Békésmegyei közlöny, 1878 (5. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1878-04-25 / 33. szám

/ .BÉKÉSME&YEI KÖZLÖNY" 1878. 33. SZAM. A „Magyar kisbirtokosok orsz. földhitel-egyesület"-e országos nemzeti vállalat, ós ugyanaz ennek fiókja: az „előleg-egylet." — Minden hazafinak arra kell tehát hatni, hogy ezen intézmény minél előbb s minél nagyobb erővel létesüljön. Tekintettel arra: hogy a közelmúltban, épen nem solid sok hason iránynak vallott vállalat megbukott, s sokan érzékenyen megkárositvák; hogy a hiszékeny nép, sarlatánok sokat igérő hazudása által reá szedetett, — hiányzik a polgárok nagy részében bizalom minden uj vállalat iránt. A kihaló félben levő bizalom, a miig átkosabb közönnyel állván szövetségben, nagyon nehéz ma már üdvös dolgot is keresztül vinni s csak erős küzdelemmel lehetend igen sok nagy községben az „előleg-egyleteket" felállítani. — Igaz! ha majd fel lettek ezek állítva s üdvös működését a nép látja, érzendi: akkor azután oly erőssé váland, minőt álapitói jósolnak neki. Azért tehát Haviar ügyvéd ur is nemes törekvését, befolyását és képességét egész lélekkel irányítsa oda, hogy a czélba vett „Önsegélyzőegylet" helyett minden áron a „Magy. kisb. orsz. földhitel-egyesület "-tel szövetségbe lépő, — az önsegélyző egyletnél sokkal életbevágóbb „Mezőgazdasági egyletek" állitassanak fel, hogy ezen egylet minél számosabb tagokkal bírjon. Egyesítsük erőnket, hogy ezen — általunk értett — országos vállalat felállíttassák, s az országra táplálóvá váljék. i. A békésmegyei régész- és míivelődestörténeti egylet vándorgyűlése Pd.-3erényben. (i) Húsvét másodnapján kettős ünnepe volt M.-Berény városának. A békésmegyei régészeti és mivelődéstörténelmi társulat ott tartotta ez idei tavaszi vándorgyűlését, még pedig oly nagy és válogatott közönség jelenlétében, minőt még alig látott e lelkes tudományos társulat. Egy nagy nyilvános terem hiányában mindenki nagy sajnálkozással vette az elnökség azon kijelentését, hogy a rendezőség által eleve kiszemelt templomi helyiséget — talán nem is egészen indokolva — mellőzte, s ezáltal százakat fosztott meg azon élvezettől, melyet a felolvasások a terembe szorult közönségnek nyújtottak. A töt egyháznak különben csinos terme egészen megtelt előkelő közönséggel; azonkívül pedig a kapu alja és az udvar egy része is teli volt kíváncsi hallgatósággal. Ünnepélyes csendben üdvözölte a társulatot, s annak ólén Göndöcs Benedek elnököt a becsületben megőszült Bonyhay Benjámin ur, mint a város legidősebb képviselője, mire az elnök köszönő és megnyitó szózata után idősb Jeszenszky Károly olvasta fel „ Vázlatok M.-Berény múltjából• czimü dolgozatát. Elénk színekkel festette a háromszor felépített Beréuy régi viszonyait, kezdetleges történeteit, oly erőteljes csengő hangon, hogy még az udvaron levő közönség is élvezettel hallgathatta. Gyengébb hangon ugyan, de nem kevesebb érdekkel olvasott rA m.-berényi fymnasiumról" a mély tudományu és fáradhatlan tevékenységű Petz Gyula, ki utáu iíj. Jeszenszky Károly vonzó modorban ismertette az 1833-íki nagy koleráról Bonyhay Benjámin akkori h. jegyző által szerkesztett protoculumot. Azt hisszük, hogy e felolvasásokról legrövidebb, de egyszersmind legnagyobb dicséretet akkor mondunk, ha azt állítjuk, hogy a zsúfolásig megtelt, és valóságos gőzfürdővé változott terem daczára, a közönség feszült figyelemmel és élénk te.tszésnyilatkozatokkal kisérte az előadást. Haan Lajos alelnök urnák bejelentett értekezése, az idő előhaladta miatt maradt el, annyival is inkább, mert a társulat választmányi tagjai egy kis rövid értekezletben a folyó egyleti ügyeket is el akarták intézni. Ha mindezek folytán örömmel tapasztaltuk, hogy M.-Berény lelkes közönsége mily páratlan lelkesedéssel karolta fel a közművelődés ügyét, s mily érdeklődést tanúsított saját városának múltja iránt; ugy másfelől lehetetlen őszinte elismerésünket nem nyilvánítani azon buzgó polgártársaink iránt is, ki a szomszéd községekből, jelesül Gyuláról, Csabáról, K.-Tárcsáról, Eudrődröl, Békésről és Szarvasról a rosz utak daczára megjelentek e gyűlésen, s jelenlétükkel emelték az ünnepély fényét. A hol ily részvét és buzgalom nyilvánul a mult iránt, ott nem lehet kétségbe esnünk a jövő iránt sem. Az a tiszta hazafias érzés, mely a oerényiekben a Kaszinói helyiségekben tartott közlakoma alkalmával mondott derék toasztokban nyert kifejezést; az az egyetértés, mely a különböző felekezetű és nyelvű lakosok közt tapasztalható, biztos zálogát képezi M.-Berény haladásának és felvirágzásának. Csak mellékesen emiitjük fel a rendezőségnek azon tapintatos ós gyöngéd eljárását, melynél fogva a közvacs> rán a hölgyek is resztvettek, s a s<ép vendég-koszorunak kellemes szint és illatot kölcsönöztek. Azt hisszük az iíjuság is csak örömmel fog visszaemlékezni a vacsora után önkénytelenül kifejlődött tánczvigaiomra. Végül lehetetlen köszönetünket nem nyilvánítani az elöljáróság és olvasókörök vendégszerető előzékenységeért, melyet már a vasútnál is tanúsítottak az érkező vendégek iránt; továbbá Környei Lajos ós Horváth János rendezők tevékenységéért, mely az egész ünnepély sikerét biztosította. A m.-berényi régészeti gyűlésen a vidékről jelen voltak: Orosz János kir. főmérnök Gyuláról; Dr. Löwy Lajos, Fábry Károly, Petrovics Soma, Linder Károly Csabáról; Asztalos István, Szánthó Albert, Kratochwill Gyula, Vangyel S., Zilahy János Békésről, a. községi elöljárók és Petrovics Lajos, Petneházy Imre K.-Tarcsáról, Klausz Lázár Endrődről, Dr. Puchs Ede Szarvasról és mások, kiknek neveit a referens nem tudja. Ho2y a békósmegyei régészeti egyletnek mily jó hírneve van a messze vidéken is, mutatja azon körülmény, hogy uj tagokul jelentkeztek most újra: gr. Dessewffy Aurél Budapestről

f Moczkovcsák János Beszterczebányáról, hrg. Odescalcby Arthur Somogyoól, Raab Károly Zólyomból. Elnöki megnyitó beszed. // békésmegyei régész míivelödéstörténelmi egyletnek 1878. ápril 27-én Meznberényben tartott vándorgyűlése alkalmával felolvasta GSndöcs Benedek, apát és lelkész, egyleti elnök. Mélyen tisztelt közönség! Lelkes honleányok és hazafiak! Kiváló örömömre szolgál, midőn ez alkalommal Mezőberény városának lelkes közönségét, megyei közművelődési egyletünk nevében először üdvözölhetem, s mindenek előtt köszönetet mondva az egyletünk iránt nyilvánuló közérdeklődés és szíves meghivatásunkért, melynek folytán alkalmunk nyílt ezen — a megyében már sorszerint ötödik vándorgyűlésünket, vendégszerető körükben tarthatni, — van szerencsém a gyűlést ezennel megnyitott.nak nyilvánítani. Örömünnepnek mondhatjuk a mai napot, Mezőberény városa és közművelődési egyletünkre nézve, egyaránt. Egyletünk, a zászlójára irott eszmének diadalát örömünnepeinek egyikét üli ma, midőn megyénknek ezen virágzó községét, szent ügyünknek megnyerve, a mienkkel közös|czél felé törekedni, velünk együtt a haladás legszebb ünnepét tartani, midőn a meleg rokonszenv jól eső nyilvánulásai közt fogadja körébe, a megye közművelődésének felvirágzásán működő egyletünket. Szép bizonyságul szolgál e mai nap arra nézve, hogy egyletünk czélja ós működése ma már megyeszerte nemcsak ismerve, de érdemszerüleg méltányolva is van, s e körülmény mig egyrészt örvendetes tanújele megyei közönségünk felvilágosultsága s a szellemi téren való előhaladás iránti nemes buzgalmának, — másrészt kétségtelenül igazolja egyszersmind azt, hogy egyletünk egy inagasaob hivatást teljesít, egy magasztos missziót tölt be, midőn a közművelődés terjesztésének czélja felé, a társadalmi önképzés utján halad. Helyesen mondja a nagyszeilemü hazafi — gróf Széchenyi István — hogy: „minden haladás csak annyiban üdvös, a mennyiben szellemi alapon nyugszik." (Vége köv.) TÁVIRATOK. * London, ápr. 23. A Eeuter-ügynökség jelenti Konstantinápolyból: Layardhoz érkezett jelentések konstatálják annak valószínűségét, hogy az angol flotta a bezikai öbölbe s az orosz hadsereg Drinápolyba vonul vissza. * Wasshington, ápr. 21. A budgettbizottság elfogadta azon bilit, mely minden 2000 dollárt meghaladó jövedelmet 2°/

0-kal megadóztat s a dohány-adót fontonként 16 centre szállítja le. * London, ápr. 22. A kormány egész erélylyel lát hozzá a hadi készülődésekhez. Parancsot adtak ki, hogy valamennyi bennszülött ezred hadilábra állittassék. A fegyvergyárak éjjel nappal dolgoznak még vasárnapokon is. * London, ápr. 22. Layard lépéseket tett, hogy amerikai oltalom alá helyezze az angol alattvalókat. MEGYEI HÍREK. * Előfizetési felliivás. A „tíékésmegyei Közlöny" inájus-juniusi két liavi folyamára több oldalról jött felszólítás folytán, rendkívüli előfizetést nyitunk 1 ftjával. Junluslióban lesz az iparkiállitás midőn lapunk szükséghez képest többször is fog megjelenni. Az 1 frt előfizetési pénzt e kó végéig kérjük beküldeni. A „Békésmegyei Közlöny" kiadóhivatala. * Nyilvános köszönet. A „Békésmegyei Takarékpénztári egyesület a békési reálgymn. tápintézet részére ez évben is 100 frtot, —a „Békési Népbank" pedig ugyané czélra 50 forintot adományozni szíveskedett. Midőn ezen neraeskeblü adományozást, mely szegény sorsú, jó erkölcsű s szorgalmas tanulók élelmezésére fordittatik, egyházi elöljáróságunk köztudomásra hozza: ugyanakkor kedves kötelességének ismeri, hálás köszönötét ugy a maga, mint a sególyzett növendékek nevében — mindkét egyesületnek nyilvánosan kifejezni. Kelt Békésen 1878. ápril 19-én az egyh. elöljáróság nevében: Hajnal Abel m. k. ref. lelkipásztor, nyug. esperes, Mueti János m. k. alapítványi pénztárnok. * Kossuth Lajos édes atyja sírjának rendbehozására ujabban adakoztak: (Folyt.) Marhovits Paula 1 frt, Marhovits M.-né 1 frt — 2 frt, Pásztor J.-nó ivón: Pásztor J.-né 1 frt, Dr Imre J.-né 1 frt, ifj. Kalocsa L.-né 1 frt, G. Szabó G.-né 1 frt, Kovács J.-né 52 ki., Németh L.-né 1 frt, Hegedűs Teréz 50 kr., Szilágyi L.-né 50 kr. — 6 frt 52 kr.; Eggenhófer Margitka ivén: gyűjtő 1 frt, Nyáry Anna 1 frt, Vosztruka Boza 50 kr., Freitag Ilona jét boldogítsa, csak három hétig tartott. S mkor ennek vége szakadt, mikor rövid néhány nap alatt megizleltette Bélával a földi üdvöt, éppen olyan következetességgel, mint előbb szeretetreméltó volt, vezette át lassanként a földi pokolba. Nem zsörtölődött, nem is volt durczás vagy haragos sohasem. Csak közönyös. Öh, a közöny kárho^atos tulajdonság, ha nőben támad föl férje iránt. Kizár az minden más boldogító érzést. Egy férjével folytonos czivódásban élő nő még lehet hébe-korba szeretetreméltó is. Lehet egy nap, egy óra, egy perez, melyben kárpótlást nyújt évek veszteségeiért és kellemetlenségeiért. Hiszen a szerető férj oly könnyen kiengesztelhető, a szerény férfiú oly igen kevéssel beéri a boldogságból! De a nő közönye szüntelenül üldözi a férj minden lépését. A szégyenitő tud it keserűséggé változtatja legszentebb érzelmeit is. Eleintén gyönge, később merész kísérleteket tesz az életét megölő közöny megtörésére, azután megadja magát, és lesz kártyás, iszákos, gonosztevő, vagy a legjobb esetben — öngyilkos. Igen, a legjobb esetben. Mert a többi ut, melyre léphet, mind megannyi kárhozatosabb emennél, bármily könnyedén ítélje is el a világ a kétségbeesés e végső mentő eszközét. Béla azonban nem lett sem kártyás, sem iszákos, sem gonosztevő, de söt még öngyilkos sem, hanem egy szép reggelen azt mondta szép, imádott feleségének: „Kedvesem, mi el fogunk válni egymástól törvényes uton." A bájos menyecske nem ellenkezett. Szabad volt-e neki, mikor a büszkeség, hiúság, ós a tanúsított közöny mind-mind fellázadtak a tiltakozás lealázó védelme ellen? Igaz, hogy ő válásra éppenséggel nem gondolt, ő azt hitte; elég a férjének egy meghidegült sziv is. De ha ennyire jutott, ám legyen, s a hónapok óta először fölmelegült női kebel megfásult érzései nem engedtek föl egészen, még arra az elmélkedésre sem, hogy bizony szégyenletes dolog fiatal asszonynak alig félévi házasság után elválni férjétől, akiről az egész világ jól tudta: minő derék, becsületes és szeretetreméltó ember. És a szép Paula elvált férjétől, visszatért a szülői házba, ós lett férjhezmenendő húgának hamupipőkéje. A fiatal, szép özvegyasszonyt minden uborkafára törekvő suhancz imádta, de senkisem szerette. Tündöklő, de nem szívesen látott jelensége volt minden nyilvános társaságnaK; gyermekkori társnői idegenkedtek tőle. Üldözött volt és szerencsétlen. Miért? az ok a társadalom tiszteletre méltó jobb érzésében keresendő. A szép Paula bűnhődött. Bünhödésének harmadik évében ismét férjhez ment Bélához, ugyanahhoz, kitől előbb elvált. Ez volt az ő boldogító büntetése. Mert a sok bajok utáu összekerült „uj pár" élete ugyanolyan mennyországizii, mint hajdan. „Örök tavasz" stb., ahogy föntebb elmondotttam. Az egész különbség annyi, miszerint most kevésbbé heves a fortissimo, a miből a csalhatatlan természeti törvények szerint alaposan merem kovetKeztetni, hogy a pianissimo nagy idő után fog következni, tán akkor, mikor a görnyedező termet és ősz hajak, ugy is a békét ós csendességet sóvárogják. Addig azonban adjon nekik az Isten, ha piano is, tartós boldogságot! Megérdemelte ezt a nehéz próbára tett szép asszony is. Kulinyi Zsigmond.