Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-01-11 / 3. szám

.BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" 1877. 10. sz. A postaigazgatóság a Békésmegyéhez tartozó községek terményei, takarmánya, ló és póstalegény tartási közép áráért és a hajtódijakat tudni kívánván, erre nézve az illető községek jelentései felolvastatnak, de ezek kielégítőknek nem találtatván, a községek az illető szolgabirák utján a piaczi árak kimutatásának beadására utasíttatni rendeltetnek és felhivandóknak, hogy a termény és egyéb forgalmi nevezetesebb czikkek piaczi árának hivatalos jegyzésére lehető gondot fordítsanak. Következnek a katonai kötelezettség alóli felszabadítás iránt az alispánhoz beérkezett kérvények, melyeknek az előadó alispán a mellékelt okmányok alapján helyt adni véleményezi. Véleménye elfogadtatik. Következik Csaba város kérvényének tárgyalása, melyben a keleti marhavészre vonatkozó törvény némely tételeinek azok kivihetetlensége és czélszerütlensége miatt megváltoztatását kéri a törvényhozás utján eszközöltetni. Ezen kérvény hosszabb vitára adván alkalmat, annak lefolyása, valamint a bizottsági gyűlés egyéb tárgyairól a jövő számban. (Folyt, köv.) Alispáni jelentés. (Mult évi deez. hóról.) A m. é. deczemberi rendk. közgyűlésről szóló s a jau. 8. egybegyűlt közigazg. bizottsághoz intézett alispáni jelentés foglalata: Méltóságos főispánur! Tekintetes közigazgatási bizottság! A saját hatáskörömhöz tartozó közigazgatási ág állapotáról időszaki jelentésemet a következőkben terjesztem elő. 1. A közegésség-ügy rendezéséről szóló 1876. XIV. t. cz. 163. §-a értelmében megalakított megyei egészségügyi bizottság elnök-választás és ügyrend megállapítás végett általam mult évi decz. 18-kán összehivatván : elnökeül t. Kalmár Mihály, h. elnökeül t. Endreíi Károly megyebizottsági tag urakat választá meg, s az ügyrend kidolgozásával t. Dr. Kovács István megyei főorvos urat bizta meg. 2. A népiskolai hatóságokról szóló 1876. XXVIII. t. cz. 8. §-a értelmében megalakított állandó népnevelési bizottságot is alakulás és szervezkedés végett mult évi deczeraber 20-ra összehiván: e bizottság elnökeül t. Keblovszky Lajos — helyetteseül t. Horváth János urakat választattak meg, s a szabályrendelet kidolgozásáról gondoskodva lett. 3. A személy- és vagyonbátorság az elmúlt hóban súlyosabban beszámitásu kihágások ós bűntények által meg nem támadtatott. Sajnosan jelentem azonban, hogy a k.-ládányi posta - szállítással megbízott Papp Lajos mult hó 6-án a szállitmánynyal megszökött, — hogy e tényről a rendőrség későn értesült s a tettes kipuhatolása körül elégtelen erélyt fejtett ki, miről a nagyváradi m. kir postaigazgatóság által értesittetvén, a szeghalmi és csabai járásási szolgabirákat a tettes kinyomozása, kézrekeritése, s az elsikkasztott pénz vissza szerzése iránti gyors és szigorú közreműködésre felhittam, sőt a szökevénynek országos köröztetése iránt is intézkedtem. — Sajnos, hogy ezen postasikkasztási bűntényről a rendőri hatóságok csak akkor értesíttettek, midőn a tettes a megye területéről már elillant, kit miután a sikkasztás napján M.-Berényben, decz. 7-én pedig B.-Csabán tartózkodott, és e két helyen a pénzt feltűnő módon pazarolta, a rendőrség könnyű szerrel hurokra keríthetett volna; mit hogy a rendőrség hivatalos felszólítás nélkül is tenni elmulasztott, — s hogy a közönség részéről azok, a kik a postalegény feltűnő magaviseletét látva, erre a rendőrséget nem figyelmeztették, — sőt a pazarlást saját érdekeikben kibányászni nem átallották, megvallom megrovás nélkül el nem nézhetvén : a csabai járás szolgabiráját felhittam, hogy az elpazarolt pénzeket utolsó krajezárig lefoglalni, s a vizsgálatot arra is kiterjeszteni siessen, hogy azon bűnrészesek, kik a postalegény pazarlásait saját hasznukra kizsákmányolva, a gyanús egyént a hatóságnak rögtön bejelenteni elmulasztották, felelősségre vonatás végett — kinyomoztassanak, — mely rendeletemnek igen csekély sikerét tapasztalva, a járási szolgabírót erélyesebb eljárásra utasítottam. — Általában pedig a járási szolgabirákat és Gyula város polgásmesterét ezen bűneset alkalmából felszólítottam. hogy alantas rendőri közegeiket, és a községek elöljáróit komolyan figyelmeztessék, miként a rendőrség feladatának csak ugy felel meg, ha folyvást résen állva, a gyanús egyének minden mozdulatait szemmel tartja, és a magukat igazolni nem képes csavargókat az illető hatóságnak azonnal bejelenteni el nem mulasztja. 4. A mült hó első hetében tartott nagy esős zés folytán a Körösök sebes áradása oly veszélyealakot öltött, hogy a vész elhárítására irányzott törekvés a társulatok véderejét, és a hatóság intézkedését a legnagyobb mérvben igénybe vette, — s bár a kormánybiztos által az árvédelmi vezénylette megbízott t. Szeghö Attila m. kir. főmérnök ur aukadatlan tevékenységének a nagyobb részt elhárítani sikerült, a védtöltéseket kiszakadástól megmenteni nem lehetett, s a Fekete-Körös baltöltésén mult évben is kiszakadt, de beltöltött zsilip-helye az árvíznek ellen nem állhatott, —- melyen keresztül kitört víztömeg az oláhrétet elborítván, a 3ánomföldek és a Gyula-sarkadi úgynevezett remetei országút megmentése tekintetéből a solymosgyulai töltés erösitése oly elodázhatlan feladatnak mutatkozott, miszerint tek. Szeghö Attila m. kir. főmérnök ur figyelmeztetése nyomán Gyula város jolgármesterét ezen úgynevezett „Pikó" keresztgátnak megvédésére utasíttatván, egyúttal ezen alkalmat megragadva a nagyméltóságú közmunka s közlekedési m. kir. miniszter urat mult évi decz. 14-én 342

4/s,

4 ikt. szhoz alatt felkértem, hogy a solymosgyulai védtöltés erősítésére a kir. főmérnöknek kormánybiztosilag helyben hagyott műszaki javaslata alapján irányzott hatósági védintézkedést megerősíteni, illetőleg az e tárgyban Békésmegyéhez 1874. szept. 10-én 8925. sz. alatt intézett rendeletét oly értelemben, hogy a megye közönségének a solymoss;yulai védtöltés emelését megengedő 1873-ik évi 286-dik számú határozata egész terjedelmében helybenhagyassék és megerősíttessék, módosítani méltóztassék; mely felterjesztésemre azonban mind ez ideig válasz nem érkezett. — A fent jelzett Feketekörösi zsiliphply kiszakadására nézve meg kell említenem, miszerint főispán ur ő méltósága annak megállapítására, ha vájjon e kiszakadás hibás tochnikai müvelet, társulati mulasztás, vagy egyéni hanyagságnak tulajdonitandó-e, vizsgálat elrendelését tartván szükségesnek: az e tárgyban megtartott vizsgálat eredményét a méltóságos főispán úrhoz felterjesztettem. 5. 4. hullámtereket ellepő füzes-bokrok, cserjék, csalitok kiirtása tárgyában a Körös-berettyó völgyi igazgató választmány elnökétől a méltóságos főispán úrhoz oly értelmű megkeresés érkezvén, miszerint a partbirtokosok utasíttassanak, hogy hullámtereiken létező minden bokor ós füzesek gyökeres kiirtását a folyam normális szélességében vagy saját költségükön eszközölni, vagy annak teljesítését az illetékes szabályozási társulatoknak megengedni kötelességöknek ismerje*: minthogy a tek. közigazgatási bizottság e tárgyban decz. havi ülésében intézkedett, főispán ur ö méltósága felhívásából a járási szolgabirák és Gyula város polgármesterét mult évi decz. 19-én a bizottsági határozat szigorú végrehajtására oly figyelmeztetéssel emlékeztettem, hogy eljárásuk eredményét ezen ülésre bejelenteni el ne mulasszák; mely jelentések a maga során előkerülnek. 6. A közigazgatási bizottság mult havi ülésében a tek. kir. tanfelügyelő ur részéről a községi elöljárók ellen kivétel nélkül emelt azon váddal szemben, hogy az egyházi hatóságok által hozzájok áttett iskola-mulasztási kimutatások alapján az 1868. XXXVIH. tcz. 4. §-a szerint eljárni elmulasztották, vizsgálatot rendelvén: minthogy a vizsgálat eredménye mindnyája járási szolgabirák által még bk n*m jelentetett, nem vagyok oly helyzetben, hogy ezen ügy állását községigazgatási szempontból is a valósághoz hiven feltüntethessem, minek előterjesztését magamnak fentartom. 7. Kétség támadván az iránt: vájjon a megyei közigazgatási bizottságoknak is megküldött pénzügyi közlönyben megjelent, s a közigazgatási bizottságokhoz is intézett pénzügyminiszteri rendeletek, a nélkül, hogy az eddig dívó gyakorlat szerint lekiil detnének, kötelező intézkedés tárgyául és alapjául tekintendők-e? a nagym. m. kir. pénzügyminiszter urat folyó évi január l-jén e kétely eloszlatására felkértem; mire azonban még válasz nem érkezett. 8. A megyei közigazgatás terén felmerült és észrevett némely botrányos üzelmek megtorolhatása végett Pusztai Ádám alpónztárnok ellen elrendelt fegyelmi vizsgálat a nevezett alpónztárnok leköszönése folytán feleslegessé válván; — Mojsisovics árvaszéki jegyző pedig, mielőtt ellenében a fegyelmi vizsgálat elrendelése iránt intézkedhettem volna, hivatalától önként elbúcsúzván: minthogy a fenforgó tettek bűnvádi uton megtorlandó bűntényeket képeznek, — az iratok további eljárás végett a tiszti ügyész véleménye kíséretében a tek. bizottság elé terjesztetnek. Gyulán, 1877. január 7-én. LEVELEZÉS. Orosháza, jan. 7. 1877. T. szerkesztő ur! Nagyon kellemes újsággá' kezdem meg levelezésemet. Ugyanis f. hó 4-én helybeli műkedvelők rendeztek egy minden tekintetben kitűnően sikerült előadást, részben a török sebesültek, részben a helybeli színtársulat felsegélósére. Szigligeti „Házassági háromparancs"át adták elő oly ügyességgel, oly otthonossággal, oly kedvvel, oly egybevágóan, egy szóval oly kitűnően, minőt Orosházán, műkedvelőktől nem látott senki... de volt is elismerés, mert minden jelenet után rengett a terem a tapsoktól s éljenektől... még a kritikusok is le lettek fegyverezve. Az egyes műkedvelőkről is csak dicséretet mondhatunk. Hogy ne? látott-e már valaki kedvesebb, szeretetreméltóbb fiatal házas nőket mint Sulyok Ida és Gizella k. a. voltak, na de kérem sok fiatal ember szive is dobbant meg a két féltékeny nő ügyes s kedves személyesitőiért. . . Hát az a jergő nyelvű nagynóne, kinek minden szava, ránezos arcza s ősz haja daczára most is füleinkben cseng még. .. igen mert ragyogó szemei készítették az utat füleinkhez, s ki lehetne más eme kedves nagynéne, minőt hiszem, mindenki szívesen elfogadna. . . mint Torkos Ilka k. a. Mit szóljak arról a csintalan kis szobalányról, a ki folyton ingerkedett, nemcsak a fiatalok, de az öreg urak szivével is hogy a tenyerünk sajgott bele, vervén azt sűrűn tapsra. S mit szóljak arról a kedves kis Cili szobalányról, a kit a mint hallom, oly kedvesen ismer már az aradi színházi közönség is, mit szóljak róla, vájjon játékát, mely kitűnő, vagy gyönyörű énekét, vagy kedves alt hangját dicsérjem . . . ? de őt én nem dicsérem, meghozta azt a publikum, akkor, midőn őt még éjjeli zenével is megtisztelte... S hiszem hogy egész Orosháza közönsége hangoztatja velem, hogy az orosházi színpad rég nem látott oly kedves szobalányt, oly szeretetre méltó Cilitt minő Kishalmy Ilonka k. a. volt... A férfiakról u. m. Torkos Kálmán, Rapcsák Gyula, Torkos István s ifj. Foltényi Imre urakról ? szintén csak szépet s jót mondhatok, vagyis, hogy kitűnően játszottak. Az oroszlánrész azonhan Torkor Kálmán urat illeti, ki, mint halljuk rendezte az előadást s az ő fáradságának eredménye a fényes siker. Adja az óg, hogy több ily siker, koszorúzza további fáradságait is, minket pedig lepjen meg több ily kitűnően sikerült műkedvelői előadással. Cato. Békés, 1877. jan. 8. (r. 1.) A békési „Központi kaszinó" január 7-ik napján tartotta meg évi közgyűlését. A kasziaó t. elnöke dr. Hajnal István ez alkalommal olvasta fel a kaszinó történetét, melynek elkészítésére az egyesület által felkéretett volt. Minden egyes tag a legélénkebb figyelem- s kíváncsisággal hallgatta végig ezen az elnök ur által szép csínnal összeállított történecskét, mely a kaszinónak életfolyását 1840-ik évtől foglalja magában. Elnök urnák fáradozásáért köszönet ssavaztatott ós a müvecskének kinyomaiása elhatároztatott. Ezt követte a tisztújítás. Szükségtelen mondani, hogy elnöknek dr. Hajnal István ur újra megválasztatott, ki egész odaadással, szorgalom s munkássággal áll már több év óta ezen testület élén! A többi tisztviselők kevés kivétellel a régiek maradtak. Elhatározta a kaszinó a farsangi idény alatt egy tánczvigalom megtartását is, (c z é 1 ?) hogy mikor fog megtartatni, később hozom tudomásra. Végül a közgyűlés fáradalmát elfelejteti velünk a társas-közvacsora, melyen hogy a jó keiv nem hiányzott, felesleges is mondani. POLITIKAI SZEMLE. KÜLFÖLD. (xy) Az Európa figyelmét jelenleg majdnem egyedül lekötő keleti kérdés, a konferenczia óta minden napon más arezot ölt; egyszer békés, másszor harczias a hangulat. A török ellenjavaslatokat nem akarja elfogadni s különösen Ignatieffnek határozott utasítása van, hogy semmiféle ellenjavaslatot el ne fogadjon. Mi lesz a vége, tudja az isten. Vájjon a jövő tavaszkor békesógesen fogja-e a földmíves földjét ápolhatni, vagy az ekét karddal kellend-e nekie felcserélni? S ha háború lesz, melyik részen leszünk mi ? Az még nem bizonyos. A mi a magyar népet, a magyar közvéleményt illeti, az bizonyos, hogy nem kiván ott lenni, hol az — orosz. Bo mánia zokon veszi, hogy a török alkotmány-okmány oly pontokat foglal magában, melyekből következtetni lehet, hogy Románia is egy tartománya Törökországnak és mint minden török alattvaló, a románok is az ottomán nevet viselnék. Ezért a román kamra hosszú gyűlést tartott, melyben elhatározá, hogy addig nem fog nyugodni, mig Törökország ünnepélyes alakban ki nem jelenti, hogy Románia nem képezi a török birodalom alkatrészét. Mily módon fogja azt kierőszakolni, arról nem szól a krónika. Mig Törökország fővárosában a konferenczia folyik, Angolország hajóraját hozza alkalmas hadi állapotba és tüntetéseket rendeztet magának Delhiben, India alattvalói által, kikről azt írják az angol lapok, hogy a király asszony ért — ábrándoznák.