Békésmegyei közlöny, 1878 (5. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1878-06-02 / 44. szám

,BÉKÉSMEGYEI KCZLÖNY" I878. 44. SZÁM— A birói függetlenség felfüggesztése tárgyában alkotolt 1875. 36. törvényczikk által a birák áthelyezhetésére ós nyugdijazhatására az igazságügyroiniszternek adott felhatalmazás néhány nap múlva, junius 4-én lejár, s e napon a birói elmozdithatlanságot biztosító 1871-iki tömény hatálya egész terjedelmében vissza fog állani. — A magyar delegátió külügyi albizottsága, három órai érdekes vita után, elfogadta a beterjesztendő .jelentést, mely bevezetésében kimondja, hogy az albizottság nem érezte magát hivatva általános politikai diseussiót kezdeményezni. A hadügyi albizottság hármas flókbizottsága tárgyalta a hadügyi kötségvetésnek az élelmezési költségekre vonatkozó czikkét és elhatározta, bogy árcsökkenés folytán 740,000 frtnyi törlést fog indítványozni. 1 í — Az olasz aktiö-kedv ellen kormányunk részéről Dél-Tirolban folytatott készülődésekről sokat beszélnek mostanában az olasz és német lapok. Sőt az Opionione már azt is tudja, hogy Ausztria-Magyarország a Trentinóbfn megkétszerezte a helyőrségeket, s az Ets-völgy kezeiében 45,000 ember van beszállásolva; az összes megerősített helyeket ellátták élelemmel és lőszerrel. Több mint 100 Uchatius-ágyu érkezett a trentiuoi területre s Kuhn tábornok uj erődítési terveket dslgozott ki. Ezen és hasonló hírekkel szemben a „Fremdenblatt" a leghatározattabban kijelentheti, hogy katonai intézkedéseket Olaszország ellen sem nem tettek, sem nem szándékolnak. Szarvasi vasút. Szarvasról a napokban egy 7 tagból álló küldöttség járt Budapesten a belügy- és közlekedési miniszter ő excellenciájánál, hova alábbirt kérelmüket nyújtották be. Nagyméltóságú Miniszter ur! Városi képviselő-testületünknek többsége, daczára az 1878. évi márcz. 24. 2083. sz. alatt kelt belügyminiszteri rendeletnek, helybenhagyta a tiszavidéki vasuttársulattal kötött terhes szerződést, amely által Szarvas város adófizető polgárai évek sorára mértéken tul sújtatni fognak, mert nemcsak a község ingatlan vagyona van lekötve, hanem lakosai ^lypótadóknak néz-aokorcuc, a moiycK - a -mar-suiyos anyagi viszonyok között kétszeresen is megérdemlik nagymóltóságod beható figyelmét. Előbbi beadványunkban már kifejtettük, hogy oly hosszú időre ily terhes szerződés által meg kötni az úgyis rendkívül igénybevett adózókat, azon veszélyt rejti magában, hogy csődbe juttathatja a várost, s a túlságos megterheltetés által adófizetésképtelenné teszi polgárait egy va suti társulat a legutolsó garasig biztosított jövedelem-emelkedése érdekében. Pedig a társulatnak melynek az államtól nyert régibb kiváltsága, vonalainak a legtermékenyebb vidékeken való át futása következtében, főkép most, midőn közhír szerint részvényeinek nagy része az állam kezé ben van : forgalma növelése végett sem szabac volna minden terhet a városra róvni. De ettől eltekintve, mig egyrészt hivatkoznánk nagyméltóságod rendeletére, mely 350,000 s legfeljebb 400,000 forintra szállította le a tőke maximális összegét, még a következőket soroluk fel. 1) Az állam példája annak hova vezet, ha koncessiók oly terhes föltételeket foglalnak magukban, amelyek következtében a girantia fizetés csak nem beláthatlan időkre terjesztetik ki. Városunk polgárai viselik e vasúti politika terheit a kamat garantiából adófizetésükre eső összegekben. Ha most még ráadásul városi kamat-garantiával is tul "terheltetnének a pótadókban, akkor félős, hogy a képviselő testület által helybenhagyott ily rendkívül terhes szersződés által nem hogy emeltetnék községünk és polgáraink gazdasági helyzete, hanem ellenkezőleg, megrontatnék az, sőt esetleg a fizetés pontos elmulasztásakor tönkre juttatná őket. 2) Ez annál valószínűbb, mert a határ egyrészéről M.-Berényben és Gyomán hozzáférhetőbb az indóház, mint lesz a szarvasi, amelyet csak a másik rész használhat termények szállítására. Ebből pedig a vasút 7<>/

0-on felüli jövedelmet soha nem fog produkálni. tiszavidéki-társulat között jelen feltételei mellett megsemmisíteni méltóztassék.*) Akik egyébiránt a legmélyebb tisztelettel vagyunk nagy méltóságod alázatos szolgái : kivetkezik 1002 aláírás. 3) A szerződés mindazon pontjai mellett, amelyek kizárólag s minden erélylyel szemben a vasút társulatot a legbusásabban biztosítják ugy a tőke, valamint a tiszta jövedelem nagysága tekintetében, egyetlen nevezetesebb pont sincs, mely a város és polgárság érdekeit és jogait körülírná oly esetekben is aminők nem tartoznak a ritkaságok közzé. Igy nincs megérintve mi történik, ha a közlekedés elemi vagy más csapások következtében egy időre fenakad ? Vájjon akkor is viselni és fizetni tartozik a város pontosan a kikötött évi nagy összegeket? 4) A szerződés annyira nem gondol a város érdekeivel, hogy mig a vasuttársulat biztosítva van mind a tőkére, mind a jövedelemre nézve: azalatt a befektetési tőke- és kamat törlesztési előlegeket a 7%-tóli járandóság felülhaladása után, csakis a 704-tólit meghaladó tiszta jövedekfrcnr /cuwci nzuu viszsza. — Tuz annyit tesz, Tiogy a város megfizeti a tőkét, meg a kamatokat, biztosítja a jövedelemet, s ennek fejében kap egy vasutat, mely nem az övé, de még rendkívül magasra tett tiszta jövedelmének 7% tóliján túl kapja felét, amiből ugyan semmi sem lesz. De nem terheljük tovább nagyméltóságodat oly dolgok elősorolásával, amelyek nagyrésze az említett rendelet szerint, úgyis természetszerűleg rájött a belügyi kormány. Behatóbb bírálat előtt nem is maradhatunk elrejtve e szerződés rendkívüli pontozatai elől. Mi részünkről előbbi beadványunkhoz képest ujolag es arra kérjük nagyméltóságodat, hogy Szarvas város képviselő testülete által a polgárok túlságos megterheltetésével, s a város minden vagyonának lekötésével járó s elfogadott szerződést Szarvas város és a Vándorgyűlés és munkakiállitás. (B.-Csabán 1878. juniushó 9., 10. és 11-én.) A vándorgyűlésre ujabban a következő bejelentések történtek : 11. Orsz. magy. iparegyesület Budapest. 12. Országos kiállítás végrehajtó bizottsága Székesfehérvár. 13. Fővárosi iparosok köre Budapest 12 tag által. 14. Altalános ipartársulat Nagy-Szalonta Krecht Sándor alelnök vezetése mellett 2 tag és 5 iparos-segéd által. 15. Altalános ipartársulat B.-Csaba 5 tag által. 16. Altalános ipartársulat Orosháza, a választmány által. 17. Iparegyesület Kecskemét, egy képviselő által. 18. Ipartársulatok szövetsége Kecskeméten, egy képviselő által. 19. Iparos-ifjusági egylet H.-M.-Vásárhelyit 4 ta? által, Takó Ferencz elnök vezetése mellett. 20. Iparos-iQusági egylet Győrött, egy megbízott által. * AZ elszállásolásra nézve uj előkészületek tétetnek és hogy ez teljes rendben és kiegészitóleg fog eszközöltetni, aziránt elegendő biztosíték azon körülmény, hogy a végreh. bizottság elnökének hozzáuk intézett jelentése szerint 500 szállás várja befogadásra készen az odaérkező vendégeket. # A menetrendet a szegedi vezéregylet következőkép állapította meg: A veszprémi, fehérvári, kecskeméti, n.-körösi és esetleg budapesti kiküldöttek pénteken, 7-én délbe érkeznek Szegedre. Ugyanaznau este a vendégek tiszteletére a szegedi ipartestületek által, az iparos- és gazdasági kör helyiségeiben közvacsora reudeztetik. Elindulás Szegedről 8-án reggel 9 órakor. CsatlaKi /.as rr.-iyr.-ranarhely es Orosháza állomásokon a kiküldöttekkel. Érkezés Csabára: 8-án d. u. l»/

s órakor, ahol az indóháznál a Nagyvárad, Arad és Budapest felől érkező vonatok lehetőleg beváratnak, hogy a bevonulást az összes vendégek együttessen eszközölhessék. Fölkéretnek az összes testvéregyletek és szaktestületek ezen menetrendet tudomásul venni és ahoz lehetőleg pontosan alkalmazkodni. A csabai munkakiallításon Szegedről 88 kiállító van bejelentve, Losonczról 16, Veszprémből 15, Orosházáról 40 kiállító fog a munkakiállitáson résztvenui. *) Reméljük, hogy a belügyminisztérium e kérelmet figyelmen kivül fogja hagyni, s reméljük azt is, miszerint az 1O02 aláiró maga is megfogja köszönni, hogy kérelmüknek helyt nem adtak. Magát a kérvényt, melynek tartalmát és az abban kifejezett aggodalmakat nem osztjuk, azért közöljük, mert az elleunézetüeknek is szívesen engedünk tért meggyőződésük kifejezésére. Szerk. örömmel gondoljunk vissza a lefolyt jelentőségteljes ünnepélyre; az ifjak pedig, kik az ünnepély szerzői voltak, ne feledjék el soha az iparos költő szavait : „Ifjú barátim csak dolgozzatok" ! . . . Gelberger Mihály. Andalusiai csevegések. Irta: Eckstein Ernő. Fordította: Aradi József. (Folytatás.) -4(>jjl«/i- i* ' -H: Sajnos, hogy a csillámló czivilizáczio, mely e versekből, ugy szinte az általok dicsőitett műremekből lép elénk, nem annyira erővel teljesnek, mint inkábD elegánsnak mutatkozik. Ha a sevillai székes egyháznak szent homályát fölkeressük és a góth építészet óriási tömeghatását e mohamedán emlék buja puhaságával összehasonlítjuk, ugy könnyen megérthetjük azt, hogy az izlamnak a katholiczizismus súlyos dorongiitései alatt össze kellett roskadnia. Boabdil ép annyira reprezentánsa volt müveit, de frivol korszakának. Mialatt főérdeke háremi cselszövényekben pontosult össze, mialatt az Abencerrágokat a fent vázolt módon kivégeztette, addig a vitéz Poncé de Leon „San Jago és szent szűz" harczi kiáltásával a „mór királyok kincstárába"-ba, Alhamába tört és elfoglalta a várt. Egy mór románcz, melyet most spanyol fordításban bírunk még, hű képet ád arról a hangulatról, mely akkor a királyon és népségen erc't vett. Lord Byron fordításával az érzékeny költemény tágasb körökben is ismeretessé lön. Már az első strophák valódi művészettel festik a helyzet egész zavarát. A mól király sebbel-lobbal Nyargalt Granada utczáin, Elvirának kapujától Bibarambla kapujáig. Jaj oda Alhama! Levelet kapott kezébe Hogy bevéve már Alhama. A levelet tűzbe hányta S agyon üti azt, ki hozta. Jaj oda Alhama I Leszállt aztán az öszvérről, Felpattant a ló nyergére S fölfelé a Zacatinon Vágtat Alhambra várába. Jaj oda Alhama! Alhambrába megérkezve, Rögtön parancsot adott ki : Fújjátok uieg az ezüstös Kürtöket és harsonákat. Jaj oda Alhama! A lakosság összecsődül az utczákon s a király szájából hallja, mi történt, ülfaqui e szerencsétlen végzetben Allah büntetését látja. „Igazságosan történik veled, nemes király!" kiáltja, „teljesen igazságosan tetteidért. Kivégeztetted az Abencerrágokat s felvetted Cordovába az idegen zsoldosokat! Még keményebb büntetést érdemelnel meg! Mit használ a szenvedélyes Boabdilnak, hogy leütteti az öreg fejét s intésül Alhambra tornyára tűzeti ki? Alhama vissza nem vehető e kicsinyes bosszú jelenetével: sőt inkább elharapodzik a kétségbeesés: Férfi, nő és gyermek sir mind Az elveszett Alhamáért; S valamennyi hölgy zokog, sir, Ameonyi van Granadában. Jaj oda Alhama! Az utczákon 8 erkélyeken Mindenütt csak mély panasz van; Gyermekként sir a király is Ama napnak balsorsáért. Jaj oda Alhama! Senki sem lesz képes e festés megkrpó hatásától szabadulni. „Ha birnók e románcz eredetijót," mondja Goscbe Richárd „az Arabok végéről Spanyolországban" czimü értekezésében, „ugy az egész arab költészet nem mutathatna fel olyat, mely az érzés erejére nézve csak távolról is megközelítené. A hanyatló mór uralom állapota e képpel kimerült." Különben az utolsó közkönyeket hallatott. E vonás jellemző. (Vége köv.)