Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám
1877-12-16 / 100. szám
IV. évfolyam. 1877. 100. szám. K.-Csaba, deczember 10-án. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. JVle^jelenilt lietoiiKóiit Itétszer : vasárnap és osíitörtöliön. Előfizetési (lij a „Szépirodalmi Lapok"-kal együtt : egy évre- (» Irt félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr. A „Szépirodalmi Lapok"-ra külön is előfizethetni, egész! évre 2 frt, félévre 1 írtjával. Szerkesztőség és kiadó-hivatal: Vasut-utcza, közbirtokossági épület. Egyes szám ára 10 kr. kapható Biener B. urnái B.-Csabán Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. urnái és a nyomdában, vidéken mindé., postahivatalnál 5 kros postautalványny al. Politikai tekintetben, ugy mint eddig nem, ezentúl s.',m kívánunk országra szóló politikát íizni, de azon nézetet egyátalában nem oszthatjuk, hogy a vidéken politikai lap épen nem kell. Eltekintve azon tapasztalati ténytől, hogy hazánk minden nagyobb megyéjében legalább egy politikai lap tényleg fennáll, mi nem lenne, ha arra szükség nem volna : a vidéki politikai lap is jó szolgálatot tehet a közönségnek a megyei speczialis politikai mozgalmaknál, képviselőválasztásoknál, akkor, midőn bizonyos kormányi, vagy törvényhatósági politikai enuncziaczíók vannak napirenden, stb. mint például legutóbb Pestmegye felirata a bankkérdésben, mely esetben tájékozás nyujtatik a közönségnek, mi nem politikai lapnál megengedve nincsen. Vidéki lap létünkre feleslegesnek tartjuk, hogy bővebb politikai programmot adjunk, azonban annyit mégis megemlítünk, hogy a szabadelvű pártnak zászlaját kövotjük, mely a fennálló rendet fentartani, azt némely egyes fogyatkozásaiban javítani és lehelt elérni óhajt, de nem azét, mely olyat igér, minek lehőségét csak állítja, eddig azonban kivihető terv közzététele által nem bizonyította, Nem togjuk tihát magunkat ós a közönséget azzal ámítani, hogy nekünk nem kell társországunkkal egy nemzeti bank felállítása vagy a vámtariffa keresztülvitele iránt egyezkedni, mert jogunk van egy önálló bankhoz és külön vámterülethez — ha be nem tudjuk bizonyítani, hogy az ezen kétségtelen jogunic gyakorolásához okvetlenül szükséges eszközök saját országunkban meg vannak, és különösen hogy meg vannak, most. Ha azonban a viszonyok jobbra fordulnak és lesz pénz — az állami és családi életnek e mozgató ereje — akkor mi leszünk elsők, kik hangoztatni fogjuk, hogy : „itt az idő, most vagy soha !" Gazdászati, kereskedelmi és ipar-mozgalmainkat legéberebb figyelemmel fogjuk kísérni és lapunkban ezeknek az eddiginél nagyobb tért szentelendünk. Tulnyoinólag gazdaközönségünk ezt méltán megkívánhatja e megyében egy sajtóközegtól. Megyénk törvényhatósági és közigazgatási bizottságának működéséről gyors és kimerítő értesítést hozunk s egyáltalán a közigazgatás állapotáról, a nagy közönséget, melynek körébe csak kevés szivárog által mióta a közigazgatási bizottság és nem a törvényhatóság intézi a megyei ügyeket, minél alaposabban tudósitandjuk. Lapunk tárczáját Plútó fogja vezetni és nemcsak Csaba, de a megye minden részébö 1 meritendi „két heti történetének" anyagát. A tárcza-rovatban kisebb érdekes elbeszélések, es* say-k, humorisztikus czikkek fognak közöltetni, melyeknek tartalma nemcsak mulattató, de oktató is leend. Habár kezdetleges szárnypróbálgatásoknak lapunkban tért nyitni nincs szándékunkban, megyénk fiatal Íróinak, kikben tehetség és iparkodás van, lapunk szívesen tért nyit, mert a megyei sajtónak azt is egyik feladatául tekintjük, hogy módot nyújtson a fiatal tehetséges kezdők nek. Sok hires írónk igy kezdte, mert nem lehet mindjárt mindeniri „fővárosi" író. Megemlítjük, hogy megyénk sok tekintélyes férfiainak szavat bírjuk, hogy lapunkat becses szellemi támogatásukban részesitendik. Egyébként pedig lapunu rendes, fizetett munkatársakkal és levelezőkkel is van ellátva, kii a megye minden részéről tudósítanak bennünket a vidékükön előfordulandó, nyilvánosság elé tartozó mindennemű mozgalmakról, és kik fel vannak kérve általunk, hogy igazsághü, tárgyilagos tudósításokkal szíveskedjenek bennünket felkeresni. Határozottan kinyilvánítjuk, hogy lapunk nem csupán Csaba, de az egész megye érdekeit, kívánja előmozdítani, mit különben az is bizonyít, hogy eddig is, Gyuláról, Szarvasról stb. ép ugy és oly részletességgel emlékeztünk meg, mint Csabáról. Miután igy keresetlen szavakban elmondtuk a jövő évre' szóló őszinte szándékunkat: felkérNéhány szó Békésmsgye hirlapolvasó közönségéhez. Lapunk mai száma mellett veszi a tisztelt közönség, atínak az 18?8-dik évre szóló előfizetési > fel hívását. Lapunk ezzel pályafutásának ötödik év folyamába lép. . Nem akarjuk a t. olvasót azon fáradalmak és kellemetlenségek, azon anyagi áldozatok élősorolásával uutatni, melyek egy magyar lapnak Csabán, nagy 0tóbrészt tótajku lakosok közti fentartásával összekötvék: de önérzettel mégis anyny.it fel kell említenünk, hogy'hírlapírói kötelességünket megtenni iparkodtunk, hogy a jót és szépet győzelemre segíteni* az újkori társadalom eszméit terjeszteni, megyénk kereskedelme, ipara és gazdászati állapotainak javításához, csekély erőnkhöz képest hozzájárulni törekedtünk. ",De'ha egyrészt bírunk annyi férfias önérzettel, hogy jó szándékunkat kiemelni bátorkodunk : másrészt birunk annyi önmegadással s annyi lelkierővel, hogy hibánkat is beismerjük. Hibánk az volt, hogy habár mindig jót és igazat akartunk: e jót és igazat nem tudtuk elég kímélettel, ugy előadni, hogy azt mindenki lássa, érezze, h°gy mi nem személyeket támadni, hanem állapotokat, viszonyokat javítani akarunk. A tapasztalás, e legjobb mester, négy évi, épen nem dózsás vidéki hírlapírói pályánkon megtanított arra, hogy eltévesztetik a czél, legyen az akármily szép és fenséges, ha az eszköz, mely elérésére használtatik, drasztikus. Ha az orvosság nagyon keserű, a beteg inkább szenved, de nem veszi be. Azon komoly meggyőződésre jutottunk tehát, hogy a jót és igazat, kíméletes, jóakaratot tanúsító módon és hangon kell kimondani, hogy a személyt teljesen mellőzni és csak tárgyról kell beszélni, szóval, hogy a lehetőség határáig, a személyt a tárgytól megkülönböz: tetve, higgadt tárgyilagossággal kell bírálatot gyakorolni. Társadalmi viszonyaink megbeszélésénél, jövőre tehát tántorithatlanul főelvünk és irányadó vezetőnk lesz: a lehető legnagyobb - tárgyilagosság. A „Békésigyei Közlöny" faija. A csabai nép erkölcse. — Haan Lajostól. *) — Kieriielendőnek tartom továbbá a csabai evang. népnek vallásosságát.' A miveit Németországból, különösen annak éjszaki 1 részeiből, minap olvastam az újságban keserű panászóUt,' hogy ott egy általában a nép j a templomba nem jár s a pap sokszor égési éven át áz urvacsoráját egy hívőnek sem osztja ki. Nekünk csabai papoknak, erre nézve, hála Istennek, nem lehet panaszunk. Itt hétköznapokon is mindég van a templomban 500 — 1000 hallgatónk. Vasárnaponként 5—6 ezer, ünnep napokon 7—8 ezer figyelmes hallgatónak prédikáljuk a nagy templomban az ur igéit, és még is kivált sátoros ünne*j E czikket a szerző még 1862. évben irta. Azóta természetesen sok változott. peken 500—600 ember ide kint ácsorog a templom előtt és a piaezon, minthogy már a templomba nem fér. A ki itt a földszinten helyet akar kapni vasárnap, az jöjjön ám a templomba mindjárt az első ének alatt, mert a második ének alatt egész az oltárig zsúfolásig tele van a templom ülőkkel és állókkal. Mind a mellett, hogy a templomban annyi ezer van együtt, s mindamellett, hogy az czélszerütlenül van épitve, mert csaknem fele a hallgatóknak nem látja a papot s nem láttatik az által, még is a templomban, különösen a predikáczió alatt, példás «.send és rend uralkodik, a mit fentartanak az ugy nevezett custusok, kik a templomban szakaszonként elhelyezve vannak l85D-ik év óta a kis templomban vasárnaponként magyar; 1862-ik eszt. uj-év óta a szőlőbeli imaházban szintén tartatik rendes isteni tisztelet. Igen terhes ezen nagy egyházban az úrvacsora kiszolgáltatása, mert a legnagyobb hidegekben többnyire legszámosabban jelennek meg. Tartatik pedig az urvacsorája körülbelül október elejétől juuius elsejéig minden vasárnapon az ó templomban; — a többi hónapokban mindig ugyan ott reggeli 8 órától 10-ig az ifjussággal való catechisatio, s akkor is aunyira tele van ez a templom, hogy már több bele alig férne. Az úrvacsora jához uéha 1500—2000 hivő járul egyszerre. Az utolsó 1861-ik évbtín a templomi communicansok öszves száma volt 12,684 a betegeken kivül, kiket otthon gyóntatunk, még pedig évenkint itt a városban mint egy háromszázat. Gsupán csak szőlőbeli levitánk a mult évben 94 betegnek osztotta ki az urvacsoráját. Mint mondám a csabai evang. nép szorgalmatos látogatója a templomnak. Vasárnap, az isteni tisztelet kezdete előtt két órával is, már összegyülekszik az ájtatos nép a templomban ós ott orgona kísérete nélkül énekel. Ünnepnapokon pedig uem is szoktuk a templomot bezáratni, miután elég olyan van, ki a reggeli isteni tisztelettől haza sem megy, hanem a templomban iniradva s énekelve, bevárja a délesti isteni tiszteletet. De egyébiránt is a csabaiak, mint minden tótok, az éneklésnek nagy kedvelői. Ha a csabai egy oly éneket hall a Tranoscziusból, melyet eddig nem tudott, azt sokért nem adja. A tanítók közt is azt becsüli legjobban, a ki legtöbb, különösen ismeretlen énekekre tanítja tanonczait. Ha az ember, különösen szombaton estve végig megy a, városon, mindenünnen hangzik a sok dal füleibe melyet részint a