Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-01-28 / 8. szám

BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" ISII. 8. sz MEGYEI KÖZÜGYEK. Békésmegye közigazgatási bizottságának eddigi működéséről szóló jelentése a miniszterel­nök úrhoz. Békésmegye közigazgatási bizottságra az 1876. évi VI. t. cz. értelmében első jelentését, (mely fél­évenként felterjesztendő) a miniszterelnökhöz ez év­elején felterjeszté. 1. A „közegészségügy" cziinü 1-ső pont­ban, kiemeli a bizottság, hogy az egészségi állapot kedvezőnek jelezhető, habár váltóláz elég süriin for­dult elő ; Orosházán a roncsoló toroklob 5 esete for­dult elő. Kétegyházán hol a nép nem igen gyó­gy ittatja magát orvos által, az egészségügyi törvény szigorú keresztülvitele rendeltetett el. — Hasznos házi állatok között P.-Földvárt és Csorváson száj­és lábfájás, Gyulán a sertések között lépfene, Öcsö­dön ezek közt himlő, a szárnyasak közt epeláz ese­tei fordultak elő. 2. A közbiztonság kedvező állapotban vau és csak a körösladányi póstakocsisnak egy nagyobb pénzküldeménynyel történt elszökése zavarta azt meg. (Hát a TaffetNáthánnál Csabán elkövetett betöréses tolvajság, mely alkalommal egy Wertheim kassza vitetett el és a gyomai postán történt nagyobbszerii lopás ?) 3. A megyei közmunka és közleke­dési ügyet egész teljességében a közigazgatási bi­zottság vette kezébe és kedvező időpont beálltával gondjának legkiválóbbját képezendi a közi. utak és müveknek a helyi viszonyokhoz mórt jó karba he­lyezése. A talaj kedvezőtlen viszonyai miatt nehéz­ségekkel van összekötve az útjavítás ós igy a köz­lekedés állapota nincs arányban a javítására fodi­tott áldozatokkal, de a megye e tekintetben minden államsegély nélkül lévén, önerejéből a nagy feladatnak meg nem felelhet, miéit is állami segélyt kér kieszkö­zölni és az ebbeli elavult törvények czólszerü mó­dosítását javasolja. 4-szer a „ V i z s z a b á 1 y o z á s," mely pon­tot fontosságánál fogva egész terjedelmében közlünk. , Azon sajnos s egyébiránt országszerte köztudomásu tény, mely szerint a Körös-folyóknak évenként rend­szeresen történő áradásai nemcsak közvetlenül az illető megyebeli közlakosság, hanem közvetve ma­gára az államra is kiszámithatlan károkat okozva, a megyében a gazdasági elöhaladásnak és közbol­dogulúenat: loglónyogosebb akadályát kópczi o, hivatott tényezők kitartó éberségét s áldozatkészsé­gét igényelvén, a törvényhatóság köteles érdeklő­dése eddig is főleg ezen nagy horderejű ügyre volt irányozva, s igy ámbár a törvényhatóság a maga részéről adott hatáskörében nem is inulasztá el a súlyos baj elhárítása vagy legalább enyhítése végett a tőle telhetőt megtenni, részint hatósági közbelé­pések, részint a magas kormányhoz intézett felter­jesztéseivel igyekezvén a fenforgó súlyos bajok or­voslását lehetővé tenni, mind e mellett a hosszú évek során át folytatott ezen igyekezet a helyzet lényegesebb javulására nem vezetett. Mellőzve ezút­tal a bajok forrásának részletesebb megjelölését, átalánosságban csak annyit kívánunk felemlíteni, hogy részben a szabályozási rendszer alaphibáira, részben az egyes ugy ezen, mint más szomszéd me­gyebeli szabályozási társulatok működése lanyhasá­gára, sőt esetenkint lelkiismeretlen hanyagságára ve­zethetők vissza a folyton tartó szerencsétlenségek okai. Kedvező fordulópontul kell azonban jeleznünk a m. kir. közmunka- ós közlekedési miniszter ut­azón legközelebbi tényét, miszerint a Körösök sza­bályozási rendszerének alapos megvizsgálása s a meglevő bajoknak a helyszínén való felismerése vé­gett egy kiváló szakférfiakból álló küldöttséget ren­delt ki. E küldöttség a mult év őszén megbízatásá­nak eleget is tévén, a műszaki véleményére alapí­tandó kormányi gyökeres iatézkedósek reménye eny­híti némileg ez idő szerint a helyzet sanyaruságát. Ezek előrebocsátása után a szabályoz isi, ille­tőleg vizvédinunkálatok állapotának rövidrevont elő­terjesztésére térve, jelentjük, hogy a megyében levő Körösmenti községeknek a bekövetkezhető árvízve­szélyek elleni megvédése czóljából emslt úgyneve­zett körgátak jó karba helyezésére nézve, a törvény­hatóság által a kellő intézkedések a mult év folya­mán megtétettek és nagy részben foganatosíttattak is; a megye területén első sorban figyelmet érdemlő Alsó-Fehér-Körös szabályozási társulat zilált állapo­tának rendezésére a közmunka- és közlekedési mi­niszter ur által kormánybiztos rendeltetvén ki, ez utóbbi működését a mult év október havában meg­kezdette s a legutóbbi, vagyis mult tavaszi tartós áradások által eláztatott és e miatt csaknem telje­sen használhatlanná vált társulati véltöltósek felépí­tésének jelentékeny áldozatokkal járó munkálatát meg is indította, ez azonban a bekövetkezett gya­kori esőzések, majd az ezeket felváltott fagyos idő­járás, főleg azonban a medröket hágott vizek miatt utóbb megszakasztatott; a közigazgatási bizottság pedig azon tapasz falatból kiindulva, hogy a folyók hullámtereiben lerő bozótok, cserjék és rekettyék az árvízveszélyek előidézésére nem kis befolyással van­nak — mult évi decz. hó 4. és 5-én tartott rendes havi üléséből a felöl intézkedett, hogy ezen növé­nyek még az év lefolyta alatt kiirtassanak. Vissza­térve egyébiránt az Alsó-Fehér-Körös-szabályozási társulat helyzetére, nem hallgathatjuk el azon a társulati érdekelteket felettébb sújtó körülményt, mi­szerint a társulat ügyeit ez idő szerint intéző kot­mánybiztos működésével járó védmunkálatok telje­sítésére holdanként 5— 6 frt vettetett ki csak a fo­lyó évre, s igy tekintve a még teljesítésre váró munkálatok mérvét, az érdekeltek ilyetén fokú to­vábbi megadóztatása, azoknak anyagilag való teljes megromlását fogja maga után vonni. Ennélfogva semmi sem lehet indokoltabb és sürgetősebb, mint a többször emiitett szabályozási társulatnak egy le­hető előnyös kölcsönben való lészesitése, minek mi­előbbi közvetítésére Nagyméltóságodat ezennel tisz­telettel felkérjük. (Folyt, köv.) Adófelügyeló'i jelente's 1373. decz. haváról. (Vége.) IV. Különfélék. A mennyiben az általam kepviselt közigazgatási ág állapotjáról jelentést ten­nék, nem mulaszthatom el egyúttal az adófelügyelő hivatali tevékenységéről s ügyforgalmáról és némi­leg az adó, előmunkálat-adókivetés ós felülvizsgá­latra vonatkozólag tájékozást nyújtani, hogy Békés­megye területén előforduló adókötelezettek száma és pedig: a) földadó alá 37483" — b) házadó alá 34776 — c) I. és II. oszt. keresetadó alá . 56346- — d) III. és IV 0. keresetadó alá . 7749-— e) nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója alá . . . 13' — f) tőke kamat és életjáradék adó alá 1861 • — g) fegyver-adó alá 2511- — h) fényűzési adó alá 350-— j) átalános jövedelmi adó alá . . 40903• — vagyis összesen 181391-— tételt tószen; továbbá az ügyforg iloinra nézve jelenteni van szerencsém, hogy az 1876. évi szeptemberhó vé­géig alantirt adófelügyelöhez 1667 ügydarab beér­kezett, az 1876. évi 17/ évnegyedben pedig 3176 ügydarab vagyis összesen deczemberhó végéig 4843 ügydarab; ebből az 1876. év végéig elintéztetett 4114 ügydarab, melynek levonása után az 1876. évi decz. hó 31-én elintézetlen maradt 729 ügyda­rab ; ezek azonban f. é. januárhó 7-ig utolsó da­rabig feldolgoztattak. Megemlitendőnek tartom ez alkalommal a te­kintetes közigazgatási bizottság előtt — mely a tör­vény értelmében hivatva van az adófelügyelői hi­vatalos teendőknek pontos teljesítésére nézve az el­lenőrködést teljesíteni illetőleg az adófelügyelőt ab­ban kellően támogatni — hogy a fensorolt adatok alapján az alolirott adófelügyelő a csekély sistemi­zált segéd-személyzettel alig képes a törvénysze­rinti feladatának a megállapított határidőn belül kellően megfelelni — ós azon oknál fogva csakis az adózó közönség ugy mint az államjövedelem szenved, annálfogva kérésem oda irányul, miszerint a tek. közigazgatási bizottság a magas kormány figyelmét felhívni méltóztassék, hogy a Békés ne­gyei adófelügyelő mellé a felhozott indokolt körül­ményeknél fogva a jelen segédszemélyzet létszáma még két tiszttel vagy 3 dijnokk^l szaporitattni ke­gyeskedjék — mely czélból külön előadó-ivem ál­tal részletes indítványomat előterjeszteni szintén bá­tor leszek. A gyulai, csabai, békési, szarvasi, orosházi, szeghalmi járásszolgabiró ugy mint a gyulavárosi polgármester jelentéseiket az 1876. évi deczember hóbani adóbeszedési menetről van szerencsém az 1876. évi XV. tcz. 62 §-ra vonatkozólag ide •/. alá úgymint az 1876. évi XV. t. cz. 4. §-ának 9. pontja értelmében az 1876. évi deczeinberhóban általam engedélyezett adófizetési haladékok és megállapított adómentességekről szóló jegyzéket ezen jelentésem­hez tudomásvétel végett mellékelni. Végre van szerencsém m. é. novemberhavi jelentésem kapcsában jelenteni hogy a nagyméltó­ságú mkir. pénzügyi minisztériumnak m. é. no­veinberhó 3-án 54384, sz. a. kiadott ós alólirott kir. adófelügyelő által ugy a szolgabirákkal, vala­mint községekkel 1876. évi novemberhó 8-án és 18 án 2525. illetőleg 2753. szám alatt közölt ma­gas rendelete folytán az 1877. évi adókivetési mttn­katervezet szerint az 1876. évi deczemberhó végéig befejezendő veit adókivetési muukálatokról szóló adóösszeirások és lajstromokat alulírott kir. adófelü­gyelönek mind ez ideig m. é. deczemberhó 30-án 4764. szám alatt menesztett sürgetés daczára kö­vetkező községek által be nem terjesztettek és pe­dig nóvszerint: Békés, K.-Tarcsa, K.-Ladány, F.-(iyarmat, Öcsöd, Sz!.-András, Csabacsüd, Endrőd, Bánfalva, Nagy-Szénás, Sz ibad-Szt.-Tornya, Puszta-Szt.-Tor­nya, Kétegyháza és Kigyós; ennélfogva az 1876. évi XV. t. cz. 14. §-ra vonatkozólag egyúttal külön előadó-ivem által kellő intézkedés tétele végett in­dítványt tenni bátorkodom. Kelt Gyulán 1877. januárhóban Müller. POLITIKAI HÍREK. * A Tisza Kálmánhoz a czeglédi küldöttség megérkezésénél alkalmazott rendőrségi kiséret miatt intézett Mocsáry-féle interpelláczióra adott válasz a ház által tudomásul vétetett. — Az országgyűlés az uzsoratörvény tárgyalásánál a kamatmaximumot 8"/o határozta meg. — Kossuth f. hó 24-én a czeg­lédi küldöttséget fogadván, újra kinyilvánitá, hogy most haza nem tér. — A bácsi miniszterek a bank­ügyben Pesten időztek ós ő felsége a király sze­mélyes elnöklete alatt tanácskozást tartottak a ma­gyar miniszterekkel, mely azonban eddig ered­ményre nem vezetett. —• Kiapka tábornok a „Stan­dard" szerint Konstantinápolyban egy idegen légiót szervez, melybe sok magyar és lengyel soroztatja be magát. — A magyar kormány egy önálló bank felállítására a „P. N.-' szerint komoly ajánlatokat kapott, miért is javaslatához fog ragaszkodni ? MEGYEI HÍREK. * Lapunk kiadóhivatala teljes számú pél­dányokkal még folyvást szolgálhat ós a február — márcziusi 2 hóra 1 frt 30 krjával előfi­zetéseket elfogad. * I'icknick. A B.-Csabán f. hó 25-én este a kaszinó helyiségekben tartott picknick minden vá­rakozáson felül sikerült. A leghatártalaaabb jókedv, kitiinó étel és ital, a legfíztelenebb társalgás reg­geli 5 óráig tartá együtt a vendégeket. Még Purcsi Jancsi zenekara is lelkesültebben játszott mint más­kor. Nem volt t'.lán egy ember se, ki jól nem ta­lálta magát. A veudégek közt ott láttuk megyénk szeretett főispánját, Beliczey István urat is, ki éjfél utáni két óráig szerencséltette jelenlétével a vigal­inat és egy négyest is tánczolt dr. Báttaszéki La­josné úrnővel. — A rendezők osztatlan elismerést érdemeltek, hogy ily kedves szép estét szereztek a közönségnek. * Felolvasás. A B.-Osabán mult vasárnap délután a városháza nagytermében tartott felolva­sás második „szeszélyes, beszélyes és negélyes" ré­sze a maga nemében ritkította párját. Naschér ur nem olvasott fel, hanem „felolvasását' kívülről el­szavalta. Hugó Károly-féle pantó- és kantomi­mika volt az, mit a közönség ezúttal látott és hal­lott! Hangja egyszer az ázsiai oroszlán vad bömbö­léséhez hasonlított, s akkor nevetett a közönség, mert mégsem történt semmi bántása; másszor pe­dig a csalogány elbájoló, szelíd fütyörészéséhez volt hasonló s akkor bánatukban könye'r peregtek a hall­gatók arczából, mert a leheletszerű fütyörészés miatt nem hallhatta az igen érdekes szöveget. Ha felol­vasó-szavaló ur a plafond felé mereszté felindu­lásában felforgatott szemét és karjait a földre ereszté : egy Ira Aldridge kontár volt hozzá képest, s ha állát kezébe fogva, vagy bájos fürtökben vállára te­kerődző hajzatát homlokából kiseperve, otthoniasan a hölgyközönséggel diskurált, oly ellenállhatlaa volt mint Alczibiadesz. Mi a remekül elszavalt fel­olvasást illeti: egy 24—25 éves fiatal ember szájából a legyönyöriibb eredeti gondolatok ugy foly­tak mint a hegyi forrásból a tiszta kristály-víz. Egész tárházát állitá elébünk a legmélyebb bölcse­ségnek, emberismeretnek, humornak és szatyrának. Egy szó sem volt előadásában mi talán Saphir, Glasbrenner, vagy Bőméből lett volna lopva, ha-

Next

/
Thumbnails
Contents