Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-10-21 / 84. szám

„BÉKÉSMEGYEI KCZLÖNY" ÍQH. 84. sz. níszteríum felhívja a,z illető folyamodókat, hogy ez iránt az illető főispánokhoz forduljanak. — Az appretur-eljárásra nézve mint a B. H. hi­teles forrásból értesül, némi közlekedés mutatkozik az osztrák kormány és a német kormány álláspontja között. Nevezetesen a nem konvenczionális czikkekre az osztrák kormány hajlandó volna megengedni az eddigi szerző­dési viszony fen maradását. Ezen engedménynyel azonban a német álláspont nem elégszik meg • s ragaszkodik ko­rábbi kívánalmaihoz. — A zsilvölgyi kincstári kőszénbányák bérbeadása iránt a pénzügyminiszter a brassói bányatársulattal aku­dozik, melynek a Zsilvölgyben szintén nevezetes kőszén­bányái vaunak. A baszonbéri idő 50 óv bmne. Mult hét­főn kezdődtek meg Budán a pénzügyminisztériumnál az átvételt illető tanácskozások a kormány ós a nevezeti tár­sulat közegei közt. Mint hirliK, erre nézve megtörtént az egyezkedés, csak az átadás részletei ós módozatára nézve mutatkoznak még némi nézetkülönbségek, melyeknek eloszlatása a jövő héten tartandó értekezlet tárgya leend. — A czukoradó-vita igen lassan indult meg a ház­ban. Lukács Béla mondott egy hosszú beszédet, utána Simonyi Ernő egy rövid nyilatkozattal elállott a szótól. Azt mondta ugyanis, hogy Lukács annyira tönkretette a javaslatokat, hogy azt senki sem fogadhatja el. Felállott azonban Hegedűs Sándor, s igen sikerülten czáfolta Lu­kácsnak a javaslat ellen felhozott érveit. Községi közigazgatás. I. A községek beléletének rendezése valójában az 1 > 72. évi XVIII. t. cz. szentesítésével kezdő­dik ; miután előbb, úgyszólván mi önkormány­zati joggal sem biiván, felülről esetről esetrei szabályrendeletekkel, avagy megyei határozatok­kal kormányoztattak ; belügyeik azonban jóformán usus szerint rendeztettek, s tulajdonképen községi közigazgatás, mint a mily értelemben én az alap­szabalyok eme kifejezését magamnak magyará zom : nem is volt. A községi közigazgatás faktorai miniatűr-alak­ban hasonlók az állami közigazgatáshoz. Van a községnek köpviselőtestülete, mely szabályrende­leteket alkot, megszavazza a budge-t, intézkedik a községet érdeklő minden egyes ügyekben, ha­tározatokat hoz s hajtat végre stb. Tehát a köz­ségi közigazgatás, mely csakis az államtól nyert önkormányzat kifolyása, egyszersmind az állam­hatalomnak'-megfelelő aránybani megosztása is lenne, jóllehet azt mondják a politikusok, „hogy ha az állam egy részének, mint például a köz­ségnek^-öukoa-mányzat adatik, gyengittetik az ál­lam egysége." A községi közigazgatás feladata kettős :] 1) Mint közigazgatási hatóság eszközül szol­gál az államnak, kisebb körökben, parancsai vég­rehajtására. 2)' A községek ügyeit kell ellátnia s azok érdekeit más községek, sót az állam ellenében is kell képviselni. A közigazgatás tehát kétnemű funkcziót fog­lal magában, melyek egyaránt fontosak ugyan, de lényegileg merőben különbözők. A közigazga­tás kérdéséről tehát csakis akkor mondhatunk he­lyes Ítélete^ ha a két funkcziót egymástól elkü Iönitettük,i mert ha a> községi közigazgatás közpon tositott tényezőjeként szerepel, mig ellenben ha csupán csak a községi ügyeket kell ellátnia a központosítást nem tűrő önkormányzati joggá biró intézmény nyel állunk szemben. Ezek szerint, hogy megszabhassuk a közigaz­gatás határait, tisztába kell jönnünk az iránt, hogy a helyhatóságok által kezelt ügyek közül, melyek illetik az államot ? Azonban általában véve vajmi keveset lehe e részben meghatározni, mert az államhatóság nak kijelölt kör egészen annak körülményeitő függ, s szorosabbnak vagy keskenyebbnek kel lennie a szerint, a mint az állam kívülről veszé­lyeztetik, vagy helyzeténél fogva az összes erők nagyobb központosítása igényeltetik, például : a hol a község önállóságát régibb idő óta elnyom ták, s elvették önkormányzási jogát, hol a köz ségek "többnyire a műveltség igen alacsony fo kán állanak, vagy a hol átlátták, hogy bizonyos érdekeket, miknek föntaríá^a az államra nézve fontos, a községben el lehet nyomni, kiebb kell terjeszteni az állam hatáskörét, ellenkező eset­ben meg kell szorítani; mig a hol az állam fo­galma összeesik a község fogalmával, mint az ókor államaiban többnyire — természetesen az államhatalom körének a községi ügyeket is ma­gában ké]l foglalin§. Azonban alapelvül felállíthatni, hogy a tör­vényhozái és képviseleti egység az állam egysé­gének, sőt fönállásának is föltétele, s a törvény­hozásnak joga azt is magában foglalja, hogy a törvény tiszteletben tartassék, s az államkormányt nem gondolhatni az erre szükséges eszközök nél­kül, nem csak a törvényhozás, kormány és kép­viseletnek, hanem mindannak, a mi által az ál­am törvényei tiszteletben tartását eszközölheti, s állását más államok ellenében fentarthatja, szük­ségkép az állam központi hatalmától, s csupán ettől kell függni. Azt kivéve, a mi a fegyveres erő szerveze­ére és használatára vonatkozik, funkczióinak egy részét, például az adókivetését és beszedését, azokra bizhatja az állam, a kik egyszersmind a községek ügyeit intézik. Nem határozhatni azonban meg itt eléggé, vájjon a takarékosságból^három­ik-e nagyobb haszon az államra, avagy a kü­önböző foglalkozásoknak egy kezekbeni^egyesité séből két hatóság irányábani felelősségből nagyobb kár ? Lényegileg azonban határozottan felállitliat­uk eme tételt, hogy „a községi hivatalnok, men) nyiben a központi hatalom teendőiben jár el, erre nézve csupán a központi hatalomnak tartoznék valósággal felelőséggel, s nem tekinthető községi megbízottul." Vannak közigazgatási dolgok, melyeket a íözpontositás nevében az államra akarnak ruházni, melyek azonban egyenesen a községet, s az ál­amot csak közvetve illetik, s ezek lennének a ulajdonképeni igazi községi közigazgatási dolgok. — Itt nem mellőzhetjük el hangsúlyozni ama jo­gi szempontot, miszerint saját ügyei intézését egyetlen szabad lénytől sem lehet elvonni azon szin alatt, hogy azok közvetve az államot is ér deklik (a jogi szempont pedig épen nem oly kö­zömbös dolog, mint némelyek hinni látszanak, miután megsértése mindig az államra nézve igen veszélyes ösztön ellenszegülését kelti föl) ; e fö ött az a kérdés felmarad, hogy a községtől el­vett hatáskört czélszerüleg betöltheti-e a központi kormányzatra, miből következik, hogy a közsé­gektől elvont, s az államra ruházott önkormány­zati jogot a községi ügyekre nézve az államha­talom ismét másokra kénytelen lenne bizni, tud­niillik a központi hatalomtól függő államszol­gákra, vagy ha jobban tetszik : hivatalnokokra, tisztviselőkre. J. L u. (il-dik közlemény követk.) MEGYEI KÖZÜGYEK. hatalom? azaz : ha a községtől elvették az ön­kormányzás jogát, lehetséges-e, hogy a községi ügyeket czélszerüen intézze az állam Hogy mire képes valójában az állam, sem irott .alkotmány.okból, sem tudományos értekezé­sekből nem tudhatni meg ; tisztán gyakorlati kér­dés az, s csakis gyakorlati szempontból kell vizs­gálni ; állításunkat itt ismét páldával illustráljuk: „A keleti kényúr elméletben mindent tehet, s még sincs hatalom, melynél annyi függene a vé­letlentől, s különböző idegen befolyásoktól. Mi mindent irtak Badinics, Puffendorf és Grotius a királyi hatalom korlátlanságáról, s mégis egyet­len monarchia sem volt korukban, ki csak any­nyi valódi kormányhatalommal is birt volna, mint nagy Fridnk, ki az állam szolgájának ne­vezte magát." Azonban, hogy inkább tisztába jöjjünk eífe­lől, fordítsuk azon viszonyokra figyelmünket, me­lyek az állam és község közötti viszonyokkal analogok s hozzánk közelebb feküsznek. Az egyes család egészen hasonló viszonyban él a községhez, mint a község az állam irányá­ban. A mily igaz és helyes azon állilás, hogy a községi ügyek czélszerü igazgatása nagyon érde­kében fekszik az államnak, nem kevósbbó igaz, hogy a község állapota az egyes családokétól, tehát attól függ, hogy mint intézik azok saját ügyeiket. , S rendesen nagyobb képzettséget és belátást is tehetni fel a községi elöljárókról, mint a családfők részéről. Hol az oly ügyek igazgatása is a központi hatalomra bizatik, melyek az egyes községeket illetik, ott már azon szükségeket nem ismerheti a kormányzat, melyeken a közigazgatásnak kell segiteni. Bárrri nagy tehetségű is legyen valaki, bármennyire legyen képes mindezen tehetsé­geket a rábízott nagy feladatnak szentelni: em­ber, a ki kisebb államban is csak fölületesen ismerhetné ama sok ezer községnek szükségeit, s az eszközöket, mikkel azokon segíthetni, már­pedig mindezen szükségek ós eszközök teljes is­merete szükséges, nélkülözhetlen feltétel a jó Alispáni jelentés. Felolvastatott Békésmegye közigaz. bizottságának okt. 8-án tartott rendes gyűlésén. (Vége.) IV. Védtöltések. A tek. közigazgatási bizottság augusztusi ülésében 742. sz. alatt kelt határozata által a megyei vízszabályo­zási társulatok védtöltóseinek megszemlélésére kötelessé­gemmé tétetvén, tisztelettel jelentem, tiogy a hosszufoki társulat gátrendszerét már megvizsgáltam, ezen vizsgálat eredményét azonban csak akkor szándékozom előterjesz­teni, a midőn a többi társulatok védgátjait is megszem­lélendem ; mely feladatomat még e hóban megoldani tö­rekszem. Addig is azonban nem mulaszthatom el meg­említeni, hogy a fekete Körös balparti töltósvonalának kiépítése lassan halad előre, oly annyira, hogyha a vál­lalkozó nagyobb erővel és erélylyel nem lát a munkához, nemcsak az árterület nem lesz a bekövetkezendő árvíz­veszélyek ellen biztosítva, de az uj töltések és a habve­rés áldozatául esnek ; mely eshetőségekre a kormány­biztos figyelmét felhívni szükségesnek tartottam. V. Fegyelmi ügyek. Kovács Mihály a szeghalmi járás szolgabirája nz ellene megejtett fegyelmi vizsgálat során a tiszti ügyész indítványához képest a megyei és közlekedési utak ké­szítésére irányzóit megyei határozatok pontos végrehajtá­sának elmulasztásában, valamint Dászkál Ei dre közigaz­gatási irnok a megtartott vizsgálat nyomán hivatali köte­lességeinek elhauyHgolásában, megsértésében és botrányos magaviseletében vétkesnek találtatván, az 1876. VII. t. cz. 11. §-a alapján mindketten inegdorgáltattak. Mány János Gyula városi tanácsnok ellen pedig nyilvános bot­rányt okozó erkölcstelen magaviselet miatt a polgármes­ter feljelentésére a fegyelmi eljárás megindittatott. VI. Vegyesek. 1) Gyula város, Kétegyháza és Sámson községek a jövő évi községi költségvetéseiket mindez ideig be nem terjesztvén, ezen mulasztást annál kevésbbó hallgathatom el, mert a tek. megyebizottság f. évi szept. 10-én s kö­vetkező napokon tartott közgyűlésében 168. bgy. sz. a. kelt határozata által a költségvetések haladék nélküli be­terjesztésére elutasitattak ; mely kötelességeik azonnali tel­jesítésére általam lelelősség terhe alatt ismét megsür­gettettek. 2) A megyei pénztárak az elmúlt hóban véletlenül megvizsgáltatván, rendén találtattak. 3) A nagymélt. ra. kir. közmunka és közlekedési miniszter ur, Endrőd község védpartjai, s a halásztelki gáttársulat töltései tárgyában f. évi február 13-án 19323. 876. sz. alatt kelt rendelete ellen a t. közigazgatási bi­zottság az 1876. VI. t. cz. 63 §-a értelmében azon esetre, hogyha a miniszter vagy hallgatag az állal, hogy 14 nap alatt nem válaszol, vagy válaszában rendeletét fen­tartja a miniszteri rendeletnek ujabb ülés tartása nélküli végrehajtása iránt nem intézkedett, a t. közigazgatási bi­zottság figyelmét ily intézkedés megtételére tisztelettel felhívni el nem mulaszthatom. Kelt Gyulán, okt. 7-én 1877. Jaucsovits Pál s k. alispán. TÁVIRATOK. * Konstantinápoly, okt. 17. Mukhtár pasa 15-éről jelenti, hogy ő, miután az oroszok AWiartepe magaslatait - az ezeket 3 ágyúval védő négy török zászlóalj pél­dátlan hősies ellenállása után — hatalmukba kerítették, kénytelenitve volt Avbar-tepét elhagyni s a maga had­osztályával Kars várába visszavonulni. Mukhtár pasa nagymérvű intézüedéseket tesz — a revanche-ra. A Ra­chim, Omer, Musza és Sefket tábornok-pasák által vezé­nyelt kadosztály még mindig megszállva tartja a karadzsa­daghi hadállásokat. — Mukhtár a csatavesztést az oro­szok nagyszámú erősítéseinek s azon 200 ágyúnak tulaj­donítja, melyeket azok a harezba vittek; nem kevés-el járult a balsiker előidézéhez több török' főtiszt hiánya is, kik t. i. az előző harezokban részint elestek, részint meg­sebesültei. — Mukhtár 900 főre becsüli a törökök vesz­teségét. Az oroszok egy lovasezredet s három gyalogsági zászlóaljat teljesen elvesztettek.

Next

/
Thumbnails
Contents