Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-09-16 / 74. szám

„BÉKÉSMEGYEI KCZLÖNY " ián. 74. sz. z'poreső pedig h szép remények kecsegtető őszi vetéseket tnegdöntvén, -- a kedvezőtlen időjárás áta'ában véve oly árialmns belolyást gyakorolt a mezei iparra, liogy a gaz­dakcz'inség legnagyobb része a legszomorúbb .jövőnek néz elébe. -- Köztudomású tény az, hogy a legdúsabb őszi vetések a rozsdának esvén áldozatul, ezen elemi csapás sok gazda vetéseit annyira tette tönkre, hogy a termés végkép meghiusult. Ezen s/.omoru esemény alkalmából, jóllehet az 1876. XV. t. szerint, a rozsda által okozott károk eseteiben adóleengedésnek helye nincs, mindazon által, miután az idézett törvény szerint oly esetekben, midőn a termések egy, vagy két harmadrészben, vagy egészben az elemi csapások által megsemisittetnek, a sújtott, földrészek után járó adó is hasonló mérvben el­engedtetik ; miután kétségtelen tény az, hogy a rozsda a n termést sok helyen teljesen megsemmisítette, — s mi­után sem igazságosnak, sem méltányosnak nem tekint­hető. hogy a mely szántóföld egyátalában jövedelmet nem nyújt, ann.tk birtokosa a terméketlenséget előidéző rozsda miatt szendett kárt még adófizetéssel is tetézze : ezen in­doknál fogva intézkedtem, hogy a rozsda által okozott károk, a károsultak kérelmére, szabályszerűen felvétesse­nek ; - mely eljárásomat, a tek. közigazgatási bizottság tudomásul vévén, ezen ügyet a nagyin. 111. kir. pénzügy­miniszter ur kegyes figyelmebo pártolóing ajánlani szí­veskedett, (Folyt, köv.) A békésmegyei régész- és müvelőiés törté­nelmi egylet közgyűlése. — Tartatott B.-Gyulán, szept. 10-én, d. u. 4 órakor — Elnök Göndöcs Benedek apát ur megnyitván a gyű­lést, az egylet három évi működésének vázlatát nyújtja, a lapunk inai számában majdnem szórói-szóra közöltek szerint, mely egyszersmind megnyitó beszédje volt az el­nök urnák. Előadása sokszor lelkes éljenekkel szakitta­toti félbe. Ezután az egylet főtitkárja Zsilinszky Mihály ur ferjeszté elő jelentését, melyet lapunk szó szerint közöl, és melynek folytán a közgyűlés egyhangúlag elhatározza, hogy a Békésinegyére \onutkozó müncheni okmányokat megszerzendi és pedig ugy, hogy a budapesti akadémiai és muzeumi igazgatók fel fognak kéretni, hogy több b-t­jor kéziratot cseréljenek ki ezekkel. "- Egyleti pénztárnok P-arthy Ferencz ur kivetkezők­ben terjeszti elő az egylet vagyoni állapotáról szóló je­len lését : Bevétel volt , . 1562 frt 25 kr. Kiadás 587 frt 88 kr. Pénztári maradvány 974 frt 72 kr. mely a gyulai takarékpénztárban van elhelyezve. A tag­sági hátralékok ide beszámítva nincsenek. — A köz­gyűlés örvendetes tudomásul veszi e jelentést, és köszö­netet szavaz a pónztánok urnák. Muzeumi igazgató id. Mogyorossy J. ur jelentést tesz a muzeumi tárgyak tömérdek szaporulatáról, egy ka­lauzkönyvecske kinyomatását es 2 öl fa a télire leendő vételét javasolja, Elfogadtatik. Bonybai Benjámin ur r. tag mint a „régi" szak­mába. tartozó öreg ember," a régészeknek köszönetet sza­vazni és az eddigi „régi" tisztviselőket megtartatni óhajtja, mi harsány éljenek közt elfogadtatik. A szükségessé vált uj választásokat lapunk mult száma adta elő. * * * A törhetlen buzgalom, melylyel az elnökség és az összes tisztviselők ez egylet szellemi és anyagi haladását előmozdítsák, valóban példás és utánzásra méltó s ha mindenki a ki bizonyos kötelezettségeket vállal — ha azokkal azon öntudaton kivül, hogy embertársainknak hasznára váltunk mi jut.ilom, anyagi előny nem jár — ugy felelne meg mint ezen egylet tisztv'selősége: e me­gyének párja nem lenne az országban és a társadalom minden rétege megifjodnék. Tartea meg őket. a jó isten sokáig és adja, hogy 'wk-sok „három év múlva" régészeink mindig a „régiek" Hegyenek együtt! —Jfe— TÁVIRATOK. * Konstantinápoly, szept. 12. Plevna mellett a harcz egyre folyik. Plevnát három hadtest- ostromolja. Osman pasa még mindig összeköttetésben van Ahanievei, Bjela mellett, hol az oroszok coneentrálva vannak, nagy ütkö­zet van készülőben. — Ruszcsuk bombázása megszűnt. — A Sipka-szorosban a törökök tartják összes előbbi po­ziczióikat; Szulejmánnak egy hadcsapata a gabrovai uton kémszemlére indulván, az oroszoki a nézve sok veszteség­gel járó harcz után elfoglalta ezektől a Buzlundzsa dom­bot, szét rombolta az erősségeket. A Travna-defiléehez vezető ut a törökök kezében van. * Bécs, szept. 12. A „Pol. Corr."-nek a követke­zőket tárirják Bukarestből mai kelettel: Az orosz-román akczió tegnapig Plevna szorosabb ostromzárolására töre­kedett,. A törökök több erős támadása meghiusult. Az oroszok és a románok 80,000 embert számlálnak 356 ágyúval; Osman pasa ellenben 60,000 emberrel és 220 ágyúval van. — Az első rohamot állítólag a románok fogják intézni. — Az uj dunai hidat Nikápolynál tegnap befejezték. — iineretinszki hadosztálya nebány zászlóal­jat Lovczában hátrahagyva Bogátba ment. * Sumla. szept. 13. Szidejman pasa ostrommal el­foglalta Bastepét, mely travna és Gabrova közt fekszik. Vlost már akadaly nélkül vonulhat tovább; utja éjszak felé tökéleteseu szabad. Sumlában azt hiszik, hogy Plevna már nem forog veszélyben. A török lovasság egészen 3jela közelében tartott kémszemlét, de ellenséggel nein találkozott. * Pera, szept. 13. „N. Fr. Pr." jelentése: Szulej­man pasa átkelt a Tróján deíilóen s megszállotia Bas­tepét. Kémszemlére indult lovasság Podeni és Bjela közt sehol sem falált oroszokra Bjelától 3 órányi távolságig. Az oroszok odahagyják az egész Lom-vonalat. * Bécs. szept. 13. Belgrádból távirják ma a „Pol. Corr.'-nek : A rendes katonaság elvonulása a topcsideri táborból Alexináczba ma vette kezdetét. — Egy egész társzekér park a lőszerkocsik hosszú sorával indult ma innen a határokra. * Bukarest, szept, 13. Mehemed Ali hir szerint tá­madást intézett Plevna ellen; az eredményről azonban még semmi hir. Az orosz fővezónylett irattárát már Oláh­országba kezdik szállítani a zimniczai hídon. — Ruscsuk és Gyurgyevó, Béchet és Rahova, valamint Kalafát és Widdin közt erős ágyuharcz folyik. * Bécs, szept. 13. A „Polit. Corr." irja: Az egye­sült orosz-oláh hadak rohammal bevették Griviczát, Plev­na legerősebb pontját. * Pétervár, szept. 13. Poradimból szept. 12-ke es­téről hivatalosan jelentik. Plevna egész hajnaltól egész délután 3 óráig bombáztatott, irire roham intéztetett Plevnára, estefelé három redoute volt bevéve a déli ré­Skobeleff tábornok által, és a nagy Grivitza redoute Rad­gonoff tábornok által, a ki könnyen megsebesült. Schliter parancsnok és Uobrowolszky tábornok elesett. — Az utolsó redoutera intézett rohamban 6 orosz és 1 román zászlóalj vett részt, 1 zászló,és 5 ágyú került kezünkbe. - Ma f. hó 12-én kora reggel az egész vonalon ujolag megkezdődött a tüzelés. Az oroszok a tegnap bevett had­állásokban állanak a török erősítésekkel szemben. Az oroszok vesztesége csupán a tegnapi napon 5000 sebe­sült, a halottak száma még ismeretlen. MEGYEI HIREK. * Az endrődi izraelitáknak nein több mint 30 tan­köteles gyennekök van, de tanitó nincs. Ezt rész'nt a szülők nem akarása, részint a tehetetlenség szüli. A tan­felügyelő ur tudósítást kért az izraelita egyház elöljáró­ságától az iskolaügyben, most midőn a nyári kurzus épen letelik. A legközelebbi kurzusra megszűnik itt az oskola! (Sz. J.) A lelkesülés Gyulán. Színészeink egy jótékony czélu előadást szándékoznak rendezni Gyulán e hó 17-én a török sebesültek javára. Az előadandó darab még eddig niucs megválasztva, de hiszszük, hogy mire e sorok napvilágot látnak,- addig derék színészeink is tisztában lesznek a darab kijelölésével. A mi pedig a pártolást illeti, kétségtelen, bogy Gyula város nemesszivű közönsége ott, hol a szépség, jóság, de különösen nem­zeti érdeke forog szőnyegen — puha tétlenségben nem fog maradni. Csok jassa! Éljenek derék színészeink. Él­jen a közönség! Éljenek a törökök! Megjegyzendő, hogy Gyulán is megkezdték mar a gyűjtést a török sebesültek javára. * Bók és megye közgyűlésén f. évi szept. 10-én a keleti háborúval szemben benyújtott határozati javaslat szószerinti szövege : „Békésmegye közönségének közgyű­lésileg epybejött törvényes képviselő-testülete a legmélyebb megbotránkozását fejezi ki a felett, hogy az orosz ural­kodó hatalom a török állam alattvalóit törvényes uralko­dójok ellen fölizgatva, ezáltal a nemzetek békés művelő­dési fejlődése helyett a vad szenvedély és forradalom el­vét proklamálta, hogy ő maga is a török állam és nem­zet ellen jogtalan háborúval lépett fel, és hogy e hábo­rút a legembt rtelenebb módon vezérli, a midőn Bolgár­országban a békés és nem-harezoló polgárokat is, az ag­gokat, nőket és gyermekeket lemészároltatja, mikéntha zászlajára egy nagy népfajnak s egy hitnek kiirtását tűzte volna ki. A közgyűlés egyszersmind Oroszország hatal­mának a Keleten való növekedését és terjeszkedését Ma­gyal ország és Ausztria legbensőbb életérdeki ível össze­férhetetlennek nyilatkoztatja. Elhatározza enuélforvfi a közgyűlés fóliratilag fölkérni a magyar kormáin t, hogy ezen a népjog és a humanitás elveivel ellenkező hadvi­seleti mód megszüntetésére a legerélyesebben hasson, és hogy az osztrák-magyar monarchia érdekeit az orosz kor­mány terjeszkedési politikájával szemben minden rendel­kezésére álló eszközökkel, — ha Kell, az állam védereje közbevetésével is — érvényesítse." — Iskola-látogatók. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter, az 1876. évi XXVIII. t. cz. 3. §-ában nyert felhatalmazáshoz képest, Békésmegye területén: Ko­vács István megyei főorvost Gyula, — Szánthó Albert birtokost Békés, — Kollár János képviselőt Szarvas, — Félix Ágost ügyvédet Csaba, — Székács István uradalmi inspectort Orosháza, — Horváth Sámuel nyugalmazott evang. lelkészt Tót Komlós, — Utirai László birtokost Sz.-András, — Vitályos Márton birtokost Öcsöd, — Deb­reczeni Endre birtokost Endrőd, — Német Lukács ügy­védet Gyoma, — dr. Nyirádi Lászlót Tarcsa, — Bony­hay Benjámin birtokost Mező-Berény, — Farkas Gábor uradalmi ügyészt Kőrös-Ladány, — Kiss Ferencz gyógy­szerészt Szeghalom, — Tóth Zsigmond birtokost Füzes­Gyarmat, — dr. Csákly Jánost Vésztő, — Farkas Béla uradalmi inspectort Doboz, — Szekér Gyula uradalmi számtartót Gyula-Vári, — Szekér Mihály uradalmi tiszt­tartót Kétegyháza, — dr. Hajnal Bertalant Uj-Kigyós, — Székács István uradalmi inspectort Földvár, — Hege­dűs Imre kasznárt Sámson, — és Nagy Károly árvaszéki elnököt Puszta-Szent-Tornya, Bánfalva és Szabad-Szent­Tornya községek illetőleg mezővárosok számára ideiglenes iskolalátogatókká nevezte. — Szerencsétlenség. Békés-Gyulán az izraelita imaház azon karzata, melyen nők szoktak helyet foglalni, isteni tisztelet közb;n leszakadt. Szerencsére azonban több nő tetemes megsérülésén kivül e baleset nem okozta senki halálát. Azt mondják, hogy a fából készült kar­zaton szokatlanul nagyszámú női közönség volt, s talán e miatt roskadt volna össze az. * A békésmegyei adófelügyelő ur augusztus­havi a köz. bizottság előtt tett jelentéséből — melyet minthogy későn veltiik, egész terjedalmében nem közöl­hetünk — kivesszük, hogy részletes számszerinti jelen­tést, a kimnlatások be nem érkezte miatt jnem tehet, de annyit konstatál, hogy az adóbefizetés eredménye nem felelt meg a jogos várakozásnak, ámbár most volna az adóbefizetésére a legkedvezőbb időszak. Ugyszinte a bé­lyegilletékek hiányosan folynak be. Kiemeli, hogy utóbbi időkben az adókezelés és behajtás körül nein tapasztalt lényeges szabálytalanságot. * A király liamisitott kassai pohárköszöntöje, melyben Sándor czárt „szövetségesnek" nevezi, nálunk is,' mondhatjuk — általános levertséget okozott. Annál na­gyobb örömmel fogadtuk az authentikus hivatalos hely­reigazítást, melynek megjelenése után a szélsőbaloldali lapoknak erre nézve hozott czikkeit nálunk mindenhol kárhoztatják. Ezek a kákáu is csomót kereső interpreta­cziók, melyek a nép félrevezetésére, szánszándékkal fer­dítenek és a való igazat elhinni nem akarják, mély indignacziót keltenek józan népünknél. — „Csak magyarul!' A B.-Csabán székelő dr. Szeberényi Gusztáv, bányakerületi ágostai hitvallású su­perintendens ur már többször jelét adta annak, hogy az idegen elemek között nemcsak a vallás, de nyelvünk apostola is. Igy most is egy szép vonást jegyezhetünk fül róla az „Alföld utáu. A főpásztor e hó 8-án Apa­telekről , hol Atzél Péternek, Aradmegye főispánjának volt szívesen látott s kitüntetett vendége, egyházlátogatás czéljából kíséretével együtt a fazekasvarsáudi egyház fő­felügyelőjének : báró Edelsheim-Gyulai Lipótnak fölaján­lott fogatain Fazekas-Varsándra utazott, hol 9-ikén tar­totta meg a canonszerü egyházlátogatást nagy ünnepies­séggel. Fényes bandérium, taraczkdurrogás és harang­zugás között vonult be, hogy hivatalos küldetését telje­sítse. Az egyházban tett intézkedések közül különösen ki­emelendő azon visszás ügynek végleges elintézése, mely az egyház magyar és csekély számú tótajku hivei között uralkodó torzsalkodás képében az egyház lékéjét régóta zavará. A főpásztor ugyanis meggyőződést szerezvén ma­gának arról, hogy a kisebb fél azon követelésének, mi­szerint az ő valllási szükségeinek kielégítése végett a fa­zekasvarsáudi egyház lelkésze külön tót istenitiszteletek tartására köteleztessék, indokai épen nem tisztán vallásiak, hanem egyes családok között uralkodó személyes gyülöl­ségben gyökeredzők; határozatilag kimondta tehát, bogy a fazék- s-varsándi ág. hitv. ev. egyházban annak lel­késze csak magyarajku istenitiszteleteket köteles tartani, fenhagyván az illetőknek azt a jogot, hogy egye« esetek­ben, a felek kívánságára magántermészetű szent csélek­ményeket az esperesség határozata értelmében, tot nyel­ven is végezhet a lelkész; különben pedig a fazekas-var­sándi magyarajku egyház kebelébe beolvasztottakuak te-

Next

/
Thumbnails
Contents