Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-04-01 / 26. szám

„BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" ÍQII. 22. SZÁM. elvesztése hozta elő e fordulatot és lásd a föídmi­velósre szánt — sokallott — 50,000 frt dotacziót. Vjüved. 13,000-18,900 frt. 38. Pamut-fonal, nyers: bh. 9,982,600 frt. kiv. 185,200 frt. (1871—74. kiv. 14.667,000 frt. kiv. 187,000 frt.) Emélkedő hiány. Yjöved. 442,006- 826,000 frt. I85y 5 óta nagy vámle­szállitás. 34. Pamut-fonal b) fehirétett ósczór­názatt: bb. 587,400 frt. kiv. 47,000 frt. Valami­vel javult mérleg. Vjöved. 110,000—43000 frt. 35. Pamutfonal c) festett: bh. 1.556,000 frt. kiv. 211,000 frt. Eomlott mérleg. Vjöved. 36,000-117,000 frt. 36. Lenfonal b) fehérített vagy fes­tett: bb. 102,000 frt. kiv. 53,000 frt. Stationárius állapot. Vjöved. 7200-2000 frt. Erős vám le­szállítás. 37. Gyapjú fon ál nyers: bh. 7.528,000 frt. Erős emelkedése a behozatalnak. Vjövedelem 120,-99,000 frt. Tetemes vámleszállitás. 38. Szák-fonal: bh. (1866—74) 1.694,500 frt. kiv. 509,800 frt. Vámmentes. 39. Kemény gyarat-fonál: bh. (1867—74) 6.761,000 frt kiv. 1.559,800 frt Vámmentes. 40. Lágy gyaratfonál: (1867—74) bh. 3.872,800 frt. kiv. 509,700 frt. Vámmentes. 41. Gyapju-fonal: festett vagy czér­názott: bh. 1.012,000 frt. kiv. 308,000 frt. Emel­kedő behozatal. Vjöved. 52,-46,000 frt. Tetemes vám leszállítás történt. 42. Pamut-áruk finomak, nem sürüek : bh. 790,800 frt. kiv. 534,600 frt. Vámjövedelem 128,000 frt. 147,000 frt. Erős vám leszállítás történt­43. Pamutáruk legfinomabbak: bh. 506,000 frt. kiv. 891,000 frt. Növekvő hiány. Vjöved. 93,-51,000 frt. Erős vámleszállitás. 44. Len-áruk:b) kötéláruk fehérítve: bh. 551,420 frt. kiv. 305,000 frt. 1871—74. 1.171,00 0 frt hiány. Vjöved. 1,900 -48,000 frt. 45. Papir legfinomabb: bh. 235,000 frt. 46. Papir-kárpitok: bh. 235,000 frt. kiv. 41,000 frt. Emelkedő hiány. Vjöved. 3,9000-11,000 frt. Erős vámleszállitás. 47. Finom-bőr: bh. 854,400 frt. kiv. 339,600 frt. Emelkedő behozatal. Vjövedelem 20—37,000 frt. 48. Közönséges-bőr: bh. 6,503,000 frt. kiv. 1.249,000 frt. (1871 -74. hiány 10.822,000 frt.) Erősen növekvő hiány. Vjöved. 256,-315.000 frt. Erős vámleszállitás. 49. Agyag-áruk: a) legközönségeseb­bek. bh. 212,800 frí. kiv. 93,000 frt. Emelkedő behozatal. Vjöved. 12,600 -1,100 frt. Roppant vám­leszállitás. 50. Vas-áruk a) legközönségesebbek; bh. 2.116,800 frt. kiv. 1.100,000 frt. (1871-74. bh. 5,793,000 frt. kiv. 1.432,000 frt. hiány. 4.361,000 Szomorú hanyatlás. Vjöved. 22—903,000 frt. 51. Vasáruk c) finomak és fegyverek: bh. 1.215,000 frt kir. 994,000 frt. (1971—74. bh. 9.315,000 frt. kív. 7.015,000 frt. hiány 2.300,000 frt.) Bh. és kiv. emelkedőben. Vjöved. 73,-146,000 frt. Erős vámleszállitás. 52. Gépek és gépr észek: beh. 5.929,800 frt. kiv. 1.564,200 frt. (l87y 5 bh. 14,329,000 frt. kiv. 4.560,000 frt. hiány 9.769,000 frt. Emelkedett a bh. és kiv. de utóbbi időben a deficzit tetemes. Vjöved. 242—9 f 8000 frt. Vmértéklés törtónt. 53. Gépek a) fából: bh. 733,375 frt. kiv. 116,875 frt. Vjöved. 35,750 frt. 54. Gépek b) öntött-vasból: bh. 5.278,888 frt. kiv. 623,111 frt. Vjöved. 361.555 frt. átlag. 55. Gépek c) kovácsolt vas- és aezél­ból: bh. 3.936,222 frt. kiv. 2.071,444 frt. Hul­lámzó bh. és kiv. Vjöved. 260,656 frt. átlag. 56. Gépek más fémből: d) bh. 675,666 frt. kiv. 199,444 frt. Hullámzó forgalom. Vjöved. átlag 13,888 frt. 57. Szappan közönséges: bb. 294,200 frt. kiv. 49,800 frt. Javuló irányzat. Vjövedelem 59—15,000 frt. Summája e passiv-czikkeknél mutatkozó de­flczitn^k 1851—74-re átlagban 174, - 1871—74-re. 257Vio millió forint. Tehát a passivak tetemesen emelkedtek. Súlyosítja a bajt az, hogy 57 pasziv czikk felénél mérlegünk ténylegesen állhatna mint a rozs, kétszeres, kukoricza és hüvelyesek; ökör, malacz, nyersbőr, tehén, sertés, zsiradék, fagygyu, zsíros olajak, nyers vas, szénitendő vas, bor palaczkokban, vasrudak, durva vasöntvény, len, kender, gyapjufonál, kötéláruk, papir és szappan. LEVELEZÉS. Endröd, márcz. 23-án. Tek. szerkesztő ur! A „Békésmegyei Közlöny" 22-ik számában Dr. Strasser levelére, engedje meg tek. szerkesztő ur, hogy a választ megadhassuk, nehogy a közle­mény és a n. tanfelügyelő ur félrevezettessék. Az ügy állása a következő. Endrődön van 30 tanköteles izrael :ta gyermek, kik különféle helyeken 5—6 gymnáziumba járnak. Rendes nyilvános iskolát sajnálatunkra fel nem tart­hatunk, mert van Endrődön vagy 30 izraelita csa­lád, kik közül 5 vagyonos, ezek közül négy gyer­mektelen. Nem mondjuk, mikor egy tudatlan taní­tóval egybekötött iskolát tartottunk lenn, hogy azok kegyelemből nem járultak valamivel az iskolához, de az általában nem áll, mintha gyermekeink ok­tatóját Klausz Lázár ur jó részben maga díjazta volna. Továbbá vngyunk vagy 6—7 család, kik vé­res verejtékkel keresett filléreinkből minden erőn­ket megfeszítettük, hogy igen is tanuljanak gyer­mekeink. Hogy mi, mert a többi tagoknak többé kevésbé mindenre van pénzök, csak tanításra nin­mén-soka c%gal mi történik ? fedezés tekin­tetében az, a mi amazokkal fedez jobbra balra, — szaporítja faját, saját előnyös és hátrányos tulajdonaival, a nélkül, hogy azon valaki felakadna, — de a nélkül is, hogy az eféle mén - vizsgálat czélját és annak eredményét, az állam érdekében inegitélni tudnánk. A mi nézőkönségünk alig lehetett meg­elégedve a látványossággal, mert komoly — keleti egykedvűséggel távozott a szokott helyére, a korcsma előtti térre, — a Coper­nik tana ellenében — gyakorlati észlelés után erősiteni magát azon hitben, hogy mé­gis csak a nap mozog a föld körűi. Én pedig, kinek a modern rendszabá­lyok, az államgazdászat, a lófuttatás mint a lótenyésztés emeltyűje, — a házi ipar, ab­ban a kosárfonás, — az ón szép hazám, s más ily eszmék karikáztak zavarosan lelki szemeim előtt, — alig veszem észre, hogy a küldöttség távozta után magam maradtam az udvar közepén, a midőn kalapom sze­memre vágva, magam is, napi teendőim után tova ballagtam. N. L. Tanulmányok és reflexiók az osztr. magy. monarchia ki- és beviteli forgalmáról Ko­rizmics Lászlótól. II. (1851-1874.) Folytatjuk e jeles tanulmány kivonatos közlé­sét. A pasziv-czikkek sorában következik: 30. A pamut: behozatott 31.418,000 frt. ki­vitetett 1.234,000 frt. 187 V 4 időközben bh. 41.576,000 frt. kiv. 1.426,000 frt. hiány 40.150,000 frt. Nagy mértékben növekvő hiány. Jele, hogy a nyers pa­mut feldolgozása a monarchiában erősen halad, s a gyártmány mindinkább kerestetik. Kérdés mikép a helyett, hogy a gyapotszövetet fogyasztjuk, nem jobban tennénk-e, ha gyapjú, kender és len-anya got keresnénk, melyekkel magunk is birank. Vjöved. 1861- 55. 319,000 frt 22 millió beh. érték után, 1871—84. 184,000 frt 41 5/ 1 0 millió beh. érték után, annyi mint vámmentesség. 31. Len, kender, jute, tengeri fű stb. bh. 6.870,499 frt. kiv. 7.652,600 frt 1871—74 bh. 12.670,000 frt. kiv. 2.204,000 frt. hiány 10.466,000 frt. Tetemesen növekvő hiány, holott kendert, lent produkálhatnánk magunk. Vjöved. 700—2000 frt. A vám időközben tetemesen leszállittatott. 32. Selyem és selyem hulladék: bh. 6.293,800 frt. kiv. 24.686,200 frt. (1851-54. bh. 2.941,000 frt. kiv. 71.791,000 frt. 1871—74. bh. 13.113,000 frt, kiv. 6.524,000 frt. hiány 6.589,000) íme mi lett a selyemből. Olaszország el égig magasztalni ollójának jeles termékét, me­lyen igazán meglátszik, hogy mestere forgatja a „Bazár pour les hommes" cz. franczia újságot s bizonyára Párisban is járt; mindezt azon biztatással zárjuk be, hogy másnál sohasem csináltatunk ruhát. Szabónknak tetszenek ugyan ez ékes beszé­dek, mindannak daczára az eddigelé mosolygó arczra egy kis ködöcske ül s illendően köszönve távozik. Az ajtóig kísérjük. — „Valóban csiuos munka, igen meg vagyok vele elégedve, meglátszik rajta, hogy Párisban járt ön, fogom önt ajánlani ismerőseim­nek." Az ajtó becsukódik. Ma ilyen a húsvét reg­gele. Mily különbség! Ma is eszünkbe jut talán locsolásba menni, de nem megyünk a revánzstól féltünkben. Egy bát­rabb nő ismerősünk kedden még eljöhet s vizzel(!) önt végig (brrr!) mint a salátát vagy a levesbe való zöldséget. Már csak hagyjuk meg a húsvétot a gyermekeknek. Nekünk jobban illik a filozófia; üssünk fel egy ócska könyvet, nézzük meg vájjon találunk-e ott valamit a húsvétról, a piros tojásokról s egyéb hús­véti szokásokról. Nézzük tehát. Azt hisszük, hogy a húsvét keresztény ünnep, Krisztus feltámadásának ünnepe. Az egész világ azt tartja. S a görög felekezetű keresztények húsvét reg­gelén egymást ugy köszöntik: Krisztus feltámadott! — Valóban feltámadott. Belgrádban, Athénben, Bukarestben és Moszkvában ma a buna gyiminyá­cza, kálón imerán szú és a zdravsztvujte goszudár nem járja, de mindenki ezzel köszönti embertársát, már tudnillik a ki tud görögül: Chrisztósz anószti; alithósz anószti. A rácz disznóhajcsár, a zsidók szi­dója, a görög kalmár, a muszka katona a béke szel­lemének nevében, mely ina mindent kiengesztel, vudkitól illatozó csókot osztogat. A húsvét pedig tulajdonkópen nem is keresz­tény ünnep, de régi pogány, egy kis keresztény sattirunggal. (Hát egyebek vagyunk-e mi is. keresz­tény bőrbe bujt pogányoknál?) Ostara istennő (Os­tern) a tavasz istennőjének ünnepe ez, ki tündér ujjaival eloszlatta a havat, varázsvesszejével előhívta a napsugarat, fakaszt virágot, lombokat himez. zöld szőnyeget térit a mezőre. Erre mutat azon szoká­sunk, nogy húsvét táján szentelt barkákat viszünk a templomba, mely szokás a fentiek mellőzésével egészen érthetetlen maradna. A piros tojás osztogatása pedig még régibb keletű s az emberi találékonyság lelt módot azt ujabb helyen alkalmazni s neki ujabb értelmet tu­lajdonítani. A régi finnek és örmények mythológiá­jában azt olvashatjuk, hogy ők a világot egy nagy tojásból eredőnek hitték. Az emberi elme sajátsága, a megfejthetlen titkok zárait, naiv hasonlatok kul­csával nyitogatni. Ha a tyúk tojásból került elő, mért ne a világ? Helyesen. Mai felfogásunk szebb, nyomósabb és meggyőzőbb-e egy hajszálnyival is? E tojás-theória azt hozta magával, hogy az örmények uj év reggelén festett tojásokkal figyel­meztették egymást istenük mgy és szép alkotására. Tőlük a keresztényekhez került e szokás, és hús­vétkor gyakoroltatik. Húsvét ünnepét nem is lehetett volna alkal­masabb időre tenni mint a tavasz. Az isten fiának feltámadása s a kikelet : mily szépen megegyeznek ezek egymással! Kitavaszadott. Nyájas napsugár csalogat ki odúinkból. Még a dámák is végig sétálhatnak pi­cziny czipőcskéikben a járdákon, melyek eddig még életveszélyesek valtak. A Széchényi-liget fáinak gyenge hajtásai kellemes zöld színbe játszanak, s maholnap már nem egyedül a rondóban szerénykedő törpe fenyők viselik sok poéta verseinek szivét. A fü kö­zött kis virágok kandikálnak. Ibolyaszemü kis lány­nak ibolyával kedveskedünk. A járdákon annyi atyafi álldogál, hogy egy sétáló uri hölgy a sáron ker-isztül kénytelen a jár­dát megkerülni, hogy a járdára jusson. Hja! ma­gyarosodó város vagyunk, senki sem érti már ezt az ősrégi feliratos táblát: „Zabranyuje sza na jár­gye posztávaty." Mi pedig gondoskodunk csónakázó egyletről, a melylyel kárpótoljuk magunkat átéli jég hiányá­ért. Tengerre . . . vagyis Körösre magyar ifjúság ! Ha a hölgyeket nem vihettük jégre, vigyük vizre, mi pedig szokjunk vizhez (bármit szóljon is ehez Schvechat meg Kőbánya) és csináljunk egy kis Ve­lenczét Csabából addig is mig ki nein szárad kis pocsolyánk, (hivatalosan Körös,) mely lészen aztán ábrándos békák nyugalmas lakhelye. Maholnap már a fecskék is előkerülnek, fel­keresik fészkeiket s javítgatják a mit istentelen em­beri kéz vagy tolakodó veréb elrontott. Reggelen­kint fecske csicsergésre ébredünk s a legboldogabb családi élet miniature-képeiben gyönyörködünk. Bizony jó is volt, hogy kitavaszodott, külön­ben most ki se tudtam volna vágni a szükséges hasábokat. Plútó.

Next

/
Thumbnails
Contents