Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-11-25 / 94. szám

„BÉKÉSMEGYEI KCZLÖNY" 1877, 94, sz. A mi viszonyaink ma olyanok, hogy a jegybank korlátozásának megszüntetése még veszélylyel járna, azért egyelőre tartsuk fenn azt, legyen az lassan érlődő átmenet a bank-szabadsághoz azon kor részére, mely arra ugy pol. mint társadalmi fejletségénél fogva megérett; egyedül s minden erővel csak arra törekedjünk, hogy hazánk egy önálló jegybankkal bírjon s ne függjön Bécs kapzsi és mostoha intézetétői. Osztom öcsödi czikkező helyes nézetet, hogy e lap kerete szük arra, hogy itt a bankokról tüzetesen értekezzünk — legyen szabad azonban czikkező még ama általánoságban mondott megjegyzésére reflektálnom, hogy : a bank jótéteményeit csak egyes kiváltságoltak élvezik, a nemzet zöme azonban nem. Igaz, hogy közvetlen nem, de közvetve érzi annak hatását még az is, a ki a bank létezéséről sem tud. Az a hitel, mint egyesek a banknál élveznek, — az üzlet emelése, a forgalom nagyobbodására hat és igy kiterjed az ország minden része, a productum minden nemére. Ep olyan az a bank mint a jó fűtött kemencze, mely igaz, hogy a közel állókat jobban melegíti, de szét terjedt hősugaraival a szoba minden zugába enyhe meleget terjeszt s nyújt kellemes élvezetet a bentlevőknek. — A képviselőház a rövid szünet után nov. 21-én ismét tartott ülést, s megkezdette a határőrvidéki vasutakról szóló törvényjavaslat tárgyalását. A ház nagy többséggel megszavazta a törvényjavaslatot általánosságban, s mindjárt belement a részletes tárgyalásba. Csak az első szakasz keltett nagyobb vitát. A ház változatlanul fogadta el az első szakaszt. A horvátok közül is volt kettő, a kik elfogadták. Elfogadtatnak ezután a többi szakaszok is. Harmadszor 22-én szavazta meg a ház, és azután megkezdé a büntetőjavaslat tárgyalását. — Azon jelenetnek, melynek színhelye nov. 22-én volt a képviselőház, már évek óta nem látták mását parlamentünkben. A büntető codex tárgyalásának megkezdése valóságos ünnep volt. A ház éljenzéssel fogadta már magát a tárgyalás megkezdésének tényét. Az igazságügyminiszter szép, tartalm is beszéde megérdemlett nagy tetszésben részesült, de azon üdvözlő nyilatkozatokból, melylyel a ház Perczel igazságügy miniszter beszédét kitüntette, egy jó nagy rész ama tényt illette, hogy büntetőjogi codficationk egy százados vajúdás után, végre is a létesülés stadiumába lépett. A ház ünnepélyes hangulata Pauler beszéde alkalmával pedig oly viharos ovátiókban tört ki, minőkhöz hasonlóknak már régóta nem volt színhelye a ház. Az egész ház a szószék köré sereglett Pauler üdvözlésére. Az öválíó oly nagyszerű volt, oly nagy mórveket öltött, hogy az ülést több perczeken át nem lehetett folytatni. — A novemb. 23-diki ülést a baloldal foglalta le magának. Lefoglalta s az általános vita fejére iparkodott feltenni a bohóezsüveget. A szélsőbalt illeti a dicsőség, bogy egy tisztán jogi kérdésbe ismét politikai kérdést korteskedési stb. kérdést kevert bele. Ez azonban légyen ; legkisebb két szónoka Helíy Ignacz és Simonyi Ernő szólt a bűnt javaslat ellen. Végül Csemegi beszélt, ki után senki sem lévén szólásra feljegyezve, s miután előadó, s az elindit\ányozók elálllak a szótól, a ház szavazott, s a büntető javaslatot minden szóval 10 ellen elfogadta. A részletes tárgyalás tegnap vette kezdetét. — A provizoríum, melynek módozatait megállapitandók, Tisza és Széli a jövő heten Becsbe utaznak, 1878. márczius 31-óia; fog tartani. — Sennt/ey Pál báró egészségi állapota annyirajavult, hogy a jövő hóban visszatér a fővárosba, s részt vesz a parlamenti tárgyalásokon. — Karsz bevételének hire nagy megdöbbenést idézett elő Angliában. A konzervatív párt lapjai sürgetik Anglia közbelépését. Parlamenti körökben — mint Londonból jelentik — helyesléssel logadják a tory-lapok e magatartását, sőt azt hiszik, hogy egyes czikkek a külügyi hivatal által sugalmaztattak. — A pápa állapotát a római táviratok veszélyesnek jelzik. A közönséges emberi életkoron oly messze tu levő aggastyán mindinkább gyengül, s m

n. már a szokott ós betegeskedése daczára is mindig megtartott audiencziá járói is le kellett mondania. A bibornokok — Simeoni felszólítására — ez aggasztó alkalomból fontos tanácskozásra gyülteK össze. — Az ásványolajról szóló törvényjavaslat, mely a törvényhozás elé fog terjesztetni, 4 részre oszlik; az első rész meghatározza, hogy mindazon ásványolaj, mely a magyar korona országaiban — a vámkülzetek kivételével — finomítás (lepárolás) utján előállittatik, s melynek sűrűsége Reaumur szerinti 12° hőmérséklet melleit 850 foknál (az egyes fokot a tiszta viz sűrűségének ezredrészével véve) nem nagyobb, 100 tiszta sulyu kilogrammonként hét forintnyi fogyasztási adó alá esik. A második rész az ásványolaj finomító telepek üzleti helyiségeiről, műeszközeiről, tartályairól, szóval az ásványolaj adó biztosításának és beszedésének szabályozásáról tartalmaz határozatokat; a harmadik a büntetéseket állapítja meg; végre a negyedik rész a zárhatározatokat foglalja magában, kimondván, bogy a be nem fizetett ásványolajadó azon módon hajtandó be, mint egyéb állami adók s hogy az ásványolaj-adó csőd esetén az állami adókkal sorozandó egy osztályba. Házi ipar. A hosszú téli esték lassan beköszöntének, a rövid nap s a hosszú éj itt van s ezekkel itt van nemcsak az unalom, hanem nálunk rendszerint a munkahiány és a tétlenség is. — Ez azon időpont kezdete, midőn a föld népe, a nap számos-sereg neki ül elfogyasztani azt, mit a többi kedvezőbb évszakokban arcza veritékével keresett, mert bizony télen át munkájával a fűteni valóra szükségeset is alig képes megkeresni; — munkájának értéke nincs s az igen kevéssé, vagy épen nem vétetik igénybe. Ez állapot nálunk — foldmivelő országban — hol az ipar még gyermekkorát éli s a házi ipar teljesen ismeretlen valami, nem csoda. — A gazdaember kénytelen még jó idővel bevégezni munkáját s ha el nem végezte, abban ké sőbb az elemek által is gátoltatik; visszavonul lakába s a drága időt tétlenül tölti el s vele együtt majdnem egész munkásnépünk ereje tét lenül vesztegel egész télen át, mi által nemcsak egyeseket, hanem az egész közösséget — az államot — óriási kár éri. Épen olyan ezen állapot, mintha tőkénk kamatának minden évben csak 9 hónapra való részét kapnánk meg s a többiért azzal vigasztaltatnának, hogy arra nem jár semmi; s a mint világos, hogy itt tőkénk hasznának egynegyedét elvesztettük, ugy világos az is, hogy a téli munkátlanság munkánk gyümölcsének egy negyedrészébe kerül. Nem kis fontosságú tehát azon eszmével foglalkozni, vájjon miként volna e holt tőke, e fel nem használt óriási munkaerő legczélirányosabban s leghelyesebben tel használható, hogyan lehetne ezt legjobban értékesiteni, hogyan válhatnék hasznára az egyeseknek s nevelné ez által a közjólétet s az állam, a haza erejét ? A házi ipar egyik hasznos ágát a kosárfonás képezi! A kosárfonásnak népünk minden munkabíró rétegében kellene elterjedni, ez által az eddig tétlenül eltöltött téli időre oly munkát és elfoglal tatást szerezni, mely által idejöket hasznosíthatván, saját és családjuk anyagi állapotát tetemesen megjavíthatják. Nem létezik iparág, mely nálunk oly népszerű, oly könnyen ós olcsón gyakorolható lenne, mint épen a kosárkötés. A legegyszerűbb észjárású ember is könnyen b látja, hogy oly országban, mint a mienk, hol a gyümölcsKÍvitel oly óriási arányokat ölt s hol az még évről-évre gyarapodik s ujabb ós ujabb piaezokra talál, a gyümölcsöt befogadó kosárra nélkülözhetlen szükség van, s bár adatok hiányában azt, hogy menynyit adnak ki külföldre kosarakért, biztosan meg mondani nem lehet, az kétségtelen, hogy ezen összeg százezrekre rug, mi ismét a kosárfonás mellett szól. — Anyagot erre füzeseink eleget nyújtanak, ahhoz a munkás majdnem ingyen juthat s a kosárkötést olcsón megtanulhatja s igy - a dolog eddig használhatlan idejét vévén teljesen igénybe — lehetetlen, hogy a külföld versenyét meg ne birja. A kosárfonás azonban önmagában még nem elég s azon kell lennünk, hogy amennyire létező viszonyaink engedik, azt minél több tárgyra kiterjeszthesséK. Való, mikép ez gyorsan nem mehet, a népet erre lassanként szoktatni kell, de ez még nem érv az ellen, hogy a mi előttünk a porban hever, azért lehajoljunk s azt felvegyük. Ott van a szalma-fonás ; szalmánk, szakértők nyilatkozata szerint, a feldolgozásra kitűnően alkalmas s télen át bizonyára igen sok családnak nyújtana alkalmat a nyugodt és megelégedett életre. — Itt is van anyag nagy mennyiségben s csak hozzá kell nyúlni ós egy ujabb téli iparczikkel több van. S a kivitel nem volna túlságosan nehéz; a jövő aratásra kutatnának maguknak egy szakértőt, kinek felügyelete alatt a szükséges szalma a feldolgozásra előkészíttetnék s a jövő télen ennek felügyelete alatt tanulnák meg a szalmafonást az önkényt vállalkozók. Kezdeményezni kell tehát 1 Sok inség és nyomor lehető megelőzése van a házi ipar terjesztésében. X. L. MEGYEI KÖZÜGYEK. Alispáni jelentés. Felolvastatott Békésmegye közigaz. bizottságának nov. 5-én tartót

1: rendes gyűlésén. (Vége.) b) Ami végre a gazdátlan töltéseket illeti, a K Ladány községtől a Folyásérig terjedő töltéseken szórványosan folydogál a munka, s ha az idő még tovább is kedvez, a töltések kijavításához van remény. E töltéseknek csak egy vonala az, mely valóban gazdátlan lévén, aggodalmat gerjeszt, t. i. a dévaványai birtokosság költségén épült, s a Folyásig terjedő szakasz, melyet a dévaványaiak, kik különben a vész idején megtagadni nem szokták, már most jó karba helyezni vonakodnak, a miért Jász-Nagykun-Szolnok megye alispánját megkerestem, hogy az érdekelt birtokosokat a védtöltéseknek a jelen kedvező időben történendő kijavítására össztönözni szíveskedjék. A Békés városától Gyoma városáig a kettős, illetőleg hármas Körös balpartján, a községek által minden műszaki terv, rendszer ós felügyelet nélkül leginkább a vész idején rögtönzött és koronkint javítgatott töltések közül a gyomait leggyengébbek és legszabálytalanabbaknak találtam, melyeknek fentartása körül egyéoiránt a lakosság példás szorgalommal fáradoz, és az elöljárók dicséretes igyekezetet fejtenek ki. A k.-tárcsái töltések a megye által adományozott erő segítségével t. Hódy Lajos államépitészeti mérnök ur felügyelete mellett kellőleg építtetnek ; a m.-berényiek közül a br. Wenckheim László nagybirtokos ur kéltségén épített vonal semmi kívánni valót nem hagy hátra ; a komptól a békési határig terjedő s a m.-berényi lakosok által épített vonalon is meglátszik a munka ós szorgalom, ami pedig a békési töltéseket illeti, ezek majnem a szabályozási társulatok védtöltéseit közelíti meg. A tek. közigazgatási bizottság e kérdéses töltésekre vonatkozólag f. évi junius 4-én 674. kb. sz. a. hozott határozatában kimondván, miszerint az árvízveszélyek által szorongatott fentnevezett községeknek rendszeres társulattá alakítását indokoltnak találja: mólt. br. Wenckneim László urat általam e társulattá alakítás megkísérlése iránt felkérette, mely kísérlet azonban a községek többségének vonakodásán hajótörést szenvedett; ámbár kétségtelen az, hogy ami a községeknek elkülönítve, minden terv és rendszer nélkül de nagy erőmegfe&zitéssel eddig sikerült, bogy t. i. területüket az árvíz ellen megmentették, ezen czél, a védelmi rendszer törvényszeiinti szervezése mellett, összes erővel, kisebb áldozattal még bizonyosabban ós biztosabban lesz elérhető; a miért, a mint hiszem, hogy e szervezkedés kérdése még végkép elejtve nincs, ugy remélem hogy a vonakodó községek bővebb megfontolás után, a társulattá alakulást saját érdekök követelményének elismerendik. Kelt Gyulán. 18?7. nov. 4-én. Jancsovits Pál s. k. alispán. TÁVIRATOK. * Róma, nov. 21. A „Neue freie Prese" jelentése: Mult éjjel aláírták a vasúti szerződéseket, melyek a római vasutak megvásárlásának befejezését, a déli vasutak megvételét, és valamennyi continentális vasutak üzletbe adását rendezik. * Konstantinápoly, nov. 22. A „Havas" jelenti: Szulejman pasa egyre nyugtalanítja az oroszokat kémszemlékkel s támadó mozdulatokkal. — Sefket pasa megbetegedett s Konstantinápolyba visszatérni fog. * Bécs, nov. 22. Bukarestből sürgönyzik mai kelettel a „Pol. Corr."-nek: Több napi, rendkívüli véres küzdelem, után, tegnap reggel kombinált támadással, sikerült a románoknak Rahovát elfoglaluiok. Azalatt, mig