Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-12-20 / 101. szám

„BÉKÉSMEGYEI KCZLÖNY" ÍBII. SO. sz. végrehajtások tulajdonképeni okai. (Helyeslés min­denfelől.) Mert higyje meg nekem a t. pénzügyminisz­ter ur, hogy semmi sem okoz az országban any­nyi keserűséget mint a törvénytelen adóvégre­hajtás, és semmi sem képes a fenálló törvények iránii tiszteletet erősebben megingatni, mint a pol­gároknak azon tudata, hogy a rajtok elkövetett sérelmek és törvénytelenségek a főhatóságok ál­tal meg nem orvosoltatnak. (Altalános helyeslés.) Azért kérem t. házat, méltóztassék ezt a kérvényt a pénzügyminiszter úrhoz utasitani, ki, itt e ház­ban nem régiben szives volt nyilvános és ünne­pélyes nyilatkozatot tenni, hogy a pénzügyi kö­zegek által elkövetett visszaéléseket kész minden­kor megorvosolni. íme itt az alkalom. Azt hi­szem, hogy a törvény értelmében azonnal intéz­kedni fog, hogy az illető kérvényezők meghall­gattassanak, s ennek folytán az igazsághoz ké­pest döntessék el az egész ügy. S annál is in­kább kérem ezt, mert az ilyen esetek nem rit­kán, hanem nagyon is gyakran fordulnak elő, s fájdalommal kell kijelentenem, hogy ez oly álta­lános baj az országban, melyen segiteni, ós pe­dig minél gyökeresebben segiteni ugy a törvény­hozásnak, valamint a kormánynak erősen érde­kében és kötelességében áll. (Ugy van. Általá­nos helyeslés.) Széli Kálmán pénzügyminiszter. T. ház 1 (Felkiáltások a szélső balon: Két óra! Folytas­suk a jövő héten a tárgyalást 1) Ha a t. képvi­selő urak e kérvény tárgyalása előtt tszólaltak volna fel, hogy a tárgyalás elhalasztását kívánják, semmi kifogásom nem volna ellene; de az már mégis sajátságos dolog, hogy e kérvény tárgya­lásába belebocsátkozunk, Zsilinszky képviselő ur szól, s a képviselő urak azt akarják, hogy a miniszter ne szóljon. Ez azt hiszem, nem járja, (Helyeslés. Halljuk !) Igen röviden fogom előadni nézetemet. Ha valami megerősitett engem azon nézet­ben, hogy adminisztratív kérdések tárgyalására e ház nem alkalmas, ugy a képviselő ur felszó­lalása az és azon eset, mely itt fenforog. Ez egyszerű adminisztratív adókivetés : eset, amely mindazon formákon keresztül ment, melyeket a törvény megszab, az illetők azonban nem nyu­godtak bele, hanem a házhoz folyamodtak. A képviselő ur felszólalásában azonnal szigorú íté­letet mond, kijelentvén, hogy itt oly eset forog fenn, hol törvénytelen adó vettetett ki. Elmon­dom, miből az eset áll. Én magam intéztem el a kérdést szabályszerűen s talán véletlenül, igen jól emlékszem rá. Itt egy adóról van szó, mely 1874-ben vettetett ki, utólag 1872-re és 1873-ra. Az 1-68. adókivetési törvény azt mondja, hogy a közkereseti társulatok adóját kiveti az adókivető bizottság, revidiálja az adófelszámolási bizottság és ezzel aztán vége van az appellálá­nak, tehát felebbezésnek a miniszter úrhoz nincs helye, csak bizonyos esetekben, melyek egyike sem forgott itt fenn. Az ügy a törvény világos betűje szerint intéztetett el, miután csak 1876-ban hozatott meg azon törvény, mely a felszólamlási bizottságok határozata után felebbezést enged, de nem visszahatólag, s tehát nem 1872-re, 1873-ra és 1874-re, hanem csak 1875-re, 1876-ra, mi­dőn a törvény meghozatott. Ezen egyszerű ille tékességi kérdésnél fogva, a kérvény igen ter­mészetesen vissza volt utasítandó. Mindamellett részemről bele bocsátkoztam a kérvény méltatásába és kutattam, nem forognak-e fen oly okok, melyeknél fogva ezen kérvényt figyelembe lehet venni és talán halasztást engedni, vagy egyébként intézkedni. Kutatásom eredmé­nye az volt, hogy lelkiismeretesen meggyőződ­tem arról, hogy amit azon urak kérnek, — s nálam is jártak sokszor ezen kérésükkel — nem áll. Láttam, hogy kérelmük a törvényben nem gyökerezik, sőt azzal ellenkezik, Igy áll a dolog t. ház. Nem ugyanazon pénzügyi közegek Ítéltek tehát másod- és harmadfokulag. hanem ítélt az adókivető bizottság, hol egyetlen egy pénzügyi orgánum van, az, aki teszi az indítványt; itélt az adófelszólamlási bizottság, a hol a pénzügy­minisztériumnak szintén egyetlen egy organuma van, az, a ki teszi a javaslatot, mig a bizottság többi tagjai, közpolgárai azon vidéknek, vagy városnak, melyből a polgárok a felszólamlási bizottságba részben beválasztattak, részben a pénzügyminiszter, részben a belügyminiszter által oda kineveztettek. Ezek ítéltek tehát a dologban, nem pedig a pénzügyi közegek. Harmadfokulag revidiálta a kérvényt a pénzügyminisztérium és azt találta, hogy a kérelem már illetőségi szem­pontból nem teljesíthető. Mindezeket csak azért konstatáltam, hogy kimutassam, — bár teljesen meg vagyok győ­ződve, hogy a képviselő ur bona üde járt el az ügyben, — hogy ily kérdésekben mily ovatos nak Kell lennie az embernek az ítélettel. Nagyon hajlandók vagyunk ilyenkor a legelső informatió után ítéletet mondani, de ha az aktákat mélyeb­ben vizsgáljuk, csakhamar meggyőződik az ember, mily alaptalan az itélei, melyet az emberek haj­landók az első informatió után kimondani Ismétlem, oly kérdés forog itt fenn, mely admimstrativ természetű és mely feletti határo­zathozatalra a ház nem volna illetékes. Épen azért kérem a t. házat, méltóztassék elfogadni a kérvényi bizottság véleményét. (Helyeslés a kö­zépen.) Elnök: Fel fog olvastatni Zsilinszky képvi­selő ur indítványa. Orbán Balázs jegyző: (olvassa) a 4422. sz. kérvény adasséit ki a pénzügyminiszter urnák. Elnök: Méltóztatik a t. ház elfogadni a kér­vényi bizottság véleményét. Akik elfogadják mél­tóztassanak felállani. (Megtőrténnik.) Elfogad­tatott. Minister urnák jelen beszédére nekünk csak azon szerény észrevételünk van, hogy ő Zsilinszky képviselő urnák beszédjét kissé félreértette, mert az nem kivánja, hogy a ház döntse el igy vagy amúgy a kérdést; hanem egyszerűen azt kivánja, hogy a kérvény a végett tétessék át a minister­hez, hogy az az illetők meghallgatása mellett behatóbban vizsgálja meg a sérelmes ügyet ós ahoz képest intézkedjék ő, a miniszter. Az országgyűlésnek azon jogát, hogy ily esetekben határozhasson, s a ministernek utasí­tást adhasson, nézetünk szerint kétségbe vonni nem lehet. Zsilinszky képviselő ur általánosságban beszélt a törvénytelen végrehajtásokról és hogy fején találta a szeget, mutatja a sok helyeslés, mely beszédét követte; a jelen esetre vonatkozólag elmondván a tudomása szerinti tényállást, vilá­gosan kijelentette, hogy a dolog érdemére nem akar Ítéletet mondani, azt majd a kért vizsgálat fogná eldönteni. Egyébiránt az ügy ezzel véglegesen el van döntve, s berényi polgártársainknak nem marad egyéb hátra mint bele nyugodni, jövőre pedig jó korán és az illető helyen ellenőrizni az adó­kivetést. — A képviselőház decz. 17-iki ülése azon kezdő­dött, hogy a többség perczekig tartó viharos óljenzéssel fogadta Tisza Kálmán miniszterelnököt. Erre somogyi képv. Szontagh Pál szólalt fel a vasárnapi események tár­gyában, s intézett kérdést az elnökhöz, ki megígérte, hogy tudomást szerez a történtekről, s utasítást kért arra nézve, hogy az igazságügyminisztert, miután a képviselői im­munitás megsértéséről is van szó, a s/.ükséges intézkedé­sekre felhívhassa. Az eredmény az lett, hogy a ház nagy többsége az elnök előbb vázolt kijelentése értelmében mondotta ki a határozatot, s igy most az igazságügymi­niszterium veszi kezébe az egész ügyet. A ház ezután el­fogadva az indemnityről, s Angliának a legtöbb kedvez­ményben részesített államok közé való sorozásáról szóló javaslatokat, megkezdte a büntető javaslatnak a 317. §-nál múltkor megszakított tárgyalását. Végül Ürményi Miksa a keleti kérdésben interpellálta a miniszterelnököt, a porta állal a békeközvetités érdekében kibocsátátt körlevél al­kalmából. — A fővárosban f. 16. tartott népgyűlés a követ­kező határozatokat fogadta el. A Budapest fövároba pol­gársága s a vele szövetkezett vidéki küldöttségek altsil 1877-dik évi decz ember 16-án a nemzeti lovardában tar­tott népgyűlés egyhangúlag kimondja: l-ször. Hogy Oroszország hatalmi terjeszkedése ; az Alduna mentén uj szláv államok alakulása; Törökország állami független­ségének és területi épségének megcsorbítása : Magyaror­szágra és Ausztriára nézve veszélyes. 2-or. Elérkezettnek látja az időt arra, hogy a magyar felelős kormány min­den hatalmába álló eszközzel, a fegyveres erőnek felhasz­nálásával is haladéktalanul közbelépjen a szabadság és népjogellenes orosz., hatalmi terjeszkedés meggátlására. 3-or. A népgyűlés mindén perczben élénk örömmel üd­vözli a nemzet áldozatkészségének e czélra való igénybe­vételét. — A fővárosban f. hó 16-án tartott népgyűlés utó­játéka, fájdalom, botrányos kravallunmá kurjantó ocs­mány spektákulummá vált. A néptömeg Magyarország kormányelnöki palotáját megrohanta, ablakait betörte, kapuját bezúzta, a preszszio eszközeivel akart élni, egy küldöttség érdekében Magyarország kormányelnöke iránt. Magyarország kormányelnökót egy felbujgatott néptömeg nyilvánosan szidalmazta. Az országgyűlési szabadelvű párt köre ellen intézett garázdaságaival, a kör tagjait mint or­szággyűlési képviselőket, fenyegette. — A képviselőház 17-én rövid ülést tartott, mely­ben a kiegyezési provizóriumról szóló törvényjavaslat vég­leg elfogadtatott. — A petroleum-vámot elvetette az osztrák kiegye­zési bizottság. A belföldön termelt petróleum megadózta­tását pedig egyaltalán nem fogadta el. A vita folyamá­ban a reichsrath képviselők utaltak a hadseieg leszállítá­sára. mint a megtakarítás egyetlen eszközére. Az egyik képviselő óhajtotta, hogy a kormány e kérdésben nyilat­kozzék, a mit azonban Herbst fölöslegesnek talált, mert a haderő redukcziója a parliament kezében van. — A képviselőház 17-diki ülész<ben harmadszori felolvasás után végleg elfogadta az első negyedévi indem­nityről és az angol kereskedelmi szerződés meghosszabbí­tásáról szóló törvényjavaslatokat. Ezután folytatta a ház a banktörvény tárgyalását. A büntetötörvényj. tárgyalása végleg befejeztetett. — Ma fog elnapoltatni az országgyűlés oly formán, hogy az elnök megbizatik azt január 8—10-ike közt is­mét összehívni A lőrendiház szerdán veszi tárgyalás alá az év vége előtt még szentesítendő törvényjavaslatokat. A párisi kölcsönös segélyzö magyar egylet köréből. Páris, 1877. november 23-án. Tekintetes szerkesztő ur! Az egyletünk házépítésére kiadott 250 darab köt­vényre eddig az ide mellékelt kimutatásban foglalt alá­írók jelentkeztek, s anélkül, bogy egyik is értesülve lett volna ügyünK eddigi haladásáról. S miután tudjuk, hogy sokan vannak, kik tervünk kivihetőségében kételkednek s támaszukat csupán ez okból vonják meg tőlünk : elhatá­roztuk az aláírók névsorát ezután minden hónapban köz­zétenni, hogy a kételkedők lássák, miszerint — lassan bár — de mégis közeledünk kitűzött czélunk leié, s köt­vényeink találkoznak áldozatkész vevőkre. A hazai lapoknak irányunkban annyiszor tanúsítóit jcakaratjához vagyunk bátrak tehác ismét fordulni, s az e hó l-ig aláirtak névsorát idecsatolva, arra kérjük tettes szerkesztő urat, legyen szives e kimutatásnak egy kis előszó kísérete mellett becses lapjában helyet adni, s miután ezen szívességre valószínűleg a jövő hónapban is kérni fogjuk, kérjük a már kiszedett lapot a nyomdász által meghagyatni, hogy a jövő hónapban csak az újon­nan érkezett neveket kelljen kiszednie. Hazafias ós különös tisztelettel kész szolgái a párisi kölcsönösen segélyzö magyar egylet nevében: Szalai Ágost, Zichy Mihály, titkár. elnök. A párisi köles, segélyzö magyar egylet által az épí­tendő háztelek megvételére kíbocsájtott 100 frtos kötvé­nyek elvállalásában a következő nemes érzelmű s hazafias aláirók vettek részt: Kimutatás az eddig elhelyezett kötvényekről: Külföldön : Párisban. Zichy Mihály festő (ajándék) 3 kötvény. Munkácsy Mihály, festő 1. Paczka Ferencz

Next

/
Thumbnails
Contents