Békésmegyei közlöny, 1878 (5. évfolyam) január-december • 1-104. szám
1878-04-07 / 28. szám
„BÉKÉSM EG YEI KÖZLÖN Y' I878. 25, SZAM. ugyanabban az órában Angliával is tudatva lettek, s az angol kormánynak fenntartás nélkül helyeslésére találtak; mi annál természetesebb, minthogy nem indokolatlan gyanitás szerint e követelések eleve olyanokul jeleztettek Londonban, melyek kerete az angol érdekek szempontjából kívánatosnak mutatkozható bővítések elfogadására nyitva áll. — A muszka ügynökök tudvalevőleg mindig gyakori vendégei szoktak lenni a monarchiának, s különösen a magyar korona területének. Ezek a hívatlan vendégek azonban sohasem tolakodtak oly nagy számmai hajlékunkba, mint most az esetleges orosz conflictus előestéjén. Igen időszerű tehát a „Pester Lloyd" bécsi levelezője által felvetett kérdés, vájjon nem kellene-e ezeket a jó madarakat szemmel tartani ? Készünkről a szemmeltartást mindenesetre szükségesnek, de nem tartjuk elegendőnek, hanem bármennyire tiszteletben tartjuk az egyéni szabadságot mindenkiben, még ha muszka is, szigorú rendszabályokat követelünk minden oly esetben, midőn a hívatlan vendégek üzelmeiről a hatóság megbizonyosodik. A talajkimerülés és a buzarozsda. Irta: Bartóky István. fVége.] Ez eset áll be, ha forró napok után hirtelen eső esik, s gyorsan reá szélnélküli forróság áll be. Ilyenkor a talaj kipárolgása folytán, a növény páratelt légkörben van,, s igy a növény kipárolgása megszűnik, s lehet, hogy a pára a hidegebb növényen cseppfolyóvá válik, ott megszárad s alapjául szolgál a rozsda képződésének. A köd érintkezése a hidegebb növénnyel éppen ilyen módon lehet tényező a szalma fogékonyságának előidézésében. Itt látom helyén a kovany rendeltetéséről szólni, tekintettel a szalmára. A mesterséges vizi müvelésnél számos kísérletek azt bizonyítják, hogy a kovany nem feltétlen szükséges a szalma képződéshez; ámde a természetben egészen másként áll a dolog. Itt a kovany a kalászosoknál sokkal fontosabb szerepet játszik, mint azt a tudomány jelzett kieórletok alapján — állithatni véli, s hogy jelenléte a növény szilárdításánál fontos tényező, azt ujabb korbeli vizsgálók is beösinerik.*) A kovany fontossága nemcsak abban áll, hogy a szalmát erőművi hatásokkal szembe szilárdabbá teszi, hanem az által válik kiváló fontosságúvá, hogy a felhámon, mint finom máz lerakodván, mig egyrészt a sejtek tulteltsége esetén a belső nyomást ellensúlyozza, s felhám meghasadását akadályozza, másrészt a növényt, mint a a szőr alatti testet — a légköri befolyások és az elósdiek behatolása ellen védi. Ha már most talajunk egyoldalúságát s trágyázásunk hiányos voltát figyelembe vesszük, önkénytelenül be kell ösmernünk, hogy a buza szalma fejlődése nem szabályszerű, hogy különösen fel hámja a Kovany hiánya miatt nem elég erős arra, hogy, ezek nyomását kiállja, tehát a**) felhám meghasadását meggátolja, — vagy ha a köd lerakodása a rozsda csiráinak talajt készít, nem bir ellentállani azok behatolásának, és igy magán hordozza a rozsda előfeltételét. Az igy előkészített részeken telepszik meg a rozsda, s a sejtekbe behatolván, a nedvkerin gést megakadályozza, a szalma életműködését megbénítja, s igy a mag ki fejlődését lehetetlenné teszi. Hogy a rozsda pusztító hatását lehetőleg korlátozzuk, mivel azon tényezők közzül, melyek a növény előállításánál közreműködnek, az eddig mondottak szerint egyedül a talaj áll hatalmunkban, első teendőnk töldjeink javítása. Ezen javítás kétféle, u. m. a mély mivelés és a trágyabevitel. A mély mivelés által a tápanyagokban már megfogyatkozott fél talaj gazdagodik azon alkatrészekkel, melyek tőle elvonatnak, ezen alkatrészek a megmunkálás által eszüözölt keverés és igy a nagyobb légköri változás folytán nagyobb mérvben lesznek elsajátíthatók, hozzá lérhetők. A nedvesség a talajba mélyebben hatolván be, azonkívül, hogy ott bizonyos vegyi folyamot idéz elő, szárazságban a hajcsövesség törvényénél fogva, a növénynek tápul és a tápfelvételnél közveti tőül szolgál, s ezáltal mind a szárazság, mind a túlságos nedvesség káros befolyását csökcenti. A nedvesség mélyebb behatolása még azt is eredményezi, hogy a földtalaj nem telik tul nedvességgel, ennek folytán az elpárolgás is lassúbbá válik, s kevesbbé áll be azon esély, hogy a páratelt légkör a növény kigőzölgését — akadá"yozza — s talán a ködképződésének is kevésbbe nyújt tápot. A mély mivelést azonban csak átmeneti inézkedésnek ajánlom, hogy igy a jobb termés által elért nagyobb jövedelem képessé tegye a gazdát a trágya bevitelre, az igazi javításra. Mert a mély mivelés csak fokozattabb módja a rabló gazdálkodásnak, s hogy következményei : a talaj rimerülés, ezzel az elszegényedés, el nem maradnak, az kétségtelen, s csak az idő kérdése. A rágyabevitel azon egyedüli mód, mely által ;alajunk egyoldalúságai megszüntethetjük, egészséges növényzet nevelésre képessé tehetjük. Tekintsük földjeinket tőkének, melynek kamatjait szedhetjük ugyan, de magát a tőkét ne ogyasszuk. Ott van példának a sokszor gúnyolt kínaiak és japániak mezőgazdasága. Ott nem ösmerik a földpihentetést, ott a termelés szószerint véve 'olytonos, csakhogy az elvitt növényi tápanyagok teljes visszapótlása mellett Erős meggyőződésünk, hogy ha talajunk ;ermőkópességét helyre állítjuk és a buza terme"ést nem erőszakoljuk minden talajon, a rozsda pusztítása korlátozva lesz. *) H&lher: Phitepatologie. Mayer Ernáhrung des Cultuspflanzen. **) Sehumacher: Phisik der Pflanzen. Jegyzőkönyv a békésmegyei iparosok által B.-Csabán 18 78. márcz. 31-én a vásárügy rendezése tárgyában tartott értekezletről. Jelen voltak a következő ipartársulatok képviselői, u. m. 1. Szarvasi szabó-, szürszabó- s gombkötő-ipartársulat. 2. Körös-Ladányi ipartársulat. 3. Öcsödi ipt. 4. Szarvasi kováes-int. 5. Szarvasi csizmadia-ipt. 6. Gyulai 11. ipt. 7. Berényi sziirszabó-ipt. 8. Orosházi magyar ábbeli készítő ipt. 9. Orosházi I. általános ipt. 10. Orosíázi kovács, kerékgyártó ipt. 11. B.-Osabai czipósz ipt, 12. Szt.-Andrási I. általános ipt. 13. Békési csizmadia ipt. 14. Békési kovács, kerékgyártó ipt. 15, Szarvasi tímár és szűcs ipt. 16. Tót-Komlósi magyar iábbeli készítő ipt. 17. Gyulai I. ipt. 18. Endrődi egyesült ipt. 19.—20.—21. Gyomai nárom ipt. "22. Csabai építkezési ipt. 23. Békési kovács, kerékgyártó stb. ipt. 24 Békési első vegyes ipt. 25. B.-Osabai szűcs ipt. 26. Gyulai csizmadia ipt. 27. Szt.-Aodrási II. ipt. 28. Vésztői ipt. 29. Csabai migyar lábbeli készítő ipt. 30. K.-Ladányi II. ipt. Utólagosan jelentkezett még három ipartársulat. (Lásd alább.) 1) A b.-csabai első ált. iparos-társulat elnöke Pábry János, a szép számmal összegyűlt jelenlevőket meleg szavakkal üdvözölvén, kéri az értekezlet megalakítását az által, hogy elnök és jegyző válaiztassék, ennek folytán elnökül közfelkiáltással Áchim Jmos, jegyzőül Filipinyi Károly választattak meg. 2) Az elnök által a tanácslozás első tárgyául a vásári árulási sorrend megállapítása tüzeteti ki, s a tanácskozás megkönnyítése czéljából egy,a b.-csabai I. általános iparos társulat által készített tervjt ajánla tanácskozás alapjául elfogadni. Miután az értekszlet a részletes vitába bocsátkozott, azon eredményre jött, hogy a kérdés megoldása sokkal nehezebben eszközölhtő, mint az első pillanatra látszott, e végből Dobay Jáos azon indítványa, hogy az értekezleten képviselt iprtársulatok részéről egy-^gy trg által képviselt bizotts^nak adassák ki a tervezet elkészítés végett, elfogadtatvn, a bizottság következőkép alakult meg: 1. Szarvasi szabó-, szürszabó- gombkötő ipartársulat részéről Ifj. Polonyi Soma. 2. Körös-ladányi ipt. részéről Tóth Károly. 3. Öcsödi ipt. íolnár József. 4. Szarvasi kovács ipt. Dajtsensmith Jáos. 5. Csizmadia ipt. Klenk József. 6. Gyulai II. ip Sal József. 7. M.-Berényi szürszabó ipt. id. Petrus JÍOS. 8. Orosházi magyar lábbeli készítő ipt. nem válasz ttak. 9. Orosházi I. általános ipt. Lichtenstein József. 10 Orosházi kovács kerékgyártó ipt. nem választottak. 11. tiabai czipész ipt, Szolár Mátyás. 12. Szt.-Andrási I. ipt Csabai József. 13. Békési csizmadia ipt. Csathó Gábor.14. Békési kovács ipt. Fekete István. 15. Szarvasi már ipt. Gaál Soma. 16. Szarvasi szűcs ipt. Dauda Pál 17. Tót-Komlósi ipt. Krcsmári Márton. 18. Gyulai I.pt. Dobay János. 19. Endrődi ipt. Vencsák Mátyás 20. -21.—22. Gyomai három ipt. Veigers Mihály, KisDániel, Garay Imre. 23. Csabai építkezési ipt. Micbnav Sándor. 24. Békési I. vegyes ipt. Kelemen János. 25. Csabai szűcs ipt. Nyemecz András. 26. Gyulai csizmadia ipt. Junászka Sámuel. 27. Szt.-Andrási II. ipt. Kohn Ábrahám. 28. Vésztői ipt. Lévay Sándor. 29. B.-Csabai lábbeli készítő ipt. Podsztrelen György. 30. B.-Csabai szabó ipt. Juhász Ferencz. 31. B.-Csabai 1. általános ipt. Áchim János. 22. M.-Berényi csizmadia ipt. Stefanovics Pál. 33. M.-Berényi asztalos ipt. Saskó István. 34. M.-Berényi timár ipt. Kosa János. 35. B.-Csabai timár ipt. Száraz Dániel. 3) Második tárgyul a vásárok tartamának megrövidítése, illetőleg szabályozása iránti kérdés tűzetvén ki, az értekezlet beható tanácskozás után abban állapodott meg, hogy illetékes helyre kérvény intéztessék az iránt, hogy a marha, ló, sertés stb. vásár tartása mindenütt a megyében szombat napra tétessék; az úgynevezett belső vásár pedig vasárnap délelőtt vegye kezdetét. 4) A vásárok engedélyezésenek korlátozása vétetvén tárgyalás alá, elnök azon indítványa, hogy a magy. kir. minisztérium feliratilag kerestessék meg, hogy a vásárok engedélyezését, miután azok közgazdászati szempontból károsak, lehetőleg sziik körre szorítsa, elfogadtatott, s a kérvénynek az országos ipar-egyesület utján leendő felterjesztése ment határozatba. 5) Inditványoztatott, hogy az értekezlet Ráth Károly úrhoz forduljon, azon kérelemmel, hogy a tavaly tervbe vett országos iparos kongresszus minél előbbi megtartását eszközölje ki. A kongreszus tanácskozási soriendjébe: 1. Az ipar-törvény módosítása. 2. A honvéd-felszerelést illetőleg a hazai iparosok által leendő előállithatásának kérvényezése. 3. A hetivásárok szabályozása is felvétessék. 6) Azon indítvány, hogy ez értekezlet jegyzőkönyve kinyomatván, a megyei ipartársulatokkal közöltessék, Dobay János azon módosításával fogadtatott el, hogy a „Békési Lapok" és a „Bókésmegyei Közlöny"-ben tétessék közé ezen jegyzőkönyv, es az elnökség felkéretett az iránt, hogy e lapok azon számaiból, melyekben az közölve lesz, a szükséges példányokat megszerezvén, a megyei ipartársulatoknak egyenkint megküldeni szíveskedjék. 7. Végül Oszatszky Mihály indítványára Áchim János elnöknek az ezen értekezlet létrehozatala körül tett fáradozásáért jegyzőkönyvileg köszönet szavaztatik. Kelt mint fent. Jegyzette: Filipinyi Károly, jegyző. Hitelesíttetett 1878. ápril 4-én. Juhász Ferencz. Áchim János Michnay Sándor. elnök. MEGYEI KÖZÜGYEK. Békésmegye közigazgatási bizottságának Gyulán 1878. ápr. 1-én s folytatva tartott ülése. Elnöklő alispán időszaki jelentése, melyet lapunk egész terjedelmében közlend, tudomásul vétetett. Annak alapján a fegyelmi választmányba Karassiay István r. tag lemondása folytán rendes tagul Ladics Gy. eddigi póttag, ennek helyébe pedig Szánthó Albert választatott meg. A kir. tanfelügyelő előterjesztése nyomán Csaba, Orosháza és T.-Komlós községek elöljáróinak azon kórelmei, miszerint a közigazgatási bizottság mult havi ülésében hozott azon határozatok, melyek által polgári iskolák felállítása rendeltetetett el, megváltoztassanak, e határozatok fentartásával—figyelmen kivül hagyatak, — Gyula városa pedig felhívatott, hogy polg. leányiskola felállítása iránt a szükséges intézkedések megtételét el ne mulassza. Ugyancsak a kir. tanfelügyelő indítványára Szt. András község bírája és jegyzője ellen az iskolai mulasztások törvényszabta megtorlásának elmulasztása miatt fegyelmi vizsgálat rendeltetett el. Jelen k. b. ülés főtárgyát a közmunkaerő felosztása képezvén, ezen nagyfontosságú ügy két napi beható tanácskozás után a közlekedési érdekeknek megfelelöleg intéztetett el. Rosz benyomást tett a közig, bizottságra azon körülmény, hogy az idei közmunkaerő az előbbi évinél sokkal csekélyebb mérvben Íratott össze, — a mi a járási főtisztviselők másnemű elfoglaltságáról tesz tanúságot; különösen megütközött a bizottság a gyomai és endrődi összeírásokon, melyek különösen az igás napszámok szerfeletti csekélysége miatt jszbirónak kipótlás és helyesbbités végett kiadatni rendeltettek. A közutak igazítása közül a bizottságot azon nézet vezérelte, hogy e czélra pénzerőt csak ott utalványozott, hol elegendő természetes közmunkaerővel nem rendelkezett, mely nézet abban leJi indokát, hogy a pénzerő a számos hidak és átereszek elkészítésére és kidomboritására, valamint a közutakon észlelt szabálytalanságok eltávolítására fordittassék.
