Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-12-20 / 101. szám

„BÉKÉSMEGYEI KCZLÖNY" ÍBII. SO. sz. végrehajtások tulajdonképeni okai. (Helyeslés mindenfelől.) Mert higyje meg nekem a t. pénzügyminiszter ur, hogy semmi sem okoz az országban anynyi keserűséget mint a törvénytelen adóvégrehajtás, és semmi sem képes a fenálló törvények iránii tiszteletet erősebben megingatni, mint a polgároknak azon tudata, hogy a rajtok elkövetett sérelmek és törvénytelenségek a főhatóságok által meg nem orvosoltatnak. (Altalános helyeslés.) Azért kérem t. házat, méltóztassék ezt a kérvényt a pénzügyminiszter úrhoz utasitani, ki, itt e házban nem régiben szives volt nyilvános és ünnepélyes nyilatkozatot tenni, hogy a pénzügyi közegek által elkövetett visszaéléseket kész mindenkor megorvosolni. íme itt az alkalom. Azt hiszem, hogy a törvény értelmében azonnal intézkedni fog, hogy az illető kérvényezők meghallgattassanak, s ennek folytán az igazsághoz képest döntessék el az egész ügy. S annál is inkább kérem ezt, mert az ilyen esetek nem ritkán, hanem nagyon is gyakran fordulnak elő, s fájdalommal kell kijelentenem, hogy ez oly általános baj az országban, melyen segiteni, ós pedig minél gyökeresebben segiteni ugy a törvényhozásnak, valamint a kormánynak erősen érdekében és kötelességében áll. (Ugy van. Általános helyeslés.) Széli Kálmán pénzügyminiszter. T. ház 1 (Felkiáltások a szélső balon: Két óra! Folytassuk a jövő héten a tárgyalást 1) Ha a t. képviselő urak e kérvény tárgyalása előtt tszólaltak volna fel, hogy a tárgyalás elhalasztását kívánják, semmi kifogásom nem volna ellene; de az már mégis sajátságos dolog, hogy e kérvény tárgyalásába belebocsátkozunk, Zsilinszky képviselő ur szól, s a képviselő urak azt akarják, hogy a miniszter ne szóljon. Ez azt hiszem, nem járja, (Helyeslés. Halljuk !) Igen röviden fogom előadni nézetemet. Ha valami megerősitett engem azon nézetben, hogy adminisztratív kérdések tárgyalására e ház nem alkalmas, ugy a képviselő ur felszólalása az és azon eset, mely itt fenforog. Ez egyszerű adminisztratív adókivetés : eset, amely mindazon formákon keresztül ment, melyeket a törvény megszab, az illetők azonban nem nyugodtak bele, hanem a házhoz folyamodtak. A képviselő ur felszólalásában azonnal szigorú ítéletet mond, kijelentvén, hogy itt oly eset forog fenn, hol törvénytelen adó vettetett ki. Elmondom, miből az eset áll. Én magam intéztem el a kérdést szabályszerűen s talán véletlenül, igen jól emlékszem rá. Itt egy adóról van szó, mely 1874-ben vettetett ki, utólag 1872-re és 1873-ra. Az 1-68. adókivetési törvény azt mondja, hogy a közkereseti társulatok adóját kiveti az adókivető bizottság, revidiálja az adófelszámolási bizottság és ezzel aztán vége van az appellálának, tehát felebbezésnek a miniszter úrhoz nincs helye, csak bizonyos esetekben, melyek egyike sem forgott itt fenn. Az ügy a törvény világos betűje szerint intéztetett el, miután csak 1876-ban hozatott meg azon törvény, mely a felszólamlási bizottságok határozata után felebbezést enged, de nem visszahatólag, s tehát nem 1872-re, 1873-ra és 1874-re, hanem csak 1875-re, 1876-ra, midőn a törvény meghozatott. Ezen egyszerű ille tékességi kérdésnél fogva, a kérvény igen természetesen vissza volt utasítandó. Mindamellett részemről bele bocsátkoztam a kérvény méltatásába és kutattam, nem forognak-e fen oly okok, melyeknél fogva ezen kérvényt figyelembe lehet venni és talán halasztást engedni, vagy egyébként intézkedni. Kutatásom eredménye az volt, hogy lelkiismeretesen meggyőződtem arról, hogy amit azon urak kérnek, — s nálam is jártak sokszor ezen kérésükkel — nem áll. Láttam, hogy kérelmük a törvényben nem gyökerezik, sőt azzal ellenkezik, Igy áll a dolog t. ház. Nem ugyanazon pénzügyi közegek Ítéltek tehát másod- és harmadfokulag. hanem ítélt az adókivető bizottság, hol egyetlen egy pénzügyi orgánum van, az, aki teszi az indítványt; itélt az adófelszólamlási bizottság, a hol a pénzügyminisztériumnak szintén egyetlen egy organuma van, az, a ki teszi a javaslatot, mig a bizottság többi tagjai, közpolgárai azon vidéknek, vagy városnak, melyből a polgárok a felszólamlási bizottságba részben beválasztattak, részben a pénzügyminiszter, részben a belügyminiszter által oda kineveztettek. Ezek ítéltek tehát a dologban, nem pedig a pénzügyi közegek. Harmadfokulag revidiálta a kérvényt a pénzügyminisztérium és azt találta, hogy a kérelem már illetőségi szempontból nem teljesíthető. Mindezeket csak azért konstatáltam, hogy kimutassam, — bár teljesen meg vagyok győződve, hogy a képviselő ur bona üde járt el az ügyben, — hogy ily kérdésekben mily ovatos nak Kell lennie az embernek az ítélettel. Nagyon hajlandók vagyunk ilyenkor a legelső informatió után ítéletet mondani, de ha az aktákat mélyebben vizsgáljuk, csakhamar meggyőződik az ember, mily alaptalan az itélei, melyet az emberek hajlandók az első informatió után kimondani Ismétlem, oly kérdés forog itt fenn, mely admimstrativ természetű és mely feletti határozathozatalra a ház nem volna illetékes. Épen azért kérem a t. házat, méltóztassék elfogadni a kérvényi bizottság véleményét. (Helyeslés a középen.) Elnök: Fel fog olvastatni Zsilinszky képviselő ur indítványa. Orbán Balázs jegyző: (olvassa) a 4422. sz. kérvény adasséit ki a pénzügyminiszter urnák. Elnök: Méltóztatik a t. ház elfogadni a kérvényi bizottság véleményét. Akik elfogadják méltóztassanak felállani. (Megtőrténnik.) Elfogadtatott. Minister urnák jelen beszédére nekünk csak azon szerény észrevételünk van, hogy ő Zsilinszky képviselő urnák beszédjét kissé félreértette, mert az nem kivánja, hogy a ház döntse el igy vagy amúgy a kérdést; hanem egyszerűen azt kivánja, hogy a kérvény a végett tétessék át a ministerhez, hogy az az illetők meghallgatása mellett behatóbban vizsgálja meg a sérelmes ügyet ós ahoz képest intézkedjék ő, a miniszter. Az országgyűlésnek azon jogát, hogy ily esetekben határozhasson, s a ministernek utasítást adhasson, nézetünk szerint kétségbe vonni nem lehet. Zsilinszky képviselő ur általánosságban beszélt a törvénytelen végrehajtásokról és hogy fején találta a szeget, mutatja a sok helyeslés, mely beszédét követte; a jelen esetre vonatkozólag elmondván a tudomása szerinti tényállást, világosan kijelentette, hogy a dolog érdemére nem akar Ítéletet mondani, azt majd a kért vizsgálat fogná eldönteni. Egyébiránt az ügy ezzel véglegesen el van döntve, s berényi polgártársainknak nem marad egyéb hátra mint bele nyugodni, jövőre pedig jó korán és az illető helyen ellenőrizni az adókivetést. — A képviselőház decz. 17-iki ülése azon kezdődött, hogy a többség perczekig tartó viharos óljenzéssel fogadta Tisza Kálmán miniszterelnököt. Erre somogyi képv. Szontagh Pál szólalt fel a vasárnapi események tárgyában, s intézett kérdést az elnökhöz, ki megígérte, hogy tudomást szerez a történtekről, s utasítást kért arra nézve, hogy az igazságügyminisztert, miután a képviselői immunitás megsértéséről is van szó, a s/.ükséges intézkedésekre felhívhassa. Az eredmény az lett, hogy a ház nagy többsége az elnök előbb vázolt kijelentése értelmében mondotta ki a határozatot, s igy most az igazságügyminiszterium veszi kezébe az egész ügyet. A ház ezután elfogadva az indemnityről, s Angliának a legtöbb kedvezményben részesített államok közé való sorozásáról szóló javaslatokat, megkezdte a büntető javaslatnak a 317. §-nál múltkor megszakított tárgyalását. Végül Ürményi Miksa a keleti kérdésben interpellálta a miniszterelnököt, a porta állal a békeközvetités érdekében kibocsátátt körlevél alkalmából. — A fővárosban f. 16. tartott népgyűlés a következő határozatokat fogadta el. A Budapest fövároba polgársága s a vele szövetkezett vidéki küldöttségek altsil 1877-dik évi decz ember 16-án a nemzeti lovardában tartott népgyűlés egyhangúlag kimondja: l-ször. Hogy Oroszország hatalmi terjeszkedése ; az Alduna mentén uj szláv államok alakulása; Törökország állami függetlenségének és területi épségének megcsorbítása : Magyarországra és Ausztriára nézve veszélyes. 2-or. Elérkezettnek látja az időt arra, hogy a magyar felelős kormány minden hatalmába álló eszközzel, a fegyveres erőnek felhasználásával is haladéktalanul közbelépjen a szabadság és népjogellenes orosz., hatalmi terjeszkedés meggátlására. 3-or. A népgyűlés mindén perczben élénk örömmel üdvözli a nemzet áldozatkészségének e czélra való igénybevételét. — A fővárosban f. hó 16-án tartott népgyűlés utójátéka, fájdalom, botrányos kravallunmá kurjantó ocsmány spektákulummá vált. A néptömeg Magyarország kormányelnöki palotáját megrohanta, ablakait betörte, kapuját bezúzta, a preszszio eszközeivel akart élni, egy küldöttség érdekében Magyarország kormányelnöke iránt. Magyarország kormányelnökót egy felbujgatott néptömeg nyilvánosan szidalmazta. Az országgyűlési szabadelvű párt köre ellen intézett garázdaságaival, a kör tagjait mint országgyűlési képviselőket, fenyegette. — A képviselőház 17-én rövid ülést tartott, melyben a kiegyezési provizóriumról szóló törvényjavaslat végleg elfogadtatott. — A petroleum-vámot elvetette az osztrák kiegyezési bizottság. A belföldön termelt petróleum megadóztatását pedig egyaltalán nem fogadta el. A vita folyamában a reichsrath képviselők utaltak a hadseieg leszállítására. mint a megtakarítás egyetlen eszközére. Az egyik képviselő óhajtotta, hogy a kormány e kérdésben nyilatkozzék, a mit azonban Herbst fölöslegesnek talált, mert a haderő redukcziója a parliament kezében van. — A képviselőház 17-diki ülész<ben harmadszori felolvasás után végleg elfogadta az első negyedévi indemnityről és az angol kereskedelmi szerződés meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatokat. Ezután folytatta a ház a banktörvény tárgyalását. A büntetötörvényj. tárgyalása végleg befejeztetett. — Ma fog elnapoltatni az országgyűlés oly formán, hogy az elnök megbizatik azt január 8—10-ike közt ismét összehívni A lőrendiház szerdán veszi tárgyalás alá az év vége előtt még szentesítendő törvényjavaslatokat. A párisi kölcsönös segélyzö magyar egylet köréből. Páris, 1877. november 23-án. Tekintetes szerkesztő ur! Az egyletünk házépítésére kiadott 250 darab kötvényre eddig az ide mellékelt kimutatásban foglalt aláírók jelentkeztek, s anélkül, bogy egyik is értesülve lett volna ügyünK eddigi haladásáról. S miután tudjuk, hogy sokan vannak, kik tervünk kivihetőségében kételkednek s támaszukat csupán ez okból vonják meg tőlünk : elhatároztuk az aláírók névsorát ezután minden hónapban közzétenni, hogy a kételkedők lássák, miszerint — lassan bár — de mégis közeledünk kitűzött czélunk leié, s kötvényeink találkoznak áldozatkész vevőkre. A hazai lapoknak irányunkban annyiszor tanúsítóit jcakaratjához vagyunk bátrak tehác ismét fordulni, s az e hó l-ig aláirtak névsorát idecsatolva, arra kérjük tettes szerkesztő urat, legyen szives e kimutatásnak egy kis előszó kísérete mellett becses lapjában helyet adni, s miután ezen szívességre valószínűleg a jövő hónapban is kérni fogjuk, kérjük a már kiszedett lapot a nyomdász által meghagyatni, hogy a jövő hónapban csak az újonnan érkezett neveket kelljen kiszednie. Hazafias ós különös tisztelettel kész szolgái a párisi kölcsönösen segélyzö magyar egylet nevében: Szalai Ágost, Zichy Mihály, titkár. elnök. A párisi köles, segélyzö magyar egylet által az építendő háztelek megvételére kíbocsájtott 100 frtos kötvények elvállalásában a következő nemes érzelmű s hazafias aláirók vettek részt: Kimutatás az eddig elhelyezett kötvényekről: Külföldön : Párisban. Zichy Mihály festő (ajándék) 3 kötvény. Munkácsy Mihály, festő 1. Paczka Ferencz