Békésmegyei közlöny, 1878 (5. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1878-08-01 / 61. szám

»BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" I260. 48. SZÁM. bocsánatot kérünk, de ez ferdítés. Ilyen sült bolondságot újdondászunk nem mondott. Soha sem nevezte a t gróf urat azért ultramontánnak, mert Csabán fel fog fellépni, hanem azért, mert az, és mint ilyen Csabára nem való, mely mindig szabad eszmékért küzdött. Hogy a csabai népnek azért kell ellenzékinek lennie, mert mindig az volt : oly tan melyben legkisebb józan logika nincsen. Yolt ellenzéki, azért mert saját pártja ellenzéki volt s addig mig saját pártja az volt. Mihelyt anonban épen pártjából alakult a kormány: meg kellett szűnni ellenzékinek lenni, és addig, mig saját pártjából való férfiak vannak a kormányon nem lehet ellenzéki. Az tehát, hogy mindig ellenzéki volt nem ok, (de nem is igaz,) mert különben ha a csabaiak véletlenül ma Apponyit mint ellenzékit megválasztanák, és Apponyi holnap kormányra jut, Sincerus szerint, minthogy annak ki ellenzéki, RjZclZ kormánynak opponáló volt, mindig annak kell lennie, a mi jó csabaiaknak rögtön Apponyi zászlaját elhagyni és ismét azon párthoz kellene csatlakozniok a mely az Apponyi kormánynak ellenzéke, mert csak akkor volna Sincerus szerint „elvhü", ha mindig ellenzéki. Hogy a tisztelt gróf ur családja 1873-dik évben tekintélyes adománnyal segítette a község szegényeit, azt, ugy hisszük maga a gróf ur sem róvja tel magának érdemül, sőt ha ő maga segítette volna, azt ee lehet érvül arra nézve felhozni, hogy képviselőnek válasszuk, ha elveinket nem osztja. Sincerus ur többi állításaira, ezen igénytelen de legmélyebb meggyőződésünk szülte előadásában már megfeleltünk. Végre ismételve felhívjuk Csaba város választóit, hogy maradjanak elvhüek, és válasszanak szabadelvű párti képviselőt, dr. Szeberényi Gusztávot ki habár közönséges polgár, tudománya ós képzettsége által lett az a mi, superintendens ós kir. tanácsos. Koronázzuk ezzel egyszersmind a polgári érdemet, mely annál tiszteletre méltóbb, mivel önerejéből küzde fel magát a legmagasabb polezra, nem vesztegetve a népet fényes czime és gazdagság által . . . . — Bevonultak csapataink Boszniába és Herezegovinábn, rendben és zavartalanul. És ezzel kezdetét veszi monarchiánk keleti actiója, az igaz, hogy nem vérontással, mint ezt sokan óhajtották, de kétségtelenül oly czélból, mely sokkal nagyobb hasznára fog válni a monarchiának. Ctat fognak terni kereskedelmünknek ós iparunknak kelet felé és maradandóbb sikereket fogunk aratni, mint a minőket erőszakkal lehet elérni. — Az olaszországi tüntetések és izgatások egyre folynak, ügyszólván nyilvánosan toborozzák az önkónyteseket. A szabadelvű párt jul. 28. tartott gyűlésében dr. Szeberényi Gusztáv superintendens urnák egyenesen a nép tájékozíatására s megnyugtatására tartott nagyhatása beszédét szó-szerint nem adhatván, be kell érnünk az alább közlöttel, mely az elmondottat legalább főbb vonásaiban, menetében meglehetősen megőrizte : „Huszonöt éve, ugy szólt at. képviselőjelölt ur, tisztelt polgártársak hogy Isten kegyelmébő e város kebeleben működöm. Egy negyed század tünt le, a hogy — megosztva, veletek a csapások minden nemét, veletek érezve örömben, bánatban — a tietek vagyok; ilyen alkalom azonban, amikor országos dolgokról vagyok szólandó, ma nyilik először körötökben, hogy eleget tegyek kivánságtoknak, kik erre felszólítottatok, kértetek. A mint tudjátoK: e kedves magyar hazában országos törvényeket alkotni, nem egyeseknek önkénye, hanem az országgyűlés van hivatva. A felejthetetlen korszakot alkotó 1848-iki évtől fogva, különösen az 1867-ki kiegyezés alapján Magyarország alkotmányos jogait nem egyes osztály, hanem a nemzet egésze élvezi s hazánk az osztrák-magyar birodalomnak — ő felsége ausztriai császár és apostoli magyar király uralkodása alatt — nem alárendelt, hanem önálló egyenjogú felét képezi. Három évi időközönként meg-meg ujul azon férfiak választása, kik arra hivatvák, hogy tanácskozzanak mindazon dolgokról, a mik a nép, a nemzet, az ország javára lehetnek. Igy állanak elő a törvények melyeknek hódolunk, kötelességünk hódolni akkor, amikor e törvényeket ekként, országos képviselőiuk közvetítése által mi magunk alkotjuk magunknak. Könnyű megérteni hogy a hol az ország oly különböző községeinek, vidékeinek, megyéinek tépviselői — négy százat meghaladó számban — tanácskoznak, hogy ott pártok állnak elő. A dolog s emberi természetünk hozza magával, logy a czél megválasztásában egyesek ezen, mások más uton indulnak, haladnak. Feltehetjük azonban mindnyájukról az egyet, hogy csakis tót akarnak. Miként is tehetnők fel bárkiről, hogy — mint a haza hű fia, gyermeke, — Isten kegyelméből hazája nagyságát, népeinek boldoguását őszintén, forrón ne kívánná szivében ! Mindeneket kielégíteni akarni, nehéz ; Isten maga nem képes rá, annál kevésbé mi halandó, véges emberek. „Részszerint van bennünk az ismeret." Azt azonban ismerjük, tudjuk, hogy szabadságra vagyunk hivatva; lelki szabadszágra mindenek előtt a melynél fogva akarjuk, kívánjuk, hogy lelkiismereti szabadsága, vallásos meggyőződése tekintetében, — Istenét vallhatván, tisztelhetvén szabadon — senki rövidséget, nyomatást ne szenvedjen ; e tekintetben jelszavunk : jogokat kedvezményeket egyes felekezetektől nem elvenni, de ezeket egyenlőképen kiterjeszteni ; az elavult, középkori patronátusi terhektől szabadulni ; egyszersmind polgári szabadságra, mely szerint földi életünk s terheinek megkönnyítésén, jólétünk felvirágoztatásán jövőnk biztosításán, a törvény korátai között, fáradhatunk, munkálkodhatunk. Ez ama párt hazánkban s Istennek hála a eghatalmasabb meiyTe szabadságot írván zászajára, magát szabadelvű pártnak nevezi. Mint polgár e párthoz tartoztam s tartozom magam is, tartoznak azok, kik engem bizalommal felszólítottak, hogy a lelkiek terén végzendőim mellett az országgyűlési képviselőséget egyelőre jelöltséget, magamra vállaljam. Isten a tanúm,

! hogy nem gondoltam rá, nem kerestem ezt; hogy soüá mérlegeltem valljon előhaladott korom, több nemű teendőim mellett magamra vehetném-e ez ujabb gondot, terhet még akkor is, ha erre polgártársaim többsége által felszólittatom S csak azután amikor többé kitérnem nem lehete,' amikor, lelkiismeretes tanácskozásaim körébe vontam magát az urat : lettem hajlandóvá — ha kell — népem kívánságára, részt venni ama hazánk s polgári életünk javát czélzó, országos tanácskozásokban ; ugy azonban hogy e mellett szeretett egyházam s ennek hivei semmi tekintetben rövidséget ne szenvedjenek. Feltűnt lelkemben az ó testamentomi Nehemiás, aki, bárha a perzsakirály tanácsosa vala s csak időről-időre látogathatta meg Jeruzsálemet, mindazáltal nem szűnt meg nemzetét papként is sok haszonnal, áldásosán építeni. B i z t o s i t o k mindenkit, hogy senkinek magamat fel nem toltam, ez irányban nem kerestem, de kerestettem ; s ha tisztelt polgártársaim hiszik, hogy kedves városunkat, Csabát, annak népét, érdekeit az országgyűlésen nálamnál bárki hivatottabban képviselheti, hallgatva lelKök sngallatára szavazzanak legjobb meggyőződésük szerint, én vagyok, ós maradok tovabbra is, a ki voltam eddig, e városnak, polgártársaimnak hű munkása, őszinte barátja, kívánva Istentől mindnyájoknak erőt, egészséget, áldást családi tüzhelyöknél, polgári működésűk körében, A minden áldások Istene tartsa fenn közöttünk továbbra is az egyetértést békességet, s tegye állandóan virágzóvá nagygyá, boldoggá a hazát! Éljen ! Z T Á Y I R A

_T_

0 K. * Bród, julius 29. Az osztrák-magyar csapatok ma teljes rendben és zavar nélkül átlépték a birodalom határát, János Salvator főherczeg a dandár élén bevonult Berberbe. * Bécs, jul. 29. A Politische Oorrespondenz konstantinápolyi értesülése szerint a szultán tegnap ratiiicálta berlini szerződést. * Bécs, jul. 29. A királyasszony 1000 frtot ajándékozott a behívott tartalékosok családjai részére. * Teplicz, jul. 29. A várost földiszitették a német cfászár ide érkezése alkalmából. A helytartó Bodenbachban fogadja őt. * Bród, jul. 29. Ma reggel Gradiska mellett is átkeltek az osztrák-magyar csapatok a Száván. A vár török őrsége visszavonult. MEGYEI HIREK. — Hirdetmény. A tisztelt választó közönségnek ezennel tudomására hozatik : hogy a f. évi augusztus hó 5-én tartandó országgyűlési íépviselő választás alkalmával, a netalán szükségessé válandó szavazás esetére az I-sö és 11. tizedben lakó választók a választási elnök vezetése alatti szavazatszedő küldöttség előtt, a városháza földszinti köztermében, a Ill-ik IV-ik tizedben továbbá a szöllökben és pusztán lakó választók a jelölt sorrendben — a szavazatszedö cüldöttség elnöke előtt, a városháza földszinti pénztári termeiben fogják szavazati jogukat gyakorolhatni. — A szavazók az udvar felöli ajtókon lépnek be a szavazó termekbe, és a kapu alatti ajtókon távoznak. — B.-Csabán, 1878. évi julius hó 28. A központi választmány. * Két egyén, Fischer Ignácz ós Goldstein Aranyos fogatott el május hóban a csabai főcsendbiztos által, kik alakilag teljesen szavahihető, de hamisított hivatalos okmányok alapján kéregettek egy tolnamegyei Józsafü nevezetű tűzkarosult izr. hitközség részére könyöradományokat. Ezen egyének közt Fischer Ignácz, a napokban marasztaltatott, el másfel évi börtönre a b.-gyulai törvényszók által, Goldstein-Aranyos azonban, kinek abbeli állítása ellenében, hogy ő csak fuvarosa volt kéregető Fischer lgnáeznak és nem tudta azt, hogy ez hamis okmányok alapján csalja a világot, csak Fischer Ignácz vádlott vallott, bizonyítékok elégtelenségéből felmentetett. — Alig hozatott meg ez Ítélet, midőn néhány nappal később a szabadkai ügyészség egy Weinwurm nevü egyént küldött át a csabai járásbírósághoz, hol Kubek járásbiró ur szakértő vizsgálata mellett az előbbeni ügy folyt, ki egy Fibcher Ignáczóhoz teljesen azonos kéztől irt hamis pecsétek ez aláírások, — alapján még nagyobb mérvben üzie a kéregetést. Nevezetes, hogy legalább 50 községben kéregetett és bemutatta okmányait és mindenhol engedélyt kapott a kéregetésre, a nélkül, hogy a turpiságot észrevettek volna. * Krecsányi Sarolta asszony csabai vendégjátékának nem kedvez az idő. Mindig esik ós sár van. De a vonzerő mit élénk játéka és kellemesen csengő hangja gyakorol, épen ezáltal tűnik ki legjobban, hogy eső ós sár daczára, még is megtelik a s/inház, ha nem is zsúfolásig. Eddig a „Herczegasszony" czimü operetben, Vahot „Huszárcsiny" czimü népszínművében és „Fatiniczában" lépett fel. A közönség igen rokonszenvesen fogadta a vendéget. — Folyó hó 27-én esti 6 órakor érkezett Szarvasra a „Petőfi" nevü gőzhajó, mely Gyoma és Szarvas között fog közlekedni mindaddig, mig a vaspálya elkészül. Másnap azaz 28-án délben Gyoma felé indult. Most a Körösön méreteket tesz s egy két nap múlva a naponkénti közlekedés megindul. — Hermán Ottó f. hó 28-án jött Szarvasra. Tizenhét lovas s huszonegy kocsiból állott azon tüntetés, melyhez olyan nagyon készültek a szélsőbaliak. Hermannal Mocsári is eljött, a programmbeszéd meghallgatásában nem éppen sokan vettek részt, a minek oka részben talán a kedvezőtlen idő is. Mocsári is szónokolt s mint mondják a fültanuak egyebek között igy : ítéljétek el az átkos kormányt, ítéljétek el halálra!" meg aztán : „ha 10 évig" dult "volna a legkegyetlenebb háború hazánkban, olyan pusztítást nem vitt volna végbe, mind a minőt e kormány három év alatt tett! Minek aztán természetes viszhangja egy az „egyenlőséget" „egyenjogúságot" mindig száján hordozó paraszt ember ajkáról ez volt, „le az uraukal! lám hova milyen hinárba vezetnek minket!" Felvilágosodás! mikor jön el a te országod! Délben és estve bankett volt a „Sas" vendéglő udvarán. Másnap, miután Tóth Pál vezetése mellett meglátogatták híveiket a két honboldogitó apostol, visszament. F. hó 29. lett a szarvasi r. katn. egyház uj orgonája, melyet Kiszel István debreczeni orgona-épitö készitett közhasználatnak átadva. Az orgona 8 változatú s igen csinos. A szakértők, kik műbirákul voltak felszólítva t. Chován Zsigmond s Zvarinyi Lajos urak a szarvasi ev. egyház orgonistái; tovább t. Benka Gyula tanár ur s Hajas Pál r. kath. tanitó s kántor ur egybehangzóan a legkedvezőbben ítéltek az uj orgona felől. — Szombat óta Szarvason egyre esik. Az igazán forró napokra elkellett ez a kis időváltozás, hanem már elég is volna, mert a nyomtatást nagyon hátráltatja. — A gyomai választó kerület szabadelvű pártjának nagyszámú küldöttsége járt jul. 29-ón Zsilinszky Mihály volt orsz. kepviselő urnái Csabán, hogy őt külön hivatalosan is felszólítsák a képviselőjelöltség elvállalására. Megyénk tisztelt veteránja Bonyhay B. ur volt a küldöttség szónoka, kinek lelkes felhívó szózatára Zsilinszky M. ur meghatottan válaszolt felajánlva tehetségeit a haza szolgálatára. Este közvacsora volt, melyen lelkes felkö-