Békésmegyei közlöny, 1878 (5. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1878-05-19 / 40. szám

„BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY." IB78. 166

. SZÁM. nevezhetnek csak helyettesekül, gondoskodik arról, hogy az ügyvédek azon túlnyomó részének, kik törvényszékek székhelyén nem laknak, minél kevesebb keresete legyen; a f.»évi márcziusho 1-én életbe lepett bagatelltörvény intézkedései is oda terjednek, hogy az ügyvédség egy része, melynek nincs módjában nagyobb városokban lakhatni, elessék: méltányos volna tehát, hogy legalább oly peres és perenkivüli jogügyletek és teendők, melyekre nézve a felek szabad akarata a meghatalmazott ügyvéd személyének megválasztásában önakáruk nélkül, megkötve nincs, kizárólag az ügyvédi kar számára fentartatnának, s e tekintetben a mélyen tisztelt képviselőház kiváló becses figyelmét a kazánkban gyomként tenyésző zugirászatra vagyunk bátrak felhivni. Kamaránk területén, ugy Arad- mint Békésmegyében előfordult számtalan speczialis esettel igazolhatnók, hogy különösen épen a legkevesebb fáradsággal járó, legbiztosabb jövedelmet nyújtó telekkönyvi beadványok legalább 80% szazaiékát nem ügyvédek nyujták be, s habár eleinte specziális példákkal akartunk szolgálni, bővebb megfontolás után annak belátására jöttünk, hogy nekünk nem lehet feladatunk már megtörtént egyes eseteket denuncziálni, hanem arról gondoskodni, hogy jövőben ily esetek elő ne fordulhassanak. Nem arra fektetjük tehát a fősúlyt, hogy ily esetek már megtörténtek, de mivel tény, hogy jelen viszonyaink és ebbeli törvényeink hiányossága mellett megtörténhetnek-, intézkedést kérünk, hogy jövőben egyáltalán meg se történhessenek. Mi az egyes eseteket illeti, azért is mellőzendőnek véltük e tekintetben ezeknek szám vagy egyének szerinti felemlitését, mert tán nem mondunk szerénytelenséget, ha azt vagyunk bátrak állitani miszerint megvárhatjuk, hogy akkor, midőn mint hivatalos testület ilynemű előterjesztést teszünk, senki sem tarthatja magát feljogosítva előadásunkat a valódival meg nem egyezőnek bélyegezni és hitelt kérünk állításainknak ép ugy, mint más hivatalos közeg, például egy biróság vagy közigazgatási hatóság ily előterjesztése mindaddig hitelre számithat, míg előadásának ellenkezője be nem bizonyittatik. Az aradi vagy b.-gyulai kir. törvényszék telekk. osztálya, vagy magának ez ügyvédi kamaránk irattárának átvizsgálása által kitűnik, hogy községi jegyzők, közgyámok, írnokok, teleiíkönyvvezetők és minden egyéb foglalkozás nélküli, par excellence zugirászok, üzletszerűen , tömegesen, meghatalmaztatásuk igazolása nélkül adnak be telekk. bekebelezési és törlési kérvényeket, fegyelmi feljelentéseket stb. Nem elég tehát az ügyvédi rdts. 39. §-a, mely a zugirászat egyes megtörtént, bejelentett eseteire bírságot, esetleg szabadságbüntetést szab, hanem praeventiv szabályok szükségesek, melyek ily esetek előfordultát a priori, kiszámithatólag lehetetlenné teszik. Mély tisztelettel bátrak vagyunk tehát az ügyvédi rdts. 39. §-a helyébe a következőt egész alázattal javaslatba hozni: „A bíróságok és hatóságok csak oly Írásbeli beadványokat fogadhatnak el, melyeket a felek vagy személyesen, két tanú jelenlétében irn ik és aláírnak, vagy melyek ügyvéd által ellenjegyzvék; másnemű beadványok hivatalból visssautasitandók, a ki pedig a nélkül, hogy ügyvéd lenne, a felfk részére bíróságok és liatáságok elé kerülő beadványokat jutalomdijért szerkeszt vagy a felek képviseletét, ott hol a törvény nem ügyvéd általi képviseltetést világosan meg nem engedi, fizetésért elvállal, az feljelentés folytán a k. ügyész" stb. (mint eddig). Hogy az ügyvédi rdts. 39. §-ának semmi gyakorlati hasznát nem érzik az ügyvédek és hogy a zugirászat eddig soha sem észlelt pompában virit, annak oka a 39. §-ában előforduló egy szó ; az mely mondja, hogy csak az zugirász, ki „üzletszerűen" folytatja a feleknek a biróság előtti Képviseletét anélkül hogy ügyvéd lenne, mert azt a legritkább esetben lehet konstatálni, a mennyiben az üzletszerűség látszatát, például az által, hogy nevét nem irja az illető alá, hanem mindig a felek neveit irja oda, és több módon teljesen el lehet kerülni. Tehát a zugirászat ismérvéül czélszerübb az elfogadott fizetést, jutalmat állitani fel, melynek megtörtént a felek által mindig konstatálni lehet. Az ügyvédi rdts. 39. §-ának ily módon való bővítése nem sérti a törvényhatóságok azon jogát, hogy bizonyos törvényhatósági tisztviselőket, mint például a községi jegyzőket, helyhatósági szabályok által azon joggal felruházzák, melynek alapján előttük személyesen megjelenő, őket megkereső feleknek jogügyletek alapját képező eredeti okiratokat szerkesszenek, hanem csak azt czélozza, hogy saját hivatalos helyiségükön kivül igényelt munkát, eljárást ne végezzenek, vagy bíróságokhoz kerülő beadványokat ne tegyenek, mit a törvéayhitóságok sem javasolhatnak, ha csak el nem akarják vonni tisztviselőjüket ily, sokszor tömegesen előforduló teendők által, tulajdonképeni hivatásától. Nem sérti az ügyvédi rdts. 39. §-ának eképeni bővítése egyébb a felek képviseltetésére vonatkozó törvényes szabványokat sem, mert kiemeli, hogy csak ott alkalmazható, hol más törvény világosan mást meg nem enged s igy a felek abbeli joga, hogy sommás- vagy bagatellügyekben személyes megjelenéseknél nem ügyvéd által is képviseltessék magukat a biróság előtt, csorbát nem szenved. De ezen törvényes szabványok csak a személyes képviseletre vonatkozván, a bíróságok és hatóságok elé kerülő Írásbeli beadványokra nézve, kell hogy kivétel nélkül a legnagyobb szigor alkalmaztassék, mert azt egy törvény sem rendeli, hogy akárki is, ha nem ügyvéd, jogosítva volna a felek nevében ily írásbeli beadványok szerkesztésére is. De a bagatelltörvény életbeléptetése ál által a biróságok és hatóságok elé kerülő Írásbeli beadványok ki által leendő szerkeszthetésének praecis meghatározása annál fontosabb, mivel egy községi jegyző, ki valamely fél részére oly panaszt szerkeszt, melyben esetleg később ó mint az eljáró biróság egyik tagja működik, emberi gyarlóságnál fogva inkább azon fél felé fog önkénytelenül hajlani, ki hébe-korba egy kis mellékkeresettel ÍS ellátja. (Folyt, köv.) Omazta Szilárd emlékezete. SBSMiSIiii Mult napok folyamán a megye egy oly férfiától vevénk örök bucsut: ki oem születési előnyök, magas c/.irnek s nem is hangzatos nevü működési tér, de egyszerűen egyéni elöuyei és sokoldalú képességei által szerzett magának maradandó érdemeket s felejtbetlen nevet. Omazta Szilárd élete folyamával és a hatással melyet működése gyakorolt megye' életünk minden irányára, ama felfogáshoz járult egy bizonyítókkal, hogy a társadalmi élet erőteljes s viruló fejlődésének hatályosabb feltétele a kitartó munka, a részletekbe ható ügyelem s az ügyszeretet, mint csillogó tények, s ragyogó kép°sségek, melyek ott ahol kellene, nem képesek megásni azt a medret, melyen át az elért siker mint a folyam hömpölyöghetne tovább s mint a társadalmi élet egészséges ere, életnek s fejlődésnek szogálna kutforrásul, de megtörtént, fönnakadt s kimerült. Omazta Szilárd sokoldalú hatása a csöndes érlelés s a szerves alkatás jellegét viseli magán. A kik ismertük, jól tudjuk azt, mit köszönhetünk neki, hol működött s mennyivel járult szép megyénk s virágzásnak induló Osaba szellemi s anyagi jólétének müvéhez. A kik a mult napok egyikén végbement vógtiszteleten jelen voltak, annak megható színéből kiolvashatták, hogy Omazta Szilárd elhunytával nagy veszteség érte megyénket s Osabát, mely egy derék férfiúval szegényebb lett. S a könyek, melyek hantjaira hullottak, azt bizonyítják, hogy a sziv is részese a veszteségnek ; százak és százak siratták meg a szeretett férfiút. Omazta Szilárd élete nyitott könyv, melyben értelmes s összefüggő szöveggel van megir/a, egy jellemes hazafi, rokonszenves ember s a legkedvesebb családapa működése. A kik olvassuk, példát merítünk abból, buzdító erőt s egy intelmet, hogy a hazafiság, a férfias jellem az mely boldogít, mely a legbiztosabb kalauz az élet köves, bozótos utján. Omazta Szilárd B.-Osabán született idb. Omazta Szilárd Zsigmond és Olah Tere/,i i szülőktől 1825-bjn. Tanulmányait a helybeli ág. ev. elemi iskolákban kezdé, majd a szarvasi, debreczeni és kézsinárki főiskolákban folytató, mire Budapestre tnenf, hogy a jogi tautolyamot hallgassa. Az ügyvédi vizsgát 1848-ban mint iíju egyén kitűnő sikerrel tette le, midőn is a szabadságharc/ mint lelkes ifjút magával ragadta s ő az ügyvédi irodából a harcz mezejére lépett. A bókésmegyei önkéntes csapathoz csatlakozott, melyet egyéb szomszédos megyek hasonló csapataival együtt Máriássy János őrnagy mint a kormány kiküldöttje szervezett. Tiszti rangot nyert s mint ilyen lépett át a 28-ik honvédzászlóaljba, melybe 1849. elején a békésmegyei j'iles önkéntesek beleolvadtak s Aradon kitüntették magukat. Mint honvéd, századosi rangig emelkedett. A szabadságharcz leveretése után az abszolutizmus bitor keze őt is megragadta s Omazta Szilárd szazados egy osztrák ezredbe soroztatott közlegényi minőségben. Hogy mi történt itt vele: tudjuk ezernyi más példából. Egy évig ette igy a honvéd név legszebb jutalmául, az egyenruhás rabság sótalan kenyerét, mig nem 1850. év folytán kiszabadult. Budapesten leiepedett meg és Simon Florentnél keresett többnyire külföldön neveltette gyermekeit, s külföldön költötte el magyarországi jövedelmeit. A Károlyi-család abban is kivált a többi föuri családokból. S jhasem feledte el magyarságát, sohasem tagadta meg nemzetiségét, ós soha nem kicsinyelte saját hazáját. A maga sorsát és érdskét nem választotta el az ország sorsatói; bubán és örömben osztozott vele. íme, ezért volt oly általános az öröm Békésvármegyóben, midőn e családnak egyik kiváló tagját főispáni székébe iktatta 1842-ben. II. Azonban bármily szerencse ós dicsőség legyen is nagy ósök hosszú sorára végigtekinthetni; bármily nagy előnyt nyújtson is valakinek az elődöktől öröklött mocsoktalan név és vagyon: mégsem lehet azt érdemül számítani be az utódoknak, ha különben azok a születés véletlen előnyeit a közjónak előmozdítására felhasználni nem tudják, vagy éppen nem akarják. Mert a magas születés ós az öröklött nagy vagyon egyúttal nagy kötelességeket is ró az illetőkre; és csak az, ki e nagy kötelességeket hiven teljesiti, számithat embertársainak őszinte becsülésére. Egy jeles franczia iró, La Rochefoucauld, azt mondá, tiogy valamely ember érdemét nem aunak nagy anyagi és yzellemi tehetségei szerint kell megítélni, hanem hogy miként tudja azokat felhasználni ós értékesíteni a közjónak előmozdításában. E szavak igazságáról gr. Károlyi György is erősen volt meggyőződve. Erezte mind szellemi, mind anyagi tehetségeit, s hogy azokat a haza javára minél jobban felhasználhassa, már fiatal korában tudatosan készült elő a férfikor küzdelmeihez. Neki nem kellett sok időt eltöltenie azon kérdés eldöntésénél, hogy miféle pályát válasszon magának tehetségeinek érvényesítésére. Mint főrangú magyar nemes készen találta a tért, melyen működnie kellett, ha hivatásának hiven meg akart felelni. Attól függött minden, minő elveket csepegtetnek fogékony lelkébe azok, akikre gyermekkori neveltetése bizva volt. Gróf Károlyi György Bécsben született 1802. márcz. 28-kán. Alig mult egy éves, midőn fentebb emiitett édes atyját elvesztette. Az özvegy anyának, ki 1807-ben második házasságra lépett gróf Keglevieh Ágostonnal, nagy gondja volt arra, hogy a Károlyi-gyermekek *) édesatyjuk végakaratához képest Pesten neveltessenek. György grófnak első házi nevelői voltak: elébb Dresmiczer József *) Mária gr. Könígseggné, István, Lajos, F r a ne z i s k a, gr. Sztáray Albertné, György és Jozéfa. és Schuch Antal, utóbb Elenyák György kegyesrendi atya és Kovacsóczy Ádám egyetemi tanár. Tanulmányainak bevégzése után, midőn a törvénytudományból id. Majláth György kir. személynök jelen létében a szokott vizsgát letette, 1820-ban az akkori mágnás-szokás szerint katonai szolgálatba állott. Előbb a császári dzsidás ezredben hadapród volt, de mép ugyanazon év őszén hadnagygyá tétetvén, átment a Würtembeig huszárokhoz. Innét 1821-ben a Hessen-Homburg huszárezredbe tétetett át főbadnagynatc, hol már ekkor gr. Széchényi István századosi minőségben szolgált. Valóban az isteni gondviselés különös munkájának kell tekintenünk ezt a körülményt, hogy a véletlen sors ily közel viszonyba hozta hazánk egyik legnagyobb emberével, kinek hatását egy korszak viseli magán. Az a határozottan magyar hazafias szellem, az az öntudatos emelkedett gondolkodásmód, az az erős lelkesedés és törhetlen akarat, mely gr. Széchenyi István egyéniségét már akkor oly élesen jellemezte, nem tévesztette el hatását gróf Károlyi György rokonirányu lelkére sem. A későbbi barátság első szálai kétségen kivül e korban szövődtek. Zsilinszky Mihály. (Folyt, köv.)