Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-01-18 / 5. szám

.BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" 1877. 10. sz. hogy arról valami nagy tudomása lehetne' a népnek. Hát még a rendeletek? „Tudomás, mi­heztartás, és közhirrététel végett a járási szolgabiráknak kiadatik;" — ez-a hátirat, a melylyel a szolgabirákhoz érkeznek; — azt a szolgabiró a községnek megküldi, a köz­ségi hirdetókönyvbe pár szóval bevétetnek, és vasárnap a templom előtt meghirdettet­nek : de azt már senki sem fogja velem elhi­tetni, hogy legyen oly polgárember azok között kik a templom előtt hallották a pub­likácziót, a ki még meg is tudja mondani, hogy ott micsoda őt érdeklő ország dolgát mondták el.— „Olyan nincs!!" Nézetem szerint tehát a vidéki lapok­nak az is egy igen fontos és szükséges te­endője volna, hogy röviden, érthetően ad­nák tudtára olvasóiknak azt, a mit tudni ál­lampolgári kötelessógők; röviden és érthe­tően mondom, mert ha a törvényt vagy rendeletet szórol-szóra közlik, evvel aligha érünk czélt. A vidéki lapok megyéjükben meglehetősen el lévén terjedve, azokat már a kíváncsiság is inkább olva-tatja végig, de oly emberek kezein forognak, kik más lapot nem tartva, ezeket is csak megyéjük iránti kegyeletből — néha tán egy kis erkölcsi kényszerből is tartják; és ha már megvan — gondolják — hát csak olvassuk el. Ez uton tehát tudomásukra juthat az. mit tud­niok okvetlen szükséges, de megtudniok sem a szolgabiró, sem a templom előtti hir­detés utján nem sikerül. Van azonban ennek nézetem szerint, még egy előnye s ez az, hogy népünk job­ban szoknék hozzá az olvasáshoz, ezt mint­egy szükségnek ismerné fel, és elszoknék a korunkba egyátalán nem illő dob­és templom előtti csődületektől. A múltban e szokás menthető volt az által, hogy népünk kevésbé volt iskolázott, de ma olvasni mindenkinek kellene tudni, és hála a világosság szellemének, naponként többen-többen tudnak is. Gyulai. MEGYEI KÖZÜGYEK. Adófelüjyeloi jelentés 1878. decz. haváról. Méltóságos főispán ur! Tek. közigazgatási bizottság! Az 1876. évi XV. t. cz. értelmében hatáskörömhöz tartozó és az 1876. évi decz. hó végéig kiterjedő közigazgatási ág állapo­táról részletes jelentésemet van szerencsém a Következőkben előterjeszteni: I. Egyenes adó: Az 1876. évi decz. havi behajtási eredménv tészen Békésmegye területén 120,721 frt 33 kr. az 1875. évi decz. havi beszedési eredmény pedig volt 133,011 frt 66 kr. tehát az 1876. évi decz. havi eredmény kedvezőtlenebbb 12290 frt 38 krral, melynek oka az idei kedvezőtlen időjárás és az utak járhatatlanságában ke­resendő, ellenben az 1876. egész évi állapotot decz. hó végéig következőleg van szeren­csém elötüntetni: a) Az 1875. év végével fenmaradt hát­hátralékok tesznek .... 254.226-36. b) Az 1876. évi előirás 1.227.244-61. c) A kataszteri munkálat kiigazitása folytán előirás . 52,386-41. d) Adó-felszólamlási bi­zottsági tárgyalások követ­keztében utólagosan előiratott 1491-85. és igy összesen az 1876. évi egyenes adók tesznek . . . 1.535,349'22. e) Ebből az 1876. évben részint felebezések, részint pedig adó-felszólamlási bi­zottsági tárgyalások folytán apadásba hozattatott . . . 31,688-40. levonat után mutatkozik az~ 1876. év végével helyesbített egyenes adó tartozás . . . 1.503,660-81. frtal. f) Erre decz. hó végéig az adóhivataloknál beszállit­tatott 1.298,721-94. mely összeg a helyesbített tar­tozással szemben az 1876. évi decz. hó végéig .... 204,938*87. frtnyi egyenes adobeli hátra­lékot tüntetett fel. Midőn szerencsés voltam az 1875. év végével egyenes adóhátralékos 254.226 frt 36 kt kimutatni, nem mulaszthatom el az 1876. év végével fenmaradt 204,938 frt 87 kr. hátralékot amazzal szemben az 1876. évre nézve 49,287 frt 49 kr. kisebbnek oly hozzáadással feltüntetni, hogy a kataszteri tiszta jöved. felemelés folytán már ez idei j mutat­kozó 52386 frt 41 kr. föld-pótadó- szapo­rulat felosztását sok oldalróii helytelen munkálatok miatt a községek legnagyobb része mai napig egyénenként és adófőköny­vileg előírásba nem vette, sőt behajtásról is, addig, mig az meg aem történik, szó sem lehet, mely körülmény az alólirott kir. adófelügyelő részéről a nagyin, mk. pénz­ügyminisztériumnak is bejelentve lett. To­vábbá nem hallgathatom el, hogy Csaba vá­rosa e téren elismerésre méltó tevékenysé­get fejtett ki, a mennyiben a csabai mk. adóhivatal összes kerületén 1875. év végé­vel 80,202 frt volt adóhátralékokban, mig 1876. év végével csak 44,064 frt 34 kral, tehát nem csak hogy az 1876. évi 455,985 frt 64 krból álló egyévi adóelőírás egész­ben, hanem azonfelül még az 1875. év végével felmaradt hátralékokból is 3637 frt 66 kr. befolyt, mely elismerést érdemlő te­vékenység következtében elért kedvező ered­mény legnagyobb részben csakis Csaba város adóbehajtó közegeinek tulajdonitható. (Vége köv.) Tanfelügyelői jelentés. (Felolvastatott Békéamegye közigazgatási bizottságának f hó 9-én tartott gyűlésén.) (Vége.) 4. Hogy a tantermeket nagyrészt túlnépesek­nek, sőt tömötteknek találtam, valamint hogy az iskolák majdnem átalában csak a IV. legfölebb V-dik s csak m. e. kivételesen a VI. osztályig vannak fej­lesztve: e körülmény sokkal feltiiuőbb, sem hogy figyelmemet kikerülhette volna, de intézkedés tár­gyát még ez idő szerint nem képezhette, a sürgő­sebb irodai teendők s különösen a megyei tanügyi statisztika érdekében folyó irodai munkák miatt. Mihelyest e nagy munkán s átalbau a kezdet ne­hézségein túlesem, ama hiányok orvoslása érdeké­ben is megteendem a szükséges lépéseket. A mi a tanítás eredményét illeti, bár erre — mint az iskola beléletére vonatkozó ügyre — csak futólagos pillantást vetthettem ezen legelső körutam alkalmával, annyit mégis határozottan állithatok, hogy az a fennforgó körülményekhez képest nem csak kielégítő, de egyenesen meglepő s csakis a nép kitűnő értelmességéből s a tanítók nem minden­napi műveltségéből és szakavatottságából magya­rázható. Ha ehez hozzá veszem azt, hogy a felekezeti községi iskolai elöljáróságok részéről is kivétel nél­kül a legjobb akarattal találkoztam mindenütt, a fel­merült hiányok orvoslása tekintetében bátran állit­hatom, hogy az anyagi viszonyok jobbra fordultávnl e megye rövid idő alatt első helyen fog ál­lani hazánkban tanügyi tekintetben is s én örömmel — hogy ne mondjam büszkeséggel — fogom magamat Békésmegye tanfelügyelőjének ne­vezhetni. Ennyit a mindennapi iskolákról. Az ismétlő iskolák még nem igen bírtak meg­honosodni e megyében ugy mint általában hazánk­ban. De mégis szervezve találtam azokat legtöbb helyütt. Csak Orosháza ós vidéke és némi tekintet­ben Gyula is tesznek kivételt. Ez irányban részben már megindítottam a szükséges intézkedéseket s folytatni fogom a jövö hó folyamában. EidigeléN. Szénás (Kurtics) községében szerveztem is. Az im­már létező ismétlő iskoláü mint népszerűségnek egy­átalán nem örvendő, de felette szükséges intézmé­nyek irányában különösen szükséges lesz a mulasz­tók birságoltatását kérlelhetlen szigorral keresztül vitetni a községi elöljárósággal, ha nem akarjuk, hogy megsemmisüljön az, mit nagy fáradsággal lé­tesítettünk. Az izraeliták iskoláiban átalában azon sajnos ' körülmény ötlik szembe, hogy a tanítók nincsenek állandósítva s állásuk a gazdasági cselédség állásá­tól nem sokban különbözik. Ez állapot az iskola­ügy érdekében s a/. 1868. évi XXXVIII. t. cz. 13.S. §-a értelmében tovább nem levén tűrhető, szóval már kijelentettem az illető iskolai elöljáróságoknak, hogy miután a felekezeti iskola egyik főkriteriuma a tanítói deflniczió állása; a nem élethosszig válasz­tott tanítóval bíró iskolákat nem felekezeti nyilvá­nos, hanem csak zugiskoláknak fogom, tekinthetni s velük a törvény és min. utasítások értelmében cs'ik mint ilyenekkel fogok bánhatni. Egyelőre — ez álláspontomat csak jelezve — méltányosnak lát­tam azonban még egy-két havi időt engedni az elöljáróságoknak az előttük szokatlan rend megho­nosítására s ez iránti elhatározásuk kijelentésére, oly kijelentéssel azonban, hogy a már tettleg hiva­talban levő okleveles tanitók el nem ejtethetnek, ha az iskola nyilvános felekezeti jellegét kivánja meg­tartani. A fönebbiekből kitűnik, hogy ittlétem rövid ideje alatt inkább magukkal az iskolákkal s azok elöljáróságával érintkeztem közvetlenül s az irodára aránylag sokkal kevesebb időt szenteltem, mit inkább a téli időre, tehát ez év első negyedére véltem leg­czélszerübben hagyhatni. Mindazáltal a beadványok száma októbertől máig 190. Levelezéseim száma pedig 240. E hóban irodai legfőbb teendőm a megyei elemi tanügyi statisztikai kimutatás és a törzskönyv elkészítése leend. Ennek eredményét a következő közigazgatási gyűlésen lesz szerencsém a tettes közig, bizottság elé terjeszteni. Addig és a már is elkészült ós kinyomatott törzskönyvmintát van sze­rencséin bemutatm. Békesmegye közigazgatasi bizottságának gyűlése. (Januárhó 8-án és következő napjain.) (Vége.) Adófelügyelő figyelmeztetésére intézkedés té­tetik, hogy minden nagyobb jelentőségű körrende­let, megkeresés, a megyei litografia utján többszö­rösittessék, hogy ezentúl a községek levéltárai ré­szére ejty példány küldessék és ezek ne legyenek kénytelenek tudomás-vétel után az illető egy pél­dányt a szolgabírónak visszaszármaztatni. Foltinyi Imre orosházi csendbiztosnak meg nem engedtetik, hogy adóügyekben mint szolgabi­rája helyettese működjék, mert ha nagy járásában kizárólag rendőri fontos teendőinek is pontosan akar megfelelni, ez idejét eléggé igénybe veszi. Lakatos András k.-ladányi lakos elleni 9 frt 6 krnyi inségkölcsöni kincstári követelésnek ingók hiányában annak ingatlanaira vezetendő végrehaj­tás utján behajtása nem engedélyeztetik, hanem utasittatik a község, hogy fizesse le és hajtsa be adóson a hogy tudja. Rícz Lipót és neje csorvási lakosoknak adó­elengedés iránti kérvénye, elutasitólag intéztetik el. Különféle községekben levő adóhátralékok,. mint elhalt, vagyontalan, vagy teljesen ismeretlen tartózkodásu egyéneknél levők, leíratni rendel­tetnek. Olvastatik egy pénzügyminiszteri rendelet, mely az illeték-hátralékok tisztába-hozatalát ós behajtá­sát rendeli el olyformán, hogy minden egyes köz­ségekben e czélra külön, ezzel foglalkozó adóvégre­hajtók fogadtatnának fel, kik a felekkel liquidáija­nak és a hátralékot szükség esetén végrehajtás ut­ján is behajtsák. Hosszab vita után a községek uta­síttatni rendeltetnek, hogy e czélra helybeli, tisztes­séges, jóhirü egyéneket válasszanak és 3 hó múlva az eredményről tegyenek jelentést. Szeghalom községe a mult gyűlésen felelőssé tétetvén 13670 frt 60 kr adóhátralék behajtására nézve, ezen határozat ellen felebbezett. Tekintve, hogy időközben 6000 frt befolyt és hogy egy rész igazolt behajthatlansáü miatt leírandó, a felelősség csak 1400 ftra nézve tartatik fenn, mely összegnek 14 nap alatti behajtása tétetik a község kötelessé­gévé. Következik (másnap) egy jelentós a mult év utolsó felének mozgalmairól, melynek elkészítésével Hajóssy Ottó megyei főjegyző ur lett megbízva. E jelentés semmit sem tartalmaz, mi a közönség

Next

/
Thumbnails
Contents