Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-10-18 / 83. szám

„BÉKÉSME

&YEI KÖZLÖNY

" Í

QII. 102

, SZÁM. emberi tökélyre vágyó nemes indok mondatja szavait, N. Sándor pedig bebizonyítja, hogy igazán nagy, mert szükséget és nyomort is el tudna szenvedni, bebizonyítva, hogy bölcs mesterének. Aristotelesnek tanai nem hullottak terméktelen talajra. Ha Csaba pld. Pestmegyében feküdnék elég szép volna e várostól, ha czitáltam első közmondás szerint iparkodnék, hogy megyéje székvárosának lehetőleg sarkában le-yen, mert bizon minden ember belátná, hogy csekélyebb erővel rendelkezvén megyéje székhelyénél, dőreség volna vele versenyezni; hiszen ugy járna mint a felfuvalkodott béka. De mi Békésincgyében fekszünk, számra, georgraíiai helyzetre és sok egyéb tényezőknél fogva hivatva, hogy ha nem is lehetünk székhelye a megyének, legyünk mégis elsők benne. Ne tagadjuk, mi vágyunk is arra, el is érhetnők óhajunkat, mert hiszen mi is építhetünk két emeletes házat akár tizennégy gipsz-figurával ékesítve, csakhogy nem repül senkinek sem sült galamb a szájába. Már pedig a „verő ne dam" elvénél fogva, mi semmit sem teszünk. A számra nézve túlnyomó felekezet nagy áldozatok árán tarthatja fenn népiskoláit, ugy hogy gymnaziuma csak a legnagyobb erőmegfeszités mellett, a szülök rendkívüli megadóztatását is igénybe kell vennie, hogy fennálljoa. Pedig ha már nem lehet Csabának fögymnáziuma, mi nagyon ráférne, a város szent kötelessége volna ezen intézet támogatását a költségvetésbe felvenni; de a bölcs atyák azt mondják : „ Verő ne dam/ Van egy polgári leány-iskolánk, melyre nemcsak Csaba, de az egész megye büszke lobot. Egy magán-társulat nemes férfiai szebb templomot emeltek ugyan Minerva istenasszonynak, mint a gymnázium épülete, de a viszonyok természetesen itt is oly mostohák, hogy szegény ember ki már fiát taníttatja, vagy ha nem is, az ott fizetendő nagy összeg miatt leánygyermekét vajmi keservesen részesítheti annak jótéteményében. ugy hogy rá illik a költő szava erre is : „Sie ist nah' und ewig fern " Mily nemes eljárás volna a város részéről, ha ezen intézetet évenként 1—2 ezer forint segélyben részesítené; de a város atyái csak a gondolatnál is borzadálylyal teljes tor ikból harsogtatják : „ Vero ne dam.'-' Ott az ismétlő iskoláit még meg nem oldott kérdése. A kormány kívánja, hogy a város gondoskodjék a fiatal emberek további kiképeztetéséről, de a város bölcs atyái azt felelik: ott van a feleiíez' t, tessék arra ráparancsolni, mert hiszen ő város, és mint ilyennek a kormány is ismerheti jelszavát, hogy: „Vero ne dam /•' Jó két iskola is, és kéri, hogy miután kőburkolat és fapadlóra 1100 frt van felvéve a költségvetésbe, jutasson mindegyiknek fapadlót, hiszen oly utczákban, hol nincs iskola, lerakva van egy szál deszka, hát csak oda, hol naponta 200 gyermek jár, oly utczába, mely a mellett még a közlekedés központján fekszik, szintén kérhet egy pár padlót, mert isten úgyse' elsülyed a kis gyermek a feneketlen sárban; lehetetlen, hogy iskolába járjon stb. De a bölcs atyák csodálkozva néznek egymásra; boldogtalan atyánkfiai — mondják a kérelmezőknek — hiszen ti csabaiak vagytok és még sem tudjátok, hogy a mi elvünk : „ Vero ne dam!" Csináltasson a felekezet padlót két utczában gyermekei részére. Hogy méltánytalanság ez, miszerint egy felekezet készítsen utczaburkolatot a városnak és lakosságának, hogy ezen felekezet éven kint amúgy is roppant terhei mellett 3000 frtot költ iskoláira, hogy jogában áll követelni ily csekély „fontosságot", mert azon ut czában áll temploma is, jogában áll követelni, mert adót fizet eleget, ez nem jut a város atyáinak eszébe. Ok minden terhet egyesekre, társulatra, felekezetre gördítenek, mert okosabbaknak vélik magukat az egész világnál. Csakhogy jó lesz nem túlfeszíteni a Lurt, mert egy szép napon arra ébredhetnek, hogy akarva, nem akarva fel kell venni az iskola kiadásait költségvetésünkbe. Azután ugy járhatunk kérem, ha továbbra is a „vero ne dam" bölcs elvénél maradunk, mikép Wieland, a német költő „Az abderiták" czimü müvében olyan reánk is illő helyzetet kitűnő tollával ostorol. Azonban van B.-Csabának oly értelmisége, mely ha számra nézve nem oly nagyon imponál is, annál befolyásosb. Ezek gondolják meg, ha igazán szivükön fekszik-e város ügye, mire megyünk, ha azoknak engedik át a kormányrudat, kiknek megbocsát isten is, mert nem tudák mit cselekesznek. Egy oly férfiú, kire Csaba mint szülöttére méltán büszke lehel, egy izben igy nyilatkozott előttem : „Higyje el, hogy az értelmiségre vár a nagy feladat városunk szellemi felvirágzásának megoldását illetőleg, mert a néiet rá lehet venni a jóra, habár nehezen is, csalcíogy szilárd akarat kell hozzá Ha az a gazdasági egylet ismétlő iskolát állítana fel pld. mondom, igaz hogy kevesebb jövedelme volna a kocsmák után, melyek nálunk gomba módra teremnek ; igaz, hogy a korcsmárosok nem mondhatnák el, hogy 100 pár tánczolt ma éjszaka és megivott tíz akó bort meg fél akó pálinkát, de volna a gazdasági egylet tagjainak oly megtakarított tőkéje, — anyagi és szellemi — melyet először is fiaiknak takarítanának meg. — Csakhogy emiitettem értelmiségnek energiára volna szüksége." Sokáig fojtottam vissza tett tapasztalataimat de mert e kórjelenet társadalmunkban mély gyökereket vert, még visszatérek reá. Censeo Carthaginem delendam esse ! B. MEGYEI KÖZÜGYEK. Alispáni jelentés. Kelolvastatott Békésmegye közigaz. bizottságának okt. 8-án tartott rendes gyűlésén. Méltóságos főispán ur! Tekintetes közigazgatási bizottság ! A saját hatáskörömhöz tartozó közigazgatási ág állapotáról szóló havi jelentésemet a következőkben terjesztem elő. I. Közegészség. A közegészség állapota a mult hóban, váltólázas eseteket kivéve, kedvezően folyt 1». A hasznos házi állatok közt ragályos és járványos nyavalya nem mutatkozott, ámbár Gyulán egy 500-at meghaladó sertós-falkából 19 darab, ezenkívül 2 db szarvas marha lépfenében hullott el. — Csabán szeptember 30 án egy gazdátlan eb által tizenegy egyén, nagyobbrészt gyermek maratott meg, mely eb sok kutyával is marakodott. A járási szolgabíró ezen esetről értesülvén, az ebet saját fegyverével megsemmisítette, bulláját állatorvos által felbonczoltutta; s bár a veszetség^orvosilag meg nem állapitathatott, a megmart egyének mindazonáltal orvosi gyógykezelés alá helyeztettek, a mely kutyák pedig a veszettnek vélt ebbel érintkeztek, a szabályszerű szemmeltartás és észlelés előtt mind inegsemmisitettek. Lett-e a marásnak s mily utóbaja, e körülmény eddig bejelentve nincs. II. Közbátorság. A Szt.-Andráson elkövetett 4 drb sertés-lopáson kivül, a vagyon-bátorság más bűntény által az elmúlt hóban meg nem táraadtatott, — mely lopás elkövetője kézre került. III. Közutak. A tek. közigazgatási bizottság f. évi szept. 3-án 1046. sz. alatt kelt határozatához képest a rendelkezés alatti közmunka erőt műszaki javaslat alapján a befejezeílen útépítkezésre fordíttatni rendelvén, különösen intézkedtem, hogy a gyula-sarkadi, a békés-dobozi ós a doboz-vésztői uts/.akaszok kellően bevégeztessenek, mely intézkedésem azonban mind ez ideig csak felületesen ós hézagosan foganatosíttatott, oly annyira, hogy tekintve az idő előhaladását és a feladat nagyságát,, nincs reményem, nogy a nehézkes és lassú végrehajtási eljárás mellett ezen útszakaszok kiépítése az idén befejeztethessék. Különösen meg kell jegyeznem, hogy a békés-dobozi gát-ut a mérnöki kiszámítástól eltérőleg mind magasság, mind szélesség tekintetében nagyobb méretek szerint épitetvén, e helytelen eljárás azt eredményezé, hogy a mely közmunkaerő tervszerű felhasználásával az egész vonalat kiépíteni lehetett volna, azon vonalból még 2000 méternyi tér kiépítetlen maradt; mely tévesztett építkezés azonban a szab. társulat javára esvén, a társulat ügyeit vezénylő kormánybiztost a kitöltetlen vonalnak a teljesített hasznos szolgálat viszonzásául leendő felépíttetésére megkerestem, e méltányos kérésem megtagadása esetére a kiépítetlenül maradt vonalnak teljes feltöltését a b.-csabai közműnkaerővel eszközölni szándékozván. Nem hagyhatom továbbá érintetlenül azt sem, hogy a doboz-vésztői fásmelléki útépítést tek. Hódy Lajos államépítészeti kir. mérnök úrral személyesen megtekintvén, tapasztaltuk, hogy ezen uttöltés nemcsak lassan halat előre, de hézagosan és tökéletlenül is készül, mert az nttöltés szélein oly mélyedések képződtek, melyek a közlekedés biztonságát, és az ut szilárdságát veszélyeztetik, mely okból szükségesnek láttam a járási szolgabíró urat és a megyei mérnöki hivatalt felhívni, bogy a kérdéses uttöltés munkálata az arra megszavazott jelentékeny munkaerő teljesmérvü igénybe vételével, szorosan a tervhez alkalmazkodva, a legnagyobb pontosság, erély és gyorsasággal teljesítessék. Az előadatottakon kivül vau még két megyei útvonal, mely az idén felépítendő lett volna, t. i. a békés-csabai úgynevezett „borosgyáni" és a gyom a-mezőtúri; mely vonalak elsejére nézve a javaslat az állam építészeti kir. mérnökség által ezen ülés folyama alatt fog előterjesztetni; a gyoma-mezőturi útvonal felépítése pedig szintén azon vizsgálat eredményétől van feltételezve, mely Gyraia városának kérelme folytán rendeltetett el, miszerint az ezen vonalra rendelt közmunka erő a gyomai két hid közti töltés folytatásába betudassék. Egyébiránt a közmunkaerő felosztási határozat érintetlenül hagyatván, a járási tisztviselő urak felhivattak, hogy az utakat a fenmaradt muukaerő teljes felhasználásával a tel bekövetkezése előtt jó karba helyezni s fentartani igyekezzenek. — El nem hallgathatom ez úttal megemlíteni, hogy a K.-Ladány alatti tenkérparti uttöltés, melynek felépítési hanyagságért a járási szolgabíró ellen fegyelmi eljárás folyt le, még jelenleg sincs bevégezve. A pénzes erővel vállalkozók által teljesített utmunkálatok közöl a gyulavári uton levő „dugógát" kiszélesítse s a gerlapostelek-békési országút feltöltése még befejezve nincs; mely utóbbira nézve megkell jegyeznem, hogy miután az nem szabályszerűen létesíttetett, főispán ur ő méltóságának figyelmeztetése és saját tapasztalásom nyomán intézkedtem, hogy ezen ut a közlekedést biztosító módon, az utszélén ásott mélyedések kiegyenlítésével tervszerűen felültessék. A f.-gyarmat-bajomi és szarvasszt.-andrási utvonalak felépítése is czélba vétetvén, hiszem, hogy a járási szolgabiráknak a végrehajtás sikerülend. Végre e pont alatt megjegyzem, miszerint a mérnöki hivatalt felhittam, hogy a jövő évi közmuuka összeírásra nézve javaslatát ez alkalommal előterjeszteni szíveskedjék. (Vége köv.) Adófelügyelőí jelentés. Felolvastatott Békésmegye okt. 8-án tartott közigazg. bizottsági gyűlésen. Méltóságos főispán ur ! Tekintetes közigazgatási bizottság! A hatáskörömhöz tartozó közigazgatási ágazatnak f. évi szeptember havi állapotáról van szerencsém jelentésemet következőkben előterjeszteni : Hátralékban maradt mult 1876. év végével egyenes adó fejében 233,870 ft 96 kr. ehhez véve a folyó évi I. II. és Ill-ik évnegyed részletét 1,149,799 ft 85 kr. az összes követelés tett: 1,383,670 ft 81 kr. Erre lerovatott szeptember végéig : a) készpénzben 1,029,097 frt 89 kr. b) leíratott . 137,722 ft 76

1/* kr 1,166,820 ft 65 7

2kr. hátralékban maradt szept. végéig: 216,850 ft l5y

2 kr. A mult évi szeptember havában elért befizetési eredmény következő volt: a) a békési adóhivatal kerületben . 47,462 frt 07 '/„ kr. b) a csabai „ „ . 55,310 frt 29% kr. c) a gyulai „ „ . 18,702 frl 37 kr. d) a szarvasi „ „ . 39,487 frt 48% kr. Összesen: 160,962 frt 22'/

s kr. A f. évi szeptember havi adóbefizetési eredmény : a) a békési adóhivatal kerületben . 32,179 frt 04'/

2 kr. b) a csabai „ „ . 37,555 frt 5 P/a kr. c) a gyulai „ „ . 16,505 frt 10V

9 kr. d) a szarvasi „ „ . 19,484 frt 85'/

2 kr. Vagyis összesen : 105,724 frt 52 kr. Ha pedig a f. évi szeptember végével elért befizetési eredmény a mult 1876. évnek hasonló havára szóló tételével öseze méretik, kiderül, hogy a f. évi szeptember lióban 55,337 frt 70 '/

2 krral kevesebb adó folyt be mint a mult évi szept. hóban. Ezen számtételek igen tekintélyes visszamaradást mutatnak, melynek oka abban rejlik, hogy még mindig sík helyen áll fenn azon tovább nem tűrhető visszás helyzet, mely szerint a most már fizető-képes adózók — melyekre nézve az 1876. évi XV. t. cz. 48. §-a értelmében fizetési halasztás nem engedélyeztetett. — némely szolgabirák, városi és községi elöljárók által túlságos kimértben részesülnek, tehát annak rögtöni megszüntetése és az eddigi mulasztás helyre pótlására törvényes és szomorú kötelességemnél fogva az 1876. évi XV. t. cz. 62. §-ra való tekintettel némely szolgabirák, városi és községi elöljárók ellen határozati javaslatomat külön előadási indítványom által a tekint, bizottság elébe terjeszteni lesz szerencsém. Hasonló kedvezőtlen eredményt tapasztaltam körutazásaim alkalmával a bélyeg és közvetlen illeték hátralékok befolyása körül; azon kedvezőtlen eredmény azonban leginkább, a bélyeg és közvetlen illeték könyvelés,