőn néhány nappal később a szabadkai ügyészség egy Weinwurm nevü egyént küldött át a csabai járásbírósághoz, hol Kubek járásbiró ur szakértő vizsgálata mellett az előbbeni ügy folyt, ki egy Fibcher Ignáczóhoz teljesen azonos kéztől irt hamis pecsétek ez aláírások, — alapján még nagyobb mérvben üzie a kéregetést. Nevezetes, hogy legalább 50 községben kéregetett és bemutatta okmányait és mindenhol engedélyt kapott a kéregetésre, a nélkül, hogy a turpiságot észre­vettek volna. * Krecsányi Sarolta asszony csabai vendégjáté­kának nem kedvez az idő. Mindig esik ós sár van. De a vonzerő mit élénk játéka és kellemesen csengő hangja gyakorol, épen ezáltal tűnik ki legjobban, hogy eső ós sár daczára, még is megtelik a s/inház, ha nem is zsú­folásig. Eddig a „Herczegasszony" czimü operetben, Va­hot „Huszárcsiny" czimü népszínművében és „Fatiniczá­ban" lépett fel. A közönség igen rokonszenvesen fogadta a vendéget. — Folyó hó 27-én esti 6 órakor érkezett Szar­vasra a „Petőfi" nevü gőzhajó, mely Gyoma és Szarvas között fog közlekedni mindaddig, mig a vaspálya elké­szül. Másnap azaz 28-án délben Gyoma felé indult. Most a Körösön méreteket tesz s egy két nap múlva a napon­kénti közlekedés megindul. — Hermán Ottó f. hó 28-án jött Szarvasra. Ti­zenhét lovas s huszonegy kocsiból állott azon tüntetés, melyhez olyan nagyon készültek a szélsőbaliak. Herman­nal Mocsári is eljött, a programmbeszéd meghallgatá­sában nem éppen sokan vettek részt, a minek oka rész­ben talán a kedvezőtlen idő is. Mocsári is szónokolt s mint mondják a fültanuak egyebek között igy : ítéljétek el az átkos kormányt, ítéljétek el halálra!" meg aztán : „ha 10 évig" dult "volna a legkegyetlenebb háború ha­zánkban, olyan pusztítást nem vitt volna végbe, mind a minőt e kormány három év alatt tett! Minek aztán ter­mészetes viszhangja egy az „egyenlőséget" „egyen­jogúságot" mindig száján hordozó paraszt ember aj­káról ez volt, „le az uraukal! lám hova milyen hinárba vezetnek minket!" Felvilágosodás! mikor jön el a te or­szágod! Délben és estve bankett volt a „Sas" vendéglő udvarán. Másnap, miután Tóth Pál vezetése mellett meg­látogatták híveiket a két honboldogitó apostol, visszament. F. hó 29. lett a szarvasi r. katn. egyház uj orgonája, melyet Kiszel István debreczeni orgona-épitö készitett köz­használatnak átadva. Az orgona 8 változatú s igen csinos. A szakértők, kik műbirákul voltak felszólítva t. Chován Zsig­mond s Zvarinyi Lajos urak a szarvasi ev. egyház orgo­nistái; tovább t. Benka Gyula tanár ur s Hajas Pál r. kath. tanitó s kántor ur egybehangzóan a legkedvezőbben ítéltek az uj orgona felől. — Szombat óta Szarvason egyre esik. Az iga­zán forró napokra elkellett ez a kis időváltozás, hanem már elég is volna, mert a nyomtatást nagyon hátráltatja. — A gyomai választó kerület szabadelvű párt­jának nagyszámú küldöttsége járt jul. 29-ón Zsilinszky Mihály volt orsz. kepviselő urnái Csabán, hogy őt külön hivatalosan is felszólítsák a képviselőjelöltség elvállalására. Megyénk tisztelt veteránja Bonyhay B. ur volt a küldött­ség szónoka, kinek lelkes felhívó szózatára Zsilinszky M. ur meghatottan válaszolt felajánlva tehetségeit a haza szolgálatára. Este közvacsora volt, melyen lelkes felkö-

Next

/
Thumbnails
Contents