Békésmegyei közlöny, 1878 (5. évfolyam) január-december • 1-104. szám
1878-07-07 / 54. szám
tBÉKÉSMEGYET KÖZLÖNY" 1878. 54. SZÁMügy miniszteri leiratot julius 3-án az egyes központi választmányokhoz a kormány elkiildötte. — Platcr gróf, a lengyel emigratio ismeretes vezére, memorandumot intézett a kongreszushoz a lengyelek nevében. — Perczel Béla volt igazságügyminiszter kinevezésére vonatkozólag a hivatalos lap jul 5. száma a következőt tartalmazza: „Igazságügyi magyar miniszterem előterjesztésére, bonyhádi Perczel Béla volt igazságügyminisztert Curiám semmitőszéki osztályához alelnökké kinevezem. Kelt Schönbrunnban, 1878. évi juliusbó 2-án. Ferencz József, s. k. Dr. Pauler Tivadar, s. k." Hajrá!! Szarvason, 1878. jun. 80. n. Ez a szélsőbal jelszava, a mely marakodó vezérezikkel, a központi darázsfészekből leküldött vándorkortesek vérmes igéivel kezdi meg országszerte a hajszát a képviselőválasztások közelgő évadján. Hajrá ! A vándor madarak kopottszinü válfajából nekünk is jutott néhány példány : a „Verhovay et Oomp." czég tegnap néhány elégületlen, rekedt torok rivalgása mellett vonulva be várusunkba s egyéb komédiások rendes szállóhelyén, a „Sas" korcsmában ütötte fel főhadiszállását. Hajrá ! „Polgárok a szegény nép kisajtolt zsírjából, a gyilkos kényszerrel behajtott adókból a ministerek maguknak palotát emelnek, . . . polgárok! a kormány és a képviselőház többsége évtizedekig vallott elveit szegre akasztá és anyagi érdekeinket bűzhödt udvari benyomások alatt az osztrák kezébe játszotta . . . „Tisza Kálmán az ország népét koldusbotra juttatja" — ez és hasonló általánosan ismeretes egetverő frázisok kelnek a nép bolonditó . . . (pardon !) — a nép boldogitó rajongók ajkairól. Hajrá 1 A nép boldogitásáért sajgó kebel ihlett sóhajának minden második szava a koldusbot, (ez hatni fog !) és igy a nép kegyéért lóháton kolduló apostoloknak talán sikerülend ezentúl az ország házában 5 forint napidij mellett prédikálni a szent igéket, és hivatalból káromolva a kormányt — egyúttal bizalmatlanságot szavazni az egész világnak ! Hajrá ! ! Igaz ugyan, hogy a magyar ember üres óriában kedvteléssel olvassa az ellenzéki lapokat, az is régi nótája a magyar embernek, hogy a ménkű sok adót és a kormányt szidni szereti — ámde azt ne feledjétek, hogy ép ezért hangos lármátokkal a magyar népnek csak szórakoztató sportjául szolgáltok. Tisztelet a meggyőződésnek, teljes becsület az ellenzéknek is!! Ámde minden józan ember elfordul attól az apró párttöredéktől, melynek elve szidni, kárhoztatni minden meglévőt, minden üdvös ujabb intézményt, lerontani a nemzet alaptörvényeit, melyet százados egyesség, az uralkodóhozi hűség, a legmagasztosabb állampolgári hűség tett kötelességgé. Igen is, meg kell vonni a nép kegyét amaz örökösen fólreharangozó éber országbanterektől, a kik nyíltan vallják be, hogy, meg íog ostromolni minden kísérletet, de ő maga csökönösségéből semmit sem enged : nem is akar létesíteni — csak kárhoztatni tagadni mindent a végtelenségig. De nem addig a ! I [a ti — nem tudom mi jogon — a legtisztább hazafiúi erkölcs álláspontjára helyezkedtetek és onnan prédikáltok le az elvakult népnek és erkölcseiben hanyatlott országnak ; ha minden csekélységtek mellett sikerül is nektek a legszélsőbb tulságokkal és legéktelenebb modorban — szónoklattal, (?) vezérezikkel — telekiabálni házat és országot — azért még sincs józan polgára az országnak, aki belátni ne tudná, ne akarná, hogy a baraconnai ősz remete kivihetetlen bár, de eszményi szép elvei éppen miattatok nem egy tekintetben utczai kolompossággá és olyan demonstrátiókká fajultak, a melyebből eddig csak a tárogató és czintányér hiányzik Hajrá!! Öt forint napi lehnung nem kicsiség. Akinek fáj rá a foga és kedve van éktelenül szidni a kormányt — csak szegődjék a Verhovay koloinpja alá ! ! A mi jámbor népünk vasárnap éppen templomból jött, megállt, hogy a piaezon egy véresszájú vezérczikket, illetőleg Verhovay orátióját meghallgassa és azután nevetve távozzék haza. Csak hajrá, mert ebben a választókerületben nincs vásár. Tovább, tovább — hajrá ! ! Bácskay Albert. B.-Csaba városának népmozgalmi kimutatása az í878-ik évi április l-től junius végéig. Született összesen 340, fiu 148, leány 156. ezek közt volt törvénytelen 13^ ikrek 6, hármas-szülés 1, esetben. Házasult 64 pár. A halottak száma összesen 259, férfi 131, nő 128. Az életkort tekintve : 0-tól 1 évig 97, l-től 5-ig 50, 5—10-ig 16, 10 -20-ig 7, 20—20-ig 12, 30—40-ig 15, 40 -50-ig 15, 50 -60-ig 16, 60—70-ig 16, 70—80-ig 12, 80—90-ig 4, 90—100 évig 1, összesen 259. A kórnemeket tekintve : agylob 8, agykérlob 4, agg-kór 2, agyszélbűdós 3, béllob 27, bélsorvadás 2, bélhurut 13, eskór 1, gyermekágyiláz 1, gyermekek algörcse 17, gümökór 22, görvélykór 1, gutaütés 4, gyomorrák 1, gyomorfekély 2, holtszülött 22, hányszókelés 2, hagymáz 4, hörghurut 16, heveny agyóczkór 1, ismeretlen betegség 1, kanyaró 1, köszvény 1, lábüszkösödés 1, májelfajulás 3, melhártyalob 1, méhelfajulás 1, roncsoló toroklob 1, ráng-görcs 1, született gyengeség 16, szélhűdés 4, sorvadás 2, szervi-szívbaj 1, tüdőlob 13, tüdővész 3, tiidőüszkösedós 1, tüdőlégalag 5, tüdővérzés 5, tüdő-vizeny 2, tüdőszélh'idés 1, torokgyik 2 üszkös orbáncz 1, vörheny 14, vizkór 8, végelgyengülés 4, váltóláz 2, vérömlés 1, vizbefult 1, felakasztotta magát 1, agyonlőtte magát 1. Ezek közül orvosoltatott 209. Kelt B.-Csabán, juliushó 5. 1878. Dr. Béhy Pál, Dr. Ben de Albert, városi t. orvosok. TÁVIRATOK. * Bécs, jul. 4. Zichy folytatja a tárgyalásokat a portával a tőrök csapatok visszavonását illetőleg Boszniából és rierczegovinából a küszöbön álló osztrák occupátió alkalmából. A porta eddig vonakodik visszavonni csapatait. * Ems, jul. 4. Eugénia császárnő ma délelőtt ide érkezett, hogy a fürdőket használja. * Bécs, jul. 4. Törökország képviselői ma kinyilatkoztatták a portának Anglia indítványába való beleegyezését, bogy Ausztria-Magyarország elfoglalja Boszniát és Herczegovinát; ezzel a kérdés el van intézve. A montenegrói kérdés is elintéztetett Andrássy gróf kívánságai értelmében. A görög kérdés nagy nehézségeket okoz. A porta Waddington javaslatait elfogadhatatlanoknak nyilvánította. * Bécs, jul. 4. A „Pol. Corr." jelenti Berlinből: A hadikárpótlás kérdését aképen rendezték, hogy török hypotékához nyúlni nem szabad és a hadi kárpótlás területátengedésre sem változtatható. A dunai hajózás kérdését nagyrészt elintézték. * Pétervár, jul. 4. Az „Agence Russe" a Standarddal szemben fölemliti néhány orosz lapnak azon nyilatkozatát, hogy ha Anglia ellenezné Batum átengedését, Oroszország visszavonul a kongressusról. Az „Agence Russe" nem megy ennyire, de kijelenti, hogy az orosz közvélemény — a közzétett megegyezések után — nem engedheti meg, hogy az angol miniszterek hajlamot mutassanak szavok meg nem tartására. * Melbourne, jul. 4. Elhatározták, hogy 1880-ban nemzetközi kiállítást fognak rendezni. Az építési tervekre pályázatot hirdettek és a kiállításra szükséges területet is kibérelték. MEGYEI HIREK. * Felkérjük lapunk azon tisztelt előfizetőit, kiknek előfizetési ideje mult hó végével lejárt, hogy előfizetéseiket mielőbb megujitani szíveskedjenek, nehogy a lap szétküldése akadályozva legyen. — Meghívás. Az 187 5/ 8-iki országgyűlés f. évi junius 30-án a király ő felsége által bezáratván — tisztelettel kérem ós hívom fel b.csabai polgártársaimat, hogy képviselői beszámoló beszédem kegyes meghallgatására, vasárnap, f. évi julius hó 7-én a reggeli isteni tisztelet végeztével délelőtt 11 órakor a városházánál megjelenni szíveskedjenek. Kelt B.-Csabán, 1878. julius 8-án. Kemény Mihály. * Meghívás. Az országgyűlés tárgyában kibocsátott legkegyelmesebb királyi meghívólevél meghirdetése czéljából a f. hó 11-ik napja d. e. 10 órájára rendkívüli megyebizottsági közgyűlés hivatott össze. — Felhasználva ezen, a jelen aratási időben egyedüli alkalmat, tisztelettel kérem fel az országos szabadelvű pártnak ezen megyebeli hiveit, hogy közvetlen a megyebizottsági gyűlés után, ugyancsak a megye nagytermében tartandó szabadelvü-párt-tanácskozásban ostyát imádják, csakhogy az ő imádásuk tárgya a mellet tük ülő tunikás és chignonos fiatal hölgy. Amott .... de minek folytassuk. Számos ily felvett thémánk keretébe illő alakot fognánk még találni, ha ugyanazon üzelmet más és más részleteiben akarnók feljegyezni. Aki nem elégszik meg az általunk felsoroltakkal, menjen el a déli misére s meg fogja látni, hogy mennyire igazunk van, látni fogja, bogy Budapesten fél tizenkettőtől tizenkettőig nemcsak a plébánia-templom, de a szerviták, ferenezrendiek ós angol kisasszonyok egyházai is telvék azokkal a léhütőkkel, kiknek egyéb dolguk sincs, mint nők után szaladni, divatmajmot játszani és unalmukat valahogyan megölni. Nem tehetjük e tárcza keretébe, hogy komolyan fejtegessük e kinövések morális hatását, melyet azok a főváros társadalmi életére gyakorolnak, bár hálás feladat volna itt a távolban, álnév alatt (hogy az ismerős férliaií ki ne hívhassanak s az ismerős hölgyek meg ne téphessenek) elmondani azon kemény leczkét, melyet a déli mise üzelmeinek hősei megérdemelnek, itt egyszerűen meg kell elégednünk azzal, hogy rámutattunk a kikorbácsolandó templomi kufárokra. A szerkesztő dolga, hogy hoizátegye, miszerint tárczairó menyének szólt, de lánya is érthet belőle. E. Illés László. templom ajtajáig érnének. X. ur bókol s tovább folytatja kómszereplósét, annyiszor ismételvén a körutat, mig csak az ájtatos (?) hölgyek mind be nem ültek padjaikba; nem törődve azzal, hogy hóbortos fecsegése ugy megzavarta a hölgyek fejét, miszerint azoknak lehetetlen bárhova inkább nem gondolni, mint az imádkozásra. Főkép midőn Tinka ott látja maga mellett Minkát, Ninkát és Linkát, kebelbarátnőit, kikkel lehetetlen meg nem beszélni azokat a fontos toilette-ügyeket, melyek sürgőssége halasztást nem tür. A közeli majálisról van szó s mit nekik a templom, mit az ájtatosság, mikor ruháról van szó. Nézzünk körül kissé a tömjénfüst átható szagát tulárasztó patschouli ós ess-bouquet illattal eltöltött templomhajóban. Itt ülnek a bálványozott hölgyek, kiket csakhamar felismerünk a feléjük irányzott számos szemsugártól. Milyen jó, hogy előttük van az a nyitott imakönyv, melynek soraira lehet hajtani a szemeket, s milyen jó, hogy az ájtatosság magával hozza az égfeló tekintve intézett sóhajtásokat, melyek leple alatt az az epedő szemű barna a reá figyelő ifjú minden mozdulatát szemmel tartja. S milyen jó, hogy azt az illatba fürösztött zsebkendőt az ajkak elé lehet emelni, hogy elrejtse a mosolyt, melyet az ifjúnak nem szabad észrevenni. Vagy jel talán az az időről időre ajkhoz emelt zsebkendő? Ki tudná az érdekelteken kivül! Ott ül vagy térdel két fiatal leány, kiket a pad támlányán összekulcsolt kezeikre hajlott arezuk a távolabb állók előtt a vallásos ájtatosság példányképeiül tüntet fel. De kik — mint közelebbről látjuk — e helyzetet arra találták legczélszerübbnek, hogy susogásuk közben kitörő kaczagásukat elfojthassák. Érdekes dolgok felől beszélhetnek, inert alakjuk reszketése a magába fojtott derültség erős fokát jelzi. Odább komoly arczczal egy másik hölgy áll, kezében tartva nyitott imakönyvét, melyből olykor-olykor feltekint. Nagyon nyugtalaníthatja valami e márványkebelt, üogy végre igy szól mellette álló társnőjéhez: — Nem tudok imádkozni! Hanem azért ugy illik, hogy az imakönyv nyitott lapja tovább is nyitva maradjon kezében .... Amott a pad szélén édes mosolylyal hallgatja a lányka két szélcsap ifjú udvarlásait, bókjait, melyekre legjobb alkalmat az urmutatás néma csendjét használják fel, midőn a csengetyii hangja mindenki* térdre omlásra hiv fel. Ok is térdre hullnak, de zsebkendőjüket teszik a márványtalajra, melynek keménységét ellensulyozniok kell. Ok is imádásról beszélnek, mint azok, kik a testté vált /
