Békésmegyei közlöny, 1878 (5. évfolyam) január-december • 1-104. szám
1878-06-13 / 47. szám
„BÉKÉSMB&YE; KCZLÖNY" 1878. 47. SZÁM. 4 termében Ízléssel berendezett munkakiállitást tekintette meg. A kiállítást vasárnap és hétfőn több mint 4 ezer ember látogatta meg. — Monarchiánk hadügyminisztériuma, — megszavaztatván a 60 milliós hitel, — minden törvényhozási factor áltál erélyesen hozzálátott azon intézkedések végrehajtásához, melyeket a külügyi kormányzat a delegatiókban kilátásba helyezett. A katonai parancsnoksághoz a mozgósítási rendelet már megérkezett. — A magyar erszággyülés előtt feküsznek még elintézetlenül a kiegyezési törvényjavaslatokon és a költségvetésen kivül kővetkező nagyobb és foutosabb törvényjavaslatok: A katonai beszállásolási, az erdő- és a rendőri büntető-törvényjavaslat. A kiegyezési törvényjavaslatok és a költségvetés e hó 22-ig, legkésőbb 26-ig le lesznek tárgyalva a törvényhozás mindkét házában, utána azonban legfölebb csak a rendőri büntető és az eidő-törvényjavaslatok tárgyalását fogja a kormány a jelen országgyűléstől kivánni. — A magyar országgyűlés, amint munkáját befejezte, mandatumának lejárta előtt királyi leirattal be fog rekesztetni, ós az uj országgyűlés első őszi ülésszaka annyi időre fog terjedhetni, hogy még az idén a delegátió előtt letárgyalhassa a véderőröl szóló törvény nagyfontosságú revisiéját és utána, a jövő évi költségvetést. — Mindenfelöl, Londonból, Pétervárról, Konstantinápolyból, jelentik az államok meghatalmazottjainak a kongressusra indultát. — A két kormány megállapodott abban, hogy 8 gazdasági kiegyezés érvéuyének tartama 1878. julius elsejétől 1887. év végéig azaz 9 l/ a évre állapíttassák meg, az általános vámtarifa a/.onban csak 1879. január 1-éveJ lépjen életbe. A vándorgyűlés. Képviselve voltak : a földm., ipar és kereskedelemügyi m. k. minisztérium, az or özágos m. iparegyesület, a fővárosi iparosok köre, a szegedi, debn czeni, kolozsvári, veszprémi, |h.-111.-vásárhelyi, kecskeméti, b.-csabai, győri, sz.-fehérvári, n.-váradi, losonczi iparos ifjúsági egyletek; a szegedi, csabai, békési, gyulai, orosházi, aradi, losonczi, lippai, n.-szalootai és veszprémi ipartársulatok ós körök, az aradi kereskedelmi és iparkamara, az 1879. évi orsz. kiáll, bizottmánya Székesfehérvárról, összesen 38 testület, 112 küldött által. Reincr Ferencz, a szegedi vezéregylet elnöke meleg szavakban üdvözli a vándorgyűlést és kéri annak megalakulását, mire nézve Gelléri Mór által a következő eleve megállapított javaslatot terjeszteti elő : Elnök: Ráül Károly Budapest. Alelnökök : Reincr Ferencz Szeged, Benkö István Veszprém, Launer Károly B.-Csaba. Előadó : Gelléri Mór Szeged. Jegyzők : Szabó Antal Debreczen, Csitári Lám, bölcs barátom mégis hazudott- A nemes família, melyről e történet szól, ebéd után tanácskozott, s a „rablást mégis szentesité." Pál barátunk maholnap a házasság szent jogán rabolja el majd Panni kisasszonyt. No, ez maradandó emléket szer/ett a csabai kiállításon. Es higyjék el szép hölgyeim, sokan vagyunk, akik szerettünk volna ilyen emléket szerezni. Kulinyi Zsigmond. Gróf Károlyi György Uékésmegye főispánja 1841—1848. (Folytatás.) Midőn 1844-ben Szombathelyi Antal ós Tomcsányi József közjelenteseiről kellett hivatalos felterjesztést adnia, különösen hangsúlyozta az előadási modort, mert tudta, hogy fent a kormánynál leginkább a lázitó hangtól félnek ... . „A jelentés — úgymond Károlyi — általában élénk menetelü, néhol kitérve a hozott törvények hiányaira is: nem terjesztett azonban tiszteletlenséget ezek iránt; sem az országgyűlés utolsó napjaiban kifejlett ingerültséget nem igyekszik nevelni, sőt több pontoknál éppen ellenkezőjét állítja fel azon nézeteknek, melyek bizodalmatliinságból eredve oly hamar lettek általánosakká a képviseleti táblánál." Nincs tehát e jelentés szinezeti elfogultságból írva, s még vitákat idézhet elő, miKálmán Székesfehérvár, Fábry Károly B.-Csaba, hahók Imre Szeged. E javaslat egyhangúlag és köztetszés közt elfogadtatván Áchim János vezetése mellett egy öttagú bizottság küldetett ki Ráth urat megválasztatásáról értesítendő. E közben Gelléri Mór fölolvassa Szilágyi Mihály veszprémi iparos üdvözletét, a vándorgyűléshez. mely hangulatteljesen fejtegeti e nagyfontosságú gyűlés czéljait és irányait és buzditólag hatott az egybegyűltekre. Nyomban ezután megérkezett llátll Károly, kit a közönség zajos éljenek kel fogadott Elnöki székét elfoglalva a következő megnyitó beszédet tartotta: „T. gyülekezet! t. ifjú barátaim ! Szives bizalmuknál fogva már másodízben foglalom el az elnöki széket, hogy vezessem a magyar iparos ifjúság vándorgyűlésének tanácskozásait. Ezen reám nézve igen becses bizalom és rokonszenv talán nem egyedül a hazai ipar egyik szerény harczosát illeti, hanem illeti egyszersmind a gyáriparost és munkaadót is, s talán nem tévedek, ha ezért e választásnak némi tendentiát is tulajdonitok. Önök már vándorgyűléseik alakulása és egész összealüotása által is kézzelfoghatóvá akarják tenni azon jelszónak valódiságát és őszinteségét, melyszerint a magyar iparos ifjúság azon része, mely ily szellemben szervezkedik, mely munkakiállitásokat rendez és vándorgyűlésekben vitatja meg az önmüvelődési és önsegélyes törekvéseivel kapcsolatos kérdéseket: — mondom az ezen nyiltan kitűzött, mert csak nyílt czélokat ismerő zászló körül csoportosuló magyar iparos ifjúság nem ismer ellentéteket az önálló és nem önálló iparos érdekei Közt, nem lát ellenlábasokat a társadalom különböző rétegeiben. Tisztelt ifjú barátaim ! mert ezen elvi jelentőséget tulajdonitom azon bizalomnak, melylyel ismételten megajándékozni szíveskedtek; mert tudom azt, hogy az önök mozgalma nem rejt semmiféle más törekvéseket, mint amiket szóval és írásban nyíltan és emelt fővel hirdetnek ; mert eddigi czóijaikat egytől egyig helyeslem, s meg vagyok győződve, hogj a mozgalom más mederbe áthullámzani soha nem fog ; mert meg vagyok győződve, hogy akkor, midőn ily eszközökkel kivannak szellemi és szakmabeli érdekeiknek érvényt szerezni, akkor egyszersmind az általános iparérdekeknek, tehát egy nagy nemzeti érdeknek is tesznek hasznos szolgálatot: mivel minderről meg vagyok győződve, kész örömmel halasztottam el igen messze innét reám ruházott sürgős teendőket s megjelentem ezúttal is körükben. Örömest felajánlom tapasztalataimat s még inkább a legmelegebb ügyszeretetemet, ha netalán a tanácskozások vezetése által ügyüknek sikeresitéséhez bárcsak igen csekély mértékben is hozzájárulhatok. S midőn ezennel üdvözlöm az iparos ifjúsági egyletek és más szak testületek tisztelt képviselőit, után a megye az' nemesi pénztára költségén sajtó alá kivánja bocsátani. „Ugyanazon alkalommal kiküldetett továbbá azon választmány, mely az első alispán elnöklete alatt eddig az utasítások iránt javaslatokat készített, hogy a jövendőben teendőkre nézve adatul használván a követi számoló jelentést is, mindazon megyei végzésekre és külhatósági levelezésekre nézve, melyek mint országos tárgyakkal foglalkozók időnkint hozzá általtttetni fognak, utóbb majd véleményes jelentést terjesszen elő. A követi számoló jelentésben e rovat alá foglaltak a következők: hosszas országgyűlések kerülése; minél kevesebb tárgyra szotitkozás és akkénti elbocsáttatása a követeknek, hogy kerületi ülésekben, hol a tárgyak kifejtése kezdődik, utasítással kötelezve ne legyenek. „E jelentést nem vette most taglalat alá a megy<\ és sajtó alá is csak ugy kivánja adni, mint magános vélekedést. Azonban tetszés jeleivel fogadta az egészet, a követeknek köszönetet szavazott, és noha több szólók emliték, hogy a megyei utasításoknak sok pontjai, s ezek közt különösen a feszült figyelemmel kisért közös teherviselés, mo«t eredmény nélkül maradt, kellő rendben és minden epés kitörés nélkül folyt mégis a tanácskozás, s a hozott törvényeknek jövendő szempontjából tekintett fontossága általánosan elismertetett." „Említésbe kell itt hoznom azt is, hogy a Rendek Táblájának azon határozata folytán, mely szerint az országos Védegyletet a törvény pajzsa alá helyezték, javasnemkülönben mindazokat, kiket, mint ügyünk iránt melegen érdeklődő vendégeket zöldasztalunk körül tisztelhetünk, lehetetlen, hogy meg ne emlekezzem ép-n e teremben s épen ez alkalommal azon végzetes eseményről, melynek színhelyét csak rövid napok előtt az ez idő szerint leghatalmasabbnak elismert állam nagy fővárosa képezé. Valóban nem erőltetett és nem merész parallella az, melyet épen e perczben némi hazafiúi önérzettel vonhatunk a hason társadalmi elemekből kiindult vagy legalább is állítólag ugyanazon elemek érdekében szított mozgalmak közt ott és itt; a civilisatió élén haladó és leg rettegettebb hadi erővel rendelkező birodalomban, s itt nálunk, hol a culturhaladás jóformán minden téren csak az utóbbi néhány rövid évtized vívmánya. Alig néhány hete, hogy egy bádogos munkás a német birodalom ősz fejedelmének élete ellen tört és csak pár nap előtt ismét megrendité az egész civilisált világot azon hir, hogy állítólag ugyanazon tanok és törekvések, melyek Uoedl kezébe adták a királygyilkos revolvert, az úgynevezett intelligens osztályok egyik tagját indították hasonló, de fájdalom, nagyobb sikert elért szörnytettre. Ott tehát a munkások sorsának javítását zászlójára tűzött sociál-demokrata mozgalmak ellenséget látnak nemcsak a munkaadóban, nemcsak a társadalom egyes osztályaiban, hanem magában az államformában, az állam életalapjaiban is; nálunk az úgynevezett munkásosztálynak, lehet constatálni, óriási többsége nem bir érzékkel semmiféle sociálistikus eszmék és tanok iránt, de sőt első sorban — s ez az önök érdeme t. ifjú barátaim — erkölcsi hódításokat tesz a társadalomban és erkölcsi támogatásra készteti az államot is, midőn saját erejéből, saját szorgalmából iparkodik a hazai ipar fejlődésének egy fontos tényezőjévé, s egyszersmind hasznos, müveit, tetőtől talpig hazafias érzelmű tagjává lenni a nagy nemzet-családnak. Mindég abban a meggyőződésben voltam, hogy Magyarországban nincs talaja a sociálistikus tanoknak és azon erőltetett mozgalmaknak, melyek eddigelé a fővárosban időnként idegen és nem épen legjobb hitelű egyének által rendeztetni szokott úgynevezett munkás gyűlésekben nyertek kifejezest, soha semmiféle fontosságot nem tulajdonítottam és azokban semmi veszélyt nem láttam a közérdekre nézve. Érzi nálunk minden józan gondolkozású munkás, hogy neki csak akkor van jó dolga, ha a munkaadónak is van, s ez viszont csak akkor gyarapodhatik, ha meg vannak az általános közgazdasági fejlődésnek egészséges előfeltételei. Ismétlem, soha sem tartottam a socialisticus tanok és törekvések közveszélyes terjeszkedésétől ez országban ; de mióta megismerkedtem az iparos ifjúság, tehát mondjuk a magyar munkás osztály nyelvre és érzelemre legmagyarabb részének azon törekvésével, melyeknek első zsenge lat tétetett az iránt, hogy ezen határozatot a megye léptesse életbe hatósági körében, s ez közérzetemmel elfogadtatván, határozatba ment, hogy a megye szükségei — ha az a honi pénztár nagyobb terheltetése nélkül eshetik — jövő évre már hazai kelmékből pótoltassanak. — Valamint a védegyletnek követi jelentéshez mellékelt alapszabályai is az intézet közelebbi felismerése végett kitéve lesznek a jegyzői tisztségnél. Ez történt e tárgyban és nem több." Az 1847-iki országgyűlési követválasztásról ezeket itta Károlyi főispán gr. Apponyi Gy. udvari főkanczellárnak: „B. Eötvös József ur, mint a közelebbi tisztújítás alkalmával megbukott töredéknek jelöltje, magát Békésmegye követéül fellépendőül jelentette; miután azonban a döntő többség támogatására nem számithatott, idejekorán v :sszalépve, a választás előtti napon a megyéből elutazott. Kiseobségben lévő pártja ekként visszavonulván, a nemesség többsége közakarattal Tomcsányi József másodalispánt és Tormássy János főjegyzőt országgyűlési követekül megválasztotta, kiktől, mint higgadt józan gondolkodású, s a béke utján haladni törekvő férfiakról biztosan reménylem, hogy azon ösvényen fognak járni, melyen a kegyelmes koronás fejedelem ós édes hazánk egymástól elválaszthatlan javát leginkább eszközölni lehet és kell." Zsilinszky Mihály. (Folyt, köv)