Békésmegyei közlöny, 1878 (5. évfolyam) január-december • 1-104. szám
1878-05-23 / 41. szám
„BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY." I B 78. 41. SZÁM. Ideje, hogv ug.v a sajtó, mint az egyesek minden fegyvert megragadjanak a társadalom hibáinak kiirtására. Ki kell pellengérezni a „látszat. rabjait," meg kel! vetni azokat, kik a becsületes munkát kerti'ík, a kik nem szorítják uftg tisztelettel az iparos kérges tenyerét és hiu gőggel lenézik a dolgozó ruhát, melyben a becsületes emberek kenyeret keresnek. Kérlel hetlenül keli irtani a hibákat és jó példával járni elő, s mint Csengeri mondá, kiáltó betűkkel irni minden magániák ajtajára e szót: „Takarékosság!" T. - Pótrendelet a torpedó kivitelre nézve. A 111. kir. pénzügyminiszter folyó évi 27277. szám alatt a következő körrendeletet intézte valamennyi pénzügy igazgatósághoz és vámhivatalhoz: Hivatkozással a folyó évi májushó 1-én 24,674 sz. a. kelt körrendeletre, melylyel a torpedóknak kivitele az osztrák-magyar monarchia összes határain megtiltatott: értesíttetik az igazgatóság (hivatal), hogy ezen tilalom a torpedókhoz tartozó inditó készülékekre (Laneirungs-Apparate, Lancirungs-Kanonen, Manövrir-Luft-Oomprimirungs-Apparate) is kiterjed. Kelt Budapesten, 1878. évi május hó 16-án. Széli Kálmán s. k. — Az, osztrák-magyar Lloyd gőzhajózási vállalatial megkötötte a külügytnjjíiszterium e napokban újra a hajózási és pósta ,szerződést. Az aradi ügyvédi kanara kérvénye az országgyűléshez. (Folyt.) '.itt VI. Az ügyvédi rendtartás 94. §-a világo san rendeli, hogy az alaptalanul bevádolt, meg hurczolt ügyvédnek azon elégtétel adassék, mi szerint az alaptalan panaszló, ki hamis állitásokr; fekteti vádját, 300 , írtig birságoltassék meg : törvényszék által. Ámde, mert a törvény ugy szól, hogy 300 frtig terjedhető birságban elmarasztalhatja a törvényszék a hamisan vádaskodó felet: több törvényszék nem marasztalja el, még akkor sem, ha az ügyvédi kamara fegyelmi bírósága teljesen alaptalannak találván a vádat, hivatalból által teszLaa Jratokaipedie íiózot.ink szenni nyenitor maraszralasniÍK mindig helye völna, mert a törvény azon kifejezése, „marasztalhatjh " nem lehet azon intencziója, hogy a törvényszék ha akarja elmarasztalja, ha nem akarja, nem: hanem a lehetőség fogalma itt tisztán a pénzbírság nagyságára, azaz arra vonatkozik, hogy 300 frtig is marasztalja, de kevesebbre is! Esedezzük tehát a mélyen tisztelt képviselőházat, méltóztassék az igazságügyimniszter urat felhívni, hogy utasítsa a bíróságokat a törvény ezen intézkedésének pontos megtartására, azon magyarázattal, hogy az elmarasztalásnak a teljesen alaptalan vádaskodás esetén mindenkor bekövetkezni kell, mert ez nynjt egyedüli satisfactiót az ügyvédnek, az alaptalan rágalom egy ártatlanul kiáHott vizsgálat után, szabadságában állván az illető törvényszéknek azután akár 10, akár 100, akár 300 frt birságban elmarasztaltatni a felet, mert a tetszés csak az összegre, de nem magára a büntetésnek alkalmazására vonatkozik. Ezek volnának az ügyvédi rdts. legkiválóbb sérelmes intézkedései, melyek megváltoztatást, egszembeötlőbb hiányai, melyek sürgős pótlást igényelnek, nehogy az ügyvéd e haza mostoha gyermekévé váljék, nehogy anyagi és erkölcsi övője teljesen tönkre tétessék. VII. A törvénykezes lassúságával, az ügyek elodázásának vádjával az ügyvéd sujtatik igaztaaniil a perlekedő közönség által, mely a törvényt nem ismerve, az ügyvéd hanyagságában, kötelesség-mulasztásában keresi okát annak, minek legtöbb esetben egyedüli oka a bírói, különösen a segédszemélyzet kellő számának hiánya, a meglevő létszámnak pedig a lényeg elölése mellett, merően bureaukratikus teendőükel, mint hivatalos kimutatások, naplói, előadói, ellenőrzési, ki be és lejegyzési, sor, irattári, posta, letéti, betéti, kézbesítési, törzs- és egyéb könyvek vezetésével való tulterheltetése. ÍNein vélünk tehát hatáskörünkön túllépni, ha az iránt bátrak vagyunk gyönge, de ügyünk igazságának tudatában önérzetes szavunkat felemelni: méltóztassék annak elejét venni, hogy legalább arról ne vádoltathassák az ügyvéd, miszerint ó a tömérdek perbeli költségeknek okozója, és legalább egyelőre a perlekedő közönséget leginkább sújtó igényhirdetési dijak leszállítása iránt sürgősen olyformán intézkedni, hogy az illető meghirdetendő igények a hivatalos lapban akkoi .jelenjenek meg, ha az ingatlanok értéke a 10,000 frtot túlhaladja, és akkor is lehető legrövidebb kivonatban, csupán a számok, az érdekelt felek ós a tárgy megnevezése mellett, máskor pedig ép ily alakban egy helyi lapban tétessenek köz7Ó, hogy tehát az uj prdts. ide vonatkozó szabványai ez értelemben alkottassanak. Ez által eléretnék az, hogy egy magában véve csekély, 50 - 60 frtos ügyben, melyben a világ méltó csudájára eddig ingatlanok árverése esetén, 80 — 100 írtra rúgott a perköltség, a lehető minimumra leszállíttatnék, de a tulajdonképeni czél, hogy a hirdetések az érdekelt folot •W> ÍJ észrc^álesj/úiek. pc jogaik mesóvásara felhasználtassanak, ós sokkai inkább mozdittatnék elő, mivel a íöldmíves és iparosnak, mely osztálynak ingatlanai kerülnek tíz eset közziil legalább hatban árverés alá, soha életében szeme elé sem kerül a „Budapesti Közlöny," míg a helyi érdekű lapot inkább tartja, olvassa, vagy legalabb olvasni tudó jóakarója által a reá tartozó tartalomra figyelmeztetik. VIII. Minthogy a bélyeg-illeték és leletezési ügy oly szorosan függ össze az ügyvédi gyakorlattal, mint egyik lánczszem a másikkal: nem mellőzhetjük, hogy ez irányban is a mindennapi életből, közvetlen tapasztalásból merített megjegyzéseinkei, teljes tisztelettel elő ne adjuk és e téren is a melyen tisztelt képviselőház bölcs és gyors intézkedését ne kérelmezzük. Számtalan példával bizonyítható esetek fordulnak elő, hogy hagyatéki ügyekben az illeték háromszor szedetik be, mert háromszor vettetik ki, a leltározás, a hagyaték tárgyalása és a valóságos átadáskor. Sokszor megtörténik, hogy az ítéleti illeték is többször szedetik be ugyanazon ügyben, mert az elsőbirósági első ítélet, ha fellebbezted k* is, azonnal közöltetik az illetékszabási hivatallal, mely Kiszabja, ós azonnal beszedeti az illetéket, ha a felsőbíróság által meg is változtatik. Igy, hogy csak egy eklatáns példát említsünk: a b.-gyulai kir. tszék 186.875. számú ítéletével elmozdítja felperest keresetétől, és az ítéleti illeték megfizetésében elmarasztalja; Ítéletét azonnal az illetékszabási hivatallal közölvén, ez kiszab 180 frtot, mely felperesen executióval behajtatik, felperes azonban fellebbezte az ítéletet, minek folytán a kir. tábla határozatával az Ítéletet föloldja és tanuhallgatást rendel. Felperes tehát egy nem létező, mert feloldott Ítéletért fizetett 180 frtot. Igaz, hogy felperesnek felszólamlása folytán az aradi 30,026.77. sz. pénzügyigazgatóságnak végzésével a jogtalanul beszedett pénz visszaadatni rendeltetett, de két esztendő múlva, sok költségeskedés és utánjárás után, s az a legszebb, hogy ez esetben a megejtett tanú hallgatás után a 470.77. sz. egészen ellenkező, felperesnek föltétlenül kedvező ítélet jött létre, a midőn is alperes marasztaltatok el az illeték kifizetésében, az ítélet másodszor is közöltetni rendeltetvén az illetékszabási hivatallal. Ezen és hasonló számtalanszor előforduló anomaliákon, melyek az úgyis eléggé megterhelt adófizető polgárt jogtalanul sújtják, nekie felesleges költséget és idővesztegetést okozván, csak ugy lehetne gyökeresen segíteni, ha törvénybe iktatnék, hogy hagyatékok után csak a tényleges átadás vagy telekkvi jogérvényes átírás után, azaz akkor, midőn a jogosított fél valósággal tulajdonába vagy hasznába lép a hagyatéknak, perekben pedi.<r csak jogérvényes ítéletek vagy árverések alapján vetendő ki és szedendő be az illeték. (Vége köv.) MEGYEI KÖZÜGYEK. Bákjsmaíjye bizottságának közgyűlése máj, 13. és következő napjain (3. nap). Nevezetesebb határozatok. A csabai kapitányi lak a gazdasági egylet tulajdonául ajándékoztatott azon feltétellel, hogy az egylet megszűnte esetén a tulajdonjog a megyére visszaszálljon. A szarvas-mezőtúri szárny vasúira vonatkozó ujabbi s/.eizödés jóváhagyva a belügyminiszterhez felterjesztetni rendeltetett. A községi rendőrségi szabályrendeletek közöl csupán a dobozi, sz.-szt.-tornyai, csorvási, békési és mberényi hagyattak helyben; a többi községeké azzal küldetett vissza, hogy azokat a dohozi szab. rendelet nyomán átalakítsák. A gyülekezési jog tárgyában hozandó szabályrendeletre vonatkozólag bemutatott kiildöttségi jelentéssel szemben a szabályrendelet végrehajtás végett a jár. föszolgabiráknak és Gyula város polgármesterének kiadatott, s erről a belügyminiszter értesítendő. közvárakozásnak. Az előleges sérelmek és kivánatok tárV gyalása oly sok időt vett igénybe, hogy a reform-munkálatokra alig jutott sor. Kitűnt, hogy igen kevés európai műveltségű államférfiunk van mi tokakra lehangoló, de másfelől a nagyiatörő fiatalokra ösztönző hatást gyakorolt. Gr. Károlyi Gy. azok közé tartozott, kik szerettek tanulni, és e végből ismét utazni ment. Különösen Angliában és Francziaországban tartózkodott hosszabb ideig, hol sok kitűnő férfiúval kötöt' barátságot. Fr; 1 ncziaország ekkor különösen érdekes tanulmánytárgyat szolgáltatott tud vágyó fiatal embernek. X. Károly a legoktalanabb rendeletek által kívánta megakadályozni a szabad eszmék terjedését. A nagy forradalom emigránsainak ezer-milliónyi kárpótlást adott, s a papságot a reactió e>zközéül használta fel. A nemzet elégiiletlensége hango&an nyilatkozott a napi sajtóban, úgymint az irodalomban és a gyülóstermrkben. És midőn az országgyűlést, mely válaszfeliratában kijelentette, hogy a Polignac-féle minisztériumban a nemzet nem bízik, szétoszlatta, a sajtószabadságot felfüggesztette és a választási törvényt önkényüleg megváltoztatta: jul. 27-kén Parisban kiütött a forradalom, mely a Bourbonokat már harmadszor fosztotta meg a franczia tróntól. Még mielőtt a juIiusi franczia forradalom kiütött volna, Ferencz magyar király országgyűlést hirdetett Pozsonyba, leginkább azért, hogy idősebb fiát Ferdinándot megkoronáztassa. Ezen országgyűlésen gr. Károlyi György ugy jelent meg, mint Szathmárvármegyének egyik követe. Bátran harczolt a szabadelvűek táborában; nem osztotta azok nézetét, akik a juliusi franczia forradal om demokratikus eredményeitől megijedve azt gondolták, hogy most már a magyar arisztokratikus alkotmány megbukása következik, s hogy ezzel együtt romba dől a nemesség összes kiváltsága. Senki sem ragaszkodott erősebben a nemesi osztály kiváltságaihoz, mint ö; de az arisztokratikus intézmények erősbödését ő abban látta, ha minél többeknek érdekévé válik azoknak védelmezése. Hogy b. Wesselényi Miklósnak, kinek csak Erdélyben volt birtoka, joga legyen a magyar országgyűlésen megjelenhetni, gr. Károlyi György egy rész DTtokot. engedett át neki Szathmárban. Azonban ez országgyűlés is rövid volt. Alig hangzott fel Lengyelországban a forradalom szabadságkiáltó zaja, a magyar országgyűlés, daczára annak, hogy számtalan reform várta megoldását, szétoszlott; ós gr. Károlyi György, kit időközben a magyar tudományos akadémia tiszteletbeli tagjai közé sorozta, egy uj, s az eddigieknél is nagyobb utazásra készült, az 1833-iki őszt és telet. Olaszországban, jelesül Nápolyban töltötte, elbájoltatva az elizei természet nagyszerűségétől. A páratlan nápolyi tengeröböl. a partjait ékesítő pompás paloták és kertek, az örökké füstölgő Vezúv fensége és a távolban violaszinben feltűnő szigetek reá is megtették hatásukat. A tavaszias örökké enyhe lég, a repülő sajkák sokasága, a napontai kellemes kirándulósok kedvet adtak neki arra, hogy átránduljon Malta szigetére, melyhez annyi történelmi nevezetes tény kapcsolódik. Innét a klassikus világ másik földére Görögországba ment, hogy megszemlélje a régi Akropolis emlékeit. Áthajózott Egyptom partjaira; bejárta Nubia és Arabia sivatagait; és kegyeletes lábbal lépett Palesztina szt. földére, hol a megváltó és apostolai működtek egykoron. Kisázsia regényes vidékein át visszajött Törökország fővárosába, mig 1835-ben Maczedónián és Szerbián át, tapasztalásokban gazdagon tért vissza hazájába. A következő óv tavaszáig, vagyis az országgyűlés végé :g Pozsonyban maradt, hol nőül vévén gr. Zichy Károlynak kitűnő szép leányát Karolina grófnőt, ezzel ismét egy h ,sszabb utat tett nyugoti Európában. 1837. jul. 5-kén született első fia Gyula gróf; s ettől fogva gondjait a család és a has,a ügyei közt osztotta meg. Mindaz, arait eddig tett, nem volt egyéb, mint egy erőteljes és hatalmas ifjúnak nagyszabású előkészülete azon nagyobb mérvű munkássághoz, melyet mint férfiú a közélet szinterén kifejtendő vala. Zsilinszky Mihály. (Folyt, köv)
