Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-02-15 / 13. szám

„BÉKÉSMEÖYEI KÖZLÖNY" IBII. 13, ŐZÁM. élelmezését, ugy a vele működő és utazó csendlegénysóg napi és szállítási dijait szintén előlegezni, mert pénzök nincsen sem a raboknak, sem a közrendőröknek. — Midőn a bűnügyet kiderítve, az illető igazság-szolgáltatás kezeihez átadja, egyúttal mellékli Költség-jegyzékét. A törvényszék az ügy végtárgyalása alkalmával, mely gyakran 8—10 hó múlva következik, a csendbiztos nyomozási költségeit megítélvén, az ítélet a csend biztosnak kiadatik jogérvónyre emelkedése után, hogy azt hajtassa végre magának ; mig a dolog idáig ért, mig az Ítélet a rendes apelláták útját a legfelsőbb fórumokat polgári uton megjárta, nem egyszer belé kerül egy pár óv. Midőn végrehajtásra kerül a sor, már akkor a kir. ügyész rabtartás stb. költségeibe a bűnösök vagyonát, ha olyan van, a mi ritkaság — zár alá vette még akkor, midőn a tettesek önbeismerés alapján, a bün részeseivé mondattak ki. Ha a tetteseknek netán volt és maradt ezenkívül valamijök, felülfoglalták a védő magán- ós kinevezett ügyvédek, csak annak nem jut és nem jutott semmi, kinek ügybuzgalma s fáradozása a bünügyet felderitó, — ki zsebéből gyakran kölcsönvett készpénzét fekteté be előlegként az ügy felderithetésébe. De sőt nem egyszer előfordult, hogy tárpótlásul, a csendbiztos a végrehajtónak, a kazében lévő jogérvényes ítélet végrehajtására pénzt előlegezett, azért: hogy az arról a kedves hírről értesíthesse 10vid időn, miszerint a tetteseknek semmi vagyonuk nem fedeztethetvén fel, az itélét végrehajtható nem volt. — A csendbiztos saját pénze elveszett, vigasztalja magát azzal — hogy a bünügyet felderítenie sikerült. Humanisztikus vigasztalás lehet, csak kár hogy abból eddig senki meg nem élt. Hogy ily — az életből merített tapasztalás, hogy az ecsetelt körülmények a csendbiztos ügybuzgalmára bénitólag, lohasztólag hatnak, söt nem egyszer — és nem egy helyen az eljárás foganatba vételét lehetetlenítik, könnyen megítélhető dolog. Ily állapot Magyarországon kívül sehol nem észlelhető a világon. Ezen képek a jelen rendőri viszonyok és helyzetből meritvék, ugy hiszem eléggé világosak, — ós elég indokot és bizonyítékot foglalnak magokban arra nézve, miszerint mindenki meggyőződjék arról, hogy ezen helyzeten s állapoton, a vagyon- és személy-biztonság érdekében, segíteni mulhatlanul szükséges. A megye közönségének teendője, az ügy saját egyik főórdeke, s elég fontos arra, hogy e tekintetben a közelben bekövetkező uj választások alkalmából egy szakbizottságot küldjön ki, mely javaslatot dolgozzon ki — a rendőrségnek újonnan leendő szervezése tárgyában. Én kötelességemnek eleget tettem a midőn megyénk jelenlegi rendőri szervezetének, általam tapasztalásból ismert, legfőbb hiányaira reá mutattam, s a körülményeket, melyek a rendőrséget működésében akadályozzák, s tettvágyát bénítják ós lohasztják, kijelöltem. Eészemiől megneveztem a betegséget, melyet tapasztalatim után ismerek, gyógyítani a bajt, a megye közönségének felada, de egyúttal érdeke. Más, e téren, általam ajánlt szervi újításaikat keresztül vitt megyékben nyert tapasztalataim után mondhatom, miszerint ha ily irányban vitetik keresztül a rendőri reorganizáczió, s ha a kijelölt akadályok el lesznek hárítva: egyrészt czikkiró ur jogos s méltányos követelései ennek következményeként be fognak állani, másrészt, ily módon szervezett rendőrségétől a megye közönsége jogosítva követelhet erélyes, helyes, hatályos, czólszerü eljárást, és joggal várhat sikeres eredményt, minek ellenkezőjét én ma — tapasztalás után, nem tisztán a rendőrség, hanem egyúttal a rendőri szervezet hiányosságának, a megjelölt, s a rendőrség működését bénító körülményeknek vagyok kénytelen beszámítani

. Sztraka Gj. MEGYEI KÖ

ZÜGYE

K. Békésmegye közigazgatási bizottságának februárhó 5-én tartott gyűléséből. (Végo.) Panaszok merülvén fel, hogy a megye területén magán-jármüvek a postakocsisoknak a szokásos sipjplre ki nem térnek: a községeknek meghagyatik, miszerint szokott módon hirdessék meg azt, hogy mindenki a postakocsiknak kitérni tartozik, ellenben a postafelügyelő felhivatik, hogy hivatalos kőrútjaiban az illető postakocsisoknak a jeladást és a nagyon megterhelt kocsik előtti kitérést hagyja meg. Panasz érkezett, hogy némely községi elöljárók a hivatalos postaküldeményekre azoknak tárgyát meg nem jelölik: utasíttatnak, hogy mindig tegyék ki mily tárgyú a küldemény pl. „adóügyben" — „sorozási ügyben" stb. — mert csak ily levelek tekintetnek hivatalosoknak. A kir. mérnök ur jelenti, hogy az utak még mindig rosszak. Előterjeszti az Alsó-FehórKörös-társulat munkálatairól Kramplits társulati mérnök ur értesítései alapján, hogy összesen 74234 folyó méter készült el e védmunkálatokból, 262 munkás dolgozik a jobb, 194 munkás a balparton. Két hó múlva a társulati töltések készek lesznek. Tudomásul szolgál. Biharmegye alispánja a „remetei" hid javítása ügyében egy átiratot intéz Békésmegyéhez, melyben felszólítja, hogy a költségek felével járuljon hozzá és jelentse ki, vájjon az egészen újbóli építést kívánja és ehez mily arányban akar járulni, vagy a hid további kezelését át is engedi. Alispán ur indítványára a hidnak Békésmegye általi javítására szükséges intézkedésekre annak megtekintése és a költségvetés elkészítése után, alispán ur bizatik meg, — az újbóli építés kérdése ez időszerint egészen elejtetik. Tiszti főügyész ur jelentésében előadja: hogy Békésmegye paszive jelenleg egy perben sincs érdekelve; active 4 per folyik, melyeknek szubtratumából 1424 frt a megyei pénztárba beszállittatott. — A pónztárnokok elleni biztosítást eszközölte és az 1876. évi zárszámadások befejezéseig Party Ferencz főpénztárnok önkényt 2000 frt biztosítékot nyújtott, mely az ügyészi pecséttel ellátva a megyei pénztárban őriztetik. Tudomásul vétetik. A Berettyó-szabályozási társulat a szeghalmi szolgabíró által hozott egy határozat ellen felebbez, melyben bizonyos, a folyóban rakott átjáróknak mint a szabad közlekedést akadályozó eszközöknek eltávolítására utasittatik. A felebbező társulat titkára Szász Ágost n.-váradi ügy\éd allegálja, hogy a viz a társulat tulajdonát képezi, és hogy ezen átjárók nélkül a védmunkálatok nem eszközölhetők. A közigazgatási bizottság a szolgabíró határozatát hagyja helyben az abban felhozott indokokból t. i. azért, mert a vizi-ut közvagyon és közhasználatra szolgál és mert az átjárók a munkálatok sérelme nélkül esetről esetre, midőn a szabad közlekedés ugy kívánja, eltávolíthatók. Csesz nyák György szarvasi építőmester kire a szarvasi elöljáróság által engedély nélküli építkezése miatt reá mért 5 frtnyi pénzbírságot, felebbezvén — az elöljárói határozat belybenhagyatik. — Haviár D. és társai szarvasi lakosok ugyanezen építkezési ügyben mint háztulajdonosok ellen szabott és a bizottság által helyben hagyott 50 frtnyi pénzbírság ellen felebbeznek. Két egybehangzó határozat ellen felebbezésnek helye nem lóvén az hivatalból visszautasittatik. — Friedrich János és társai k.-ladányi lakosok felebbeznek a képviselő testület azon határozata ellen, mely szerint rajtuk is bevétetni rendeltetnek a Körösszabályozási aránylagos költségek — holott nekik a Körös mentén vagy igen csekély vagy épen semmi földjük nincsen. — Minthogy a község mint ilyen vállalta magára az ebbeli költségek fizetését és igy minden érdekelt lakos hozzájárulni tartozik, s minthogy ezen költség nem először szedetett be ezen földek után is a nélkül, hogy az ellen jogorvoslattal éltek volna: a képviselőtestület határozata helybenhagyatik és panaszlók a törvény rendes útjára utasíttatnak. Az ujonczozáson távol levő árvaszéki elnök Írásban jelenti, hogy 400 ügydarab hever az irodában, mely feldolgozásra vár, kér tehát egy dijnokot. — Alispán ur Ígéretére, hogy a dijnok alkalmazása nélkül is segitend a bajon, a dijnok nem alkalmaztatik. Ambrus Lajos ur felszólal az ellen, hogy az árvaszéki elnököt ujonczozásra, egy épen szakmájába nem tartozó köz. ágban alkalmazzák. A törvényhatóság fel fog kéretni, hogy az árvaszéki elnök ezentúl ily kiküldetésekre ne alkalmaztassák. Végül tárgyalás alá kerül azon küldöttség munkálata, melyet a közig, bizottság megbízott, hogy a birtokátruházások, hagyatékok és bélyegcsonkítások utáni illetékek és leletek körül tapasztalt visszaélések orvoslása iránt javaslatot tegyen. A küldöttség a visszaélések okát 1) a hagyatéki illetékek kiszabásánál abban látja, hogy ugyanazon hagyatékra nézve 4-szer is értesittetvén az illetékkivető hivatal, 4-szer is szabja azt ki. 2) a leleteknél, hogy egyes alárendelt hivatalnokokra van bizva minden ellenörzes nélkül a birtokátirásoknál az elszámolás pontatlanságában és javasolja, hogy a birtokátirás megtagadtassák, mig az illeték lefizetve nincsen, hogy minden törvényszékbeli adóhivatalok vessék ki az illetékeket akkor, midőn, már a hagyatéki eljárás be van fejezve és hogy a leletezések szigorú ellenőrzés alá vétessenek. — Minthogy a birtokátirásnak az illeték lefizetésének elmulasztása miatti megtagadása a telekk. rendtartással, de a tulajdonszerzés legprimitívebb jogfogalmával is ellenkezik : a javaslat ezen része kihagyásával és annak odatételóvel fogadtatik el, hogy az illeték akkor vettessék ki, midőn a birói átadó végzés meg van hozva, melyből ugy az örökös, mint a hagyatéki vagyon tisztán és bizton észlelhető. A javaslat felirat alakjában a minisztériumhoz fog felterjesztetni. Ezzel a gyűlés egy napi tartam után véget ért. —i. LEVELEZÉS. Orosháza, febr. 6. Tekintetes szerkesztő ur! Becses engedelmével egy farsangi levéllel kopogtatok be, a mely tán már el is késett, a menynyiben nem egész uj dolgokat tárgyal, — de mégis bírhat az újság ingerével azokra, kik szeretnek a mult dicsőségén pihenni s azt ujra-ujra felöltöztetve mint ujat maguk előtt látni. Tehát farsang van, mit a kalendáriom is bizonyít, de hogy általános farsangi jó kedv nincs, azt a bálok bukása, s deficzittel végződése bizonyít leginkább. . . . Orosháza kivételt képez még e tekintetben is, Orosháza bir még a mai krachos, deficzites, csődös s exekucziós korszakban is annyi csábingerrel, hogy ugy a község, mint a vidék mulatókedvének utolsó szikráját fellobantsa, s kiderítse a borongó kedvet. Mult hó 25-én tartották a tűzoltók egyletük czéljaira báljukat, mely a várakozáson felül kitünőleg sikerült. Igaz, az intelligenczia legnagyobb része, különösen a hölgyvilág, távollétével tündökölt, a mit nem tudom, a mulatási kedv csökkenésének, a bál polgári színezetének, vagy tán a társadalmi viszonyoknak rójak-e fel, de igy történt. Azonban a kik jelen voltak pompásan mulattak egész reggelig. A bálanya tisztét Dr. László Elekné uruő teljesité igen ügyesen és tapintatosan, s a mi a legfőbb, a bál 70 frtot felül juttatott mint tiszta hasznot az egylet czéljaira. Január 27-én ismét ritka szerencsében részesültünk, Orgeni k. a. ének, — Timanoff k. a. zongora, — s Haft k. a. hegedü-müvésznők részesítettek oly ritka műélvezetben, minőt sok nagy város irigyelhetett tőlünk. A művésznőket bírálni nem akarom, hisz ismeri őket az egész ország, ismeri őket a fővárosi lapokból, melyek elmondtak rólok minden s/épet s jót! Elég az hozzá, a nagyterem zsúfolásig megtelt s a lelkesedés határtalan volt.... Február 1-én a kaszinó tartotta saját könyvtára gyarapítására „Karton bálját," mely ugy a helybeli, mint a vidék szépségeit együvé gyiijté. Kíváncsian léptünk az „Alföld" szálloda fényesen díszített nagy termébe, látni s gyönyörködni azokban, kik megérték a mai kor jelszavát, a szépet a jóval, a jót a czélszerüvel, a czélszerüt az észszerűvel egyesíteni.... Azonban e tekintetben nagyon csalódtunk, mert a tánczosnők közül alig 5-öt volt képes fürkésző szemünk felfedezni, kik az egyszerűségnek hódolva, kartonban jelentek meg .... De hogy is lehetne ez másként a mai világban, mikor a kedves mamák, kiknek eladó lányuk van(?!) nyilatkoznak, hogy „kartonban otthon is lehetnek, hogy mennének hát még bálba is kartonban?!" Azután meg a nemes fiatalság nem-e azokat tünteti ki a bálokban, kik legfényesebben vannak öltözködve, vájjon nem-e azokat szokta névszerint a lapokban megnevezni, sőt ruháikat egekig magasztalni, kik a czélszerü s észszerüségnek legkevésbé felelnek meg? Hja addig mig a férfiak is nem tanulnak egy kis