Békésmegyei közlöny, 1878 (5. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1878-01-17 / 5. szám

V. évfolyam. 1878. 5. szám. Il.-Csaba, január 17-én. EGYE Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmi! lap. Megjelenik hetenként kétszer : vasárnap és ostitörtökön. Előfizetési dij: helyben házhoz hordva vagy postán bér­mentve küldve: egy évre 6 frt; félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr. Kéziratok nem adatnak vissza. Alkossunk tornaegyletet! Azon alkalomból, midőu a Osaba városi köz­egészségügyi tanács népes gyűlését megtartotta, hogy számot vessen Osaba egészségügyi állapo­tainak tényezőivel, s e tényezők fölmerülhető hiányait bocsátotta bírálat alá, de egyszersmind örömmel is vette tudomásul azon kedvező álla­potnak minden oldalról begyült bizonyítékait — hogy városunk közegészségi viszonyai ez idő szerint oly örvendetes képet mutatnak, minőre már rég volt hasonló példa: ez alkalomból — ismételjük — szándékozunk egy épen nem fölös­leges indítvány nyal lépni Osaba város intelligens közönsége elé, mely szerint ezen tényezőket, melyek a legféltettebb földi jót, a testi épséget biztosítják: szaporítsuk meg egy ujjal, s alkos­sunk egy rendszeres, nagyobb városaink példá­jára szervezett életrevaló torna-egyletet. Fölülemelkedve az egyszerű időtöltés szín­vonalán, mely alatt a vállalkozó kedv rendszerint leginkább hajlandó a társulásra, s az ezzel járó adózási többletbe való megnyugvásra: tegyQk magunkévá e szükséges intézmény életbelépteté­sének eszméjét, s gondoljuk meg a módozatokat, melyek közt a siker leggyorsabban legyen el­érhető. ' Sérelmet követnénk el Osaba művelt kö­zönsége ellenében, ha ez intézmény horderejét akarnánk előtte részletezni. Mindössze csak azon kedvező hatásra óhajtunk utalni, melyet például a budapesti athléta-versenyek gyakorolnak a kö­zönségre, s azon eredményekre hivom fel a figyelmet, melyek ily természetű egyletek köré­ben kimaradhatatlanok. Ha körülnézünk Csaba intelligens körein, egy perczig sem kétkedünk, hogy az egylet min­den nagyobb akadály és jelentékenyebb befekte­tés nélkül csakhamar létrejöhet, ha egy buzgó férfiú, ki indítványunkat figyelmére méltatva, Szerkesztőség és kiadó-hivatal: Vasut-utcza, közbirtokossági épület. Egyes szám ára 10 kr. kapható Biener B. urnái B.-Csabán Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „ííyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. ur­nái és a nyomdában, vidéken mindem postahivatalnál 5 kros postautalványnyal. maga veszi kezébe az alakulás művét, azt ko­molyan megvalósítani segiti. Osmerünk többeket Csabán, kik kellő ájékozottsággal rendelkeznek a torna-egyletek szervezete körül, s bő elméleti és gyakorlati is­mereteiket az alakítandó egylet első tőkéje fejé­ben jól tudnák érvényesíteni. Rajtuk áll, hogy Csabát és a megyét egy társadalmi életünket nem utolsó sorban érdeklő intézménynyel ajándékozzák meg. A körülmények kedvezők a vállalat életbe­léptetésére, s a mi a sikernek leggyorsabb utat nyithat; közönségünk, — különösen fiatalságunk — ismert vállalkozó kedve, mely hasonló férfias egyletek alakítására, köztudomásúlag már is több izben érvényesült, s most is megvan, s jelen esetben is egy buzgó intéző mozgékonyságától függ, hogy e vállalkozó kedvet élénkségben tartsa, s egy torna-egyletnqk jövőt készítsen elő. — Távirati hir" t szerirn Oroszország már tudatta a portával békefőltételeit, illetőleg a béke előzményeket. Sztambulban rögtön minisztertanácsot ültek. J _ . . - - ' • — Az 1878-ki költségvetést a pénzügyi bizottság következőkben végkép megállapitá. A kiadások előirány­zatából töröltett 401,047. A kiadások előirányzata emel­tetett 875,521 írttal. A kiadások előirányzata (233 millió 471,080 frt) tehát emelkedett 474,474 frttal. A bevételek előirányzatából töröltetett 313 frt. A bevételek előirány­zata emeltett 310,200 forinttal. A berételek előirányzata (217 millió 136,242 frt), tehát leszállitatott 2,800 frttal. Minek folytán a defiezit előitányzata (16.334,838 frt) emelkedik 477,274 frttal. Ehez fog járulni a költségvetés még el nem intézett egyetlen tétele a Tisza-szabályozás szükségleteire megszavazandó összeg. Az ujasszoryokrol. (L.-né B. Ilermin úrnőnek ajánlva.) — Távsadalni. — I. A legszebb nap a nő életében a menyegzői nap; oly nap ez, melynek jelentőségét csak ket­ten tudják egész horderejéten fölfogni: az aki átéli, és a — hirlapiró. Amaz előtt egy uj világ függönye lebben föl; ez egy uj világot teremt annak költészetében. Az átlépi az éden küszöbét, és szépségétől elragadtatva, járja be annak ed­dig elzárt utait: ez csak a küszöbön áll ugyan, és innen tekint be a paradicsomnak nevezett vi­lágba, de képzeletének messzeható szemével előbb látja az utakat, melyek a jólét lúgjaiba vezet­nek, és előbb sejti a repkény szőtte lepleket, melyek a romlás kerevete előtt csábitólag lebeg­nek, s melyek az éden mámoros lakói előtt gyakran észrevétlenek maradnak, mert a nők mégis csak Éva utódai. A hajadon átfordul a küszöbön .... És itt hagyva pártáját, magára ölti a menyecske üde pongyoláját. Ép ez azon fügefalevél, melylyel nagyon ügyesen kell takarózni; mert a testet befödi ugyan, de gyakran kimutatja a lélek mez­telenségét. A hirlapiró el van ragadtatva e korszak ál­tal; a pórias elnevezés: menyecske, mely egy kis „mennyországot" akar jelenteni, izgalomba ejti, de a költészet, mely most már amannak életében nyilvánul, őt csak ábrándjaival hagyja magára, ér a menyecske irányában ő is csak az oktató, a tudós szerepét óhajtja játszani, ámbár gyakran esizébe jut az. Arany tudósa, kinek nagy lett volna a tudománya, de kevés volt hozzá a vágott dohánya. Megkísértem ama szerepet (nem az Arany tudósáét) magam is eljátszani, azonban megjegyezvén, hogy ez irányban némileg Swift iratait követem, azon Swiftét, kinek ismert nagy tudománya a nők iránti kiváló gyűlöletével egy színvonalon állott. A nőket én ugyan egy világért sem tartom gyűlöletesnek, sőt inkább gyöngeségem, hogy nagyon is bálványozom a szépnem azon részét, melyet erre érdemesnek tartok, vagyis a nőket, kik nők a szó nemesebb értelmében; de hisz oly kétesek az utak, melyek az ujasszonyok előtt ál­lanak, s ha nincs, ki őket kalauzolja, vajmi gyakran lépnek oly végzetes ösvényekre, melye­ken csakugyan gyűlöletünk követi őket. Ha tehát ezen ballépésektől megóvandók az uj asszonyokat, tanácsokkal látjuk el őket, nem foghat bennünket senki sem, ha még oly nagy imádója is a nőknek, lovagiatlansággal vádolni. A nőre, mihelyt az ujasszonyok sorába lép, ü „Békésiéi Közlöny" látója, KL leopa.tr a. — Elbeszélés. — [Folytatás.] 111. A nap már majd eltűnt a hegyek megé, midőn egy kis felső magyarországi vasut-állomásra a vonat be­robogott. Két ifjú szállott ki egyik kocsiból, s ment át az ál­lomásház csarnokán, utánok egy sujtásos öltönyü inas czipelte málhájokat, melyek közt két fegyvertok is volt. Az ifjak divatos vadászöltönyben voltak. Az egyik nyúlánk termetű, szabályos arczu szőke ifjú, kit már Hilára salonjában láttunk, — Jókuthy Aurél, — a másik az általa emiitett Pathóczy Sándor keleties jellegű barna arczczal, szemében s ajakán a könnyelmű vidámság s nyiltság csalhatlan jellegével. Egy kis könnyű vadászkocsin pár perez múlva se­bes ügetésben tartottak Kis-Oselevény felé. „Milyen messze vagyunk még Aurél?" kérdezte Pathóczy társát. „Két óra alatt, talán elébb is ott leszünk, különben olyan festői utunk lesz, a melyn el nem lehet aludni." „S reméllem, oly rázós? „Helylyel-helylyel bizony eszedbe fog jutni a kon­doros! ut, a hol jobbra-balra e;y-egy mórtföldre ellátsz, s oda kiváníozol, majd m^gLsd érünk olyan helyre, honnan alig látod az eget is, násutt meg alföldi lovaink nem tudom hogy mennének el a keskeny párkányokon, különben majd meglátsz mindet!" Az esőviz-simitotta hegyi ut egy sikátorba vezetett, hol már féken kellett tartania lovakat. Ereszkedő és meredély váltakoztak, majd eg mély hegyszoros, majd széditő hegypárkány. De. végre is kiértek a ny.ktörő ut lekervényeiből, s bájos látkép terült előttük, a rint a kis-cselevényi völgy végébe értek; balra a rendezet gazdaság cserépfedelü épületei fehérlettek a gazdago terhelt gyümölcsös fái közül, jobbra a kis falu zsups kunyhócskái látszottak, a völgy közepét egy kis hegyi tavacska varázsolta tü­köiré, melyben a felhő ágyábó épen kikelő hold toilett­jét rendezi, a tavon tul a büklkoszoruzott sziklaperemig gyalult simaságú szántóföldek,nelynek lehajló kalászaira busán néznek alá a cselevényivár romjai, melyek ott a magasban a ködbe burkolt né] m'jltát siratják, a boldog, .fényes bajdankort, a midőn mg Hédervári daliás lovag­jai tánczoltatták be vas hídján tomboló méneiket; néha egy-egy kő-könny hull az omlatag falakról, mintha az érzéketlen kőtömeg a cseh Zára lovagnak szép szőke le­ányára emlékeznék vissza, ki széditő erkélyéről vetette habtestót a tátongó mélységbe; fehér galambok fészket raktak ott, s körülrepdesék a romokat, mintha a szép öngyilkosnak lelke járna haza azon helyre, hol nem volt szabad azt szeretnie, kit szive választott. * Pár hetet töltöttek már ifjaink a kis-cselevényi birtokon. Nem sok kárt tettek biz ök a vadakban, mint a szép Hilára előre megjósolá, de az idő sebes szárnyakon repült el felettök, jól mulattak. Jolánka, Imre kis huga, már egészen fölserdült szép barna leányka volt, rokonszenves izmos arczczal s őztermettel megáldva, kiben a gyermeteg kedély s ártat­lanság szép összhangzatba olvadt a bátyjától nyert tudo­mányos miveltséggel, épen mint kitűnő zongorajátéka szakácsnői művészetével. Nappal a gazdasszonyi teendők terhét osztá meg édes anyjával, s a végzett munka után eredetiben olvadta az angol irók remekeit, vagy Chopi valse-it bűvölte elő a billentyűk alól. (Folyt, köv.)

Next

/
Thumbnails
Contents