Békésmegyei közlöny, 1878 (5. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1878-06-13 / 47. szám

„BÉKÉSMB&YE; KCZLÖNY" 1878. 47. SZÁM. 4 termében Ízléssel berendezett munkakiállitást tekintette meg. A kiállítást vasárnap és hétfőn több mint 4 ezer ember látogatta meg. — Monarchiánk hadügyminisztériuma, — megsza­vaztatván a 60 milliós hitel, — minden törvényhozási factor áltál erélyesen hozzálátott azon intézkedések vég­rehajtásához, melyeket a külügyi kormányzat a delega­tiókban kilátásba helyezett. A katonai parancsnoksághoz a mozgósítási rendelet már megérkezett. — A magyar erszággyülés előtt feküsznek még el­intézetlenül a kiegyezési törvényjavaslatokon és a költség­vetésen kivül kővetkező nagyobb és foutosabb törvényja­vaslatok: A katonai beszállásolási, az erdő- és a rendőri büntető-törvényjavaslat. A kiegyezési törvényjavaslatok és a költségvetés e hó 22-ig, legkésőbb 26-ig le lesznek tár­gyalva a törvényhozás mindkét házában, utána azonban legfölebb csak a rendőri büntető és az eidő-törvényja­vaslatok tárgyalását fogja a kormány a jelen országgyű­léstől kivánni. — A magyar országgyűlés, amint munkáját befe­jezte, mandatumának lejárta előtt királyi leirattal be fog rekesztetni, ós az uj országgyűlés első őszi ülésszaka annyi időre fog terjedhetni, hogy még az idén a delegátió előtt letárgyalhassa a véderőröl szóló törvény nagyfontos­ságú revisiéját és utána, a jövő évi költségvetést. — Mindenfelöl, Londonból, Pétervárról, Konstanti­nápolyból, jelentik az államok meghatalmazottjainak a kongressusra indultát. — A két kormány megállapodott abban, hogy 8 gazdasági kiegyezés érvéuyének tartama 1878. julius else­jétől 1887. év végéig azaz 9 l/ a évre állapíttassák meg, az általános vámtarifa a/.onban csak 1879. január 1-éveJ lépjen életbe. A vándorgyűlés. Képviselve voltak : a földm., ipar és keres­kedelemügyi m. k. minisztérium, az or özágos m. iparegyesület, a fővárosi iparosok köre, a szegedi, debn czeni, kolozsvári, veszprémi, |h.-111.-vásárhe­lyi, kecskeméti, b.-csabai, győri, sz.-fehérvári, n.-váradi, losonczi iparos ifjúsági egyletek; a szegedi, csabai, békési, gyulai, orosházi, aradi, losonczi, lippai, n.-szalootai és veszprémi ipar­társulatok ós körök, az aradi kereskedelmi és iparkamara, az 1879. évi orsz. kiáll, bizottmánya Székesfehérvárról, összesen 38 testület, 112 kül­dött által. Reincr Ferencz, a szegedi vezéregylet elnöke meleg szavakban üdvözli a vándorgyűlést és kéri annak megalakulását, mire nézve Gelléri Mór által a következő eleve megállapított javaslatot terjeszteti elő : Elnök: Ráül Károly Budapest. Alelnökök : Reincr Ferencz Szeged, Benkö István Veszprém, Launer Károly B.-Csaba. Előadó : Gelléri Mór Szeged. Jegyzők : Szabó Antal Debreczen, Csitári Lám, bölcs barátom mégis hazudott- A nemes fa­mília, melyről e történet szól, ebéd után tanácskozott, s a „rablást mégis szentesité." Pál barátunk maholnap a házasság szent jogán rabolja el majd Panni kisasszonyt. No, ez maradandó emléket szer/ett a csabai kiállí­táson. Es higyjék el szép hölgyeim, sokan vagyunk, akik szerettünk volna ilyen emléket szerezni. Kulinyi Zsigmond. Gróf Károlyi György Uékésmegye főispánja 1841—1848. (Folytatás.) Midőn 1844-ben Szombathelyi Antal ós Tomcsányi József közjelenteseiről kellett hivatalos felterjesztést adnia, különösen hangsúlyozta az előadási modort, mert tudta, hogy fent a kormánynál leginkább a lázitó hangtól fél­nek ... . „A jelentés — úgymond Károlyi — általá­ban élénk menetelü, néhol kitérve a hozott törvények hiányaira is: nem terjesztett azonban tiszteletlenséget ezek iránt; sem az országgyűlés utolsó napjaiban kifejlett in­gerültséget nem igyekszik nevelni, sőt több pontoknál éppen ellenkezőjét állítja fel azon nézeteknek, melyek bizodalmatliinságból eredve oly hamar lettek általáno­sakká a képviseleti táblánál." Nincs tehát e jelentés szi­nezeti elfogultságból írva, s még vitákat idézhet elő, mi­Kálmán Székesfehérvár, Fábry Károly B.-Csaba, hahók Imre Szeged. E javaslat egyhangúlag és köztetszés közt elfogadtatván Áchim János vezetése mellett egy öttagú bizottság küldetett ki Ráth urat megvá­lasztatásáról értesítendő. E közben Gelléri Mór fölolvassa Szilágyi Mihály veszprémi iparos üdvözletét, a vándor­gyűléshez. mely hangulatteljesen fejtegeti e nagy­fontosságú gyűlés czéljait és irányait és buzdi­tólag hatott az egybegyűltekre. Nyomban ezután megérkezett llátll Károly, kit a közönség zajos éljenek kel fogadott Elnöki székét elfoglalva a következő meg­nyitó beszédet tartotta: „T. gyülekezet! t. ifjú barátaim ! Szives bizalmuknál fogva már másodízben foglalom el az elnöki széket, hogy vezessem a magyar iparos ifjúság vándorgyűlésének tanács­kozásait. Ezen reám nézve igen becses bizalom és ro­konszenv talán nem egyedül a hazai ipar egyik szerény harczosát illeti, hanem illeti egyszersmind a gyáriparost és munkaadót is, s talán nem té­vedek, ha ezért e választásnak némi tendentiát is tulajdonitok. Önök már vándorgyűléseik ala­kulása és egész összealüotása által is kézzelfog­hatóvá akarják tenni azon jelszónak valódiságát és őszinteségét, melyszerint a magyar iparos ifjú­ság azon része, mely ily szellemben szervezkedik, mely munkakiállitásokat rendez és vándorgyűlé­sekben vitatja meg az önmüvelődési és önsegé­lyes törekvéseivel kapcsolatos kérdéseket: — mondom az ezen nyiltan kitűzött, mert csak nyílt czélokat ismerő zászló körül csoportosuló magyar iparos ifjúság nem ismer ellentéteket az önálló és nem önálló iparos érdekei Közt, nem lát el­lenlábasokat a társadalom különböző rétegeiben. Tisztelt ifjú barátaim ! mert ezen elvi jelen­tőséget tulajdonitom azon bizalomnak, melylyel ismételten megajándékozni szíveskedtek; mert tu­dom azt, hogy az önök mozgalma nem rejt sem­miféle más törekvéseket, mint amiket szóval és írásban nyíltan és emelt fővel hirdetnek ; mert eddigi czóijaikat egytől egyig helyeslem, s meg vagyok győződve, hogj a mozgalom más mederbe áthullámzani soha nem fog ; mert meg vagyok győződve, hogy akkor, midőn ily eszközökkel kivannak szellemi és szakmabeli érdekeiknek ér­vényt szerezni, akkor egyszersmind az általános iparérdekeknek, tehát egy nagy nemzeti érdeknek is tesznek hasznos szolgálatot: mivel minderről meg vagyok győződve, kész örömmel halasztottam el igen messze innét reám ruházott sürgős teen­dőket s megjelentem ezúttal is körükben. Örömest felajánlom tapasztalataimat s még inkább a leg­melegebb ügyszeretetemet, ha netalán a tanács­kozások vezetése által ügyüknek sikeresitéséhez bárcsak igen csekély mértékben is hozzájárul­hatok. S midőn ezennel üdvözlöm az iparos ifjúsági egyletek és más szak testületek tisztelt képviselőit, után a megye az' nemesi pénztára költségén sajtó alá kivánja bocsátani. „Ugyanazon alkalommal kiküldetett továbbá azon választmány, mely az első alispán elnöklete alatt eddig az utasítások iránt javaslatokat készített, hogy a jöven­dőben teendőkre nézve adatul használván a követi szá­moló jelentést is, mindazon megyei végzésekre és külha­tósági levelezésekre nézve, melyek mint országos tárgyakkal foglalkozók időnkint hozzá általtttetni fognak, utóbb majd véleményes jelentést terjesszen elő. A követi számoló je­lentésben e rovat alá foglaltak a következők: hosszas országgyűlések kerülése; minél kevesebb tárgyra szotit­kozás és akkénti elbocsáttatása a követeknek, hogy kerü­leti ülésekben, hol a tárgyak kifejtése kezdődik, utasítás­sal kötelezve ne legyenek. „E jelentést nem vette most taglalat alá a megy<\ és sajtó alá is csak ugy kivánja adni, mint magános vélekedést. Azonban tetszés jeleivel fogadta az egészet, a követeknek köszönetet szavazott, és noha több szólók em­liték, hogy a megyei utasításoknak sok pontjai, s ezek közt különösen a feszült figyelemmel kisért közös teher­viselés, mo«t eredmény nélkül maradt, kellő rendben és minden epés kitörés nélkül folyt mégis a tanácskozás, s a hozott törvényeknek jövendő szempontjából tekintett fontossága általánosan elismertetett." „Említésbe kell itt hoznom azt is, hogy a Rendek Táblájának azon határozata folytán, mely szerint az or­szágos Védegyletet a törvény pajzsa alá helyezték, javas­nemkülönben mindazokat, kiket, mint ügyünk iránt melegen érdeklődő vendégeket zöldasztalunk körül tisztelhetünk, lehetetlen, hogy meg ne em­lekezzem ép-n e teremben s épen ez alkalommal azon végzetes eseményről, melynek színhelyét csak rövid napok előtt az ez idő szerint leghatalma­sabbnak elismert állam nagy fővárosa képezé. Valóban nem erőltetett és nem merész pa­rallella az, melyet épen e perczben némi haza­fiúi önérzettel vonhatunk a hason társadalmi elemekből kiindult vagy legalább is állítólag ugyanazon elemek érdekében szított mozgalmak közt ott és itt; a civilisatió élén haladó és leg rettegettebb hadi erővel rendelkező birodalom­ban, s itt nálunk, hol a culturhaladás jóformán minden téren csak az utóbbi néhány rövid évti­zed vívmánya. Alig néhány hete, hogy egy bádogos mun­kás a német birodalom ősz fejedelmének élete ellen tört és csak pár nap előtt ismét megren­dité az egész civilisált világot azon hir, hogy állítólag ugyanazon tanok és törekvések, melyek Uoedl kezébe adták a királygyilkos revolvert, az úgynevezett intelligens osztályok egyik tagját in­dították hasonló, de fájdalom, nagyobb sikert elért szörnytettre. Ott tehát a munkások sorsának javítását zászlójára tűzött sociál-demokrata mozgalmak el­lenséget látnak nemcsak a munkaadóban, nem­csak a társadalom egyes osztályaiban, hanem magában az államformában, az állam életalapjai­ban is; nálunk az úgynevezett munkásosztálynak, lehet constatálni, óriási többsége nem bir érzék­kel semmiféle sociálistikus eszmék és tanok iránt, de sőt első sorban — s ez az önök érdeme t. ifjú barátaim — erkölcsi hódításokat tesz a tár­sadalomban és erkölcsi támogatásra készteti az államot is, midőn saját erejéből, saját szorgal­mából iparkodik a hazai ipar fejlődésének egy fontos tényezőjévé, s egyszersmind hasznos, mü­veit, tetőtől talpig hazafias érzelmű tagjává lenni a nagy nemzet-családnak. Mindég abban a meggyőződésben voltam, hogy Magyarországban nincs talaja a sociálisti­kus tanoknak és azon erőltetett mozgalmaknak, melyek eddigelé a fővárosban időnként idegen és nem épen legjobb hitelű egyének által rendez­tetni szokott úgynevezett munkás gyűlésekben nyertek kifejezest, soha semmiféle fontosságot nem tulajdonítottam és azokban semmi veszélyt nem láttam a közérdekre nézve. Érzi nálunk minden józan gondolkozású munkás, hogy neki csak akkor van jó dolga, ha a munkaadónak is van, s ez viszont csak akkor gyarapodhatik, ha meg van­nak az általános közgazdasági fejlődésnek egész­séges előfeltételei. Ismétlem, soha sem tartottam a socialisti­cus tanok és törekvések közveszélyes terjeszke­désétől ez országban ; de mióta megismerkedtem az iparos ifjúság, tehát mondjuk a magyar mun­kás osztály nyelvre és érzelemre legmagyarabb részének azon törekvésével, melyeknek első zsenge lat tétetett az iránt, hogy ezen határozatot a megye lép­tesse életbe hatósági körében, s ez közérzetemmel elfo­gadtatván, határozatba ment, hogy a megye szükségei — ha az a honi pénztár nagyobb terheltetése nélkül eshe­tik — jövő évre már hazai kelmékből pótoltassanak. — Valamint a védegyletnek követi jelentéshez mellékelt alap­szabályai is az intézet közelebbi felismerése végett kitéve lesznek a jegyzői tisztségnél. Ez történt e tárgyban és nem több." Az 1847-iki országgyűlési követválasztásról ezeket itta Károlyi főispán gr. Apponyi Gy. udvari főkanczel­lárnak: „B. Eötvös József ur, mint a közelebbi tisztújítás alkalmával megbukott töredéknek jelöltje, magát Békés­megye követéül fellépendőül jelentette; miután azonban a döntő többség támogatására nem számithatott, ideje­korán v :sszalépve, a választás előtti napon a megyéből elutazott. Kiseobségben lévő pártja ekként visszavonul­ván, a nemesség többsége közakarattal Tomcsányi József másodalispánt és Tormássy János főjegyzőt országgyűlési követekül megválasztotta, kiktől, mint higgadt józan gon­dolkodású, s a béke utján haladni törekvő férfiakról biz­tosan reménylem, hogy azon ösvényen fognak járni, melyen a kegyelmes koronás fejedelem ós édes hazánk egymástól elválaszthatlan javát leginkább eszközölni lehet és kell." Zsilinszky Mihály. (Folyt, köv)

Next

/
Thumbnails
Contents