Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-12-13 / 99. szám

„BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY." 1877. 100. SZÁM. A szoczializmus azt akarja, hogy kinek-kinek csak az legyen birtoka, amit munkája által szerez magának, de ez is csaic addig, mig él, ha meghall, mindene a társadalomra száll. Ennek kapcsán követeli, hogy az öröklési jog végkép töröltessék el, szóval a haldokló végrendeletet ne tehessen. Ezekben határozódnak a kommunizmus és szoczializmus vagy (ami most már ezekkel egy) az iuternaczionalizmus nyers elvei, melyektől méltán fél és méltán félhet az ember. A kommunisták távol attól, hogy tanaik szomorú következményeitől visszarettenjenek, mindent elkövetnek, hogy azokat a világ minden népei közé széthintsék. Hogy sikert arassmak, a nép legelszeigényedettebbjeihez fordulnak, ezek azután, különben is elégedetlen helyzetűkkel, kész eszközeivé válnak e felforgatóknak, mert veszteniök már ugy sincs semmit, ők tehát remélni és a zavarosban halászni óhajtanak. A szoczialisták különösen a munkásosztályMái kopogtatnak be, ezeket készítik előbb elő az által, hogy az elégedetlenséget szítják közöttük, majd fényes kilátásokkal kecsegtetik, szóval mindenütt lázitnak a fennálló társadalmi rend ellen, hogy azt sarkából kiemeljék ós helyébe oda állítsák sötét társadalmi elveiket. Mi, kik megvagyunk arról győződve, hogy sem a természetben, sem a társadalomban és annak fejlődésében ugrás nincs, nem lehet, mi résen fogunk állani, hogy az ily nemű elvek körünkben el ne harapódzanak ; résen fogunk állani, hogy amit eddig férfias munka és fáradság által gyüjtöttünk, vagy szellemileg kivívtunk, az holmi kétes és gyanús szédelgés következtében no koczkáztassék. Társadalmi reformra, mindenki belátja, nagy szükségünk van, mert Európaszer te tapasztalhatjuk, hogy társadalmi állapotaink korhadtak, de rohamos javítást nem akarunk ; nem akarjuk, hogy a beteg társadalmat az által gyógyítsuk meg, hogy a fejet levágjuk, hanem igen józanul természetes egymásutánban és csak akkor, ha helyébe jobbat állithatunk. Végre legyen megengedve, hogy az annyira rettegett internaczionalénak legújabb keletű történetét, dióhéjba szorítva ismertessük. T. olvasóim jól emlékeznek, hogy a londoni világkiállítás 1862-ben volt; ezen világkiállításra Párisból egyebek között két franczia bronzmunkás is átrándult: Tolain és Fribourg nevúek. Ezek itt megismerkedtek az angol iparegyletekkel, ezeknek belszervezetével és jótékony hatásával különösen az iparos-osztályra, és fájdalmasan tapasztalták, hogy hazájokban, Francziaországban, ily egyletek alakítását a törvény szigorúan tiltja. E feletti töprengésükből kisegítette őket egy ügyvéd, ki azt állította, hogy a törvény tiltja ugyan franczia földön az ily egyletek alakítását, de azt seholsem tiltja, hogy valaki ilyeneknek tagja lehessen, tehát ők is tagjai lehetnek a londoni iparegyesületnek. Ennek az illetők megörültek ós rá 1864-ben másodízben is átrándultak Angolországba, itt megismerkedtek a republikánus Odgerrel, majd a szoczialisták legkitűnőbb kapaczitásával dr. Marx Károlylyal, majd Dupont-nal és másokkal, kik az ínternaczionalis munkásszövetségnek alapitói voltak, azon nemzetközi munkásszövetségnek, melynek bármily nemzetiségű munkás, iparos tagja lehet, ezért a£ elnevezés internaczionalis, magyarul : nemzetközi. Ezen munkásszövetség lassan Európa legtöbb tartományaiban szervezett fiókegyleteket ós évenkint hol Genfben, hol Brüsselben, hol Bázelben nagy kongressusokat, gyűléseket tartott és a munka ós munkások, ipar és iparosok ügyéről eszméket cserélt. Sem Tolain, sem társai, sem az angol munkások nem akartak először semmit sem hallani sem a politikáról, sem a rovoluczioról, í-em a kommunizmusról, hanem egyedüli törekvésük az volt, hogy az önsegély által — a társadalomnak mostani alapján egymáson, a munkásuk szomorú anyagi helyzetén segítsenek. Addig, mig a szerény czél lebegett szemeik előtt, az egyesület sem hírnévre, sem sikerre nem vergődhetett ; de a mint oly nézetek kezdtek a gyűléseken felülkerekedni, melyek a nagy tömegnek fölizg itására ós az adott helyzettel való elégedetlenségére dolgoztak, nyomban európai hirre tett szert az internaczionalis egyesület és tagjainak száma gomba-módra szaporodott. Különösen egy orosz szökevény, Bakunin nevezetű volt az, ki az egyesületet a legvadabb törekvésekre birta : ez volt, ki a vallást, a házasságot, a mostani kormányformákat, az állam- és népkülönbségeket, majd a magánvagyont, az öröklési jogot végkép megakarta szüntetni és a teljes vagyonközösséget hirdette. Ekkor sodortatott e különben szerény internaczionalis egyesület a kommunizmus veszélyes lejtőjére, melyről többé visszatérnie jóformáu lehetetlen volt. A hirdetett vésztanok gyújtottak és a munkásság óriási forrongásba jött. Kedvezett a radikalis eszmékn >k a franczia-porosz háború, majd a spanyol forradalom, ugy, hogy a romboló irányú internaczionale — most már csak ez lett neve — milliókat számlált véres zászlaja körött és a zavarosban, 1874-ben Párisban megalapitá rémuralmát — a kommun-ural mat, mely rövid néhány heti uralkodása alatt többet rontott, mint amennyit a hangyaszorgalmú munkás emberi kéz évtizedek alatt építeni képes volt. A szegény franczia nemzet, mely ekkor különben is ezer sebből vérzett, rémülettel látta e rákfenét öntestében dúlni és egy kétségbeesett, de férfias elszántsággal — kivágta azt. A kommün vérébe fojtatott, de a veszedelmes elvek nem maradtak követők nélkül, ma is működik még az internaczionale és édes hazánk sincs ezektől megídmólve ; itt is szerencsét próbált az a különféle strikolások (vagy sztreikolások) és felfeltünedezések áital, de a magyar iparosok és a magyar munkások józan és higgadt gondolkozásmódján eddig hajótörést szenvedett minden támadása és adja az ég, hogy ezután is hajótörést szenvedjen ! MEGYEI KÖZÜGYEK

. " Békésmegye rendkívüli közgyűlése. — Deczemberhó 10- és 11-ik napján. — Elnök mélt. Beliczey

1 Islván ur megnyitván a közgyűlést, a nagy számmal égybegyült törvényhatósági tagokat rövid, szívélyes szavakkal üdvözölvén, felolvastatik az igazoló választmánynak a megyebizottsági tagok létszámáról tett jelentós; tudomásul vétetik és az 1878-diki t 'rvényhatósági testület megalakultnak mondatik ki. Felolvastatik a belügyminiszter urnák a ipegyei tisztújításra vonatkozó rendelete. Tudomásul vétetvén, a választás előkészítésére f. hó 27, a tulajdonképeni választás megejtésére deczemb. 28-lika, is 29-dike tűzetik ki. Felolvastatik a belügyminiszter urnák a megye költségvetésére, vonatkozó leirata. A leirat tudomásul vétetik azzal, hogy Kigyós községnek Csaba mellett leendő megmaradása, a szarvasi és szeghalmi szolgabírói lakásilleték meghagyása, továbbá hogy a csabai csendörbizlosi állomás fentartása iránt, a város na^y forgalmát, kereskedelmét, vasúti összeköttetését és nagy határát tekintve, a belügyminiszter úrhoz felirat intéztessék. Főispán ur őméltósága azon indítványt teszi, hogy tekintve, miszerint Békósmegyében S)k nagy község önálló rendőrséggel bir, mely azonban minden szakértői felügyelet nélkül sinlődvén, egységes cselekvésre alig képes: egy megyei csendbiztos, főcsendbiztosi czimmel és megfelelő hatáskörrel látassék el azon czélból, hogy a megye területén levő községi rendőrség működését vezesse és ellenőrizze, továbbá, hogy a többi megyei csendbiztosok tevékenysége fölött őrködjék. Ez indítvány általános helyesléssel találkozván, egyhangúlag elfogadtatik és egy bizottság küldetik ki, mely a főcsendbiztos hatáskörét, annak a szolgabíró és csendbiztos-társaihoz való viszonyát pontosan meghatározó munkálatnak kidolgozásával, továbbá a főcsendbiztos kiterjedtebb teendői és gyakori utazás szüksége foyt.án őt méltán magilletendő fizetésemelés mikénti fedezéséről tegyen javaslatot. Ezután a gyámügyi törvény életbeléptetését tárgyazó belügyin, rendelet olvastatik fel, mely tudomásul vétetik, a szükséges intézkedések megtétele elrendeltetik és az ügyrend megállapíttatik. A gyűlés 2-ik napján a főcsendbiztosnak megszavazott fizetési többlet 3 tiszti hajdúi állomás beszüntetése által határoztatik fedeztetni. A kisorsolt közigazgatási bizottsági tagok újra megválas/.tatnalr, Foltényí Ignácz ur kivételével, a ki helyett Kuczkay János szarvasi ügyvéd választatik el. A különfele választmányok tagjaivá kevés kivétellel ugyanazok választatnak, kik tavai voltak. Ezzel a gyüles a főispán ur lelkes éljenzósével véget ért. Adófelügyelői jelentés — felolvastatott Békésmegye közigazgatási bizottságának f. hó 3-án tartott gyűlésén. — Méltóságos főispán ur I Tekintetes közigazgatási bizottság. A hatáskörömhöz tartozó közigazgatási ágazat folyó évi november havi állapotáról jelentésemet a részletes adatok beszerzésére rövid lévén az idő, — egész általánosságban következőkép van szerencsém előterjeszteni ugyanis : Folyó évi november hóban egyenes adók czimén befolyt : a) A békési m. k. adóhiv. kerületében 51043 frt 89 kr b) a csabai „ „ „ 76428 „ 99'/

3 „ c) a gyulai „ „ „ 27560 „ 98>/, „ d) a szarvasi „ „ „ 38533 „82 „ Összesen : 183,667 frt 69 kr. ugyan azon nőkkel rendes házasságra lépnek és a velők nemzett gyermekeket törvényesitik. Dicséretet érdemel továbbá a csabaiaknál azon barátságos viszony, mely itt a különböző egyházbeliek közt fen áll, mely tudtommal Csaba fenállása óta még soha sem zavartatott meg s jóllehet lakodalmakon felesen jelennek meg katholikusok és evangélikusok, mégis soha sem hallottam, hogy köztük valami vallásbeli gúnyolódás vagy czivódás törtónt volna. Sőt jól emlékszem, bogy midőn 1829-dik évben és 1859-ben az ó-templomot reperáltuk, elég oly rom. katholikus és görög nem egyesült találkozott, ki arra önkényt, fel sem szólítva, adakozott ; valamint viszont a mi népünk is, ahol az ügyefogyottat segíteni kell, bizony soha sem kérdi azt: ki az én felebarátom ? hanem megosztja vele amije van, vallás és nemzetiségi tekintet nélkül. Hány olyan példát lehetne itt előhoznom, hogy a felföldi lelkiismeretlen szülőktől bűnösen az utczán elhagyott apró gyermekeket a csabai gazdák magokhoz vették, azokat saját gyermekeik gyanánt'iskoláztatták ós fölnevelték, azoknak megengedték, hogy az ő neveiket használják, kiházasitották, szóval családjaik tagjaivá fogadták, leányaikat nekik nőül adták, sőt .a végrendeletben is megemlékeztek róluk s őket vagyonaikban részesítették 1 Vájjon nem igen szép morális vonás-e ez ? Itt, ha valamely szegény so

rsu apa vagy anya elhal s megélni nem tudó apró gyermekeket hagy maga után, ne féljenek azok ; nem kell egyéb, csak a templom előtt vagy a prédikáló székről azt kihirdetni b ínég soba sem volt eset, hogy még azon a héten ne találkoztak volna olyanok, kik jóllehet magoknak is vannak gyermekeik s az ilyen árvákat házaikba nem fogadták volna. Erősítse meg ebben továbbra is az Ur a mi jó népünket s adja azt, hogy soha sem feledkezzék meg urunknak azon szép mondásáról: „Valaki egy gyermeknek gondját felveszi az én nevemben, nekem veszi fel gondomat." Máté ev. 18. 8. „A mit cselekedtetek egyet a kis gyermekek közül, én magammal cselekedtétek azt." Máté. ev. 25. 40. Azonban ne gondolja senki, hogy e mellett a csabai nép talán közönyös egyháza, vallása iránt. Sőt bátran merem állítani, hogy az egész vidéken nincs nép, mely annyira s oly bensőleg ragaszkodnék egyházához, mint a csabai evangelikus tót. Mióta csak emlékszem, csupán egyetlen egy esesetet tndok, hogy evang. katholikussá lett volna, az is egy részeges szabó volt, ki pénzért változtatta meg hitét s később keservesen megbánta azt. Ellenben az evangelikus hitre való áttérések sehol a vidéken nem oly gyakoriak mint épen Csabán. Én magam eddigi husz éves hivataloskodásom alatt 1862-ik évig 34 róm. katholikus és görög egyesült egyént vezettem be ünnepélyesen az evangelika egyház kebelébe. Csupán isak az 1858-dik óv óta az áttérések igy állanak : Áttértek: 1858-dik eszt. a róm. kath. egyházból 2 a görög egyes. — — 3 1859-dik eszt. a róm. krth. — — 4 a görög kathol. — — 6 1860-dik eszt. a római kathol. — — 4 a görög kathol. — — 1 1861-dik eszt. a római kathol. — — 6 a görög kathol. — — 6 Összesen: 32 Ezek közt: római katholikus van . . 16 görög katholikus . . 16 (Vége köv.)