Békésmegyei közlöny, 1878 (5. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1878-01-17 / 5. szám

„BÉRÉSMEGYEI KÖZLÖNY" I8?8

. 5. SZÁM. két kiváló kötelesség teljesítése háramlik. Legyen nő a szó nemesebb értelmében, ós legyen honleány azon méltókig, amint ezt minden nmek a haza iránti szeretet kell, hogy előírja. E föladata megvolt azonban már mint hajadonnak is, és igy áttérhetek az első föladat teljesítéséhez vezető jóakaratú tanácsok adására. Igen óhajtandó, hogy az ujasszony szűzies szerény magaviseletének megváltoztatásával ne igen siessen; mert azon nők, kik házasságuk után oly fönnen beszélnek, és modoruk, társalgásuk, hangjuk oly feltűnő, mintha az egész társasággal megértetni akarnák, hogy de bizony ők már nem leányok, azon föltevést kelthetik az emberben, hogy férjhez menetelük előtti viseletük csak igazi természetük visszatartóztatása és elpalástolása volt. A nő ne akarja társaságokban vagy mások előtt férje iránti gyöngéd szerelmének jeleit fitogtatni ; mert ez a belátóbbak s illemtudók előtt visszataszító, sőt az ily nyilvános szédelgőt, nem is merem kimondani minek is tartják. Ennek kifolyása az is, hogy a társaságokban a nő udvariasságára és figyelmére minden férfi több igényt tarthat, mint férje. Egy rendkívül kárhoztatandó gyöngesége van a legtöbb nőnek : a pipere utáni vágy. Kár, hógy minket, kikért öltözködnek, nem vesznek be tanácskozásukba az öltözködést illetőleg. ki a szövetek árából, szívesen elengedünk és sokkal jobban becsüljük, sokkal inkább szeretjük a nőt, ki több gondot fordít az egyszerű csinosságra, tisztaságra ós különösen magaviseletére, hogy az kedves, megnyerő legyen. Gryakran megtörténik, hogy mikor a czifraságot és csinosságot egy füst alatt • akarják elérni, az egyikre ós vajmi gyakran az utóbbira nézve a rövidebbet húzzák. Az öltözködésre nézve Swift egy barátnéjához intézett levelében szóról szóra a következőket mondja: „Szeretném, ha a nő a czifrálkodást csak szükséges bohóságnak tekintené. Azt nem kívánom, hogy feltűnően divatellenesen öltözködjék; de azt igen, hogy ne kövesse a divatot rögtön és mindenben. Megvárom kegyedtől, hogy öltözéke mindig vagyoni állásánál egy fokkal lejebb legyen; azt is óhajtom, hogy egész lelkéből vesse meg azon kitüntetéseket, melyeket drágább és finomabb öltözetének köszönhetne, mert az nem teszi kegyedet sem szebbé, sem ifjabbá, sem jobb erkölcsüvé, sem erényesebbé vagy becsesebbé. (Jeliéri Mér. (Il-dik és utolsó közlemény köv.) MEGYEI KÖZÜGYEK. Alispáni jelentés. Felolvast. Békésmegye közigazgatási bizottságának január hó 7-én tartott ülésen. (Vége.) IV. Vegyesek. 1. A t. közigazgatási bizottság mult évi august 6-á'j 1. kb. szám alatt kelt határozatához képest az izraelita hitközségekben vezetett anyakönyveket a járási tisztviselők által megvizsgáltatván: e vizsgálat során egy részről kiderült. hogy a szarvasi, békési csabai és orosházi járásokbeli községekben, valamint Gyulán az anyakönyvek helyesen és szabályszerűen vezettetnek ; addig a békési anyaközséghez tartozó dobozi, és a dévaványai anyaegyházhoz tartozó szeghalmi járásbeli fiók egyházakban az anyakönyvvezetés körül többféle szabálytalanságok észleltettek. Jeleden a dobozi izraeliták, a hányan vannak, annyifelé jelentvén be az anyakönyvi eseteket, a járási szolgabíró által a közoktatási m. kir. minisztérium 1875-ik évi 28402 számú rendeletéhez képest utasitattak, hogy az anyakönyvi tartozó minden egyes eseteket a békési anyaközség anyakönyvvezetojénél bírság terhe alatt bejelenteni kötelességüknek tartsák. Tekintve azonban, miszerint a közoktatási m. kir. ministerium mult évi május 26-án 13.126 szám alatt kelt intézvényében nem ellenzé, hogy a dobozi fiókizraelita hitközség önálló hitközséggé alakuljon: fent jelzett rendetlenségek elhárítása végett a járási szolgabírót felhittam, hogy a dobozi fiókegyházat önálló bitközséggé alakítása iránti szándoka érvényesítésére buzdítani igyekezzék. A szeghalmi járás szolgabirája a dévaványai izraelita auyaközség anyakönyvei hitelesség e ellen, mely anyakönyvbe a szeghalmi járás fiókegyházaiban előforduló anyakönyi esetek is vezettetnek, kételyt támasztván azon okból, mert jóllehet az ottani rabbi egye dül heber nyelven tud irni, az anyakönyvi kívonato k mégis magyar nyelv és aláírással küldetnek meg, a miből kitűnik, hogy az anyakönyveket nem az azzal megbízott rabbi vezeti, s a kivonatokat nem ő adja ki ; — más oldalról pedig a járási szolgabíró azt tapasztalván, hogy a járásbeli fiókegyházak az egyes anyakönyvi eseteket nem szabályszerűen jelentik be az anyaegyháznak: az első esetet illetőleg a Jász-Nagykunszolnok megye alispánját megkerestem, hogy a dévaványai izr. anyaegyházban létező anyakönyvek vezetését megvizsgálni s azok szabályszerű vezettetéséről gondoskodni szíveskedjék; az utóbbi esetre nézve pedig a járási szolgabírót felhittam, hogy jelzett szabálytalanságok elhárítása érdemében a nagyméltóságú közoktatási m. kir. ministerium 1875 november 21-én 28493 szám alatt kelt intézvenye szerint eljárni szíveskedjék. 2. A gyámsági ós gondnoksági figyek rendezéséről szóló 1877-ik évi XX. t. cz. 216. §-a szerint a felebbezések tárgyalására a közigazgatási bizottság kebeléből egy küldöttség alakítandó lóvén: tisztelettel felkérem a t. bizottságot, hogy a törvényhatósági bizottság által választott tagokból a maga részéről két rendes, é.s egy póttagot választani méltóztassék. 3. A központi börtönök a mult hó utolsó napján bizottságilag megvizsgáltatván: az erről szóló jelentés a t. bizottság elé terjesztetik, 4. Az Eudrőd községben felállítani engedélyezett gyógyszertár felállításáért folyamodók kérvényei az érdekelt községgel közöl.etvén: a pályázati kérvények a község nyilatkozatai kapcsában az iránti határozat végett, hogy a gyógyszertár felállitának joga kinek engedélyeztessék, — a t. bizottság elé fognak terjesztetni. 5. A megyei csendbgénységnek járásonkinti elhehely^ztetése halasztást ueu szenvedhetvén: az e tárgyban tett intézkedésemet külön jelentem be. — Végre 6. Tisztelettel jelentun, hogy a megyei pénztárak a mult hóban szokottan megvizsgáltatván: rendben találtattak. Gyulán 1878 január hó 6-án. Janesovits Pál, alispán. TÁVIRATOK. * Pétervár, jan. 13. Odessából jelentik jan. 11-ről: Tegnap este 6 és fél órakor a török mouitorok abbanhagyták Eupatória bombázását. * Páris, jan. 13. Raspail temetése a közönség nagy, részvéte mellett ma ment végbe; Louis Blanc és más demokraták beszédeket tartottak a temetőben. Rendzavarás nem fordult elő. * Róma,-jan. 13. Rainer főherczeg, ki az osztrákmagyar nagykövetséghez szállott, azon óhajtását fejezti ki, hogy a palota előtt diszőrsóg ne legyen. A főherczeg délután udvari kocsiban a Quirinálba ment ő felségeik látogatására. A király Aosta herczeg kíséretében viszonozta a látogatást. Este a Quírinálban családi ebéd volt Reiner főherczeg, Napoleon Carígnan és Aosta hercegek részvétele mellett. * Turin, jan. 13. Az érsek pásztorlevelet bocsátott ki, mely mély sajnálattal jelenti a király halálát, s kiemeli, hogy e veszteséget joggal fogják általában nagy közszerencsétlenség gyanánt gyászolni, — és felszólítja a hívőket, hogy imádkozzanak az elhunytnak lelki üdvösségeéri, de Umberto királyért is, hogy isten kegyelmével az állam javára uralkodjék. Ezután rendeletet ád a halotti misék tartására minden templomban. * Konstantinápoly, jan. 14. Reouf pasa és Server pasa ma este Miklós nagyherczeg főhadiszállásra utaznak el. Az orosz \álasz semminő békealapokat ki nem jelöl, csakis meghatalmazottakat kér küldetni a főhadiszállásra a béke előfeltételek tárgyalásra a béke előfeltételek tárgyalására. * Konstantinápoly, jan. 14. Egy Philippopolból érkezett távirat megerősiti, hogy a törökök Tatár-Bazardsikot kiürítették s nagy ijedtséggel Pbilíppopolba vonultak vissza. * Pétervár, jan. 14. Eupatorian kívül a török Theodosiát is bombázták. * Konstantinápoly, .jan. 14. Az orosz főhadiszállásra elutazott török küldöttek: Namyk és Server pasák. — Drinapolyból folyvást érkeznek ide menekülők. MEGYEI HÍREK. * A ))Békésmegyei KLözlöny« űzi mii kétszer hetenként megjelenő politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú hetilapra még folyvást fogadtatnak el előfizetések. Újonnan belépő előfizetőknek, az eddig már megjelent számok utánpótoltatnak. Előfizetési dij: egy évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. helyben házhoz hordással vagy postán bérmentve küldéssel. Lapunk a csabai országos iparos gyűlés alatt szükség esetén naponként fog megjelenni és nagyobb ünnepekre alkalmi mellékletet ad. A tár cz át lehetőleg változatossá és érdekessé iparkodunk tenni. A m egyci közügyeket legnagyobb figyelemmel kisérjük és minden megyenket érdeklő nyilvános mozgalomról gyors és kiineritő tudositást hozunk. (b) A gyomai „Iparos-olvasókör" jótékony czólra rendezett bálja, a ,Korona" vendéglőben f. hó 13-án igen kedélyesen folyt le. A tiszta jövedelemről nincs biztos tudomásunk, de azt igenis tudjuk, hogy sokan voltak, s valószínű, hogy nem „deficzit"-re tánczoltak. (b) Pázmány Dénes gyomai fitanitó ur eljegyezte magának — a Csallóközről — Szelle Juliánná urhölUti jegyzetek Olaszországból. — A római colossaeum romjairól. — Nem utazásomat kívánom a t. közönség előtt elmondani, hanem inkább azon érzelmeket és gondolatokat kísérlem meg előadni, melyeket a classicus föld egyes nevezetességeinek és csodáinak szemlélete támasztott lelkemben a szép Italiában. Olaszországban utazni mást jelent, mint Európa egyéb országaiban nemcsak azért, mert éghajlata, hegyei, vizei, völgyei és levegője más, hanem azért is, mert emberi nemünk történelmének legragyogóbb jelenetei ott folytak le; mert az emberi szellem hatalmának emlékei sehol sem fordulnak elő oly mennyiségben ós oly épségben, mint ott. Róma maga egy egész világot jelent. Olt nem az utczák, nem a középületek, nem az azokban felhalmozott kincs, nem is a nép maga képezi egyedül a szemlélő fi gyeimének tárgyát. Az ó és uj világ-nézlet, a pogány ós keresztyén világ közötti összefüggés; a barbarság és civilisatio, a pápaság és királyság, a császárság ós köztársaság, a művészet ós tudomány fejlődéseinek egész korszakai tolalnak fel emlékezetünkben, midőn e város falai Közé lépünk. Róma történelme nem annyira nemzeti, mint általános emberi, s azért nem is csak az olaszt, hanem az emberi nem minden tagját érdekelheti. Nagyon természetes, hogy engem is érdekelt és midőn falai közé léptem, a mult nagyszerű emlékeinek sokasága tűnt fel lelki szoneím előtt. A fenmaradt épiiletke^, romokat, boltiveket, oszlopokat, csonka szobrokat, isszetört síremlékeket lehetetlen szemlélni a nélkül, hogy a földi nagyság hiábavalóságának érzete mellett mej ne jelenjók előttünk egy-egy régi esemény lefolyásán^ képe, egy-egy nevezetesebb intézmény egykori fenálláa és elenyészése. Ezúttal a colossaeun colossalis épületét leszek bátor a t. közönségnek bemtatni a rám gyakorolt hatásokkal együtt. Az első bnyomás a néma bámulást idézte elő. A világ egyik legnayobbszerü építménye előtt állót tam, mely óriási tömegéel és roppant arányaival első pillanatra elnyomta a godolatot; de csakhamar fölemelkedett lelkem annak megondolásáuál, bogy ezt is emberi szellem emelte, meb gyönyörködik önerejének tudatában, az összhaugzat ésaz aranyosság törvényének alkalmazásában. A római építés emi remeke méltó emléke azon világhódító névnek, mely íiilió rabszolgával rendelkezett és azoK jövedelmeiből raktafel mulatságainak ezen főhelyét. Mikor a küzönségesszinházak már nagyon megszokottakká lettek s az élhajhászó kényurak lassanként megunták; mikor az uralomra vágyó férfiak érezni kezdték a népkegy bóditó hatását: akkor találták fel ama világra szóló nép mulatságokat, melyek őrjöngésbe hozták a nép millióit, és utóvégre rabszolgaságra vezették azt a népet, mely máskülönben jármot viselni nem tudott. Mikor a hatalmas Caesarnak szüksége volt pártja szaporítására, roppant összeget adott át 0. Curionak, azon megbízással, hogy építsen a nép számára oly mulató helyet, mely meglepősége által kösse le a római nép figyelmét és hajlamát. És Curio megteremtette az Amphitheatrumot, mely újszerűsége ós vakmerősége által még Pliniust is bámulatra ragadta. Az eredetileg fából csinált, ós körben mozogható Amphitheatrumból lettek aztán nz álló ós köböl készült Amphitheatrumok s ezek között kétségen kívül a legnagyobb a római Colossaeum. Vespasianus császár kezdte építeni a város kellő közepén azon nevezetes helyen, a hol hajdanában Nero aranyházában egy nagy tó állott és hol még Augusztus császár kivánt egy hasonló épületetet emelni. Azonban a szándók nem ment teljesedésbe. Még Vespasianus sem volt képes a roppant terjedelmű épületet tökéletesen fölemelni. Csak utódának Titusnak jutott a szerencse, hogy azt befejezvén átadhatta a nép mulatságainak használatul. (Folyt, köv.) Zsilinszky Mllály,