Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-03-01 / 17. szám

BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" I877. 17. SZÁM. kell megakadályoznunk, ha azt akarjuk, hogy oda ne jussunk, a mikor már nem lesz veszteni valónk. Igaz, hogy az elemi csapások elhárítása nem áll hatalmunkbán; de ellensúlyozhatjuk azt, ha emberi méltóságunkat átérezve, öntudatosan, rendszeresen, és kitartással működünk azon eszközök előállításán, melyek ezen állapotot enyhítik. Egyik ilyen fontos .tényezőnek tartom mezőgazdasági termelésünk olcsóbbá tételét. Mindenki ösméri azon terhet, mely a kézi munka drágasága miatt mezőgazdaságunkra sulyosodik, mely a termelést megdrágítja, versenyképességünket csökkenti. Kétszeresen érezhető ezen sajnos helyzet a rosz évek tartama alatt, midőn a gazda silány jövedelmének 55—60%-ját a kézi munkásnak kénytelen adni. Azon kifakadások, melyeket lépten-nyomon hallunk ezen tűrhetetlen állapot ellen, egyátalában nem igazoltak a munkás osztálylyal szemben ; az időnként megkisérlett munkás hozatal pedig, egyátalában nem, vagy csak ideiglenes enyhítése a bajnak. Egyoldalú gazdálkodásunk természetes következménye az, hogy míg nyáron nincs elég munkásnak foglalkozása, s így a munkában rejlő érték a munkatőke elenyészik. Ezen félszeg helyzet a mezei munkást természetesen arra kényszeríti, hogy a rövid munkatartam alatt szerezze be mind azt, mit a családalapítás által vállalt emberi kötelezettség, az önfenntartás, a család jövőjének biztosítása, a tőkegyűjtés, az önállóságra való törekvés szükségessé tesz. Bizton hiszem, hogy ezen természetellenes állapoton hathatósan segítene az, ha mezőgazdaságunkban a „helyes arány" honosodnék meg; ámde ettől még távol vagyunk, erre majd csak a rozsda*) tanit meg bennünket, mivelhogy saját belátásunk és jól felfogott érdekünk sehogy sem akar e részben irányadónk lenni. Gyökeres orvoslását mezőgazdasági ezen nyomorúságunknak a házi-ipar meghonosításában látom. A házi ipar sokak előtt talán csekély tényezőnek látszik, pedig óriási horderejű lenne meghonosodása. Mert a milyen mérvben fejlődnék ezen foglalkozás elterjedése, oly arányban járulna a munka értékesítése s fogyna helyzetünk egyoldalúsága. Az el*) A rozsdát én a talajkimerités egyik előjelének tartom, ha t. szerkesztő ur megengedi alkalmilag erről is. — (Készséggel, minden időben. Szerk.) kallódó munka értékben nyerne így kifejezést, mely a munkás javára válnék, megélhetését könnyítené s életczéljának elérésében támogatná, A házi ipar meghonosítására, első sorban a földbirtokos osztály van hivatva nem csak azért, mert szellemi és anyagi eszközök neki állnak rendelkezésére; hanem azért is, mert hazafias kötelességet teljesít, midőn a közvagyonosodás által a függetlenségi képességet fejleszti s mert birtokának értékét az olcsó termelés által gyarapítja, saját létele biztonságát öregbiti. Bartók} István. Nyilatkozat. T. szerkesztő ur! E hó 25-én megjelent lapjában felhívás intéztetik „Beküldetett" czikkben ezen iskolaszékhez, hogy számot adjon arról, vájjon a két évvel ezelőtt fellépett műkedvelők előadásaiból bejött tiszta maradvány eddigelő miért nem lett kitüntetve az értesítőkben. És czikktízö ezt vagy rendetlenségnek vagy szándékos botlásnak tulajdonithatja. Alólirottaknak kötelességükben áll ugy a beküldőt, valamint az áldozatot hozott közönséget az iránt tájékoztatni, s igy kinyilatkoztatják, hogy ilynemű pénz ezen iskolai szék rendelkezésére boesájtva nem volt, azért nem is szerepelhetett az eddigi évi értesítőkben. Mulasztással tehát avagy botlással sem ezen iskolaszék, sem a lányiskola igazgatója nem vádolható. Hivatalosan ennyit, mert a mit magánúton megtudhattunk, és már 1876. tavaszán történt lapi szellőztetés folytán kipuhatolhattunk — de a mi szorosan vett hivatalos körünkhöz eddig nem tartozhatott erre nézve a tisztelt rendezők Tuomka Emil és Koeziszky János urak, vagy egyes műkedvelők tudnák a közönséget felvilágosítani ós megnyugtatni. Mi nem, és pedig azért nem, mert hivatalosan értesítve sem lettünk, hogy a tiszta jövedelem leányiskolánk javára volt szánva, a közönség körében felmerült nézetek ós a közreműködők nyilatkozata padig még nem elég támpont arra nézve, hogy ily pénzhez igényt tarthassunk. Kérjük ezen tájékoztató nyilatkozatunkat becses lapjában felvétetni. Tisztelettel B.-Csaba, febr. 27. 1877. Félix Ákos, isksz. alelnök. Zsilinszky Endre, mint az igazgatósági teendőkkel megbizott. POLITIKAI HÍREK. * A régi Tiszakabinet minden tagja a válság befejezése után újra az illető, ezelőtt birt tárczára miniszternek kineveztetett. — Konstantinápolyban nagy zavar van. Midhát pasa visszahivatása naponként várható. — Gyöngyös város Kovács László képviselőjét (a háznagyot) felszólította, hogy az önálló bank- és vám mellett foglaljon állást. Példáját Miskolcz követte. MEGYEI HÍREK. — A gyulai járás idei sorozásának eredménye a következő. Összeiratott I. korosztályban 286, II. korosztályban 205, III. korosztályban 168. Összesen 659. Ezek közül : felmentetett 57, a rendes hadsereghez soroztatott 57, a póttartalékhoz 5, a honvédséghez 26, felülvizsgálatra küldetett 5, részint engedélyivel, részint engedély nélkül távol maradt 42; — alkalmatlannak találtatott 467. — A sorozás a legnagyobb rendben f. hó 2l-én fejeztetett be. * Gelléri Mór ur sajtó alatt levő a szegedi kiállítást kritikailag ismertető, nagyobb szabású munkájában a békésmegyei gyűjteményes kiállításról többek közt ezeket mondja: „A bekésmegyei és halasi gazdasági egyesületek gyűjteményes kiállítása arról tettek tanúbizonyságot, hogy ezen kút egyesület a mezőgazdaság s azzal összefüggő iparágak fejlesztése érdekében hasznos tevékenységet fejt ki s igyekszik a földmivelő népet a korszerűbb, a hasznos intézményekkel, javításokkal, stb. megismertetni Ugyanezen csoportban láttuk a házi szorgalomnak s iparnak jeles készítményeit, melyek különösen" a békésmegyeiek csoportjában tűnt fel. Itt egy szorgalmas, a házi ipar müvelését kezdeményező, értelmes lakosságot láttunk bemutatva, mely ha továbbra is a kellő helyes irányban neveltetik és fejlesztetik, a munkásság ós közművelődés terén igen szép haladást tehet, mint tett már eddig is a társadalom kebelében felmerülő minden korszerű eszme lelkes felkarolása által." — A pesti hitelbank akcziái emelkednek. Egy csabai czég, „az igaz mértékhez" egy hozzáig elszédelgett póldánynyal orvosát honorálta, ő „adta," az orvos, „vette"-e vagy szedte-vette" nem tudjuk, de hogy „tartja" az bizonyos. — Egy emberi vázat ástak ki munkások a tis/ai pálya 56. őrháza részletén a töltés oldalából; mellette rozsdás kés volt. A vizsgálat folyik. Vájjon nem ama békési szolga fiu váza-e az, a ki 8 év előtt nyomtalanul eltűnt? Gazdáját feleletre vonták volt, de ő nem vallott semmit. Nehéz feltenni, hogy az illető vasúti őr a hulla elrejtéséről ne tudott legyen. Emberölés vagy gyilkosság esete forog fenn, az kétségtelen. Az áldozat a mellette fekvő késsel öletett meg s az mint bűnjel a hullával együtt rejtetett el. — Közelebbi számunkban Hamvainak neveztük Halmai urat, a csabai építkezés szellemdus tervezőjét. Egyébiránt lehet, hogy ő valamely előd hamvaiból kelt ki főnixül, hogy nevét Csabán megörökítse. (?) Gyulán Blayer Ferencz N.-Váradról ismeretes jeles tánczmester nyitott táncziskolát. Ajánlhatjuk a tánczolni szerető fi- és nőnövendékek figyelmébe. melyet sehogy sem vagyunk képesek eltávolítani beesett szemeink alul. Mindenki szomorú, csak egy ember hálálkodik: a báltudósitó. Nem képzelik önök dámáim és uraim, kik végig mulattak vagy tizenkilencz bált, mily keseives minderről tudósítást írni, hivatásból unatkozni. Ha véletlenül nem volnék magam is e fajta, nagyra volnék a Géniusszal ki homlokon csókolta őt s bevallanám, hogy szerénytelenség nélkül hiszem, miszerint a hervadatlan babér, igen jól illenék homloka köré, legyen az bár füzfalevelekből is fonva. Az élitebál-tudósitással még adós vagyok. Örömmel használom fel az alkalmat, hogy republikánus érzelmeimnek szabad folyvást engedjek és hirdessem : hogy szép ólite-bálunk a szabad verseny tere volt; állam kantonális szervezettel. Legalább is tíz bálkirálynő személyére nézve voltak a vélemények megoszolva; egy bálkirálynőről, ki egymaga tartotta valna az est uralmát szép zsarnoki kezeiben nem lehetett szó. Kellem és báj s hű kísérőjük (gyakran támaszuk) a választékos toillette, lebilincselte a leghidegebb kedélyt is. Ne vegye tőlem senki rosz néven, hogy a toilette „részleteiről" nem referálhatok; nem vagyok divatkereskedő, sem nős ember. De elég fiatal arra, hogy a szép szemeket nézzem s ha kívánnák le is írnám egytől-egyig. Ezt azonban csak szószaporitásnak vennék. Azok kiket érdekelnek e szép szemek nálamnál hivatottabban szemlélték, ezeket a sok rosz rimre csábító csillagokat, a hölgyeknek pedig van egy ügyesebb ós udvariasabb referensük — otthon. * * * Fogadtuk a szegedieket s nem akartuk őket haza ereszteni. Az „Alföldi iparlap" szerkesztője s az országos kiállítás titkára Gelléri Mór, Nigréuyi Pál gyártulajdonos úrral voltak vendégeink. Öt napot töltöttek körünkben, holott látogatásuk idejét csak rövid egy napra tervezték, mely tény magában véve is elég arra, hogy jelenlétük hatásáról — melyet társadalmunk minden körére gyakoroltak — fogalmat szerezzünk. Jeles barátunk Gelléri egy nevéhez méltó felolvasással köszöntött be, mely behatóan s buzdító élénkséggel tárja fel a női munkásság megmérhetlen fontosságát vagyonosodásunk tényezői között. Ugy a felolvasás mint személyes érintkezései hasznos nyomokat hagytak maguk űtán. Szükségtelen mondanunk, hogy azon házak kéményei, melyekben megfordultak, birminghami kürtökhöz kezdtek hasonlítani; gyáraknak is néztük volna, ha üllők és kalapácsok egyhangú zakatolása helyett nem a poharak vig csengését és champagner-üvegek durrogását hallottuk volna ki. A kipirult szép háziasszo nyok a régi magyar vendégszeretet vonzó képét .mutatták be. Itt mulatásuk idejére esett az izraelita ifjúság tánczvigalma, melynek élinkitésére nagyban járult részvétök. E vigalom, ugy látszik az idén utolsó; ezzel Carnevál ő felsége a hannoveri, nápolyi királyokkal, Don Carlossal meg még egy sereg kiországbolitott fejedelem társaságában fogja szürcsölni a megérdemelt penzió — fekete kávéját. Szerdán a délutáni vonat vetett végett a csabai öt vig napnak, mely Kedves vendégeinket röpülve vitte tova, Szeged felé. Számosan kísértük ki őket s Ígéretet vettünk tőlük arra nézve, hogy nemsokára újból szerencséltetnek jelenlétükkel. — Kölcsönös csókolózás és kendők lobogtatása. — Harmadikat csöngetnek. — A gőzmozdony fütyül. — A fülig begombolt kalauz elkiáltja, hogy: „mehet!" — Isten veled „nagyszerű kolléga!" — Isten veled „fölséges kolléga!" — Au revoir! Plútó.