Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-12-02 / 96. szám

„BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY." 1877. 100

. SZÁM. — A monarchia vasúthálózatának külön vonalainál alkalmazott inspektorokat Bécsbe rendelték, a hol szerdán szóbeli utasításokat kaptak a mozgósítás megrendelésével általuk rögtön foganatosítandó teendők iránt, különösen pedig a vasutakhoz berendelt katonai egyének szolgálatára és alkalmazására nézve. — Az országgyűlési szabadelvű párt csütörtökön 6 órakor tartott értekezletét Gorove elnök megnyitván, folytattalott a büntető törvénykönyv részletes tárgyalása. A 173. §. újból felvétetvén, hosszabb tárgyalás után abban történt megállapodás, hogy az izgatásról szóló 173. §. ujabb szövegezés végett az igazságügyi bizottsághoz lesz visszautasítandó, s ez iránt az óitekezlet egy tapja indítványt terjeszt a ház elé. A XIX. fejezetnél, mely a párbajról szól, az értekezlet egy tagjának felszólalása ellenéből, ki a becsületbiróságoknak törvényes megállapítását javaslá, az értekezlet a szöveget változatlanul elfogadta, valamint végig tárgyalván az egész törvényjavaslatot, annak hátralevő részét is változatlanul elfogadta. — A német kormány — irja a „Bud. Oorr." — még nem válaszolt ugyan az osztrák-magyar kormányok ajánlatára, hogy a legtöbb kedvezmény biztosítása mellett köttessék szerződés; de tekintet nélkül erre azt ajánlotta, hogy az 1868-iki szerződés hosszabbittassék meg hat hónapra. — Az oláh parlament ülésszakát tegnapelölt nyitotta ineg a fejedelem nevében Bratianu, egy trónteszód fölolvasásával, melyben a fejedelem utal a kamara által az 1877-iki aprilban proklamált függetlenségre, melynek megvédése szükségessé tette az oláh hadsereg átkelését a Dunán ; az oláhok azóta fényes fegyvertónynyel elnyerték a dicsőségi kereszlséget. A fejedelem és a kamarák bizton hiszik, hogy a garanczia-hatalmak Olühországot valóban életképes országnak fogják elismerni, miért is lejárt az idegen gyámkodás és vazalluralom ideje. — A közös költségvetés véglegesen megállapiítatott, s már nyomdába is adatott, hogy a delegáezióknak mindjárt az első ülés alkalmával kiosztassék. — November 26-án a Rochenbouet Welche kormány falragaszok által hozta tudtára Páris lakóinak a képviselőházban tett nyilakozatát. Ugyan e napon az elyséi polnróhon tnrlfi

ll elfruzadó estélven a tíihűi-nntry-filnak többek előtt és ismételve hangsulyo/.ta, hogy visszatér az ellenállás politikájához. Kiemelte, hogy a nov. 23-iki kormány alakításában az engedékenység szelleme volt irány adó, — anélkül, hogy Gambetta politikai reczeptje szerint megadná magát, czélja volt engedményeket tenni. Ennek kifejezést is adott a képviselőházban tett kormányi nyi latkozat. Mezőgazdasági állapotainkról. Ezelőtt hat évvel egy honunkban lakó, de külföldi születésű gazda tollából eredt következő vádakat olvastam : „Nem akarok Belgiumra, Angol, Franczia vagy Németországra, hanem csak az álmából nem rég felébredt Ausztriára hivatkozni; bámulni való mennyire áldásos és hasznos befolyással volt a a mezőgazdaság emelésére e téren működő hivatalos közegek tevékenysége." „Azon reményünk, hogy uj minisztériumunk létrejöttével a mezőgazdaság, mely ugy szólva ál lamunk anyja, az őt megillető helyet elfoglalandja fájdalom, meghiusult, mert az országunk ezen legfontosabb szerve csak a vontató hajó megé lett akasztva, holott csak a mezőgazdaság képes az ország pénztárát megtölteni. Nem lehet mégis egészen tagadni, hogy minisztériumunk földmive lésünk emelésére is ne tett volna valamit és nem léptetett volna életbe némely áldásthozó intézke déseket, tekintve azonban fenállásának idejét, igen kevés az a mit tett, kevesebb mint a mennyit tehetett és mi által az ország köszönetét kiérde melhette volna." „Egy-két gazdasági tanintézetnek a felállítása eddig kormányunknak legnagyobb érdeme azonban ezen intézkedés is csak akkor volna neki érdemül felróható, ha ezen intézetek elhelyezésétől eltekintünk és nem ismernénk oly vidékeket melyeknek felvilágosításra és gazdasági szakképzésre nem volna inkább szükségök, mint azon vi dékeknek melyeken ez intézetek felállitattak, és mely vidékeket a természet ugy is jobb talajja és kedvezőbb klímával megáldott." „Minden nemesebben gondolkozó ember csak sajnálhatja az ide való népnek nyomorúságát és valóban bámulnunk kell, hogy a 19-ik században nálunk még azon eset is felmerül, hogy a földmi velő és nagyobb gazdaságnak földbirtokosa szükséget szenved és nyomorban tölti életét, nem is gyanítván, hogy birtokából bőven láplálkozni íépes legyen." „Ezer ós ezer hold még parlagban hever, tövisnél és gyalogfenyőnél egyebet nem teremvén, az idevaló népnek tuuyaságáról ós bárgyuságáról tanúskodik." „A földmivelés pang. Fa és hozzá még roszszul szerkezett ekével a feltalaj csak karczoltatiit, noha a mélyebb szántásnak mi sem áll útjában. Magától értetődik, hogy ezen primitív földmiveés mellett okszerű marhatenyé.sztésről szó sem ehet és az állatok a mezőgazdaságban csak szükséges rosznak tekintetnek." „Alig hogy a hó elolvadt, a télen át elsoványodott marha kihajtatik, hogy tetszése szerinti élelmét keresse ott, a hol azt találja, magát a avaszi munkákra erősítendő. Hogy az igy élelmét kereső marha a vetéseket lelegeli és összetapossa, azt csak elkerülhetetlen rosznak tartják." Vannak itt egyes községek, a melyek épen nem, vagy csak egy, de a czélnak meg nem felelő elsatnyult bikával birnak és ehhez nem csak a falusi, hanem még a szomszéd faluról is számtalan tehén hajtatik, minek következtében az ily tenyészbikánál a nemző ösztön csakhamar alább hágy, de többnyire tökéletesen megszűnik. A legelők kihasználásánál a legnagyobb viszszaélés követtetik el, mely mint a föld ugy a rét okszerű mivelését lehetetleníti. „Utainknak kétségbeejtő állapotát megköze litöleg sem lehet elképzelni, csak életveszólylyel juthatni egyik községből a másikba, noha az útépítéshez legalkalmasabb anyag felesleges menynyiségben van jelen." „Igy él a mi parasztunk évről évre a legnagyobb szükségben, éhenhalva és a létért folyton küzdve." Nehéz vád ez és ha részrehajlatlan volna, nagyon sötét szinben tüntetné fel országunkat. Szerencsénkre azonban az első vád, mely kormányunk ós különösen a földmivelósi minisztérium mint azon közeg ellen, melynek feladata az ország mezőgadasága előmozdítását miiiden kitel neto moaon eTOsegttenl van szórva, alaptalan. Ugyan is már a lefolyt hét óv alatt számtalan a földmivelést előmozdító intézkedések tétettek ; igy egy gazdasági tanintézet fálállitása, mely áltaí szerzőnek az intézetek elhelyezésére vonatkozó panasza is elenyészett, mert a kassai gazdasági tanintézet felállításával felső Magyarország is egv a szakképzést terjesztő intézetnek birtokába jutott. Azóta a vándortanári intézmény életbeléptetése, a gazdasági egyletek buzdítása és támogatása, a vándorgyűlések segélyzése, vidéki kiállitásoR mindannyi a mezőgazdaság előmozdítására czélzó intézkedések. Hogy mindazonáltal nem történt mind az, a mi talán óhajtandó lett volna, nem a kormány akaratán, hanem a körülmények kényszerűségén szenvedett hajótörést. Minden nagyobbszerü átalakulás áldozatokkal jár; hogy pedig a jelenlegi szük pénzviszonyok közt a kormány a ruezőgaz daság emelésére oly pénzbeli áldozatokat, a mi lyeneket elmaradt mezőgazdaságunk állapota talán igényelt volna, nem hozhatott, azt mindenki könnyen beláthatja. A vádnak második része a gazdákat illeti Itt sem lehet ugyan általánosságban a vádat alkalmazni ; fájdalom azonban mégis a gazdáknak nagyobb részét e vád nem egészen ártatlanu sújtja, áll ugyan is a szerzőnek azon vádja, hogy nagy területek még parlagon hevernek, tövist és más hasznavehetetlen gyomokat teremvén; áll hogy még a legtöbb gazdaságban (tisztelet a ki vételeknek) rosz szerkezetű faekékkel karczolják és túrják fel a földeket! áll, hogy a legelők czélszerütlen kihasználása által veszélyeztetve van a föld és rét okszerű Kezelése és mivelése és hogy takarmány hiányában a tél elmultával kénvtele nek vagyunk kiéhezett marháinkat kicsapni, hogy éhen el ne pusztuljanak ; áll hogy alig van minden huszadik községnek a tehenek számához kellő számú és egy jó tenyész-állat tulajdonaival biró bikája, mely körülmény szomorú befolyással. van marhatenyósztésünkre; áll végre, hogy különösen meilékutaink oly roszszak hogy néha hónapokig a közlekedés felakad, (a mint ez a közelmúlt télen is történt). Ezen hátrányok és ferde eljárások gazdaságunk előhaladását hátráltatják és bilincsekben tartják ós mig ezen hiányokat a gazdaközönsóg be nem ismeri, mig e hátrányok eltörlésén erős akarattal nem fog közreműködni, addig mezőgazdaságunk felvirágzása csak szerény óhaj marad és országunk — miután minden országnak gazdasága és hatalma a mezőgazdaságon alapszik — nem hogy évről-évre nőne és erősbödnék, de évről-évre gyengülni fog. Walter Lajos. TÁVIRATOK. * Róma, nov. 28. A kamra a büntető törvény tárgyalása alkalmával nagy többséggel és zajos tetszéssel fogadta el azon czikket, melyben a kiszabott büntetések cözt a halálbüntetés nem foglaltatik. — Néhány képviselő azon toldalékot indítványozta, hogy a külföldi hatalmakkal kötendő szerződésekben zárjel közt jegyeztessék meg, hogy a halába ítéltek nem szolgáltatnak ki. * Bécs, nov. 28. A „Pol. Oorr." legjobb forrásból arról értesül, hogy a pápa állapota a terjedő gennyedés következtében legalább is nagyon aggasztó. * Páris, nov. 28. A „Temps" közli a kamarai syndicatus föliratát Mac-Mahonhoz, melyben a kereskedelem tartós pangását a politikai bizonytalanságnak tulajdonítja, lelkére kötvén az elnöknek, hogy törekedjék annak véget vetni, miáltal a választáskor tett ígéretének őszintén és teljesen eleget tesz s lehetővé teszi a világtárlat méltó fogadtatását. A föliratot vivő küldötteket az elnökségi titkár fogadta, ki Mac-Mahon nevében sajnálkozást fejezett ki, arnért az nem fogadhatja őket. A budgetbizottság még mitsem határozott adók megszavazása tárgyában. * London, nov. 28. Lord Derby a britt beavatkozást kérő emlékirat-küldöttségnek a következőket mondta: A kormánynak nincs oka eltérni a semlegességtől. 0 nem hiszi, hogy Konstantinápoly elhárithatlan veszélyben forogna, vagy hogy a Suez-csatorna fenyegetve volna. A britt hajóhad nem mehet Konstantinápolyba a porta beleegyezése nélkül, s a porta oly föltételeket szabna Angolország elé, melyeket ez nem teljesíthetne. Kedvező alkalommal a kormány mindent megtesz, a inire képes, a béke helyreállítására nézve. — Derby megígérte, hogy az emlékiratot a kormány elé fogja terjeszteni. * Konstantinápoly, nov. 29. Szulejman pasának egy Razgrádból, tegnapi kelettel érkezett távirata jelenti: Egy erős török hadoszlop, mely 40 zászlóaj gyalogságból, lovasságból és nyolcz ütegből állott, Kadikiöjből Trsztenik és Mecska felé kémszemlére indult, egyenlő nagyságú orosz hadakkal több órai heves csatát vívott. Az oroszok eleinte Trsztenik irányában visszaverettek, miután azonban később erősítést kaplak, a törökök a defensivában voltak kénytelenek megmaradni, s másnap visszatértek Kadikiöjbe. Az oroszok vesztesége 2000 ember; a törököké 216 halott (köztök 8 tiszt) és 649 sebesült (köztök 43 tiszt). — Ugyanakkor egy Pyrgos ellen kiküldött kémszemle-csapat megtámadta az oroszokat, kiverte őket, nagy veszteségeket okozva nekik, pyrgosi erődítményeikből Mecskáig ; minthogy azonban az oroszok itt is erősítést kaptak, a török csapat visszavonult. A törökök vesztesége 74 halott és 20o sebesült. * Bukarest, nov. 29. Az „Agence Russe" valótlannak nyilvánítja a párisi távirat hirét, mely szerint Plevna eleste után fegyverszünet fog köttetni; mert se nmiféle fegyverszünet nem lesz. * London, nov. 29. A „Daily Telegraph" látszólagos hivatalos forrásból közli, hogy a Londonba érkezett iuformátiók szerint Karsz árulás folytán esett el. Egy pasa előtte való este 200 emberrel átment az oroszokhoz, és az egyik külső erőd ellen vezette az orosz támadóoszlopot és bevitte oda az oszokat. * Páris, nov. 29. Az „Agence Havas" jelenti: A tábornagy hirét vette, hogy több senator ós képviselő mindkét kamara elnökénél lépéseket tettek aziránt, hogy a nemzeti képviselet biztossága lenyegetve lévén, mikép lehessen azt eshetőleg megoltalmazni. A tábornagy a kamara és a seaatus elnökeinek kijelentette, hogy ezen aggodalmak alaptalanok ós hogy semmiféle veszély sem fenyegeti a képviselő-testületet. * Páris, nov. 29. A kamara mai ülése nem nyújtott semmi különöset. Az „Agance Havas" értesülése szerint, Barbie senator tegnap értekezett a tábornagygyal, mely alkalommal melegen emlegette a rendes parliamentáris eljárásra való visszatérés szükségességét. Mac-Mahon nem fogadta Grévy kamara-elnököt. * Bécs, nov. 29. A kiegyezési bizottság elhatározta, hogy a vámtételek aranyban fizetendők. * Sz.-Pétervár, nov. 30. Bogotból jelentik hivatalosan : P. hó 27 és 28-án a ruszcsuki hadosztálynak csak jelentéktelen előőrsi csatározásai voltak. A giurgevoi lőportorony a törökök golyói által légberöpittetett. A Sipkaszorosban tegnap kedvező időjárás mellett élénk előcsatározás folyt. Ma hivazik. — Egy angol orvos és hót irgalmas apácza ma a sebesültek ápolása czéljából ideérkezett.