Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-04-01 / 26. szám

„BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" ÍQII. 22. SZÁM. elvesztése hozta elő e fordulatot és lásd a föídmivelósre szánt — sokallott — 50,000 frt dotacziót. Vjüved. 13,000-18,900 frt. 38. Pamut-fonal, nyers: bh. 9,982,600 frt. kiv. 185,200 frt. (1871—74. kiv. 14.667,000 frt. kiv. 187,000 frt.) Emélkedő hiány. Yjöved. 442,006- 826,000 frt. I85y

5 óta nagy vámleszállitás. 34. Pamut-fonal b) fehirétett ósczórnázatt: bb. 587,400 frt. kiv. 47,000 frt. Valamivel javult mérleg. Vjöved. 110,000—43000 frt. 35. Pamutfonal c) festett: bh. 1.556,000 frt. kiv. 211,000 frt. Eomlott mérleg. Vjöved. 36,000-117,000 frt. 36. Lenfonal b) fehérített vagy festett: bb. 102,000 frt. kiv. 53,000 frt. Stationárius állapot. Vjöved. 7200-2000 frt. Erős vám leszállítás. 37. Gyapjú fon ál nyers: bh. 7.528,000 frt. Erős emelkedése a behozatalnak. Vjövedelem 120,-99,000 frt. Tetemes vámleszállitás. 38. Szák-fonal: bh. (1866—74) 1.694,500 frt. kiv. 509,800 frt. Vámmentes. 39. Kemény gyarat-fonál: bh. (1867—74) 6.761,000 frt kiv. 1.559,800 frt Vámmentes. 40. Lágy gyaratfonál: (1867—74) bh. 3.872,800 frt. kiv. 509,700 frt. Vámmentes. 41. Gyapju-fonal: festett vagy czérnázott: bh. 1.012,000 frt. kiv. 308,000 frt. Emelkedő behozatal. Vjöved. 52,-46,000 frt. Tetemes vám leszállítás történt. 42. Pamut-áruk finomak, nem sürüek

: bh. 790,800 frt. kiv. 534,600 frt. Vámjövedelem 128,000 frt. 147,000 frt. Erős vám leszállítás történt43. Pamutáruk legfinomabbak: bh. 506,000 frt. kiv. 891,000 frt. Növekvő hiány. Vjöved. 93,-51,000 frt. Erős vámleszállitás. 44. Len-áruk:b) kötéláruk fehérítve: bh. 551,420 frt. kiv. 305,000 frt. 1871—74. 1.171,00 0 frt hiány. Vjöved. 1,900 -48,000 frt. 45. Papir legfinomabb: bh. 235,000 frt. 46. Papir-kárpitok: bh. 235,000 frt. kiv. 41,000 frt. Emelkedő hiány. Vjöved. 3,9000-11,000 frt. Erős vámleszállitás. 47. Finom-bőr: bh. 854,400 frt. kiv. 339,600 frt. Emelkedő behozatal. Vjövedelem 20—37,000 frt. 48. Közönséges-bőr: bh. 6,503,000 frt. kiv. 1.249,000 frt. (1871 -74. hiány 10.822,000 frt.) Erősen növekvő hiány. Vjöved. 256,-315.000 frt. Erős vámleszállitás. 49. Agyag-áruk: a) legközönségesebbek. bh. 212,800 frí. kiv. 93,000 frt. Emelkedő behozatal. Vjöved. 12,600 -1,100 frt. Roppant vámleszállitás. 50. Vas-áruk a) legközönségesebbek; bh. 2.116,800 frt. kiv. 1.100,000 frt. (1871-74. bh. 5,793,000 frt. kiv. 1.432,000 frt. hiány. 4.361,000 Szomorú hanyatlás. Vjöved. 22—903,000 frt. 51. Vasáruk c) finomak és fegyverek: bh. 1.215,000 frt kir. 994,000 frt. (1971—74. bh. 9.315,000 frt. kív. 7.015,000 frt. hiány 2.300,000 frt.) Bh. és kiv. emelkedőben. Vjöved. 73,-146,000 frt. Erős vámleszállitás. 52. Gépek és gépr észek: beh. 5.929,800 frt. kiv. 1.564,200 frt. (l87y

5 bh. 14,329,000 frt. kiv. 4.560,000 frt. hiány 9.769,000 frt. Emelkedett a bh. és kiv. de utóbbi időben a deficzit tetemes. Vjöved. 242—9 f 8000 frt. Vmértéklés törtónt. 53. Gépek a) fából: bh. 733,375 frt. kiv. 116,875 frt. Vjöved. 35,750 frt. 54. Gépek b) öntött-vasból: bh. 5.278,888 frt. kiv. 623,111 frt. Vjöved. 361.555 frt. átlag. 55. Gépek c) kovácsolt vas- és aezélból: bh. 3.936,222 frt. kiv. 2.071,444 frt. Hullámzó bh. és kiv. Vjöved. 260,656 frt. átlag. 56. Gépek más fémből: d) bh. 675,666 frt. kiv. 199,444 frt. Hullámzó forgalom. Vjöved. átlag 13,888 frt. 57. Szappan közönséges: bb. 294,200 frt. kiv. 49,800 frt. Javuló irányzat. Vjövedelem 59—15,000 frt. Summája e passiv-czikkeknél mutatkozó deflczitn^k 1851—74-re átlagban 174, - 1871—74-re. 257Vio millió forint. Tehát a passivak tetemesen emelkedtek. Súlyosítja a bajt az, hogy 57 pasziv czikk felénél mérlegünk ténylegesen állhatna mint a rozs, kétszeres, kukoricza és hüvelyesek; ökör, malacz, nyersbőr, tehén, sertés, zsiradék, fagygyu, zsíros olajak, nyers vas, szénitendő vas, bor palaczkokban, vasrudak, durva vasöntvény, len, kender, gyapjufonál, kötéláruk, papir és szappan. LEVELEZÉS. Endröd, márcz. 23-án. Tek. szerkesztő ur! A „Békésmegyei Közlöny" 22-ik számában Dr. Strasser levelére, engedje meg tek. szerkesztő ur, hogy a választ megadhassuk, nehogy a közlemény és a n. tanfelügyelő ur félrevezettessék. Az ügy állása a következő. Endrődön van 30 tanköteles izrael

:ta gyermek, kik különféle helyeken 5—6 gymnáziumba járnak. Rendes nyilvános iskolát sajnálatunkra fel nem tarthatunk, mert van Endrődön vagy 30 izraelita család, kik közül 5 vagyonos, ezek közül négy gyermektelen. Nem mondjuk, mikor egy tudatlan tanítóval egybekötött iskolát tartottunk lenn, hogy azok kegyelemből nem járultak valamivel az iskolához, de az általában nem áll, mintha gyermekeink oktatóját Klausz Lázár ur jó részben maga díjazta volna. Továbbá vngyunk vagy 6—7 család, kik véres verejtékkel keresett filléreinkből minden erőnket megfeszítettük, hogy igen is tanuljanak gyermekeink. Hogy mi, mert a többi tagoknak többé kevésbé mindenre van pénzök, csak tanításra ninmén-soka

c%gal mi történik ? fedezés tekintetében az, a mi amazokkal fedez jobbra balra, — szaporítja faját, saját előnyös és hátrányos tulajdonaival, a nélkül, hogy azon valaki felakadna, — de a nélkül is, hogy az eféle mén - vizsgálat czélját és annak eredményét, az állam érdekében inegitélni tudnánk. A mi nézőkönségünk alig lehetett megelégedve a látványossággal, mert komoly — keleti egykedvűséggel távozott a szokott helyére, a korcsma előtti térre, — a Copernik tana ellenében — gyakorlati észlelés után erősiteni magát azon hitben, hogy mégis csak a nap mozog a föld körűi. Én pedig, kinek a modern rendszabályok, az államgazdászat, a lófuttatás mint a lótenyésztés emeltyűje, — a házi ipar, abban a kosárfonás, — az ón szép hazám, s más ily eszmék karikáztak zavarosan lelki szemeim előtt, — alig veszem észre, hogy a küldöttség távozta után magam maradtam az udvar közepén, a midőn kalapom szememre vágva, magam is, napi teendőim után tova ballagtam. N. L. Tanulmányok és reflexiók az osztr. magy. monarchia ki- és beviteli forgalmáról Korizmics Lászlótól. II. (1851-1874.) Folytatjuk e jeles tanulmány kivonatos közlését. A pasziv-czikkek sorában következik: 30. A pamut: behozatott 31.418,000 frt. kivitetett 1.234,000 frt. 187 V

4 időközben bh. 41.576,000 frt. kiv. 1.426,000 frt. hiány 40.150,000 frt. Nagy mértékben növekvő hiány. Jele, hogy a nyers pamut feldolgozása a monarchiában erősen halad, s a gyártmány mindinkább kerestetik. Kérdés mikép a helyett, hogy a gyapotszövetet fogyasztjuk, nem jobban tennénk-e, ha gyapjú, kender és len-anya got keresnénk, melyekkel magunk is birank. Vjöved. 1861- 55. 319,000 frt 22 millió beh. érték után, 1871—84. 184,000 frt 41 5/

1

0 millió beh. érték után, annyi mint vámmentesség. 31. Len, kender, jute, tengeri fű stb. bh. 6.870,499 frt. kiv. 7.652,600 frt 1871—74 bh. 12.670,000 frt. kiv. 2.204,000 frt. hiány 10.466,000 frt. Tetemesen növekvő hiány, holott kendert, lent produkálhatnánk magunk. Vjöved. 700—2000 frt. A vám időközben tetemesen leszállittatott. 32. Selyem és selyem hulladék: bh. 6.293,800 frt. kiv. 24.686,200 frt. (1851-54. bh. 2.941,000 frt. kiv. 71.791,000 frt. 1871—74. bh. 13.113,000 frt, kiv. 6.524,000 frt. hiány 6.589,000) íme mi lett a selyemből. Olaszország el égig magasztalni ollójának jeles termékét, melyen igazán meglátszik, hogy mestere forgatja a „Bazár pour les hommes" cz. franczia újságot s bizonyára Párisban is járt; mindezt azon biztatással zárjuk be, hogy másnál sohasem csináltatunk ruhát. Szabónknak tetszenek ugyan ez ékes beszédek, mindannak daczára az eddigelé mosolygó arczra egy kis ködöcske ül s illendően köszönve távozik. Az ajtóig kísérjük. — „Valóban csiuos munka, igen meg vagyok vele elégedve, meglátszik rajta, hogy Párisban járt ön, fogom önt ajánlani ismerőseimnek." Az ajtó becsukódik. Ma ilyen a húsvét reggele. Mily különbség! Ma is eszünkbe jut talán locsolásba menni, de nem megyünk a revánzstól féltünkben. Egy bátrabb nő ismerősünk kedden még eljöhet s vizzel(!) önt végig (brrr!) mint a salátát vagy a levesbe való zöldséget. Már csak hagyjuk meg a húsvétot a gyermekeknek. Nekünk jobban illik a filozófia; üssünk fel egy ócska könyvet, nézzük meg vájjon találunk-e ott valamit a húsvétról, a piros tojásokról s egyéb húsvéti szokásokról. Nézzük tehát. Azt hisszük, hogy a húsvét keresztény ünnep, Krisztus feltámadásának ünnepe. Az egész világ azt tartja. S a görög felekezetű keresztények húsvét reggelén egymást ugy köszöntik: Krisztus feltámadott! — Valóban feltámadott. Belgrádban, Athénben, Bukarestben és Moszkvában ma a buna gyiminyácza, kálón imerán szú és a zdravsztvujte goszudár nem járja, de mindenki ezzel köszönti embertársát, már tudnillik a ki tud görögül: Chrisztósz anószti; alithósz anószti. A rácz disznóhajcsár, a zsidók szidója, a görög kalmár, a muszka katona a béke szellemének nevében, mely ina mindent kiengesztel, vudkitól illatozó csókot osztogat. A húsvét pedig tulajdonkópen nem is keresztény ünnep, de régi pogány, egy kis keresztény sattirunggal. (Hát egyebek vagyunk-e mi is. keresztény bőrbe bujt pogányoknál?) Ostara istennő (Ostern) a tavasz istennőjének ünnepe ez, ki tündér ujjaival eloszlatta a havat, varázsvesszejével előhívta a napsugarat, fakaszt virágot, lombokat himez. zöld szőnyeget térit a mezőre. Erre mutat azon szokásunk, nogy húsvét táján szentelt barkákat viszünk a templomba, mely szokás a fentiek mellőzésével egészen érthetetlen maradna. A piros tojás osztogatása pedig még régibb keletű s az emberi találékonyság lelt módot azt ujabb helyen alkalmazni s neki ujabb értelmet tulajdonítani. A régi finnek és örmények mythológiájában azt olvashatjuk, hogy ők a világot egy nagy tojásból eredőnek hitték. Az emberi elme sajátsága, a megfejthetlen titkok zárait, naiv hasonlatok kulcsával nyitogatni. Ha a tyúk tojásból került elő, mért ne a világ? Helyesen. Mai felfogásunk szebb, nyomósabb és meggyőzőbb-e egy hajszálnyival is? E tojás-theória azt hozta magával, hogy az örmények uj év reggelén festett tojásokkal figyelmeztették egymást istenük mgy és szép alkotására. Tőlük a keresztényekhez került e szokás, és húsvétkor gyakoroltatik. Húsvét ünnepét nem is lehetett volna alkalmasabb időre tenni mint a tavasz. Az isten fiának feltámadása s a kikelet : mily szépen megegyeznek ezek egymással! Kitavaszadott. Nyájas napsugár csalogat ki odúinkból. Még a dámák is végig sétálhatnak picziny czipőcskéikben a járdákon, melyek eddig még életveszélyesek valtak. A Széchényi-liget fáinak gyenge hajtásai kellemes zöld színbe játszanak, s maholnap már nem egyedül a rondóban szerénykedő törpe fenyők viselik sok poéta verseinek szivét. A fü között kis virágok kandikálnak. Ibolyaszemü kis lánynak ibolyával kedveskedünk. A járdákon annyi atyafi álldogál, hogy egy sétáló uri hölgy a sáron ker-isztül kénytelen a járdát megkerülni, hogy a járdára jusson. Hja! magyarosodó város vagyunk, senki sem érti már ezt az ősrégi feliratos táblát: „Zabranyuje sza na járgye posztávaty." Mi pedig gondoskodunk csónakázó egyletről, a melylyel kárpótoljuk magunkat átéli jég hiányáért. Tengerre . . . vagyis Körösre magyar ifjúság ! Ha a hölgyeket nem vihettük jégre, vigyük vizre, mi pedig szokjunk vizhez (bármit szóljon is ehez Schvechat meg Kőbánya) és csináljunk egy kis Velenczét Csabából addig is mig ki nein szárad kis pocsolyánk, (hivatalosan Körös,) mely lészen aztán ábrándos békák nyugalmas lakhelye. Maholnap már a fecskék is előkerülnek, felkeresik fészkeiket s javítgatják a mit istentelen emberi kéz vagy tolakodó veréb elrontott. Reggelenkint fecske csicsergésre ébredünk s a legboldogabb családi élet miniature-képeiben gyönyörködünk. Bizony jó is volt, hogy kitavaszodott, különben most ki se tudtam volna vágni a szükséges hasábokat. Plútó.