Békésmegyei közlöny, 1878 (5. évfolyam) január-december • 1-104. szám
1878-05-09 / 37. szám
„BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY." I B 78. 158 . SZÁM. körülmény, mely ugy hiszem eddig kevesek figyelmét vonta magára; de a mely, csekély nézetem szerint, annál nagyobb fontossággal bir, mennél kevesebb az összeg, melyet e czélra fordítani képesek vagyunk. Méltóztatik ludni tisztelt képv. ház, hogy a képzőművészet hazájában Olaszországban, s annak fővárosában Rómában az osztrák-magyar követségi nagy palotában az úgynevezett „Palazzo di Venezia"-ban, mintegy 14—15 műterem tartatik oly fiatal művészek számára, kik magasabb kiképeztetésök czéljából Rómába utaztak. — Itt azonban rendszerint csak osztrák művészek nyernek helyet, ugy, hogy a 14—15 hely közül a magyaroknak csak néha jut egy hely. A magyar művész, ki hosszú, fáradságos és költséges utat tesz, csak ritkán részesül azon szerencsében, hogy e nagy palotában műtermet nyerjen. Azt lehet mondani, hogy csak akkor juthat be, ha véletlenül osztrák nem jelentkezik, vagy ha a magyar minisztérium némely befolyásos tagjai külön folyamodás utján eszközlik ki az engedélyt, a közös külügyi minisztériumtól. Ha ily hosszú processus után mégis megtörténik, hogy egy magyar művész rövid időre oda bejut, ott aztán ugy tekintik, mint betolakodó idegent, és az illető követségi hivatalnokok arra törekesznek, hogy azt minél hamarabb kiutasíthassák. A mult évben egy szomorú és valóban botrányos eset fordult elő e palotában. Ugyanis egy magyar művészt egyszerűen kitettek, csupán azért, mert egy bécsi ösztöndíjas tanulót kívántat ott elhelyezni. Hiába hivatkozott a magyar kormány tekintélyére, hiába mondta, hogy az osztrákok között vannak oly művészek, kik nem egy hanem több évi jótékonyságban részesülnek; hogy van olyan, a ki már 25 év óta élvezi a műtermek szabad és ingyen használatát. Mind ez nem használt, hanem a mig ő a magyar kormányhoz védelemért folyamodott, addig a követség méltatlan és erőszakos módon kitette a birodalmi követségi palotából. En ezt az esetet annak idején a vallás- és közoktatásügyi miniszter urnák tudomására hoztam, is Sürgettem a méltányos védőimet művészünk számára; de fájdalommal kell bevallanom, eredménytelenül. Most újra felhozom a tényt itt a törvényhozás előtt (Halljuk! Halljuk!) is, nem azért mintha a személy érdekelne, hanem mert én ebben az eljárásban a magyar kormány tekintélyének csorbítását s a magyar állam jogainak megvetését látom. (Ugy van!) Előttem itt az a fontos kérdés támad, vájjon az a nagykövetségi palota, valósággal KÖZÖS palota e vagy sem? Vájjon az olasz királyi ós szentszéki magyar-osztrák követség arra van-e rendelve, hogy nemcsak az osztrák, hanem a magyar érdekeket is kópviselie? Vájjon e követség költségeinek fedezéséhez csupán az osztrák államfél, avagy Magyarország is járul-e? Es ha igen, a mint tudom is hogy igen, akkor szeretném tudni, honnan van az, hogy csak osztrák művészek kapnak ott ingyen helyet és műtermet, mig a magyar művészek figyelembe nem vétetnek? Mi jogon élvezik az osztrák ösztöndijasok, évtizedeken át e műtermeket ingyen? Es kérdem az igen t. miniszter urat, hogy mit tett ezen botrányos eset felmerülése óta a Rómába menő magyar művészek érdekeinek megvédésére és a magyar kormány tekintélyének helyreállítására ? Ha t. ház nincs annyi pénzünk, hogy más müveit nemzetek példája szerint az előre törekvő magyar fiatal művészeket állami költségen neveltessük a külföldön, hogy ott jeles művészek oldala mellett szélesebb látkört szerezzenek magoknak a művészet terén; ha nincs annyi pénzünk, hogy a magokra hagyatott és önerejük által európai hírnévre vergődött legjelesebb magyar művészek kiválóbb munkáit nyilvános csarnokaink számára megszerezhessük; ha nem lehetünk oly szerencsés helyzetben, mint a nagy franczia nemzet, mely a művészeti képzés előmozdítása czéljából Rómában és Athenében művészeti iskolákat állított fel; sőt ha még odáig sem jutottunk, hogy még az osztrák szomszédok által ösztöndijakra fordíttatni szokott összeget előteremtsük, és saját művészi czéljainkra fordíthassuk: (egy hang: sajnos!) akkor azt hiszem, nem méltánytalan azon követelés, hogy legalább ott pártoljuk művészeinket erélyesebben, ahol pénzbe nem kerül, és hogy erélyesen követeljük abbeli jogunkat, hogy a nagy római közös követségi palotában a művészek elhelyezésére szolgáló helyekből legalább annyi helyiséget kapjanak művészeink mint az osztrákok, vagy ha épen annyit nem, legalább a quota arányában, de mindenesetre csaií magyaroké legyen egy pár hely; (Élénk helyeslés.) ón azt hiszem t. képviselőház, hogy ez nemcsak móltányos, de igazságos követelmény is. (Helyeslés !) Azt hiszem, hogy a vallás és közoktatásügyi miniszter ur ugyanezen nézetben van, s épen azért reménylem, hogy ő, ki az országgyűlésnek tett előterjesztésébe maga is kevesli az összeget, mely a képzőművészetek előmozdítására fordittathatik, ki a magasabb irányú történelein kertészetet gondjai főtárgyává teszi ós aki bevallja, hogy ha csak a legremekebb, müvek közül tesz megrendeléseket, akkor a stipendiátusoií számára egyáltalában semmi összeg sem fog jutni, mondom : reménylem, hogy ő mindent el fog követni arra nézve, hogy az előtörekvő fiatal erők tanulmányai folytatására annyira szükséges tér, a nemzeti kultura érdekében megnyittassák s művészeink java előmozdittassók. (Helyeslés!) Nem kívánok e részben többet mondani (Hatlju, halljuk!) csak arra kérem az igen t. vall. ós közokt miniszter urat, hogy miután a „Palazzo di Venezia"-ban levő műtermek feletti tárgyalások tudtommal a kót minisztérium közt már egy év óta folynak, legyen szives nyilatkozni arra nézve, hogy ez ügy most, milyen stadiumban van és van-e alapos reményünk arra, hogy a méltán követelhető s nézetem szerint okvetlenül követelendő műtermek még ez év folyamában a magyar művészek rendelkezésére fognak bocsáttatni ? (Felkiáltások : halljuk a minisztert!) Trefort Ágost: Jelentésem 832. lapja tanúskodik arról, hogy foglalkozom e kérdéssel és semmi kétségem sincs, hogy a tárgyalások sikeresen be fognak fejeztetni. Hogy némely művészek visszautasittatnak, az félreértésen alapul. Maguk a műtermek ugyanis főleg a bécsi akadémia stipendiatusai számára voltak szánva, a követség pedig azon szempontból indulva ki, hogy a stipendiumok nem lé^éii közösek, ennélfogva a lakást illetőleg sem jutott a specziális magyaroknak hely. Most a tárgyalások folynak ós rövid idő alatt befejeztetnek, a midőn is a magyar művészek szintén fognak lakást kapni. (Helyeslés.) Almássy Sándor: A miniszter ur válasza mindig és mindenkor, a hol a magyar és osztrák érdekek összeütköznek ugyanaz, a jó remény és az engedékenység. Mindenbe bele nyugszik, a mi ott történik. Most is jó reményeket táplál annyi csalódás ós engedékenység után. Mire basirozza azon jó reménységet? Azt mondja, hogy félreértésből nem adtak ott helyet, a magyar művésznek. Hiszen minden cselekedetnek megvan a maga magyarázata. —. De én nem elégszem meg a jó reménységgel, hanem kívánom hogy a miniszter ur követelőleg és parancsolva lépjen fel ott, a hol a magyar érdekek kívánják. Azonban még itt is, hol meg kell nyugtatni a nemzetet, csak kitérő feleletet mer adni a kormány, hogyan várjunk tőle bátorságot ott, a hol erélyt kell a másik féllel szemben tanúsítania? Elnök-. Az összeg ellen nem tétetvén észrevétel, a 15,000 frtot megszavaztatik. TÁVIRATOK. * Bécs, máj. 6. Gróf Zichy Ferencz nagykövet Konstantinápolyba utazott. Mielőtt ő odaérkezik, s a török kormány határozott beleegyezése nélkül nem fognak a boszniai menekültek a határon átvitetni. * Bécs, máj. 6, Köffinger és Niebauer tanácsosok tegnap több órai értekezleten szövegezték a két minisztérium köz f törtónt megállapodás alapján azon módosításokat, melyeket mindegyik kormány az illető főrendiházban a bankstatutuin és banktörvényjavaslat tárgyalásánál a fenforgó differentiák kiegyenlítésére javasolni fog. Ezen differentiák száma 46, teunészetesen többnyire irályi különbségek, de ezek is birnak bizonyos jelentőséggel. * Bécs, máj. 6. A kormány, jó forrásból eredő értesülés szerint a legközelebbi napokban a bécsi és a budapesti parliament elé szándékozik terjeszteni a delegátiók által már jóváhagyott 60 millió hitelről szóló törvényjavaslatot. A kormány e lépését azzal indokolja, hogy védelmi intézkedéseket kell tennie Erdélyben, Dalmácziában ós Oattaro környék n. MEGYEI HÍREK. * ELŐ fizetési fellnivás. A „líékésmegyei Közlöny' május-juniusi két havi folyamára több oldalról jött felszólítás folytán, rendkívüli előfizetést nyitunk 1 ftjával. J u 11 i u s h ó b a 11 lesz az iparkiállitás midőn lapunk szükséghez képest többször is fog megjelenni. Az 1 frt előfizetési pénzt e hó végéig kérjiik beküldeni. A „Békésmegyei Közlöny" kiadóhivatala. (?) Hymen. Ifj. Jantsovits Pál megyei árvaszéki jegyző ur e hó 6-án tartá esküvőjét Mező-Berónyben. özv. Vecsey Józsefnó bájos, kedves leányával Juliska k'sasszonynyal. Felhőtlen boldogságot kívánunk e szép frigyre. (?) A megszökött feleség. Gyulán — mint lapunk is emlité — Placz Alajos iparost őrülési rohamok lepték meg, s mint őrültet kórodába szállították, hol most is gyógykezelés alatt áll; Gyulán erről aztán olyan-fele kacsa kelt szárnyra, mintha nevezettnek felesége (ki különben szülésznő) „beadott volna valamit." A nő meglátogatta egy párszor férjét a kórházban, de itt — mint mondják — hidegen fogadtatott, s figyelmeztetve lett az elterjedt, hirre, a nő megijedt, s egy férfivel, kivel már akkor midőn férje még józan volt, az előtt is tiltott szerelmi viszonyban ólt, egy éjnek idején megszökött. Most az a kérdés merül föl, ha csakugyan „nem mozgott a falevél hiába," sa mondott „feleséget" hol keríthetik kézre? (?) Gyulán Huszka János a gyulai polgári kör volt vendéglőse ugyancsak azon a helyen egy diszes kávéházat (mulató-kerttel) s szállodát nyitott, mely a gyulai vendéglők közt ugyancsak megállja helyét. (?) Egy székudvari tolvaj. Csősz Mitru székudvari illetőségű 6 drb sertést hajtott el Szókudvaron Kozma János udvaráról fényes nappal, midőn senkisem volt a háznál, s e lopott sertéseket a gyulai mult heti piaezon el is árusította; épen ekkor bent volt a sertések gazdája, KÍ megismerte tulajdonát, legott panaszt emelt a rendőrségnél ; a tolvaj már ekkor elmenekült Gyuláról, de azért Székudvaron saját házában sikerült őt elfogni, s illető helyére, a börtönbe elcsukni. (?) Elgázolás. Gyulán e hó 5-én Szabó Ferenczet — ki épen beszámíthatatlan állapotban volt, — Gog János lovai elgázoltak, a szerencsétlen ugyan nem halt bele, de „erős kura* alatt áll. — Beküldetett. Párisba utazók könnyebbségére mindennemű felvilágositábra és lakás-szerzésre ajánlkozik a Bureau de la correnspondence Hongroise. 1. Felvilágosításául az első levél 3 frank = 1 frt 20 kr., minden továbbinál 2 frank — 80 kr. ezüstben küldendő be. 2. A lakások^ díjtalanul szereztetnek. Az ez ügyben való megbízásokat - a t. megbízó felek lakezimeik pontos megjelölése mellett — legalább 2 héttel előbb kérjük beküldeni az alábbi cziin alatt: Bureau de la correspondence Hongroise, Páris, 5. Boulevard de Strassbourg. — Öngyilkosság avagy szökés. Az állami ménekkel Szarvasra helyezett szakaszvezető f. hó 3-dikán csolnakázni ment; sapkáját a csolnakon hagyta, ö maga eliünt. Gyanítják, hogy a Körösbe ölte magát. Eltűnésének okául állítják, hogy a ménekért járó pénzből, melyet ő szedett be, s melylyel az elöljáróságnak naponként számolni tartozott volna, vagy 90 frtot elköltött. Eddig még nem sikerült őt feltalálni. — A műkedvelői szini előadás, melyet néhány szarvasi fiatal ember f. hó 5-ikén a békési tüzkárosultak javára rendezett, jól sikerült. A terem a szó szoros értelmében zsúfolásig megtelt. A műkedvelők iparkodtak a közönségnek élvezetes szórakozást nyújtani, ami sikerült is. A tiszta jövedelem körülbelől 120—130 frt leend. A szini előadás után, mely 11 órakor ért véget, a tánczvigalom következett, mely jó vidám kedvben éjfél után 4 óráig tartott. Mint halljuk több ilyen szini előadás fog tartatni; a többinek is hasonló sikert kívánunk. -- Hymen. F. hó 6-ikán reggeli 9 órakor tartatott meg a róm. kath. templomban a kedves Kontúr K« rnelia kioasszony esküvője t. Horváth P. pesti ügyvéd úrral. A fiatal házaspár még az nap Pest felé utazott, hojry menyegzői kéjutazását azonnal tovább Páris felé folytassa. — Ugy ezen utjokban, mint általában az élet utain megelégedés s boldogság kisérje őket! * Díjmentességet engedélyezett a kereskedelmi miniszter a községi elöljárók és körjegyzőknek gyám- ós gondnoksági, ujonezozási- szegénységi- és bűnügyekben, továbbá szökevények nyomozása iránt a közszolgálat érdekében a lelkészi hivatalokkal, mint az anyakönyvek vezetőivel váltott levelei számára, ha azok „gyám stb. ügyben, közszolgálatban portomentes" záradókkal láttatlak el. * Haladunk (!) B.-Csabán e hét elején kezdték meg a város kellő közepén a csatornázásnak egy legeslegújabb nemét foganatba vejni. Nem kételkedünk benne, hogy a nemes város atyáinak ós az igen tisztelt közbirtokosság egyesült erőfeszítéseinek sikerülui fog ama nem mindennapi tehetségről tanúskodó terv keresztülvitele, hogy ezentúl a főtéren büzhödő középcsatorna helyett, melyet a köznirtokossági újépülettől felmaradt darabos építkezési anyagokkal töltenek fel, ezután kétoldalt a járdák közelében alkalmazandó Nóé-korabeli, tehát bizonyos ősisógről tanúskodó uj csatornázás fog készíttetni s igy kedvező alkalom kínálkozik mindazoknak, akik a város főutezáján laknak, hogy ezentúl saját ablakaik alatt élvezhetik azon kellemes (!) illatárt, melyért eddig az orosházi- vagy vasuti-utezák árkaihoz kellett vándorolniok. Nem tudjuk ugyan határozottan, hogy mi igaz van a dologban; de hogy az első kapavágás már megtörtént ós a tovébbi munkálat szakadatlan folyamatban van, arról mindenki meggyőződhetett már eddig is, akit a végzete a piaeztórre
