Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-12-27 / 103. szám

IV. évfolyam. 1877. 103. szám. B.-Csaba, deczember 27-én. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY: Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként kétszer : vasárnap és ostitörtökön. Előfizetési dij a „Szépirodalmi Lapok"-kal együtt: egy évre 6 Irt félévre 3 fit; évnegyedre 1 frt 50 kr. A „Szépirodalmi Lapok"-ra külön is előfizethetni, egész évre 2 fit, félévre 1 írtjával. Szerkesztőség és It i » <1 ó - li L v a t a 1 : Vasut-utcza, közbirtokossági épület. Egyes szám ára 10 kr. kapható Biener B. urnái B.-Csabán Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. ur­nái és a nyomdában, vidéken inindej postahivatalnál 5 kros postautalvány nyal. M e üi e n t o. Már csak egy nap választ el bennünket a megyei tisztújítás napjától, azon urnától, mely által a megye törvényhatósági bizottsága a köz­igazgatásnak hat évre terjedő alapkövét leteszi. Többször szólaltunk már fel a választások ügyében és elégtetellel kell konstatálnunk , hogy azon elvek, melyeket hangoztattunk, a megye törvényhatóságának eddig tartott nagyobb és já­rási értekezletei magukénak vallották. Nem szándékunk ismétlésekbe bocsátkozni, sem azon megingathatlan elhatározásunktól el­térni , hogy e helyütt egyes személyek mel­lett vagy ellen szót emeljünk, miért is az e tekintetben hozzánk beküldött számtalan czikk és felszólamlást, mint egyes egyéneket érintő dolgok közlését, teljesen mellőzzük. Ha közvetlenül a választások előtt mégis egy-két megjegyzést koczkáztatunk, teszszük ezt, mert a csabai nagy értekezlet óta oly magyará­zatok és verziók jöttek forgalomba, melyeket azon példás béke s rend érdekeben, mely eddig me­gyénk törvényhatósági tagjainak tanácskozásait jellemezte, kellő értékükre leszállítani kell Klőször ugyanis az hangoztatott, hogy a me­gye törvényhatósága, minthogy azon elvet állitá fel, miszerint a hivatalban levő munkaképes, kép­zett és becsületes tisztviselőket mindenekelőtt is­mét megválasztja : következetlenségbe esik, ha ezen eiv daczára egy-két régi tisztviselőt részint egészen elejt, részint helyébe, illetve mellette mást is jelöl ki Ugy hiszszük, hogy a megye törvényható­sága, midőn a megye főbb tisztviselőinek majdnem mindegyikét ismét megválasztandónak jelölte kii, bebizonyitá. hogy igenis hű marad felállított elvé­hez és a kivétel jelen esetben épen a szabályt állapítja meg, azaz, ha egy-két tisztviselő teljesen elejtetett : ez tanúsága annak, hogy a megye tör­vényhatósági tagjainak véleménye abban mege­gyezik. miszerint az illetőkben vagy illetőben a leláilitott qualifikáczióknak egyike vagy másika hiányzik; ha pedig a törvényhatósági tagok egy részének tetszett egyik-másik ellen ellenjelöltet felállítani, az nem egyébnek, mint annak tanújele, hogy a törvényhatósági tagok e része van azon nézetben, miszerint az illető eddigi tisztviselő az általános elvben felállított minősitvényeKet nem bírja. A megyei törvényhatóság tagjai, kik ritka egyetértéssel igy cselekedtek, szükség esetén ezen hallgatag elejtést vagy ellenjelölést indokolni s nézetük alaposságát, illetve azt, hogy midőn ezt vagy amazt a felállított elv daczára elejtették vagy mellette mást is jelöltek ki, következetlen­ségbe nem estek, esetleg bizonyítani is tudnák, és azt, hogy indokolás nélkül egyszerűen hallga­tással mellőzik az illetőkc-t, teszik azért, mert elég finom tapintatuk van, hogy nyilvános, személyes kritikának nem akarják alávetni azt sem kivel megelégedve nincsenek. Itt tehát következetlenségről szó sem lehet, — hanem tisztán csak arról, hogy a többi eddig hivatalban volt tisztviselőkben az általános elvben köiülirt összes qualifiKácziókat igenis fel­találják, mig azokban, kiket mellőztek, feltalálni nem véli. Másodszor azt beszélték, hogy bizonyos tö­redék egyik-másik kedvelt egyéneit minden áron, ellenjelölt nélkül keresztülvinni akarja, s ha azt nem teheti, még az alispáni állásra is ellenjelöl­et akar fölléptetni. Alig hiszszük, hogy e hírben valami valóság volna, mert nem fogja magát senki vak eszköz­nek felhasználtatni ily nem helyes czélok előmoz­dítására ; nem fogja magát senki a biztos bukás épen nem kecsegtető „diadalának" kitenni, s igen lehetséges, hogy ép azok,íkiket a nép szája ily eszközöknek fölemlít, épen legKevesebbet tudnak az egész dologról, hogy a jelöltséget el sem fo­gadják és hogy egy-két ember, ki semmit egyenes uton nem tehet, s kinek .mindent ármánnynyal kell tennie, az illetők népszerű neveivel visszaél. Nekünk tehát biztos reményünk van, hogy Békésmegye tiszíujitása minden nagyobb izga­tottság nélkül, csendben és rendben le fog folyni. Ha pedig mégis tesz párt, mely oly tisztvi­selők ellenében is ellenjelölteket akar felállítani, kiket az eddigi értekezletek egyhangúlag határoz­tak megválasztani: tisztelni kell ezen pártnak is akaratnyilvánítását. Legroszabb esetben szép csen­desen szavazásra fog kerülni a dolog és remél­hető, hogy az illető égből pottyant ellenjelöltek, hacsak valami nagyon híres, elismert kapaczitá­sok nem lesznek, fényesen meg fognak — bukni! Fődolog, hogy minden \ála.-ztandó, de min­den választó is vessen számot magával, és ez utóbbi ineiléktekintel, ellen- vagy rokonszenv félre­tételével, arra adja szavazatát, kit a hivatalnak betöltésére legalkalmasabbnak, mint embert és tisztviselőt legérdemesebbnek hisz! Adja isten hogy ugy legyen ! 1 ö i xy­— Tiéza Kálmán miniszterelnök ur bécsi útjából azon benyomást hozta Vissza, hogy az osztrák kormány nem lesz képes változatlanul keresztül vinni a pénzügyi vámokat a reichsrathban. Az osztrák képviselőház kiegye­zési bizottsága tudvalevőleg lényegesen módositá a pénz­ügyi vámok két legfontosabb tételét: a kávé- és petro­leumvámot. — A Times megerősíti -i jelentést, liojry a szultán szabadnak nyilatkozatatja a Dardanellákat, ha Anglia nem fogja ellenezni. A török kabinet osztja ezt a nézetet. La­yard állítólag buzdítja a szultánt, hogy inkább folytassa a háborút, mintsem megengedje, a Dardanellákon Váló szabad átjárást, mert Anglia végtére is segítséget ad. Népszerű egészségtan. [Vége] 1. A tej a legtáplálóbb élelmiszer, s a cse­csemőnek egyedüli tápanyagául szolgál ; ellenben nem a legkönnyebben emészthető — főleg gyenge gyomornál - minthogy a gyomotban megsava­nyodik és megalszik (túróvá és sajttá képződik.) Könnyebben emészthetővé tehetni seltersi viz vagy kenyér hozzá elegyítése által. A tej fehérnyéjét sajtanyának, zsirját vajnak hívják, mely utó' bi apró zsircseppecskékböl vagy golyócskákból áll; zsír képző anyg a tejczukor és a savanyu tejben (mely e mia igen jó tápszer) a tejsav. Minél több sajtau és vajat tartalmaz a tej, annál táplálóbb ; ezen anyagoktol megfosztatik — mint a saviban — akkor kevés tápláló ereje van. Az irósvaj, mely a köpülésnél visszamarad, táplálóbb a savónál. A reggel fejt tej okkal kevesebb sajtanyát ós vajat tartalmaz mint az esteli. A tápszernek nagy befolyása van a tej minőségére nézve. A zsirdus táplálék főleg nyu­galomban a vaj tartalmát, a fehérnyedus a sajt­anyáét, a növény eledel a vaj és czukor-mennyi­séget növeli. Hogy a tehéntej az emberi tejhez hasonló lehessen, azt vízzel hígítani s hozzá tej­czukrot és tejfelt kell adni. Az emberi tejhez leginkább hasonlít a szamártej. Ha sok icleig akarjuk a tejet eltartani : vagy vajsürüségig kell czukorral elegyített (4 lat czukor 2 font tejre) tejet befőzni és zárt edényben eltenni, vagy töké­letesen leszáritni ; használatkor aztán egyszerűen vizet kell hozzáadni. 2. A tojás a tej után a legtáplálóbb élelmi­szer, a ménnyiben a szükséges ásványi anyago­kon kivül sok fehérnyét és zsírt (sárgája) tar­talmaz. A tojás feliérje és széke csak együttesen hasznaiva szolgál alkalmas tápszerül a testre nézve. A keményre főzött tojás sokkal nehezebben emészthető, mint a lágy. Mini hogy a zsírmentes sziláid toj᧠fehérje valamennyi állati tápszer között leghamarább rontja meg az étvágyat, s minthogy a sárgában levő zsír nem elegendő, hogy azt megakadályozza, ennélfogva zsírral vagy zsírt tartalmazó anyaggal kell a tojást ele­gyíteni — mint a rántottánál — hogy a gyomor könnyebben tűrje. Ha a tojást huzamos ideig akarjuk eltartani, legtaaácsosabb a levegőt tőle elzárni, mennyire csak lehet, a friss tojásokat tehát, melyeknek vastagabb végükön semmi üres tér nincs, meszes vizbe rakni. A levegő és ned­vesség behatását a tojáshéjon keresztül még az által is megakadályozhatni, ha a tojás külsejét zsírral, gipsz-péppel, ruggyantával, higgyantával kenjük be. 3. A hus, főleg a növényevő szelíd és vad emlősök busa, nagy mennyiségű feliérnve tartal­mánál fogva igen tápláló eledel, s pedig minél több husnedvet, zsírt és vért tartalmaz, annál inKább A hus fehérnye anyagai találtatnak mint rostonya a veres rostokban, mint folyékony fe­hérnye a nedvekben, melyekkel fiz egész hustö­meg átivódva van. A hu^nedv könnyebben emészthető, mint a husrost, melyet főzés, sütés és párolgás által szintén könnyebben emészthe tővé, puhábbá és lágyabbá tehetni ; a füstölt, besózott, kiszárított s erősen kifőzött hus — minthogy rostjai kemények - igen nehezen emészthető. A kellően főzött vagy sütött hus könnyebben emészthető, mint a nyers, s hogy a hus kellőleg megemésztethessék, jól meg kell rágni. A sovány hus nem táplálja elég jól a testet, minthogy csupán fehérnve-testeket tartal­maz, szükséges ahhoz még zsírt, vagy zsirképző anyagokat vegyíteni. A sertéshúst nyersen enni nem szabad, csak kellően megfőzve, vagy sütve, mert sokszor puszta szemmel nem is látható apió férgeeskéket (Trichint) tartalmaz, melyek az egészségre nézve ártalmasok. A húsos ételhez tartozik még sok más állati szerv, mint a máj, vese, velő, tüdő. Annál táplálóbb valamely étel, minél több vér, fehérnye és zsirtes'eoeket tar­talmaz (kolbász.) 4. A tésztásételek, melyek gabnanemüekbő], hüvelyes veternényekből vagy burgonyából ke-

Next

/
Thumbnails
Contents