Békésmegyei közlöny, 1878 (5. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1878-05-30 / 43. szám

„BÉKÉSMEGYEI KCZLÖNY" 1878. 43. SZÁM. (?) Lapunk valamelyik számában közöltünk va­lamit a gyulai zenészekről; most újból kell az igazság s Rácz János zenekara igazgatósága érdekében ugyanerről említést lennünk; mint levelezőnk irja — ki most már mindkét zenekar eljárásáról tiaztában van — nem ugy áll a dolog, mint ezt Farkas Józsi zenekara igyekeznétc bebizonyítani, hogy t. i. a Rácz zenekara az idén is sze­dett volna fel pénzt az ez évi térzenék megtartásáért járó tiszteletdíj fejében. Igen is, hajtatott be pénz, de ez még a mult évi restanczia, igy a mostani évre egy fillért sem kért a közönségtől, de nem is kapott. Megjegyzendő, hogy Rácz zenekarának igazgatósága — különösen ennek ólén álló Sziber Nándor ur -- mindent elkövet, hogy a zenekar anyagi viszonya kedvezőbb, valamint önképzésük is minél előrehaladottabb legyen, s díszére váljék a vá­rosnak legalább—egyjó zenekar. (?) Gyulán f. év május 26-án a „Korona" ven­déglő színkörében megtartotta Schneider Emil vegyész s brassói tanár (? ?) nagyszerű (? ?) lát- ós vegytani elő­adását. Az egészről annyit mondunk, hogy a meglehetős számban j-lenlevő közönség alig tudta magát fékezni, hogy rászedetésének nyiltan is jelét ne adja, szóval majd­nem kifütyölésre került a dolog. Általában véve képei nem sikerültek, s igen primitív állapotuan voltak. Nem is kerül Scnneider ur egy hamaijában Gyulára. (Csodál­juk, hogy Csaba meg volt vele elégedve.) t Halálozás. Gyulán e hó 26-án este hunyt el kinos betegség után Lichtenvallner Gottfried adóhivatali ellenőr; számos évek óta vivé e hivatalt a legbecsülete­sebben s legszorgalmasabban, emberbaráti körökben is mindenütt egyike volt a legjobbaKnak. Temetése 28-án d­u. 5 órakor ment végbe roppant közönség részvéte mel­lett. Béke poraira! (?) Gyulán a mult héten járogatott két török, kik adakozásra szóli'oitak tel a közönséget; Gyula, mint halljuk zsebeit nem zárta be előlük. (?) Gyulán a „Gyulai körben" nem junius 1-én fog megtartatni az első társas estély, hanem 3-án. Meg­jegyzendő, hogy ugyanekkor kis tánczmulatság is fogna rendeztetni, mely csak rögtönzött tánczmulatság jellegét viselné magán. Ha az első társas estély jól fog sikerülni: minden héten egyszer leend ugyanott ilyfóle mulatság. — A b.csabai orsz. munkakiállitás köréből. A mai napig 290 kiállító 540 tárgyat jelentett be. Kép­viselve van az ipar minden ága s nagy részben a házi és női ipar is. Á kiállítási helyiségek berendezése folya­matban van. Az érkező vendégek elszállásolására már eddig 500 szállás áll a bizottság rendelkezésére. — Kérelem. Azon tisztelt cz. vendég urak, kik a f. évi jun. 9. 10. 11. tartandó orsz. segéd és tanoncz munkakiállitást s ez alkalommal a vándorgyűlést is becses látogatásokkal szerencséltetni fogják, kéretnek, — az el­szállásolás szabatos keresztülvitele érdekében — ebbeli szándékokat f. évi jun. 2-ig alolirottal közleni. B.-Csabán, 1878. máj. 28. Bartóky István, vógreh. bizotts. elnök. — Orosházáról egy gyászlapot vettünk, melyben Reisz Simon ugy saját, mint kiskorú gyermeke Jenő, va­lamint szülei, testvérei és számos rokonai nevében, szo­morodott szívvel jelenti felejthetlen neje, illetőleg szeretett anyának Reisz Simonné született Pollák Julianná-nak f. hó 27-én éjjeli 2 órakor, hosszabb betegség után, élt 22., boldog házasság 5-ik évében történt gyászos elhunytát jelenti. Béke hamvaira! * Lapunk t. munkatársa Nogáll Janka kisasz­szonynak utóbb megjelent közleményeit több vidéki lap­társunk általvette, annak jeléül,_ hogy dolgozatai irodalmi értékkel bírnák. A „Csöndes Órák" czimü jelesen szer­kesztett szépirodalmi lap pedig utóbbi számában közöl nevezett kisasszonytól egy eredeti, mélyen átgondolt ta­nulmányt Miltonról, az elveszett paradicsom hírneves költőjéről. * 15.-Csabának kedden magas vendége volt. Her­czeg Koburg tábornok ur érkezett ide az itt állomásozó huszárszázad inspicziálására. A „Fiume'-ban volt szállva. * A lapokban olvassuk: „Derék főispán. Békés­megye főispánja leköszönt állásáról azon okból, mert a kormány, a főispán felterjesztése ellenére a vármegyéket adóvégrehajtókkal árasztotta el, kik közül csak Békés vá­rosának magának tizennégy darab jutott. A főispán ajánlkozott, hogy kevés türelem mellett az adót enyhébb eszközökkel szedeti be, mire válaszul megrovást kapott, Kevés főispánról lehet ilyet följegyezni." Azt hogy főis­pánunk már régebben lemondott, mi is tudjuk, de hogy „megrovást" kapott volna: arról nem tudunk semmit, söt tudjuk bizonyosan, hogy tőle függött volna hogy az adó­felügyelő Gyuláról másnová helyeztessék el, elégtételül — mit azonban nem kívánt, mert nem a személy, hanem az eljárás ellen volt neheztelése, az eljárás p pdig nem az adófelügyelőt terheli, ki utóvégre is csak kötelességét teljesiti. Ezen megyénk jövő fejlődésére nézve oly végze tes lemondásra alkalmilag még vissza térünk. * Egy ..szemtanú" ezeket irja nekünk: A mult héten B-Csabán ösmeretlen okból két uri ember között heves szóváltás történt, minek eredménye pisztoly-párbaj lett. 10 lépésnyi czél tűzetett ki. Azon ur, kié az első lövés volt, a megállapító t jelre pisztolyát a levegőbe sü tötte el, mit látván lovagias ellenfele ezen szavakkal: „Én sem akarok gyilkos lenni," eldobta fegyverét. A má­sik ugyan kérdé, hogy „mért nem teljesíti ön kötelessé­gét?" de a segédek befejezettnek nyilvániták az ügyet, minek folytán a végeredmény teljes kibékülés lett, melyet reggelig tartó mulatság követett. Bár minden „párbaj ilyen véget érne! Irodalom ós művészet. — Békésmegyei könyvpiacz. Tagadhatlan az, hogy me gyénk, ha az alföld irodalmi törekvéseit eredményeiben mérlegel­jük: nem utolsó példával járt elő mindig annak kitüntetésében, hogy a fővároson kivül a vidéknek is örvendetesen emelkedő iro­dalma van. S az évről évre megjelenő könyvek s aránylag hason­lithatlanul sok magyarnyelvű hírlap az olvasó közönség számbeli erejéről (?) is tanúságot tesznek. Ujabban egyszerre három értékes miivet vettünk, az első a csabai, a két utóbbi a gyulai nyomdából. Ezek egyike a már országosan ismert történész Haan Lajos miivé, a másik kettő gazdasági mü (jöndöcs Benedek apát ur és B r ó z i k Károly békésmegyei mébészegyleti titkár ur tollából. — Haan Lajos akad. tag értekezése „Diirer Albert családi nevéről s családjának származási helyéről" már is nagy elismerésben részesült a főváros tudományos köreibén s Írójának hervadatlan ba­bérokat szerez, azon alapos és szellemes fejtegetéseiért, melyekben egy ksdvencz s hagyományos felfogásunkat, Dürer Albert ma­gyar s békésmegyei eredetére vonatkozólag: nem dönti meg, de határozottabb alakba önti s tisztább világításba helyezi. A Dürrerek által feljegyzett Eytas névü falut, mely a családnak ősi lakhelye, eddig homály fedezte, s külömböző magyarázatra adott okot, szerző okmányilag igazolja „Ajtós" falu egykori létét — Gyuláról félórá­nyira — Ajtós nevü nemesi család szereplését, mely a Dürerrel ugyanaz. A család czimerét mutatja be íajzban, melyen egy heral­dikai bizonyítékot találunk a család magyar uemességére vonatko­zólag a három halomban : mely jelvény magyar családi czimerek­ben gyakorta mint jellemző czimerkép fordul elő. A mü végén a hajdani Ajtós is környékének térképét nyújtja szerző. Mint halljuk ez érdekes monográfia német nyelven is nemsokára megfog jelenni; a kiadás iránt a kellő lépések már megvannak téve. E mii a nagy német közönség körében különösen Nürnbergben nagy feltűnést fog okozni. — A második mü a tudós apát az egyházi s gyakorlati szellemű gazdasági-iró Göndöcs Benedeké e czim alatt: „Népszaril beszélgetések a dohány okszerű kezeléséről." Gazdasági viszonyaink ósdi kezelése s az ujabb haladás lassú terjedése, mely nálunk fáj­dalom általános hátrány: ott leli magyarázatát, hogy a némek vajmi gyéren jutnak az ujabb gyakorlati vívmányok tudomására. E mü épen azt czélozza, hogy a népnek érthető s elméletekkel nem tetszelgő, gyakorlati utasítót adjon kezébe s hogy mily siker­rel teszi azt a szerző, kivehető abból, hogy e mü jelenleg „harma­dik" kiadásában hagyta el a sajtót. A mü „beszélgetések alakjában" érdekesen s közérthető modorban tárgyalja a dohánytermelés egész folyamát és saját tapasztalatai alapján, a legkisebb részletekig ter­jedő felvilágosításokkal járul e fontos termelési czikk tenyésztése ágolára, s értékesítése módjához. Különösen figyelmet fordit a „szi­varlevelek" termesztésére, mely a termesztőnek a legmagasabb jö­vedelmet biztosítja. A mü fejezetekre oszlik, s a dohánytermelésen kivül népszerű tanácsokat is tartalmaz, az egészség fönntartása, a kolerával szemben követendő magatartás s egyebekre vonatkozólag­óhajtjuk hogy a kis mü minél szélesebb közben nyerné elterjedést Ára 30 kr. — A beküldött müvek harmadika a Brózik Károly ál­tal szerkesztett „Síkésmjgyoi okszerii-méhiszegyleti Évkönyv" 1876/7 évre Az évkönyv örvendetés tudomást nyújt a méhészet iránti érdek emelkedéséről s az egylet sikereiről, melyet a szegedi orsz. tárlat alkalmából is előnyesen mutatott be. A „mézről" irott értekezésen kivül, az államsegélyre, a méhtelep megnyitására az 1877-iki gyu­lai méhészeti kiállításra, tirózik méhész vándortanitói működésére vonatkozó czikkeket találunk az évkönyvben. Végül a tagok név­sorát közli, melyszerint; az egyletnek 8 tiszteletbeli, 38 alapító, 53 működő s 77 pártoló tagja van. Az egyletnek összes tagjainak szá­ma 176. * Beküldetett hozzánk: „Pénzügyi törvények és szabályok kézi könyve, a községi jegyzők, különösen a községi jegyzői szi­gorlatra készülök számára kérdések- és feletekben" czimü munkára. Előfizetési ára 1 frt, mely akár a munka megjelenésekor utánvét mellett, akár pósta-rtalványuyal fizethető. Gyűjtőknek 8 előfizetett példány után, egy tisztelet-példánynyal kedveskedem. Az előjegy­zetek vagy előfizetések Aradra Szilágyi Gyula, kir. adófelü­gyelői helyetteshez küldendők. * A „Csöndes órák" május 15-diki 11-dik számának tar­talma : „A gyógyithatlan seb," (eredeti regény), Benedek Aladártól. — „Tengerparti növény (Pandanus) Czeylon szigetén (Ázsiaj" (kép) és „Homok-vihar a Bejuda-sivatagon (Afrika)" (kép a szöveg közt). — „Hűség a sirig" (eredeti elbeszélés), B. Büttner Linától. — „A jövő kor", (Beranger költeménye), Szabó Endrétől. — „Dal­mátia Hero és Leandere," (dalmát népmonda) Gellért Józseftől. — „Eszmék egy tásadalmi kérdésről," dr Szemák Istvántól. — „Az elveszett paradicsom", Nojáll lankától. — „Nagyvilági hirek, ada­tok," „Vegyes újdonságok," „Apró hirek." — A borítékon: tarta­lom, Hyrnen, a szerkesztő müveinek hirdetése, sakk-rejtvény, betü­talány, szikrák, a szerkesztő nyilt válaszai. * A „Magyarország és a Nagyvilág" e heti száma a kö­vetkező tartalommal jelent meg. Szöveg: f Dr Kovács Sebestyén Endre. — Arámnak. Költ. (Kompolthi Tivadár.) — Fényes házasság. Regény a magyar társadalmi életból. (Vértessi Arnold.) XX. folyt. — Egy egyptomi királyleány. Történelmi regény. (Irta Ebers György, fordította Huszár Imre ) XX. folyt. — A fülemile utazása. (Heimanu Ottó.) — Vasárnapi levél; Karlsbad Budapesten. [Porzó.] — A párisi közkiállitásból. — Szemem. Költ. [Filó Lajos.] — Kü­lönfélék. — Képrejtvény. — Sakkfeladvány. — Szerkesztői üzene­tek. — Rajzok: f Dr Kovács Sebestyén Endre. — A párisi köz­kiállitás megnyitási ünnepe. — Az óriási hordó a párisi közkiálli­tás magyar osztályában. — Megjelen hetenkint. Előfizetési ár fél­évre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr. [Athenaeum, barátok tere, Budapest.] * A „Vasárnapi Újság" legújabb számának tartalma követ­kező: Kovács-Sebestyén Endre [arczkép]. — Népdal. — Átutazóban. — Pusztai találkozás. — Jéghegy az Atlanti oceánon [képpel]. — Képek a párisi kiállításról [három képpel]. — Rajzok az amerikai élet'-ól. II. — Tizenötéves kapitány. — Egyveleg. — Melléklet: A marsról [képpel]. -- Barangolás a világtárban. I. — Irodalom és művészet. — Közintézetek, egyletek — Mi újság? — Halálo­zások. — Szerk mondanivaló. — Hetinaptár. — A „Vasárnapi Újság" előfizetési ára negyedévre 2 frt, a „Politikai Újdonságok­kal együtt 3 frt. Ugyancsak a Franklin-Társulat kiadóhivatalában [Budapest, egyetem-uteza 4. sz] megrendelhető a „Képes Néplap" és „Politikai Hiradó" legolcsóbb hetilap a magyar nép számára, melynek előfizetési ára félévre csak 1 frt. A „Háború-Krónika" negyedévre a „Képes Néplap"-pal 1 frt, a „Vasárnapi Ujság"-gal 2 frt 50 kr., a „Politikai Ujdonságok"-kal 2 frt. Törvénykezési terem. * Kuriózum. A napokban a gyulai kir. törvény-zék előtt mint bűnügy egy oly „rágalmazási" oset volt tárgyalandó, melyben vádlott panaszosnak se többet se kevesebbet nem mondott, mint azt, hogy „kamarájából fát vitt el!" A mi kincstárunknak annyi pénze van, hogy már ilyenekből is bűnügyet csinálnak. A végtár­gyalást el kellett halasztani, mert panaszos a hadgyakorlatokra behiva, meg nem jelenhetett Lehet tehát az államnak egy nyaláb fa miatt, mely ér 20, mondjrk 30, legyen 40 krt, kétszeri tanuzási és többféle kiadása, nem számitva a drága időt, melyet az ilyesmi a különben is dologgal elhalmozott biróságoKtól elvon. Ha egy pár kofa a piaezon összevész, „tolvaj"-nak nevezi egymást, és ebből törvényszéki bünpert csinálnak, és nem kihágásképen bánnak el vele: akkor csakugyan annyi dolga lesz a törvényszékeknek Magyarországon, hogy fontosabbakra alig fog ráérni. Mindezeket csak azért emiitjük meg, hogy egy adatot szolgáltassunk mi is ahoz, mily égető sz ksége van e hazának egy irott büntető-tör­vénykönyvre, ugy az anyagi, mint az alaki büntetőjogot illetőleg, mert ily módon és a mostani körülmények közt — uti figura docet — a legbecsületesebb ember is kerülhet a vádlottak padjára a mi alkotmányos hazánkban, mejj a személyes szabadságot a sokszor igen téves „bölcs belátás" ellen tán leggyarlóbban védi egész Európában, gyarlóbban mint Oroszországban, hol minden barbárság mellett is tény, hogy esküdtszék itél. * Életbiztonság elleni vétség. Kraszkó Pál b.-csabai lakos tanyáján egy istállónak falát bontatta le. A lebontásnál a kellő elővigyázat elmulas/.tatván, illetve a fal meg nem támasztatván, az magától ledült, s egyik ott dolgozó béres, Borgula Vaszilie kétegy­házi román fiu ugy megsérült, hogy másnap elhalt. Vádlott a f. hó 28-án végbement végtárgyaláson beismeri, hogy a kellő óvin­tézkedések tételét emulasztotta, miért is a bíróság 50 frt — a csabai szegények alapjára fizetendő pénzbírság és a felmerült költ­ségek viselesében, nem fizethetés esetében 10 napi fogságban ma­rasztalja. Az 56 hold földdel, házzal és ingó vagyonnal biró vagyonos paraszt kinyilvánítja, hogy inkább a tO napot „üli le," azonban felvilágosittatott, hogy csak nem „fizethetés" esetében kerül a sor a fogságra, 56 hold földjéből azonban ki fog telni. Vádlott felebbezett. Gazdászat, ipar és kereskedelem. * Termény- és iparmü-kiállitás. Nagyváradon f. 1878. évi junius 9. 10. 11. napjain a biharmegyei gaz­dasági egylet kiállítási csarnokában termény- s ip irmü­kiállitás leend, mely folytatólag vasárnaponkint az idő­szaki különféle termékekből megujittatik. Helye lesz itt bárhonnan keletkezett virág-, konyha­kerti növény-, vagy gyümölcsféléknek, méhészeti termék­nek, bor s más szeszes italoknak, ugy szinte minden je­lesb iparműnek. Elárusitás esetén az árak kitétele, és az eladó tárgy sajátságának ismertetése kívánatos. Kiállítás alkalmával — nevezetesen junius 10-ón délelőtt 10 órakor — a gazdasági telepen eddig elért munka eredmény, u. m. a selyemtenyésztés, méhészet és kerti ipar eredménye, s többféle házi iparmű is, egyleti titkár által gyakorlati előadás mellett leend felmutatva. Kiállítási tárgyak, s azok ismertetését czélzó, vagy más jó irányú szakelőadások — előre tudatva — min­denkitől szívesen fogadtatnak, s minden érdekeltek lehető részvétre kéretnek. A kiállítás megnyittatik junius 9-én délután 3 óra­kor, s tart naponta reggeli 8 órától esti 6 óráig, melyre egyes belépti dij 20 kr. Kelt Nagyváradbn, 1878. május 24. Gabóczy Károly, Uálbory Sámuel, egyl. titkár. egyl. alelnök. Hivatalosan jegyzett piaczi árak. (B.-Csabán, május 29.) Buza . Árpa . Kukoricza Zab . Szalonna 1. rendű | II. rendű ÍOO kilogramm 10.10 9.30 6.30 6.90 45.­44.— Zahorán Pál, város-gazd a. * Szeszüzlet. Arad, május 27. Készáru nagyban 31 frt 25 kr., 31 frt 75 kr. hordó nélkül. Részletben 33 frt bordó nélkül, 33 frt 75 kr. hordóstól pr. 100 liter °/ 0 Liegujabb posta. * Bécs, máj. 28. A „Politische Correspondenz" je­lenti Konstantinápolyból: A porta tegnap meghívást ka­pott a kongressusra, melyre azonnal válaszolt. * Bécs, máj. 28. A kongressus összeillésének napja még ma sincs végleg megállapítva. * Konstantinápoly, máj. 28. Sadik pasa miniszter elnököt elbocsátották, helyébe Mehemed Rusdi pasa lép nagyvezir czimmel. * Pétervár, május 28. A „Moszkovszkija Vjedo­mosztyi" szerint a birodalmi bank kamatnélkllli kétmillió rubellel járult a kalóz flotta szervezéséhez. * Andrássy Gyula gróf expozéját a magyar de­legáczió 28. esti ülésén terjesztette elő. Felelős szerkesztő: Dr. BÁTTASZÉKI LAJOS.

Next

/
Thumbnails
Contents