Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám
1877-09-20 / 75. szám
„BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 1- ISII. 75. SZÁM. elő. Ilyenek a megyei házi- és közalapítványi, a köz- ós ruagánárvagyámi, községi iskolai é.s község jegyzői nyugdíj intézeti számadások, az ezekben előforduló bevételek és kiadások ellenjegyzése, mit az által gyakorol, hogy a fenforgó kérdésben véleményét a megyei kormányzó alispánnak terjeszti be, a számlákat, kimutatásokat fejtvényekkel ellátva érvényesiti. 3. A pénztári tisztséggel együttesen tettleg befoly az évi költségvetés előirányzatának készítésébe, tagja minden megyei küldöttségnek, mely számtételeket, pénzt tárgyal. 4. Jelen van a megyei pénztárak véletlen megvizsgálásánál. 5. Mindennemű statistikai kimutatásokat a járási főszolgabirák által beadott jelentések alapján elkészít. 6. Kötelessége a számvevőségnek a megyebeli községek vagyoni állagának ellenőrzése, adásvételi ós más terhes vételi szerződésekről okadatolt véleményt adni a kormányzó alispán utján a törvényhatóságnak 7. Megvizsgálja a megyei és házi közalapítványi pénztárakról szóló számadásokat, valamint a községek évi költségvetéseit és számadásait is. Megvizsgálás és megvitatás után, azokat a megyei pénzügyi és közgazdászat! szakosztalynak felülvizsgálat végett véleményével a felmerült észrevételekkel és azokra adott feleletekkel együtt előadja. 8. Hivatalból felügyel arra, hogy a községek adóval tul ne terheltessenek. 9. Kötelessége a számadások megvizsgálásánál figyelemmel tartani, hogy a helyben hagyott költségvetés megtartatott-e szamadásban? ha eltérést észlel, azt bejelenteni köteles. 10. A7 év elteltével a községek beküldött mindennemű számadásait átveszi, a számvevőség jegyzőkönyvében bevezeti, annak számával ellátva ós lehető leghamarabb vizsgálat alá veszi. Ha az év letelte után, april l-ig sem jönne be valamely községből a számadás, a számvevőség kötelessége annak beadását szorgalmazni és ha ennek daczára sem érkeznék be, — arról a megyei kormányzó alispánhoz jelentést tesz. 8. §. A megye tiszti főorvosa, a megye területén a közegészségügy őre. Teendőit részletesen az 1876. XIV. t. cz. 154. 156. és 165. §§ ai, ugy az ezen törvény végrehajtása tárgyában kibocsátott miniszteri szabályrendeletek határozzák meg. Ezeken felül feladata, a megyét évenkint kétszer, úgymint tavasszal és ősszel községenkint beutazni, — tapasztalatainak eredményéről mindannyiszor a megye alispánjának jelentést tevén. A megye területén létező ugy megyei és községi kórházak, valamint egyéb gyógyinzézetekben, a megyei vagy községi kórházi alap terhére rendelt vényeket évnegyedenkint átvizsgálja; hasonlóul felülvizsgálata alá tartoznak a megyei csendlegónység és szolgaszemélyzet részére kiállított vények. A gyógytárakat évenkint legalább egyszer s lehetőleg az őszi hónapban minden cl íj nélkül megvizsgálni tartozik; s az ezcii vizsgálatokról szóló jegyzőkönyveket a megye alispánjának beterjeszti. A prostitutio ügyét különös figyelemmel ki séri s gondoskodik, hogy az e tekintetben fennálló rendszabályok szigorúan megtartassanak. A népmozgalmi táblázatokat vezeti s általában az egészségi viszonyokról statistikai adatokat gyűjt; a himlőoltási kimutatásokat az alispán utján, a kormányhoz felterjeszti. Ugy ember- mint állatjárvány esetében, a megyei közegészségügyi bizottsággal az 1876. XIV. t. cz. 164. §-a szerint eljár, a járványok megszűntével pedig a tapasztaltakról s ezek eredményéről zárjelentést terjeszt elő. A megyei főorvos hatásköre kiterjed a megye alorvosa, állatorvosa s a járási orvosokra, s ezekhez szakügyekben kötelező utasításokat bocsáthat ki. 9. §. A megye alorvosa, a tiszti főorvost akadályoztatása és távolléte esetén helyettesíti Különösebb kötelessége, a megyei kórházban ápolt betegeket s a gyulai járás csendlegényeit, s a központi szolgaszemélyzetet orvosilag ellátni. Mint a megyei kórház orvosának, teendői a kórházi alapszabályokban vannak előírva. (Folyt, köv.) MEGYEI KÖZÜGYEK. Alispáni jelentés. Felolvastatott Békósmegye a s/.ept 10-én kezdetét vett rendes gyűlésén. (F o 1 y t a t á s.) IV. Védtöltések. Az árvizek által megrongált védtöltések az ármentesitő társulatok részéről nagyjából kijavítattak. — A Fekete-Körös balparti töltése helyett a hullámtér kitágítása czéljábúl kijelölt uj töltésvonalon a munka még befejezve nincs, de a vállalkozó által folytattatik. — A gyula-nagypéli élővizvezetö-csatornára meg kell jegyeznem, hogy a csatorna-társulat, a jobbparti töltéseket a Osohos eltöltésével a Scliweiczi magaslatokig a kormány rendelete értelmében, ámbár ezen rendelet ellen a megye részéről a kormányhoz felterjesztés intéztetett, — jónak látta kiépíteni, mely ténnyel szemben meg kell említenem, bogy miután a május 21. és 22-ke közt Aradmegyében a Fehér-Körös mind a két partján kiszakadt árvíz a Csohosba húzódott, nehogy az árvíz az élővíz-csatornába betörvén, megyénk városait elborítsa, az önvédelemre utalt társulat a Csohost eltölteni, s a csatorna partjait Aradmegyében nagy áldozattal feltölteni kénytelen vala. — Egyébiránt el nem hallgathatom, hogy a nmlt, m. kir. közmunka s közlekedési miniszter ur az élővizcsatorna ügyében utoljára a májusi közgyűlésből 1. bgy. sz. alatt tett felterjesztésre mind ez ideig válaszolni nem méltóztatott. — És nem jött válasz s z Endrőd Község megmentése érdekében a tek. közigazgatási bizottság által f. évi julius 2-án 623. és 478. sz. alatt ugyanazon miniszter úrhoz felterjesztett jelentésre sem, melyben a t. megye közönségéhes f. évi február 13-án 10323. sz. alatt érkezett ivtézvóny megváltoztatása kérelmeztetett. — E két nagyfontosságú kérdésre nézve egyébiránt megjegyezni kívánom, hogy azon alkalommal, midőn a Beretytyó folyónak régi medrébe való visszatereltetése ügyében szerkesztett megyei felirat a nagymit. m. kir. közmunka és közlekedési miniszter ur távollétében, az államtitkár ur kezeibe küldöttségileg átadatott, én ugy az élőviz csatorna, mint Endről vízvédelmi ügyét az államtitkár ur ő méltóságoz táró Wenckheim László küldöttségi elnök ur tüzetes' előterjesztésére a Berettyó régi medrébe való isszavezeféstíífft'desenek fontosságát elismerve, az élővízcsatornára nézve kijelenté, hogy az még mindég .tanuK mányozás alatt áll. Endrödre nézve pedig íereken kiinondá, hogy annak ügyét államsegélylyel előmozdítani a minisztériumnak módjában nem áll. — A mi egyébii ánt a védtöltéseket illeti, tisztelettel jelentem, hogy a vízszabályozási társulatok feletti megyei felügyeleti jog érvényesítése czéljából a t. közigazgatási bizottság a védtöltések megszemlélését feladatomul tűzvén ki : e nagy horderejű feladat megoldása érdekében a kellő lépésekemegtenni nem késtndem. V. Közmunka s közlekedési ügy. A közmunkarigy feletti intézkedés jogának a t. közigazgatási bizottságra való ruházása a köztapasztalas szerint már is üdvösnek bizonyult be; és méltán, mert a reá ruházott nagy fontosságú feladatot akkint vélvén czélszerüen megoldhatónak, ha a közmunkaerö felosztását helyszíni előzetes szemlék eredményére alapítja nemcsak, de a közmunkaerő beruházásának foganatosítását helyszíni szemle által ellenőrizteti is : — ezen alapelvekből kiindulva ugy intézkedett, hogy a közmunkaerő felosztását megelőzőleg az összes megyei úthálózatot és hidépitméuyeket mérnökileg megnézette, s a teljesített munkát az alispán által személyesen megvizsgáltatta ; mely intézkedés a közlekedés üyyének fejlesztésére és előnyére szolgált. — Különösen jellemzi a közigazgatá-i bizottság működését azon eljárása, hogy a közmuukaerőt nem egyedül az utaknak egyszerű kiegyengetésére fecsé relte, hanem az úthálózatban észlelt hiányokat, a hol a természeti közmunkaerő elegendő nem volt, a közmunka pénztár igéuybe vételével is elhárítani igyekezett. — Ezek előre bocsátása után átalánosan mondhatom, hogy részemről nem csak a megyei utak jó karban való fentar tására ügyeltem : de közlekedési útszakaszok kiegyenget tetéséről is gondoskodtam, — s lehetőleg az egész megyét beutazva, tapasztalataimat és az utak hiányainak eltávolítására irányzott javaslataimat a tek. közigazgatási bizottság elé terjesztettem, mely azokat megfigyelés végett a mérnöki hivatallal közölni nem késelkedett. — Minthogy pedig némely útszakaszok még mindez ideig helyre nem hozattak, részint mert a közmunkaerő felosztási terv sok tekintetben a kivitelnél hézagosnak bizonyult be ; részint mert nem egy munkaterv kiviteléhez a végrehajtó közegek hozzá sem fogtak : a tek. közigazgatási bizottság jónak látta, engem magbizni azzal, hogy a rendelkezésre álló közmunkaerőnek a műszaki közegek meghallgatása után legczélirányosabb módon való felhasználása iránt intézkedjem. (Vége köv.) Békés város 1714-től 1800-ig. Levéltári adatok nyomán, ismerteti Dr. Hajnal István. (Folytatás.) 1725. Halat sóst, Bakai főjegyző, majd alispán és szolgabíró uramnak Váradra küldtem, melyet vettem 68 dénár. — Lajdiuant uramnak in sortéin diseretionis et coinmuni consensu attanak egy pár körmöczi aranyat — 10 frt 20 dénár. Kiss Gáspárnak 10 pár béka árát fizettem, melyet Haruckern ur ő nagyságának Gyulára vittek, 78 dénár. Birói jussomba való csizmát egy párt hozattam 1 frt 90 dénár, magam csizmája patkólásáért 9 dénár. Mesternek csizmájára 1 frt 70 dénár. Nótáriusnak conventiobeli csizma 2 frt 6 dénár. Conventiójabeli mentére, universim posztóra, zsinórra, gombra, béllósre Debreczenben adtam 9 frt 48 dénárt. — lllustrisimo Uomino Capitaneo in sortem diseretionis et cummuni consensu, adtanak 6 körmöczi aranyat 30 frt 60 dénár. Sodrott selymet Ilyésné mentéjéhez 14 dénár, llyesné mentéje csináltatásáórt 2 frt 18 dénár. A birói számadásból kitűnik, hogy a mostoha és terméketlen esztendőkben, mint 1768, 1772, 1777-ben jelentékeny összeg fordíttatott a szegénység segélyzésére p. u. 1772-ben 3194 frt 38 dr. (Egy Eenes forint 60 kr. Vonás forint 51 kr, 3 máriás. Kurta forint 50 kr, magyar forint. Máriás 17 ezüst krajezár, peták 7 kr, poltura másfél krajezár fél garas, egy garasban 5 dénár, azaz kis pénz van.) Fizetések : A jegyző Jizetése volt 1716-ban 20 frt, 6 köböl buza, szántás, maga búzájából 4 köböl, 8 kocsi széna, 8 kocsi fa, 2 pár csizma, 1 kő só. A korcsmákban kimért borból a nemes tanácsnak minden hordóbul egy iteze bor adatott. 1718. mart. 17-kén elhatároztatott, 1-ször hogy mikor a nemes tanácsbeli assesoroknak halottjuk esik, tartozik a nemes tanács adjuválni egy kanta borral. 2-or akkor is a nemes tanács a ini bejött pénzen a nevezett személyeknek tartozik egy öreg cseber bort administralni, ugy mint az ára be jő. 1727-ben elhatároztatott, hogy esküdt embernek keresztelésre, torra, vagy más solemnitásra, ha kívántatik, a korcsmábul mindenkoron fog adatni egy kis cseber bor azon az áron, a mint beveszi a bor-bíró, azon kivül pedig gratis a korcsmából fog adatni egy kanta bor. A város gazdasszonya esztendei fizetése: kész pénz 28 frt, 2 pár csizmáért 4 frt, főre valóért 8 máriás, gyűlésért 8 máriás, kötőért 2 máriás. A szolgáló bére 12 frt, caeterum nihil. Sok időt venne igénybe, ha egyenként elmondanám, hogy mi volt a város conventiós bika ós ökör pásztorának, szilaj ós szelid ménes csikósának, gulyásának, kocsisának, esztendős csősz és dinnye kerülőknek, tehén csordásának s fejős juhászának bére, de azt megemlítem, hogy 1715-ben a város kocsisának bére volt: egész öltöző dolmány helyett pedig mente, kész pénz 7 frt, 3 köböl buza, 1 disznó pecsenyének, 2 pár uj és fejelés csizma, „negyed magával való marhatartás." 17ü6-b&n a két Körös közötti tehén-csordásnak fizetése, minden tehéntől egy tök buza (6 tökkel légyen 1 véka), egy garas minden tehéntől, egy sor tej. i7<5#-bau a város fejős juhászának bére in summa 21 frt és két pár kis szárú csizma. 1760-ben volt a városnak 10 tehene, 2 harmadfű, o tavaszi marhája. 1766-ban téli nyájpásztor elibe ment a városnak öreg juha kosokkal együtt 143 darab ós 53 bárány. Mészárszékre vonatkozók. \718-hun a város szék birája jul. 22-kétől decz. 28-ig való szók-jövedelemről 688 Írtról és lucrumról 88 írtról számolt. 1721-ben a székbiró számolt 2012 font húsról, melyből kiadatott város és hatalmasok számara 26 fit ára. Birák számára magok ételekre 371 font, varmegye számára egyszer s máskor 399 font. utasok számára esztendőn által 476 font. Az aggregitis zászlótartójának 97 font, tiszteletes Debreczeni János urnák 183 font. 1746. november 3-kán tudatja Almási Dániel gyulai szolgabíró, hogy Békés vármegyének oktober 31-kén Gyula várában tartott generális gyűlésében a tehén-búsnak fontja 2 krra, a juh husó 1 poltura, disznó husé 3 krra, a fagygyué 4 krra határoz tátott. 1756-bíin a székbiró a városnak hasznot adott 10 tehenet, melyből 3 fizetésért vissza adatott neki, kettő tek. Vicze-ispán uinak ajándékba adtunk. Egynek lába a gulyán eltörvén haza hozódott és verbuvált katonák megették.
