Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-02-25 / 16. szám

..BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" 1877. 27. szÁM. terveinek meggátlásában már a természet által is Ausztria-Magyarországra vannak utalva, mint a kivel érdekeik azonosak ós a kinek erélyes föllépte képes az orosz ala­pos kombináoziókat fenekestöl fölforgatni. Biztos tudomásunk van arról, hogy egy ily szövetkezésre ajánlat külügyi kabi­netünknél nem tétetett, Románia tehát, mig egy részt elmulasztá magát a jövőre nézve teljes kezességet nyújtó eszközök segélyével biztosítani, másrészt az előre nem körvona­lazható, de elkerülhetlen káros következmé­nyekért önmagán kivül senkit nem okozhat. A pánszlávizmus ijesztő terjesztésének megakadályozására egyébiránt görög poli­tikusok részéről figyelemre méltó terv, ille­tőleg szövetkezési ajánlat lett nyilvánossá téve, mely reméli, hogy egy magyar-gö­rög-román-védszövetség képes volna az orosz hódítási politikát teljesen megváltoz­tatni. Mi nem szólunk e tervhez bővebben mindaddig, mig a magyar sajtó annak prak­tikus s felettébb czélszerü természetét föl nem ismeri s arra több figyelmet nem fordit. MEGYEI KÖZÜGYEK. A békésmegyei tanító egyesület alapszabályai.*) (Megerősítés végett felterjesztettek a vallás és közoktatási ministeriumkoz.) (Folytatás.) B) Fiókegyletek. 15. §. Az egyesület egységes egyesületet al­kot, de miután tagjai egymástól messze fekvő köz­ségekben laknak s ennek következtében a szék­helyre gyülésekie jármok nehézségekkel jár. felosz­lik fiók-egyesületekre. 16. §. Ugyanazon községbeli legkevesebb 10 tag fiók-egyesületet tartozik alkotni, mely saját ke­beléből elnököt választ. 17. §. Több egymáshoz közel fekvő kisebb község tanitói külön fiók-egyesületet képezhetnek, vagy valamely fiók-egyesülethez csatlakozhatnak. 18. §. A fiók-egyesületek a szükséghez ké­pest üléseket tartanak paedagógiai felolvasásokkal és szóbeli előadásokkal. Ugyancsak ez üléseken kell megbeszélniök [az igazgató-választmány által véleményadás végett küldött kérdéseket is. 19. §. A fiók-egyesületek elnökei beszedik és beküldik a központi pénztárba a tagdijakat; 10 nap­pal a közgyűlés előtt jelentést tesznek az igazgató­választmánynak és illetőleg a közgyűlésnek, a fiók­egyesületek évi működéséről jegyzökönyveik beter­jesztésével, gondoskodnak fiók-egyesületi felolvasá­sokról, szereznek az egyletnek uj tagokat ós párt­fogókat. 20. §. Egyebekben a fiók-egyesületek önál­lóan szervezkednek, de rendtartásukat a közgyű­lésnek beterjeszteni tartoznak. C) Igazgató-választmány. 21. §. Az igazgató-választmány áll a) az egyesület tisztviselőiből, b) a fiók-egyesületek elnö­*) Lásd a „Békésmegyei Közlöny" ez évi 7-ik számát. keiből, c) azonkívül a közgyűlés által választott 6 rendes és 4 póttagból. 22. §. Az igazgató-választmány tagjai éven­ként a közgyűlésen felkiáltással, vagy 10 tag Írás­beli kívánatára titkos szavazás utján szótöbbséggel választatnak. 23. §. Az igazgató-választmány az alapszabá­lyok értelmében intézi az egyesület ügyeit, védi szellemi és anyagi érdekeit, gondoskodik a tagdi­jak beszedéséről, egyesületi czélokra fordítja az egyesület pénzét felelősség terhe alatt. 24. §. Az igazgató-választmány teszi a köz­gyűléshez szükséges előkészületeket és intézkedése­ket u. m. megállapítja tárgyainak sorrendjét, meg­választja a közgyűlésen felolvasandó munkákat, körözteti a fiók-egyesületek utján a tagok között az általa megvitatás végett kitűzött paedagógiai kérdé­seket, ós hivatalos iratokat, gondoskodik a tagok elszállásolásáról, társas összejövetelekről, kirándulá­sokról, tanszerkiállitásról, stb. 25. §. Az igazgató-választmány évenkén} négyszer tartja üléseit, u. m. karácsonykor, hús­vétkor, pünkösdkor, és a közgyűlés előtti napon, mindenkor az egyesület székhelyén, kivéve az utol­sót, melyet a közgyűlés helyén tart. 26. §. Érvényesek határozatai, ha tagjainak egy harmadrésze jelen van. 27. §. Az igazgató-választmány a jelenlévő tagok szavazat-többségével hozza határozatait, sza­vazatok egyenlősége esetén az elnök dönt. (Folyt, köv.) LEVELEZÉS. Szt.-András, febr. 19. Igazán bámulnunk kell azon, hogy a közsé­günkben rendszeresített s oly szűkmarkúan java­dalmazott másod-jegyzőt állásra annyian és sok tekintetben oly jeles pályázók léptek fel. Szt.-And­rás gratulálhat magának! Másod-jegyzőnk fizetése 400 frt készpénz s szabad lakásban állapíttatott meg, és ezen állásért mégis nyolczan — a legjobb bizonyítványokkal ellátva küzdöttek. A választás f. hó 18-án ejtetett meg. A küz­dők közül négynek sikerült pártot szerezni, mig végre a második szavazásnál — mivel általános többséget kisem nyert első alkalommal — szarvasi születésű Brengartner Henrik győzött s kiáltatott ki községünk elválasztott, törvényes másodjegyzőjéül. Az első szavazás alkalmával Duda László ur volt többségben, de a másodiknál elesett, Babos Kálmán urat a refm. védték — eredmény nélkül. Bolek József árnak — bár megválasztatása óhaj­tandó lett volna — szerencsétlensége az vofi, hogy ügyét népszerűtlen kezekre bizta s igy el kellett buknia. A választás maga — járási derék szolgabi­ránk igen tapintatos, de egyúttal erélyes vezetése alatt — nagy érdeklődés között, a legszebb rendben folyt le. Konstatálhatom — s ez népünk becsüle­tére válik — hogy a legkisebb rendetlenség vagy kihágás sem tordult elő. A viz nagyon árad, — ne adja isten, hogy a mult évihez hasonló küzdelmünk legyen ezen bor­zasztó elemmel, — bizony elég volt abból egy sütet. Hogy a viz-iszonyra visszatérjék — jelen­tem: hogy az nálunk nagy mérvben jelentkezett a mult hó végén s f. hó elején, ugy, hogy járványos­nak tűnt fel. Ugy értesültünk, bogy ugyan ezen baj Kis-Ujs/illásán és T.-Szt.-Miklóson szintén ural­kodott. Nálunk egy sertés és egy kutyán a veszettség orvosilag konstatáltatott. Öt kutyát agyon kelle lö­vetni s többet agyonverni. Járási szolgabiránk a vett jelentés után rög­tön s szakértő közbejöttével a legerélyesebben intéz­kedett a vész elhárítására s ma már azt mondhat­juk, hogy a vész tovább terjedése meg van gátolva. (Hogy nevezik nyelvünkön a dr. Grzikinala-féle Xanthium spinózumot, mely a veszettség ellen oly hathatósnak mondatik?) Kb'röspiirti. POLITIKAI HÍREK. * Bécs, febr. 22. A „Tagblatt" szerint a Rot­schild bankházhoz kérdés intéztetett, hogy hajlandó-e elvállalni egy közös osztrák-magyar kölcsönt 500 millió frt erejéig? A felelet kedvező volt. — Bécs, febr. 22. Az osztrák nemzeti bank igazgatósága ma ülést tartott, melyben egyhangúlag elhatározta, hogy az uj egyezségnek azon pontozatát, mely szerint az alkormányzók a két kormány által lennének kine­vezendők, nem íogadjael. — Bécs, febr. 22. Az urak háza a párizsi világkiállítás költségeit vita nélkül megszavazta. Az ülés kezdete előtt Auer­sperg Károly tett jelentést a bankegyezségben tartott tegnapi értekezletekről; közlései vita nélkül tudomásul vétettek. — A bankügyi kiegyezés tár­gyában, mindkét kormány bizalmas közléseket tett az illető pártoknak. Lényegében véve a mai hely­zet és az uj „kiegyezés" közöí.t az a különbség, hogy a budapesti bankfiók, vagy miként neveztetni fog: bankigazgatóság élén egy, a magyar kormány előterjesztésére kinevezett alkormányzó fog állni. MEGYEI HÍREK. * A csabai nagy vásár pénteken vette kez­detét, mint közönségesen esővel beköszöntve. Való­ban szánalomra méltó nézni, a köznép hogy hajtja be az eső és térdig érő sár daczára lábas jószágát, hogy gázol térdig a pocsolyában, csakhogy túlad­jon rajta és hátralékos adóit megfizethesse. No de „megvirad még valaha, nem lesz mindég éjszaka" illetve sár! — Deák Ferencznek olajfestésü arczképét a művész, Thaa Mór befejezte, a vasútra feladta s az ma valószínűen már Gyulán van. Értjük ázt, melynek a megye adakozások utján határozta el megszerzését. Leleplezése már csak az uj teremben fog valószinüen megtörténni. — Figyelmeztetjük a t. cz. közönséget a mai felolvasásra, mely délután 4 órakor a város­háza dísztermében fog megtartatni. Bakay Nándor ur munkájának felolvasását Németh Lajos ur Volt szives elvállalni. Belépti dij 10 kr. o. é. — Munkácsy M. festésznél a napokban va­lamely czigánybanda állított be. M. más napra vendégeket hivott ebédre — többek közt Türr tá­bornokot — és tánczoltak, mulattak reggelig. — Hamvai ur a Csabán építendő tánczte­rem s egyéb lokalitások költségvetését elkészítve s az, téglán, meszen, homokon kivül 43000 frtra van felszámítva. Tegnap tárgyalta azt az épít. bi­zottság. Közelebb a közbirt. képviselet elé terjesz­tetik az egész ügy, mely hivatva lesz benne vég­leg határozni. — Újdonságnak irjuk, pedig nem az, hogy a községi életről igen gyéren veszünk tüdő­nek tartották a hajat, a szabadság jelének. Az utolsó meroving királyt csúfsággal illette major domusza, mikor haját lenyimtta és kolostorba küldte. De a hosszú haj folyton rövidült, s kezelésében épp oly kévés volt a formaérzék, mint ruházatban, művé­szetben. A Jeruzsálemet vívó keresztesek csupasz arcz­czal, vastag rétegű de a nyak táján egyenesre nyirt hajjal mentek keletet igázni, a nők is fonatgyűrűkbe összetűzött hajukkal kiforgatták a főt formájából. A városok fejlődő polgáreleme filiszteri józansággal látott hozzá a hajnyiráshoz. Egynehány ritkán lengő hajnál a főn, mintha csak áruczikk lett volna, mely­lyel takarékoskodni kell, az is szigorún lesimítva, mintha a czéhek szabványai parancsolnák meg. Jel­lemző a vallásos harczok korában a hajviselés mo­dora. A szabadabb gondolkozást tövig irtó igazhitű egyformára kurtított hajat, törhegyesre ollózott sza­kált hordott. A klaszszikusok tanulmányozása mel­lett a legitimitás elvének uralkodásra jutásával vén­hedni kezdett az uj kor a kiállott fáradalmak után. A főkről is eltűnt a haj, hogy a nőknél a muff, általában előbb a kicsiny, később az allonge-paró­kának adjon helyet végtelenül emelkedő és leomló rizsporozott hajtömegeivel. A természetesség tökéle­tes kiirtása ültfi diadalait; az üres tekintély, feszes méltóság, nyirbált franczia kertek, etiquette kódexek, pruderia negélyezés kora volt ez. A női fej koiffure­jei toronymagasságra nőttek, a férfi haja czopffá silányodott vagy hátul félénken lelógó zacskóba szorult. Valóságos felfodoritott világ, melyben ra­gyoghatott a Maintenon asszonyok napja. Ideje volt, hogy a romlott társadalom lerázza magáról az ál műveltség bilincseit, hordó alakú ab­roncsos szoknyáit ós parókáit. A franczia forradalom hyenái visszahelyezték a természetet ősjogaiban; vad, rendezetlen volt hajuk a merészen ráillesztett jako­binus sapkával, de legalább nem hasonlítottak fel­cziczomázott porczelán-bábuhoz. És ma? Ma minden volt népnek divatát utá­nozzuk, változtatásai száma végtelen, de ujat nem találunk fel. Mint az építkezésben összekeverünk minden-féle stylt, ugy a hajviselésben is minden 2 esztendő uj kombinácziókat, izlés elleni merénylete­ket, szerencsés gondolatokat hirdet a divatlapok ha­sábjain a változatosságot bálványozó világnak ; de a figyelmes szemlélő kénytelen bevallani, eredetiség nincs e nagy zűrzavarban sehol. Epigonok vagyunk, csak variácziók telnek ki tőlünk. —o—

Next

/
Thumbnails
Contents