Békésmegyei közlöny, 1878 (5. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1878-01-13 / 4. szám

.BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" I878. 4. SZAM. — Sűrűn érik Törökországot a balszereiic.se csa­pásai. Sipka és a sipkái török hadsereg veszett el; Anti­vari elestéről érkezett hir, kapcsolatban oly fegyverszü­neti föltételekkel, melyek Bolgárország teljes kiszolgálta­tásával egyanlők. Ruszcsuk, Sumla, Szilisztria, Viddin kiürítése; demarkaczionalis vonal Drinápoly és Filippopoli közt, a török csapatok eltakarodása a Balkán határolta területről: ezt jelzik Oroszország követelései gyanánt. És vájjon Törökország merészelheti-e még visszauiasitani e föltételeket ? — A porta elé terjesztendő béke-praeliminarék sze­rint a következő pontok lesznek: Ruszcsuk, Sumla, Szi­lisztria, Viddin kiürítése és az összes haderők visszavo­nulása egy Drinápoly ós Filippopoli közt kijelölendő ha­tárvonalig. — A Presse azt óhajtja, hogy a monarchia a legsúlyosabb viszonyok közt ügyesen vezetett diploma­tiai hadjárat után a békekötésnél ne legyen gyenge és készületlen, mi egyenlő hatású volna egy elvesztett csa­tával; s ezt nem fogja tehetni, ha addig belügyeit mielőbb el nem rendezi, s akadályo/.va lesz hatalmi súlyának tel­jes érvényesítésében és állami érdekeinek megóvásában a béke-kongreszuson. — A legújabb hivatalos kimutatások szerint az oroszok eddigi vesztesége 81,000 ember, köztük 8 elesett és 11 megsebesült tábornok, az utóbbiak közül 6 kész a tettle­ges szolgálatra. A beteg és könnyen sebesült katonák száma 27,000. A fogságba esett törökök száma 120,000, köztük 8000 beteg. A hivatalos kimutatás szerint külön­féle harczíéreken 96,000 törököt temettek el az oroszok. A vizbe halt törökök száma állítólag 2000. Ez adatok szerint a török hadsereg eddig 218,000 embert vesztett, a sebesülteken ós betegeken kívül, melyek még a had­seregnél vannak. A fegyverszünet. Budapest, jau. 10. — a — A nap legújabb híre elég fontos aira, hogy vele kimerítőbben foglalkozzunk, annyival is inkább, rnert a hivatalos táviró a szélrózsa minden irányából siet azt megerősíteni. Layard, Anglia konstantinápolyi képviselője f. hó 6-ári tudatta a nagyvezérrel, hogy Oroszország a béketárgyalásokat egy megelőző fegyverszü­nettől teszi függővé. Továbbá, hogy a szentpé­tervári kormány kellő garancziák mellett a béke, illetve első sorban a fegyverszünet megkötése czéljából bármely pillanatban hajlandó csapatpa­rancsnokait az ellenségeskedések megszüntetésére utasítani. A rendkívüli és nagyfontosságú események által folytonos izgatottságban élő és érdekeikre féltékeny népeket e hir nem csekély mértékben foglalkoztatja. Mert feltűnő, hogy azon Oroszor­szág, mely még csak az utóbbi napokban is arra utalt, hogy sok még a teendő a hareztéren, hogy azon Oroszország, mely csak minap adta vála­szában tudtára a st. jamesi kabinetnek, misze­rint a porta hajlandóságában még nem talál megfelelő alapot a békére nézve: ma mint a béke galambja előzékeny engedékenysége által bámulatba ejti Európát. Ha e rögtöni változásnak okát akarjuk találni, igen sok közreműködő kö­rülményt kell számításba vennünk. Ez érdemben először is elvitázhatlan az, hogy a hadviselés Oroszországra óriási terheket ró. Másodszor a hareztéren kivívott sikerek — a hadi szerencse forgandósága mellett a Balkánon tuli és driná­fofeladatunk lesz a közönség érdekeltségének kiérdemlóse. Megvagyok győződve, hogy az a szellem, mely minket p társaság megállapítására ösztönzött, mely a t. közönséget annak pártfogására lelkesítette, jövőre nem fog lankáéi sem társaságunk működő tagjaiban, sem a nagy közön­ség résztvevő érdeklődésében! .Adja az Isten!" Ezután Váradi Antal olvasta fel „Krisztus Rómá­ban" cz. legendáját, azután Komócsy József szavalta el gr. Zichy Gézának „A hazajátó lélek" czimü költemé­nyét. A Váradié a benne foglalt vallásos eszméjével, a Zichyó keresetlen nyelvezetével hatott. K. Papp Miklós­nak a „Petőfi polyákja" cz. rajzát Balázs Sándor olvasta fel. Bem jellemét s Petőfihezi viszonyát a rajz igen élénken festi — ezután az emigratio történetére tér, melyet érdekesen ir le — nemkülönben Murád basa (Bem) viszontagságait, halálát, temetését; Szemere Mik­lóshoz egy költői levelet Bartók Lajos olvasott fel, mely a költészet valódi magas derűjével festi a független élet szépségét. Vértesi Arnoldnak „ Idegen földön" cz. elbe­szélését érdekkel hallgatták végig. Vértesi nagyon sokat polyi igen tekintélyes akadályok, és a törökök vitézsége folytán még kétségesekké válhatnak. És végre harmadszor Anglia figyelmet ébresztő magatartása könnyen oly menetet adhat az ese­mények fejlődésének, a mely Oroszországra kí­vánatos épen nem lehet. Az észszer iiség tehát békés hajlamokat diktál neki akkor, a midőn elért sikerei a kitűzött,, vagy helyesebben: be­vallott czélokat biztosítják. Másrészt nem épen lehetetlen az sem, hogy a czár a fegyverszünet által Anglia fölébredt öntudatát akarja megnyugtatni, vélvén, miszerint a hareztéri pauza alatt ismeretes diplomatiai mesterfogásaival skerülend annak féltékenykedé.­seit eloszlatni ós meggyőzni őt arról, hogy elért sikereinek csekély volta és a porta önfejű ma­kacssága a további akcziót a kitűzött czél eléré­sére szükségessé teszik. Mert azt képtelenek vagyunk elhinni, hogy Oroszország valóban oly önzetlen, humánus czélból viselné ez inhumánus háborút. Az olyan szólamok, mint: „Európa el fog bámulni az orosz önzetlenség előtt" — sze­rintünk — csak megnyugtatásra czélzó biztat­gatások. A fegyverszünetet illetőleg mi hiszünk annak létrejöttében. A portának már számtalanszor hangsúlyozott előzésenysége minden iránt, a mi a békét elősegíti, azon reményre is följogosít, hogy megfelelő közvetítés mellett a fegyverszü­netet föltételező biztositások is végre megtalál­hatók lesznek. Csak az a kérdés, minő föltéte­lekkel fog föllépni az „önzetlen," „békeszerető" czár? Alinő engedékenységet fog taousitani a porta? És végre, ha a békekisérletek eredmény­telenek lennének, mit fog Angolország a háború folytatásához szólani. Tétlenül fog-e akkor is vesztegelni, midőn már kézzelfogható bizonyítékai lesznek az orosz hódítási vágyakról?! Mindezek oly kérdések, melyekre a jövő van hivatva vá­laszt adni. Mi őszinte szívből óhajtjuk a fegyver­szünetet, mert általa egy lépéssel közelebb jutunk a kivánt békéhez; azon békéhez, a mely alap föl­tétele, országok, népek és egyesek boldogságának! MEGYEI KÖZÜGYEK. Aiispani jelentés. Felolvast. Békésmegye közigazgatasi bizottságának január hó 7-én tartott ülésen. Méltóságos Főispán Ur, Tekintetes közigazgatási bizottság! A hatáskörömhöz tartozó közigazgatási ág múlt havi állapotáról szóló jelentésemet a következőkben terje­sztem elő. I. Közegészség-ügy. A roncsoló toroklob a múlt hóban B.-Csabán ve­szélyesen terjedni kezdvén, a tiszti főorvos indítványára a közegészségi bizottság elnökletem alatt, járvány bizottsággá alakult, — s a szükséges óvintézkedéseket megtette. — Jeleulea az egészségi állapot megyeszerte megnyugtató. A vészbizottság hetenkint ülést tart, jóllehet a keleti marhavésznek megyénkben legkisebb jelei sem mu­tatkoznak. II. Közbátorság. Kis István orosházi lakos két értékes lova eltolvaj­lásáu kiviil, melyek a járási csendbiztos által a Dunán­túlról visszahozattak, ós a tolvaj kézre kerittetett, a va­gyonbiztonság különben nagyobb bűntények által meg nem zavartatott. ir, s ez okozza, hogy nélkülözik müvei fővonzerejüket: az újság ingerét. Minden szén nyelvezete mellett egy­foimaságot tünteti fel, továbbá a mélabús és komor han­gulat, mely Vértesi beszélyeit jellemzik,' s meglátszik irói egyéniségén is, mely erőt vesz rajta — a mi fá­sulttá teszi hallgatóit és olvasóit. A tárgysorozat két utolsó pontját Endrődy Sándor szép költeménye és Éj­szaky Károly zárbeszéde képezték. Eudrődynek „A gyer­mek" cz. költeményét Paulay Ede olvasta el kitűnő előadásban, mely kétszensen élvezhetővé tette a költe­ményt. A zárszó kitartásra buzdította a társaság tagjait, s a pártfogásért köszönetet mondott a közönségnek. A társaság tagjai s több irodalombarát — mintegy 50-en — a Hungaria dísztermébe gyülekeztek, és víg lakomá­val fejezték be a szép ünnepélyt. Jókai gyöngélkedése miatt nem vett részt a lakomán. 5 óra után ért véget az ebéd. Liszt Ferencz szombaton élvezetes matinéét rende­zett Delibes Leo franczia zeneszerző tiszteletére, melyen a zenei körökből számosan vettek részt. A legkedélyesebb III. Közutak, kör- és védtöltések. A kemény téli idő az utaknak szerfelett kedvezvén, a közlekedés még az uj utvonalokon is akadálytalan. A községi körsanezok oly karban léteznek, a milyennel eddig még nem dicsekedtek. A védtöltéseknek a gyulai határban még deczemberben készen kellett volna lenniök, mi azonban nem történt meg, jóllehet főkép a Fekete­körösnél folyvást munkálkodtak, mig csak az időjárás engedte. A Fehórkörös jobb partja teljesen ki van épitve, mig a balpart Varsáudtól a vasúti hidig egy két helyen még készületlen, mely munka azonban csak pár napot igényel. Sajnos, hogy a vasúti hidtól Szanazugig terjedő balparti munkálat befejezését munkáskéz hiánya miatt a tavaszig elkellett halasztani, ámbár e balpart is a mult évben emeltetvén, az eddig észlelt nagyobb árvíznek is képes ellenáliaui. — Az alföld-fiumei vasút nagyvárad­eszéki része üzlet-igazgatósága a Köröspártokon szükséges átjárók létesítése iránti megkeresésemre tagadólag vála­szolt, miután erre a kormány engedélye nélkül nem vál­lalkozhatik, a miért e tárgyban a közlekedési m. k. mi­nisteriumhoz fogok fordulni. A szabályozási társulatokhoz gátrendszerük érdekében történt felhívásomra egyedül az endrőd-mezöturi ármentesitö társulat válaszolván, midőn felhívásom alaposságát kétségbe nem vonta, az abnormis állapot okául a pénzhiányt állitá, s minthogy a kiadások eddigelé folytouosan kölcsönnel fedeztettek, mely mahol­nap törlesztendő, megkeresésére a hátralékok behajtása iránt intézkedtem. Megjegyezni kívánom e pont alatt még azon körülményt, hogy Marsovszky Gyula kormány­biztos meghívásából a Simái fok kinyitása tárgyában Mező-Turon mult hó 15-kén megtartott értekezleten sze­mélyesen részt vevón: a Mező-Tur általai kérelmezett, és Szegheö Attila volt körösberettyó szab. kir. főmérnök terve szerint létesítendő e müvellet ellen a megye részéről annál inkább tiltbkoztam, mert a Simái fok a t. megyeközön­ség rendeletéből csak a mult hóban töltetvén el, annak kinyitása s nyitvatartása megyénkre előnyösnek nem, de károsnak mutatkozik. (Vége köv.) LEVELEZÉS. Békés, jan. 8 T. szerkesztő ur ! (r. 1.) Mielőtt ezen évben először lehetek szerencsés levelet intézni becses lapjában a t. szerkesztőséghez — azzal bátorkodom beköszönteni, habár néhány nappal később is, hogy „boldog és szerencsés újévet kívánok." A mult évbeu lezajlott megyei tisztújítás további folytatása a provincziákra is kiterjedt >zon különbséggel, hogy itt már nem az ó, hanem az uj 1878. évben tör­tént meg. Így volt ez városankban is e hó 6-in, mely napon a városi tanács vétetett ujitás alá, még pedig meglehetős változatossággal nevezetesen: a városbirói-szók Mester András volt községi gazda által töltetett be, még ped ;g szavazat utján. Örülünk a választásnak, mert a vá­lasztóközönség igen helyesen járt el akkor, a midőn a fentnevezettett tartotta és választotta meg a bírói székbe, mely helyet, mint Mester András urat ismerjük, a köz­ség és város érdekében a lakosság megelégedésére hiven be fogja tölteni. Adjon neki a mindenható erőt s kitar­tást, hogy egész odaadással működhessék e város jólé­teért. A többi társtagok változtak, de csak részbeu, ne­vezetesebb változás történt a városi pénztár kezelése ügyében, a mennyiben az eddigi három pénztár egy fő­pénztárnokra bízatott, s mellé két alpénztárnok lett vá­lasztva; az egész választás a legszebb rendben folyt le, s a választó-közönség megelégedetten tért haza délután egy és két óra között. Ugyancsak ezen a napon dóluu'tn tartá a központi kaszinó is tisztujitását, mely alkalommal a mostani lak­helyiség megtartása is főbb intézkedését képezte a köz­gyűlésnek. A kaszinó eddigi tisztviselői maradtak meg, talán egy pár uj bizottsági tag kivételével. A kasziuo eddigi helyiségét (Gross Ignácz-féle ház) két évre, vagyis 1879. év deczember 3l-ik napjáig bé­hang uralkodott az estén; a maestro szokása ellenére zangorához ült, s eljátszta nagy hatással, csodás bra­vourral — Beethowen „Mondsehein-sonatáját." Delibes is játszott, s a balkezü virtuóz Zichy Géza gróf, továbbá Mihalovics Ödön „Sellő" cz. zenekölteményét mutatta be ; Végh János segélyével négy kézre játsztak. A jégen tegnap igen tarka és vig élet volt. A su­gáruton hullámzottak a fogatok és a néptömeg egész a tóig, mely tükör simára fagyott. Öt óra után, a csarnok felső emeletéről, — hol a zenekar kitűnő darabokat játszott. — fehér és vörös elektrikus fénynyel világították meg a pályát, a száz meg száz láng valóságos bálte­remmé varázsolta a jégpályát, hol a franczia négyest vigau járták, nem különben a kígyós forgósakat. Az egyesület mindent elkövet, hogy élvezetet szerezzen a közönségnek. Bár későn, de minthogy I-ső levelem ez — a „Békésmegyei Közlöny" szíves olvasóinak — boldog újévet kívánok. H. Dózsa Géza*

Next

/
Thumbnails
Contents