Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-11-08 / 89. szám

IV. évfolyam. 1877. 101. szám. B.-Csaba, deczember 8-án. •ZLONY. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik, lietenként kétszer : vasárnap és csütörtökön. Előfizetési dij a „Szépirodalmi Lapok"-kal együtt : egy évre 6 frt félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr. A „Szépirodalmi Lapok"-ra külön is előfizethetni, egész évre 2 frt, félévre 1 írtjával. Szerkesztőség és kiadó-hivatal: Vasut-utcza, közbirtokossági épület. Egyes szám ára 10 kr. kapható Biener B. urnái B.-Csabán Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. urnái és a nyomdában, vidéken minde.i postahivatalnál 5 kros postautalványnyal. Falusi „bolondgomblk" a bankügyi vita alkalmiból. *) Öcsöd, nov. 5-én. — .11. A falusi levegő nagyon egészséges, de roppanlul elbutítja az embert. A szamarak árnyékafölötti esetleg előforduló kicsinyes abderitaharezok szemlélése, az ugyanazon egyforma arezok látása, ugyanazon bölcseségek hallgatása, az ugyanazon öntetszelgő, üresfejű arroganczia tapasztalása : idővel a legokosabb egyént is képes a legkétségbeejtöbb szellemszegénység karjaiba kergetni. Felkeléstől lefekvésig háromszáz hatvanöt napig mindig ugyanazon kisvárosi magánérdekeket, tettetést, pletykálkodást, idegenek gyűlöletét, türelmetlenséget, pajtáskodást, gazdasággal való hiu kérkedést, álnoblesz-t, és tudj' isten még mily apró és nagy „fényes árny- és árnyékos fényképeket" nézegetni és ezek ellen hiába küzdeni : az a legerősebb, felfelé törekvő lelket is megtöri, vagy falusi, hozzánk méltóbb nyelven szólva, az a legerősebb, bivalytermészetű, legflegmatikusabb férfit is lesújtja, porba zúzza cs — ostobá teszi. Ezen indokoknak tulajdonítjuk azt, hogy mi nem vagyunk képesek a most vita tárgyát képező bankügyi egyezkedés dolgában sem, a mi rettenetesen tudományos szakembereink, diplomatáink, honboldogitóink és népámitóink magas színvonalára, bölcseséget prüszkölő nézpontjára emelkedni, hanem hogy erről az egész önálló és nem önálló nemzeti bankügyről nekünk a legsajátságosabb, legstüpidebb bolondgomba-nézeteink vannak. A mi feneketlen falusi ostobaságunk madártávlatából nézve ezt az óriási parlamenti vitát, óriási szélmalornharcznak tekintjük, hol mindkét fél, az is mely „nem önállót," az is mely „Önállót" kiált és egyik vagy másik jelszóért ereszti meg bőbeszédüségének zuhogó záporát, — ha *) Ezen czikkeket eredetiségük miatt közöljük s azért mert sokszor a gyermek és az „okos bolond" agarat is mond, a nélkül azonban, hogy mindenben osztanék az itt kifejtett nézeteket. Szerk. nem is Heine két zsémbaskedő papjaként egészen roszszagu, de semmiesetre sem pácsulis. Mi bátorítja fel egetverő együgyüségünket erre a merész állításra ? Nem az, a min az ellenfelek veszekszenek, hanem az a miben megegyeznek. "Veszekszenek mert az egyik lehetetlennek mondja az önálló nemzeti bank létesítését, a másik pedig (habár nem tud módot mondani, mikép létesítsük hát) azt állítja, hogy igen is lehetséges a létesítés és a ki ellenzi, az honáruló, az a nemzet közgazdasági jövőjét, kereskedelmét, pénzügyi önállóságát tönkreteszi. S habár egyik azt mondja lehet, a másik, hogy nem lehet-, megegyeznek azonban mindnyájan abban, hogy az az önálló nemzeti bank, mint például az angol, vagy osztrák, elvileg valami nagyon kivánatos, szükséges dolog egy nemzet közéletében, hogy ily önálló nemzeti bank pénzügyi jólétet teremt a nemzetnek, a népnek, hogy a nemzet az, mely annak hasznát veszi, a nemzetgazdászat és kereskedelem virul fel általa. Tudatlanságunk és primitív nemzetgazdászati fogalmainkhoz képest, mi azt, hogy egy nemzeti bankot, ugy mint például az Angol Francziaországban vagy monarchiánk másik felében, Ausztriában fenáll, a nemzetre, annak kereskedelmére, hitelére nézve hirdetik előnyösnek, mi azt tartjuk a legnagyobb, legszerencsétlenebb tévhitnek, legmegfoghatlanabb önámitásnak és minden kritikai alapot nélkülöző „frázisesztergályozásnak!" Tegyük fel, hogy csakugyan lehetős volna, hogy egy az osztrák nemzeti bankhoz hasonló .nemzeti' teljesen önálló bank létesítésére szükséges 200 millió frt meg volna akkor is mondjuk, nem kell, nem kérünk belőle. Mondjuk ezt mert soha sem hódolunk a divatnak, nem kiabáljuk meggondolatlanul azt mit ezrek majomszerüen kiabálnak ; nem vagyunk oly gyávák, hogy egy felkapott népszerű eszmét, ha nem is ér semmit, jónak mondjunk, hanem a mi falusi ostaba eszünkkel, gondolkodunk a tárgy fölött, és mintha soha egy könyvet sem irtak volna róla, mintha soha egy elvet sem állítottak volna fel reá nézve, önmagunktól kívánjuk a jót és helyest kitalálni, ugy mint az találta ki, a ki előtt még más nem gondolkodott azon tárgyról és nem kutatta annak való lényét, elméleti és gyakorlati alapját. Igen természetes, hogy nézetet mondunk csak, a ki nem osztja, maradjon a magáénál és boldoguljon vele. Azonban tartozunk magunknak és másoknak is azzal, hogy merész nézetünket, illetve állításunkat okadatoljuk. Ne dobjon tehát senki követ reánk, mig igénytelen érveinket meg nem hallgatta, miket egy második czikkben leszünk bátrak közölni. — Az országos képzőművészeti társulat újonnan épült műcsarnoka és az abban rendezett első kiállítás ma f. hó 8-án délután fél 1 órakor ünnepélyesen nyittatik meg 0 felsége a társulat küldöttségét legkegyelmesebben biztosította, hogy a megnyitási ünnepélyen személyesen jelen jelend. — A képviselőház november 5-diki ülésén elintézte a hivatalos lap dolgát, s az erdélyi csendőrség felfegyverezésének kérdését. Az utóbbit a kormány előterjesztése értelmében megszavazván a szükséges költséget, mig az előbbire, nézve megadta a felhatalmazást a belügyminiszternek, hogy ha nagyobb jövedelmet kaphat, adja a hivatalos lapot magánvállalkozónak. Ezután a ház mindjárt a napirendre, a bankügyi vitára tért. Irányi Dániel Békés város képviselője szépen beszélt, és többek közt est mondá : „Az igazi nngy ember többre becsüli a nép bizalmát, szeretetét a királyi kegynél; többre a grófi és berezegi koronánál a polgári cserkoszorut, de még annál is többre becsüli a tiszta lelkiismeret megnyugtató szavát." De ez, mondja az „Ellenőr" „Tisza Kálmán és a mostani kormány eljárásának a legfényesebb igazolása. Hiszen ők, kik királyi kegynek, népkegynek, s mindennek ami hiúságot legyez s becsvágyat kielégít, kozkáztatásával is nem késtek teljesíteni a hazafi nehéz kötelességét, melyért a tiszta lelkiismeret megnyugvásánál egyéb jutalmat nem kerestek s találni nem fognak : ők méltók arra, hogy nevüket, melyet a jel^n izgalmai közi büntetlenül érinthet aljas kezével a rágalom, kalap levéve emlitse az igazságos, a pártatlan jövő." i w 61 a árczáia. Az orvosok s gyógyszerészek gyűlése. B.-Csaba, november 5. A békésmegyei orvosok s gyógyszerészek egylete, mely maholnap fönállásának tizedik évébe lép : tisztújító közgyűlését tartá meg Csaba falai közt, mint az egylet székhelyén. Örömmel jelezzük az életrevaló egylet ez összejövetelét, mely alkalommal megyénk sok buzgó férfiát tisztelhettük körünkben s tudomást nyertünk a virágzó egylet mult évi működésének áldásos eredményeiről. A gyűlést, mely a városháza nagytermében folyt le, dr. Kovács István megyei főorvos nyitotta meg elnöki üdvözletével, melynek szavai biztosítékot nyujtának az egylet uralkodó szellemének, befolyásának tovább fejlődése s az ernyedetlen munkásság fokozatos gyümölcsözésére nézve. A közönség, mely meglehetős számban jelent meg a gyűlésen, tetszéssel fogadta megyei egésszégügyi viszonyaink első őrének e szavait s azon óhajtól volt áthatva, bárha e téren működő jeleseink soká, hasonló ifjú erélylyel s lelkesedéssel irányoznák a megbecsülhetlen egyleti élet ügyeit. Az előadások elsejét dr. Hajnal I. terjeszté elő. „Emlékbeszéd néhai dr. Lux Jakab felett." A felejthetlen emlékű mező-beiényi orvos működésének fényes folyamát s nemes jellemének képét ecseteié a tudós felolvasó. Felolvasásából a következő jellemző adatokban volt alkalmunk megismerni az elhalt kitűnő orvost, ki ugy ragaszkodott Mező-Berényhez s az, személyéhez. A forradalmi események a fiatal orvosnövendéket is magukkal ragadták, ki tanulmányai helyett a nemzeti ügynek szentelte erejét, s a hareztóren érvényesité magát. A forradalom után, bujdokolni lőn kénytelen s mint- segélytelen ós üldözött, Mezö-Berény vendégszerető falai közt húzta meg magát i kíméletlen hatalom husszu ujjai elöl. Csaknem dugva élt a fiatal orvos-jelölt a községben, mialatt rendkívüli képzettsége, széles látköre, sikerei s társadalmi műveltsége által a lakosság minden rétegét ugy magához fűzte, h»gy midőn évek múlva a kormány engedékenyebb szint dtött: a herényiek segélyével ment fel a fővárosba orvosi oklevelének megszerzése végett. Azóta folyton Berényóen látjuk őt, fáradhatlan emberbaráti szeretete s a háJaérzetétől áthatva fáradozni, most már otthonja, jólétének előmozdításán. Alig van orvos, kiben a tudományosság, rugékony eróly, íinoui bánásmód s az igénytelen emberbarát oly egygyó nőve találhatók föl mint benne. Elképzelhetjük aztán, hogy a szomszéd város mért csüggött annyira ez emberen, s midőn a kérlelhetlen halál elragadta a jeles orvost, mért siratta meg oly őszinte könyekkel a város kicsije nagyja I Jellemére szép világot vetnek azon adatok, hogy például a budapesti orvosi egyetem nagynevű tanára dr. Sauer egy izben assistensének kérte fel őt, minek nyomán szélesebb s anyagilag jutalmazóbb hatáskört biztosithatott volna magának; de ő sanyarusága napjaira gondolva vissza, midőn menedékét e kis helység oly szereretettel nyújtotta : vissza utasitá az előnyös ajánlatot, s megmaradt falusi orvosnak. Később vetélkedve kisérték meg a megye nagyobb városai megszerzését, de ő „hálaérzetét" soha sem tudta s nem is akarta felejteni. Azon egylet, mely ma emlékét üli, az ő műve, ő alapítván azt s vezette mint annak első elnöke. Legyen áldott emléke a tudós orvosnak, a felejthetlen emberbarátnak 1 A kegyelet ezen momentuma után dr. Réthy Pál foglalta el a felolvasó asztalt. A békésmegyei orvosok veteránja, a kifogyhatlan humoru öreg ur, ismert kedélyes modorában tárgyalta thémáját, mely az emberi élettan köréből volt véve.