Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-10-11 / 81. szám

„BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY." 1877. 100. SZÁM. Az iparos-ifjúság. A. társadalmi téren hazánkban legutóbb felmerült fontos mozgalmak közül kiváló jelentőséggel bir az iparos-ifjúsági egyletek társulási és müv elődési törekvése. Néhányan a hazai iparos-ügy buzgóbb hivei közül hasznos munkálkodást fejtetlek ki, hogy a czéhrendszer megszűntével magára hagyatott iparos-ifjúságot kisérletkópen szabad egyesülésre bírják ós ezen egyesülés kebelében a rájok nézve nélkülözhetlen fontosságú továbbképzési ós önsegélyezési mozgalmakat megindították. Elsőnek alakult a szegedi ifjúsági egylet, melyet rövid időközökben az országban mintegy 10—15 más hasonló irányú egyiet keletkezése követett, nagyobbára a szegedi mintájára. És midőn ezen egylet vezetői azon meggyőződésre jutottak, hogy az azokban kifejlődő társas-szellem, a különféle önraüvelődósi és önsegélyezési törekvéseit szélesebb körben is kiváló eredményeket képesek fölmutatni : odatörekedtek, hogy az iparos-ifjuság ügyének országszerte üdvös lendületet adjanak ós azt józan irányban lehetőleg előmozdítsák. Szükség volt ós van erre különösen két igen fontos szempontból is. Először, mert a mai segédek még tanonczkórükben oly hiányos, vagy épen semilyen nevelésben, oktatásban részesültek, hogy ina — hacsak kivételkópen nem törekedtek képeztetésükre, — nem birnak azon műveltséggel, melyet az iparostól a társadalom méltán megkövetelhet, de hiányzanak náluk legtöbb esetben azon ismeretek is, melyek őket az iparospályára képesíthetnék, melyek az üzleti életben seinmikóp sem nélkülözhetők. Másodszor, általánosan ismertek azon föladatok, melyek az iparfejlesztés érdekében iparosainkra országszerte várnak : mert nemcsak a kormánynak és társadalomnak vannak az ipar érdekében kötelességei, hanem maguknak az iparosoknak is. E kötelességek pedig oly nagyok ós oly számosak, miszerint biztosan lehet már ma kiszámítanunk, hogy azokat a jelen nemzedék nein képes véglegesen legombolyitani ós hogy azokból vajmi sok marad megoldás végett a jövő nemzedékre, vagyis a mai iparos-ifjúságra. Ha tehát ezen ifjúságot a jövőre éretté, tettreképessé akarjuk nevelni, (a minthogy akarnunk kell) már ma kell azt a művelődés azon fokára emelnünk, hogy majdan föladataival megbirkózni képes és kész legyen. A mai nemzedék n^m fog az igéret földére jutni ; oda csak azon ösvény vezet, melyen a mai ifjúság ujabb időben ballagni kezd. Ez a boldogulás utja. Ezen ut végén van a czél : egy boldog, anyagilag független, fejlett ós versenyképes ipara által erős ós hatalmas Magyarország. íme ezen szempontnál fogva kell hazánk iparos-ifjúságát nevelni. Mivel pedig magasabb ipariskoláink nincsenek, kénytelenek vagyunk a nevelést társadalmi uton előmozdítani. Az iparosifjusági egyletek kebelében föltaláljuk azon rendszert, mely az ifjúságot a továbbképzésben részesiti, s annak az eddigi nélkülözött, de elkerülhetlenül szükséges ismereteket megszerzi. Az iparos-ifjúsági egyletekben a veszprémi vándorgyűlés határozatai folytán — továbbképző tanfolyamok keletkeznek, melyek az elébb említett czél megközelítésére hivatottak; ezenkívül ezen egyletek az ifjakat netáni betegség esetén, az őket érhető bajoktól, lehetőleg megóvják, az üzleti életben szükséges ismereteket (levelezés, könyvvezetés, számtan, rajz, nemzetgazdaság, iparjog) rendszeres oktatás által ez egylet nyújtja tagjainak; hozzászoktatja őket takarékossághoz, munkaközvetítési-intézetek szervezése által elhelyezi a munka-nélküli segédeket, utas-fogadójába fogadja a vándorlás közben megpihenő szaktársakat és végül versenyek rendezese által (pályakérdésak, kiállítások) fejleszti az ifjúság értelmét, tehetségét. Ily sok és fontos czélok adnak ez egyleteknek nagy jelentőséget és teszik minél nagyobb mértékben való elterjedésüket országos fontosságúvá. A társadalom és a sajtó részéről kellő támogatás mellett, igen gyorsan és biztosan terjedhetnek ezen testületek, mit kellőleg bizonyít azon körülmény is, hogy a junius havi veszprémi vándorgyűlés óta, az ügybarátoknak csupán magánjellegű kezdeményezésére, tiznél több ily szakegylet alakult az ország különféle vidékein. Ha pedig ezen testületek vezéregylete mőködését nemsokára hivatalosan megkezdi, nagyon biztató eredményt várhatunk. N. L. MEGYEI KÖZÜGYEK. Békésmegye közigazgatási bizottsági gyűlése Gyulán, okt. 8-án. Jelenvoltak Beliczey István főispán ur ő mlsga elnöklete alatt Jancsovits Pál alispán, Nagy Károly árvsz. elnök, Hajóssy Ottó főjegyző, dr. Kovács István főorvos, Ambrus Lajos, Kalmár Mihály, Ladícs György, Farkas Béla, Szue.su Béla biz. tagok, Janó Sándor kir. ügyész, Abonyi posta és távírda igazgató, Bánhegyi István tanfelügyelő, Müller Gusztáv adófelügyelő és Hódy Lajos államópitészeti mérnök. Elnöklő főispán ur az ülést megnyitván, mindenekelőtt az alispán időszaki jelentése olvastatott fel, melyet lapunk egész terjedelmében ho/,and. — E jelentésnek a közutakra vonatkozó ága igen élénk vitát idézett elő; megütközéssel értesült a bizottság arról, hogy a közutakuak különösen azon szakaszai, melyekre tetemes közmunkaerő szavaztatott meg és melyek pénzes erővel vállalkozók által építtettek, nagyobbrészt nemcsak szabályellenesen ós a műszaki tervtől eltérőleg építtettek ós valamennyi még befejezetlen. .Vlely hibás ós késedelmes eljárás okainak kipuhatolása végett a végrehajtó közegek ellen vizsgálat rendeltetett. Tekintve az idő rövidségét és változandóságát, valamint a befejezetlen munkálatok terjedelmét, több oldalról azon nézet nyilvánult, miként tanácsosabb lenne a töltések építését abban hagyni s elli vlasztani azért, mert arra, hogy őszi nedves időben alkalmatos utak készíttethessenek, kilátás nin>;s. Túlsúlyra emelkedett azonban azon nézet, hogy :niutá:i a közmű nkaerőt felhasználatlanul hagyni nein lehet, s miután a tapasztalás megmutatta, hogy nálunk különösen & belvizek által elboríttatni szokott alacsonyabb helyeken az utak feltöltése csa'ris a belvizek elvonulása után, tehát őszszel történhetik m-ig, s több nevezetes útszakasz, melyeken a közlekedés téli időben a belvizek miatt lehetetlen, még az őszszel feltöltessék, mely tekintetből az alispánnak a mult ülésből nyert felhatal naús folytán műszaki javaslat alapján tett rendelkezése helybenhagyatott, s a kérdéses útszakaszok építésének oevégzóse elrendeltetett. Élénkebb tanácskozás tárgyául szolgált az alispáni jelentésnek a védtöltések iránti része is, melyből a bizottság értesülvén arról, Iffogy különösen a fe'wte Körös balprrti uj töltései a vállalkozó által még fd nem építtettek, s ha a vállalkozó a munkát nagyobb erővel nem folytatja, azok a bekövetkezen lő áradások előtt be ne.n fejezetnek, az ebb'íl köni/en származható veszélyek elhárítása végett a kormánybiztoshoz figyelmeztető átirat intéztetni rendeltetett. — S miután a bizottság hitelt érdemlő kutforrásból értesült arról is, hogy az aradi szabályozási társulat védgátjait jó karba helyezni elmulasztotta, megyénk érdekében a közi. miniszter urat e társulat töltéseinek felépítésére való szoriitatására felkérni elhatározta. S tekintve, hogy Gyula városa az alsó fehér Körös csatorna balpartjának megerősítését szintén elmulasztotta, a polgármester a mulasztás azonnali pótlására utasíttatott. Az alispáni jelentós folytán határozatba ment az is, hogy a közm. ós közi. ügyi minisztériumnak az Endrőd község megmentése és a halásztelki gáttársulat védtöltósei felépítése iránti azon rendelete, melynek megváltoztatása végett ezen minisztérium a juliusi ülésből felkóretett, miután a ininiszte; ur e felterje.ztést válaszára nem méltatta, a', 1876. VI. törvényczikk 63. § a értelmébeu végrehajtassák. Az elnökség által ülésen kivül elintézett sürgős ügyek közül legnevezetesebb azon rendelkezés, mely K.Tarcsa érdekében tétetett, mely rendelkezés ezen községnek az árvizek elleni imgmentését czélozván, helyeslő tudomásul vétetett. Ezután a többi előadókra kerülvén a sor a kir. ügyésznek a járási börtön'i'i vizsgálatáról szóló jelentése, valamint a posta és táoirdi igazgatónak a postaforgalomról, a tanfelügyelőnek a tanügyről ós a m. t. főorvosnak a közegészségi ügyről szóló jelentései tulomisul vétettek, melyek kizül külön >sen figyelemre méltó az, hogy a távírda a postahivatallal Gyulán és M.-Berényben még e f. hób in egye sittedé. A; adófelügyelö havi jelentése szerint az adószállitás a mult hóban csekélyebb eredményt tüntetett fel s nrne'c következtében a jár. szolgabirák és Gyula v. polgármestere a hátrálékokn ik beszedésére felelősség terhe alatt elutasutattak, valamint több községi elöljárók is a 100 frton aluli beszedetten adótartozásoknak behajtására köteleztettek. Említést érdemel a bizottságnak azoa elhatározása, miként az adófelügyelö határozati javaslata ellenére, Szt.Tornya község kérvénye alapján a rozsda által okozott károk tekintetéb >1 apéii/.ügyminis'-teriu nilcu adóelengedés iránt felterjesztés intéztess ík, mert az ily károk adóelengedés alapjául nem szolgálnak, a bizottság azt, hogy oly földek, melyek vetése rozsda által megemésztetvén, jövedelmet egyáialán nem nyújtottak, megadóztassanak, sem igazságosuak, sem méltányosnak nem találja. Az 1878. közmunkaösszeirás elrendeltetett s gyalog napszám 40 kr, az igás 1 frt 20 krra emeltetett. — Visszaélések kikerülése tekintetéből az összeírás deczeinb. 25-től január 7-ig közszemlére leend kitéve, minden község határánál a megválasztási határidő 1878. jan. 7. s ezentúl a megválasztásnik hely nem adat'k, csak a kiszolgáltatás idején esedékes napszám árában. A dobozi nid ügyében künjárt küldöttség jelentése folytán, a Doboz község alatt ált) hid a megyei középületek sorába vétetett fel, a holt ineder élő víz-csatornává alakíttatott a torkolatnál vas-csövii zsilippel; a hidra néz>e miniszteri jóváhagyás kéretik ki. A csaba-békósi borosgyáui ut ügye nyílt kérdés maradt. J-l. A megye alispánjától a következő értesítést oeit i'c : A .negyebizottság újbóli megalakulása s a tárgysorozatban elősorolt süigős tárgyak elintézése re ndkivüli me^yebizottsági közgyűlés tartásit igényelvén: e megyebizottsági rendkívüli közgyűlés határidejéül folyó évi okt. i5-nek délelőtti 9 óraját, s köv. napjait Mzim ki; miről a t. cz. tagok hivatalos tisztelettel oly lel hívással értesíttetnek, hogy ezen Gyula város tanácstermében megtartandó rendkívüli kö/.gyülesre megjelenni, s az ügyek elintézésében rósztveniii szíveskedjenek. Tárgysorozat : 1. Az igazoló választmány jelentése a f. évi szept. 24-én illetőleg október l-jén megejtett megyebizottsági uj t;igok választása tárgyában. 2. A nagyinélt. in. kir. belügyminiszter ur hirata a jövő évi megyei költségvetés tárgyában. 3. A folyó év végével kilépendő öt közigazgatási bizottsági tag helyeinek betöltése. 4. Az állandó választmány 36 tagjának megválasztása. 5. A központi választmány 16 tagjának, a közj egyzői nyugdíj-a lap igazgató-választmány 8 tagjának, s a jegyző-vizsgáló szakbizottság 15 tagjának megválasztása. 6. P.-Sz.-Tornya és P.-Fó d.ár kj/,s>geK jöv'í évi költségvetése. 7. A megyei tisztújítás határidejének megállapítása. Kelt Gyulán, 1877. okt. 6-án. Jancsovits Pál s. k. alispán. TÁVIRATOK. * Gorni-Studen, okt. 6. Miklós nagyherczeg tegnap Plevna környékéről ide érkezett. Mindenütt nyugalom vau s hideg esős idő jár. * London, okt. 7. A Reuter-iroda jelenti: Beuf pa sa 4-én keltezett jelentése szerint a Sipka-szorosban levő hadseregből egy zászlóalj gyalogság és egy lovasosztály Hain szoros-ut irányában kémszemlet telt s ez alkalommal egy ellenök küldött orosz-bolgár detachement-t visszavertek. — Szulejman pasa jelenti 4-é ől: Turadere mellett Karlowik közelében a török előőrsöket orosz lovasság támadta meg , mely azonban visszaveretett. * Konstantinápoly, okt. 7. Mukhtár pasának tegnap érkezett távirati jelentése az oroszok veszteségót a legutóbbi tatában 10 ezer emberre becsüli ; a törökök 2 ezret vesztettek holtakban és sebesültekben. * dukarest, okt. 7. A Románul írj i: A tél közeledik. Mindenki óhajtja a bókét, mert a háború nagy károkat okoz az iparnak s a kereskedelemnek. A hatalmuk bizonyára ;gyekezni fognak békére kényszeríteni Törökországot és Oroszországot. Mint positiv tényt vehetjük, hogy a hatalmak a háború bevégzését sürgetik. * Konstantinápoly, okt. 7. A Havas-iroda jelenti : Mehemed Ali pnsa a Montenegró ellen operálandó hadsereg parancsnokságát veszi át. Az utolsó tartalékok be hivattak. * Konstantinápoly, okt. 8. A török lapok Ozmán pasának uj győzelméről beszélnek. Még nincs hivatalosan megerősítve, hogy Plevnába ujabb szállítmány érkezett volna. Muktár pasa mai táviratában az oroszok legújabb veszteségeit 15

:000-re tes/.i, a törökökét 2500-ra. Az oroszok hadénje 64 zászlóalj gyalogságból, 14 ezred lovasságból és 130 ágyúból állott. Ruszcsukból jelentik, hogy a vár bombáztatása folyton tart. * Belgrád, okt. 8. Oroszországgal folytatott szei /ődések még nem fejeztettek be. Oroszország folyton fi/.ifi a subsidiumot. De a szerb kormány garancziát kíván a szkupstinától a kimondandó függetlenségre nézve. * Párls, okt. 8. Az 1878-iki költségvetés a törvényhozás összeülte után azonnal előterjesztetik ; ez 21 millió