Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-09-20 / 75. szám

IV. évfolyam. 1877. 75. szám. II.-CSÍIM, szeptember 20-án. BEKES KOZL Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik lie(;enkónt kétszer : vasárnap és csütörtökön. Előfizetési dij a „Szépirodalmi Lapok"-kal együtt: egy évre 6 frt félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr. A „Szépirodalmi Lapok"-ra külön is előfizethetni, egész évre 2 frt, félévre 1 írtjával. Szerkesztőség és kiadó-hivatal: Vasut-utcza, közbirtokossági épület. Egyes szám ára 10 kr. kapható Biener B. urnái B.-Csabán Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. ur­nái és a nyomdában, vidéken mindé.. postahivatalnál 5 kros 1 postautalványnyal. A magyar honvédség. Budapest, szept. 18. —a— A folyó hó 9-én Kassán megtartott hadgyakorlatok ő felségének a magyar apostoli királynak jelenlétében ujabb bizonyítékát nyújtják annak, hogy Ausztria-Magyarország szava az európai konczertben nem lehet a pusztában el­hangzó szó, mert nyomatékot kölcsönöz neki ama közel egy milliónyi hadsereg, mely miként a gya­korlatok igazolják -- a modern hadászati köve­telményeknek megfelel s bármely pillanatban a csatasikra állitható. Hogy e teljesen harczképes hadseregnek egyik lényeges része, kielégítő alkatrésze a ma­gyar honvédség, tudja, érzi minden ember széles e hazában Mint szerető anya kisded csecsemő­jét, őrzi, félti és istápolja Magyarország a hon­védséget s teljesen indokolt bizalommal viseltetik annak jövője iránt. Feljogosítja őt ezen bizalom­ra azon gyors és nem várt eredmény, melyet a honvédség már 1875. őszén a pozsonyi hadgya­korlatok alkalmával fölmutatott. Hogy mégis né­mi aggodalommal tekintünk az olyan nagyobb­szerii katonai manőverek elé, melyek ő felsége a király jelenlétében mennek végbe, az igen termé­szetes, mert tudjuk, hogy gyakran olyan vélet­len s előre nem látható akadályok fordulnak elő, melyek még a legbiztosabbnak vélt eredményt is kérdéssé teszik. A legközelebb megtartott kassai gyakorlatok első napja honvédségünkre nézve szerencsésnek nem mondható. Az ellenség elfogta ugyanis egyik élelmezési vonatát. tíz olyan baj ugyan, mely a legképzettebb hadtesten is igen könnyen meges­hetik, de ha már egyszer megtörtént, beszámítás alá esik. Szakemberek véleménye szerint, e hiba a vezénylő tisztnek tudható be, kinek figyelme nem terjedt ki mindenre, vagyis a ki nem birt azon attekiütéssel, a mely áttekintést egy ily ál­lású egyéntől várni lehet. A gyakorlatok második napja azonban fé­nyesen helyreütötte azon csorbát, melyet honvéd­ségünk jó hírnevén a jelzettük eset ejtett, a mennyiben egyik veszelyben forgott hadoszlopnak segélyére küldetvén oly váratlanul gyorsan s eré­lyesen lépett föl, hogy az ellenségnek hátrálnia kellett, mely hátrálás utóbb a heves üldöztetés miatt majdnem rendetlen futássá vált. Honvédsé­günk pompásan üldözött s az ellenség zavarát kitűnően tudta fölhasználni. Ő felsége látható örömmel szemlélte e jó ma­gatartást s a gyakorlatok végével az összes csa­patoknak a magyar honvédségnek pedig különö­sen, teljes megelégedését jelentette ki, mely leg­magasabb megelégedés azután a csapatoknak föl­olvastatott. Nincs tehát okunk pirulnunk honvédségünk fölött, de sőt teljesen megnyugodva, büszkén te­kintsünk reájuk és a jövőbe s megvagyunk győ­ződve arról, hogy a harcz terén, hol országos érdekekért s nem parádéból kell küzdeni, ^szintén derekasan fogják megállni helyüket. És ezt an­nál jobban esik hinnünk, mert e zavaros külpo­litikai helyzetben minden pillanat azon szükséget idézheti elő, hogy a monarchia fegyvert fogjon érdekei védelmére. A Királynak oly nagy szenzá­cziót keltett, de azóta rektiíikált toaszt|a ebbeli aggodalmunkat bár nem öregbiti,,4e nem is ke­vísb'iti. Békésmegye uj szervezeti szabályzatának tervezete. (Folytatás.) 5. Az összes pénztárakról a megszabott idő­ben az évi számadásokat elkészíti, s azok minden egyec tételeit utalványnyal ellátott hiteles okmány­nyal támogatva, a bizottrnányi közgyűlések, ille­tőleg az állandó választmánynak megvizsgálás vé­gett beterjeszti, a számvevői észrevételekre felvi­lágosítást ad s a szabályellenes tettekért s netáni hiányokért felelősséggel tartozik. 6. A hivatalos irományokról, levelezésekről, s átalában a pénztári tisztség körében előforduló cselekményekről rendes jegyzőkönyvet vezet, mely­be az időnként hozzá érkező iratokat, okmányo­kat, utasitásokat s rendeleteket külön szám alatt bejegyzi s a reá bizott szerződéseket, kötelez­vényeket, s leltárakat nyilván tartja s hiven megőrzi. 7. A pénztári állam- s magánkötvényeket nyilván tarfSni, azok lejáratára, kellő biztosítá­sára s kisorsolására felügyelni tartozik. 8. A kamatokat a maga idejében beszedi, a rendetlen > zetőket és veszélyes kötelezvényeket pedig Kellő időben orvoslás végett bejelenteni köteles. 9. A hivatalos levelezésekről és pénzkülde­ményekről külön postakönyvet vezet s e tárgy­ban a fennálló postai rendszabályok szigorú meg­tartását tartja szem előtt. 10. A tiszti és szolgaszemélyzet íizetése után kivetett jövedelmi és személyes kereseti adót be­szedi s azt időnként az adóhivatali pénztárba beszállítja. 11. A pénztári előlegezések, hátralékos rab­tartási költségek, ugy a megyei és kórházi, ápo­lási és tartási költségekről valamint a letéti pénz­tárról is küiön-külön nyilvántartó könyvet vezet, azok megtérítéséről s behajtásáról gondoskodik és szükség esetén ezek iránt jelentését az alispán­hoz beterjeszti. 12. A megye összes épületeiről és általában minden ingatlan vagyonáról évenkint megújított leltárt vezet s azt a közgyűlésnek bemutatja. 13. A szolgaszemélyzet ruha és felszerelési czikkeit nyilvántartja, a szabályszerű kiszolgálta­tására felügyel. 14. A megye tulajdonát képező mindennemű ingó ós ingatlanokról szabályszerű főleltárt készit, azt magánál őrzi, s a megye vagyonait a leltár alapján nyilvántartja. Ezen leltár egy példánya minden év decz. hó 3 l-ig a megye alispánjához beterjesztendő. 15. A megyei számvevői tisztség befolyása mellett, az évi költségvetést elkészíti. 16. A megyei pénztárak hiánytalan kezelé­seért első sorban a pénztári tisztség, vagyis a fő- és alpénztárnok egyetemlegesen felelős; s minthogy ezek után a felelősség a megyei pénz­tárra hárul: indokolt, hogy kezelő pénztárnokai részéről a megye is biztosítva legyen; miért is a biztosítéki összeg letétele szükségesnek talál­tatván. a megyei pénztárnokok mindegyike, egy évi rendes fizetésének megfelelő biztosítéki összeg letételére köteles. 7. §. 1. A megyei számvevői tisztség köz­vetlen hivatali főnöke a főszámvevő, ki a teen­dőket, a tisztség tagjai között aránylagosan meg­osztja. 2. A fő- és alszámvevők illet >teg a megyei számvevőség hivatali körébe tartoznak mindazon cselekvények, melyekben számtételek fordulnak A H' 61 íí árrá. „Kórház"-bál B.-Gyulán. (I87i\ szeptember 15-én.) Mindegy! Akár sirva, akár nevetve — csak mu­lntni ! Mindegy! Akár a szegények, akár a tűzkárosultak, akár a török sebesültek javára, esik mulatni. Ilyen a mostani kor! Jól teszi, ha szomorú dolgokon mulat. Ma is elő van irva, hogy igy mulassunk, s ezzel punktum. Esti 9 óra felé jár az idő. A gyulai városháza kivilágí­tott ablakai kaczórul intnek I elénk s e hivogatásnak el­lent nem állhatva felindulunk. — Már a lépcsőkön több „bájos" nővel találkozunk, kik könnyedén repülnek föl a teremig. De hogy is néz ki ez a bál terein ? Érdemes-e hosry Terpsychorénak itt áldozat nyujtassék? Érleme.s-e itt ol­tárt emelni a tánczistennőjének, ki oly pompához, fényhez van szoktatva! Oltára mellett csak díszben öltözött nőket S férfiakat tör meg. A „kartonba" öltözöttek áldoz at-füstje nem hat fel az Olympra, visszacsapodik az a löldre. Szá­zadok kellenek, mig e büszke, elkényeztetett istennőt arra síoktaták, hogy kegyeskedjék a kartonban öltözöttek ál­dozatját is elfogadni. Nézzük mostani templom't; a te­rem közepén szép nagy csillár függ alá, pazar fényt árasztva, maga körül. A falak piros, fehér-szinii tüllel czifrázva, néhol kék színnel is vegyítve. A padozat jég­simára csiszolva. A táncz egy csárdással kezdődik. Még csak 10 —12 pár lejti, de oly érzéssel, oly odaadással, hogy a tán­czolni nem akaróknak is önkénytelenül mozgásba jön iába, épen mint Van Bautrouch polgármesternek, kit csak pagy nehezen lehetett megállítani a — képzelt lovaglás­ban. A legközelebbi négyest 18—20 pár tánczolta. Te­hát elég kevesen, mivel a városház termén — elité-bál alkalmával — legalább is 40—50 pár szokott végig su­hanni. Épen midőn a francziát lejtik, a következő kedves hölgyeket látjuk repülni angyal-szárnyakon : Bán Ilka, Bodoki Mariska, Czingulszkj Szerén, Oziffra Imréné, Goz­man Mariska, Galacz Jánosné, Gyöngyősi Etelka, Uoff­mann Mihályné, Jancsovics Jen ke, Iíebtovszk: Mariska, K^ller Imréné, Kertai Bella és Ida, (Megyerről) Laky Károlyné, Marzsó Jerne, Németh Lujza, Richter Pepi, Szakái Jolán, Szombathelyi Paulin, Fanka Gusztávné, Terónyi Jolán, Ufferbach Nelli stb. ő nagyságaikat, kik bizonyára e bálban oly jól mulattak, hogy ez éjt nem egyhamar fogják feledni. Általában véve azonban e bál nagy rószvétlenség­gel talalkozott, mit nem tudunk minek tulajdonítani. Többen neheztelték a felcsigázott bemeneti dijt (2 frt és 5 frt), mások kifogásolták e jótékonyczólu mulatság zárt­körűségét. Mi a bál anyagi oldalát illeti: az sem nagyon ke­csegtető. Az összes bevétel 164 frtra tehető, beazámitva 14 frt 50 kr felülfizetést is, a kiadás aligha nem múlja fölül a bevételt. Annyival is inkább erdemeinek köszönetet ilj. Jan­czovics Pál, Márki Lajos és Kőrös Kálmán rendező urak.

Next

/
Thumbnails
Contents