Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-09-16 / 74. szám

.BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY' 1 astn. 74. SZÁM. végzettszerü példabeszédünket : kárán tanul a magyar! *) xy. nyílt meg. A magyar országgyűlés őszi ülésszaka tegnap — Az osztrák hivatalos „Correspondenz-Bureau" távirati közléseiben egy példátlan hamisítást követett el azon távirata által, melylyel a király kassai pohárköszön­tőjét a budapesti lapokkal közöltette. Egy szót tett bele csak, de megérdemelné érte, hogy soha többé szót ne legyen szabad táviratoznia. 0 felsége kassai pohárköszön­tőjének hiteles szövege, mi, azt a bécsi és budapesti hivatalos lapok utóbbi számai közölték, s ez a következő: 0 íelsége poharat emelve igy szólt: „Kedves barátom, az orosz czár jólétéért, kinek nevenapját ma ünnepeljük. Az isten tartsa meg és oltalmazza ő felségét." -— Plevnánál szakadatlanul folyik a harcz borzasztó öldökléssel. Orosz részről három hadtest folytatja az os­tromot. Ozma'j pasa mig mindig összekötteí,ésbon áll Orchanieval s igy Nis és Szófia városokkal. Sumlába ér­kezett hivatalos jelentós szerint Ozmán pnsa számára erő­sítések érkeztek Orchanieba s igy Pf:vna többé nem fo­rog veszélyben. Bukarestbe alig érkezett hir az utóbbi napok eseményeiről. Egy P1 e v n a alól odaérkezett futár azonban beszéli, hogy a harcz soha nem látott gyilkos módon folyik. A messzehordó török fegyverek tizedelik az ellenséges hadoszlopokat még mielőtt azok a randes lőtávolba érkeznének. A békósmegyei régész- és művelődéstörténeti egyletnek három évi működése. Egyleti elnök Gtöndöcs Benedek apát ur és egyleti fő­titkár Zsilinszky Mihály országgyűlési képviselő urnák jelentései szerint. —• B.-Gyula, szept. 10. A békésmegyei régész- és művelődéstörté­neti egylet fennállása és működésének első három évét befejezé. Az emberiség életének évezredeihez viszo­nyítva, a rnuló időnek tengerében alig képezne ugyan egy fövényszemet is e lefolyt három év, de Békésmegye életének, művelődésének történe­tében bizonyára egy uj ós szebb korszakét, mely­ben a társadalmi önképzés nagy eszméjének ki­vitele, megyénkben öntudatosan és hatarozott irányban megindít Vet, S 3j valódi közművelődés oltárának alapköve letéve lőn. Ez egylet alakulása és működése megér­demli, hogy megyénk történetében a legnevezete­sebb mozzanatok, s a haladás legelső tényezői egyikeül legyen egykoron feltüntetve, mert el­hunyt nagy hazánkfia Deák Ferencz ihletett szel­lemű szavaival élve: *) Megjegyezni kívánjuk, hogy czikkiró úrral sokban eltérő nézet­ben vagyunk s saját ez iránybani nézeteinket jövőre adandjuk elő. Most csak azt emiitjük meg, hogy a gyulai szolgabírói já­rás beszüntetését mi is czélszorünek tartottuk, de minthogy ezt keresztülvinni nent lehetett, és hét járásnak felállítása lett el­határozva: mi azon nézethez jár'iltunk, hogy akkor legyen kii. lönbség nélkül mindenhol alszolgabiró is, de n«;in a mint ter­vezve volt, Békésen igen és Csabán nem, mert utóvégre is az alszolgabirói állás felállításának értelme az, hogy a s/.olg. bí­rónak akadályoztatása esetén, bármikor helyettese legyen és más fontos ügyek hátrányt ne szenvedjenek, a helyettesítés szüksége pedig, eltekintve a járás lélekszáma és nagyságától, mindenhol fordulhat elő. Szerk. „Mindaz, mi a tudományos műveltséget elő­mozdítja, annyira fontos a nemzetre nézve, hogy az ezek iránti részvétlenség csak fonák egyol­dalúságnak lehet eredménye, s kétségtelenül vé­tek a haza ellen!" Hála a nemzetünk felett atyailag őrködő gondviselésnek, Békésmegye e vétek elkövetésé­vel a legtávolabbról sem vádolható ! Az első kimondott szó már m^gtermé gyü­mölcseit, s megyénk szellemi előhaladásának és közművelődésének ügyét szivén viselő lelkes me­gyei közönségünk, rokonszenvének, pártolásának erkölcsi és anyagi támogatásának egyesült ere­jével sietett kezdettől fogva, ezen egyletet czél­jainak kivitelében elősegíteni. De az egylet is a nyugodt öntudat édes megelégedésével tekinthet vissza a fennállása óta lefolyt 3 óvi működésre, — mert ma már nem csak mi — kik, mert a mienk, talán épen azért nagyobb előszeretettel kisérjük működését, hanem az ország közvéleményét tolmácsoló első rangú hírlapok ós szakközlönyök, valamint legjelesebb szaktudósaink tekintélyes véleménye is, az elis­merés koszorújára méltatták az egylet működését s az ennek folytán felmutatható eredményt ós erkölcsi hasznokat. Az egylet megalakulásakor szép és magasz­tos czélul és főirányul tűzte maga elé, hogy a megye legkiválóbb tehetségei, s nemesen mun­kálkodó jobbjainak összekötő kapcsául szolgál­ván, zászlója alá gyűjtse mindazokat, kik népünk társadalmi művelődését, felvilágosítását és előha­1 adását szivükön hordva, ez irányban közremű­ködni : legszentebb hazafi - kötelességök egyikéül ismerik. E czél elérését egyrészt időnként tartatni szokott törtéuehni vagy társadalmi tárgyú nyil­vános felolvasások rendezésével, másrészt' a mult és jelen tanulságos es érdekes tárgyainak egy­begyűjtésével, s ezeknek a megyei muzeumban közszemlére való bocsájtásával hiszi legbiztosab­ban kivihetőnek. A felolvasásokat illetőleg, a lefolyt 3 évben volt az egyletnek Gyuláffi, niint az egylet szék­helyén, 3 közgyűlése és.J választmányi gyűlése, 6 felolvasással. Nyilvános felolvasással egybe­kapcsolt vándorgyűlések tartattak Szarvason, 1875. oktober 10-én, Gsaíbán 1876. rnárcz. 15-ón, Orosházán 1877. márcz. 18-án ós Békésen 1877. julius 29-én. És ahol csak gyűlését és felolvasását tartá meg az egylet, a közönség részéről mindenütt és mindannyiszor a legélénkebb rokonszenv, meleg pártolás és ügybuzgó érdeklődés legkötelező és biztató nyilatkozataival találkozott. A gyűléseket minden városban lelkes hölgyeink diszes koszo­rúja ékesité, s az intelligenczia zöme, a nép és a fejlettebb ifjúság nagy száma látogatá, s a lelkesültség és az őszinte öröm, valódi ünneppé tevék e felolvasásokat mindenütt. Jó népünkben megvan a kellő érzék, a he­lyes tapintat, szellemi előhaladása, érdekeink alapos felfogása; és örömmel, bizalommal siet ez egylethez, mint forráshoz, melyből közműve­lődésének éltető vize fakad. Másrészt a lefolyt 3 évben bebizonyult, hogy az egylet igen helyes alapra fekteté elvét, a me­gyei muzeum felállításakor, — mert közönsé­günk ez iránt nem csekélyebb érdeklődés és ro­konszenvet tanúsít. Megnyitása óta a muzeumnak összesen 1168 vendége, volt. Es ha átlapozzuk a látogatók név­sorát, örömmel tapasztalhatjuk, hogy azon nevek közül, melyekhez hazánk népének osztatlan tisz­telete ós szeretete fűződik, vagy amelyeket nagy­gyá és ismertté tőn saját szellemi nagyságuk, (mint József főherczeg ő fensége, Pulszky Ferencz országos muzeumi főigazgató, Ormós Zsigmond temesi főispán, Erkel Ferencz hirneves zenemű­vészünk, és a vidéki kitűnőségek és vendégek­nek egész sora, kiket nagy szamuk miatt fel nem említhetni) megyei közönségünk minden társa dal mi osztálya is képviselve van igen számosak által, s alig jő Gyulára idegen, vagy vidéki utazó, aki a muzeumot meg ne látogatná. — Es ez által a tudományos mozgalmak iránti közér­deklődés, annak érdemszerü becsülése és mélta­tása mindinkább kiszivárog a nép közé; örömmel tapasztalhatjuk már is, hogy nemcsak az értel­miséghez tartozók, hanem az egyszerű földműves is bizonyos nemes ösztöntől indítva, régiségeit, ritkaságait, melyeknek ugyan müértéke ismeret­len előtte, szivesen ajánlja fel ós küldi be a mu­zeum gyarapítására. S megnyitása óta a mu­zeum oly nagyszámú és több igen értékes tárgy­gyal gazdagodott, hogy mai helyisége már-már szűkké válik a tömérdek tárgy szakszerű elren­dezésére és befogadására, de talán már a közel jövőben díszesebb es tágasabb helyiséget fog nyerni a megyétől — mint a muzeum sajátké­peni tulajdonosától — hol a kiállított tárgyak szakszerű rendezése, remélhetőleg rövid idő alatt teljesen be fog fejeztetni. De nem kevósbbé örvendetes az eredmény anyagilag is. Az egylet e lefolyt három évben teljesen megszilárdult, s a kezdeményezés nehézségein diadalmasan győzelmeskedett. — Ma már a me­gye minden községében vannak tagjai, ügybuzgó bizományosai, kiknek figyelmét mi sem kerüli el, ami által az egylet erkölcsi vagy anyagi elő­meneteleit előmozdíthatjuk. — Tagjainak összes szama a mai napig 41&. - ­Az egylet vagyoni állása is elég kedvezőnek mondható mert készpénben 974 frt 72 kr. tőke­vagyonnal rendelkezik a kint levő követeléseken kivül. Azonban az egylet nemcsak a megyében, hanem — alkalom adtán — annak határán tul is kiterjesztő működése körét. Igy, több muzeumi tárgy beküldésével részt vett a mult óv május havában Budapesten ren­dezett „történelmi műemlék kiállitás"-on, s kül­döttségileg és számos beküldött muzeumi tárgyak által képviselve volt a mult év szeptember ha­vában Budapesten tartott „nemzetközi őstörtóne­lem- és embertani kongresszusion is — mint­egy életjelt adván ilyfornián magáról — felköl­ték az országos figyelmet és közérdeklődóst. Az egylet működése buzdító elismerésének mind meg­annyi nyilatkozatául tekinthetni, hogy a magas kormány a muzeum felsegélésére a mult évben államsegélyt adni kegyeskedett; továbbá, hogy Folytatás a mellékleten. — Ö nagy bűnt követett el ön ellen; de van egy földfeletti hatalom, mely minden gonosz tettet megbüntet. Natália halványan, megindultan emelkedett fel. — Mit akar ezzel mondani ? — Azt, hogy férje — halott! — Halott?! —• Igen, ő meggyilkoltatott. Natália pár pillanatig szemére tapasztá kezeit, aztán reszketve fogá meg az orvos kezét és lázas izgatottsággal kérdó : — S mi történik velem? — Legyen erős! örvendetes hírt mondok. — Beszéljen! — Néhány nap múlva . . . szabad lesz. — Szabad! szabad ! — kiálta Natália őrjöngve. De a másik pillanatban már eltakará arczát kezeivel és zo­kogva dőlt fekhelyére. Az orvos segélyére akarván lenni, felemelte. — Szabad! — rebegé, komoran maga elé nézve. •— Szabad!... Es ón még öiülui tudok e gondolatnál, hogy a napot, a zöldelő fákat és az illatozó virágokat is­mét lálhatom? Mit ér már nekem a szabadság? Idegen világba lépek, a kit szerettem halott; magányosan fogok élni, mint itt. — A szabadság inegfizethetlen valami. Natália szomorúan rázta fejét. — Itt, — mondá kezét szivére téve — minden csendes és halott; akármi történjók is, itt az élet nem fog többé fölébredni. • — Vigasztalódjék, grófhé. — Ugy fogok tenni; ha nem tudtam volna meg­barátkozni sorsommal, rég szétverhettem volna fcjemet fogházam falán. Fogadja köszönetemet jó híréért, mely szi­vemet örömmel tölti el. A holtak nem támadnak fel többé, s reám nézve a világ nem más, mint egy nagy sir, hol kedvesem nyugszik. — Grófnő! számára még ma rendezünk be egy meglehetős lakást, — ezután mélyen meghajtá magát az orvos és távozott. — Szabad! szabad ! E szavak Csengének füleibe; de keblében nem ta­láltak visszhangra. — Mit ér nekem a szabadság, ha ifjúságomat kő­sirba zárva kelle eltöltenein. Azért térjek vissza az életbe, hogy megi sodaljanak ? Az én számomra már csak egye­düllét, szomorúság és könyek vannak hátra. Még az nap egy tiszta, világos szobába vitték, mely­nek ablakai a zöld kertre nyíltak. Daczára a fájdalomnak, mit érzett, a kék égnek és a zöldelő fáknak megpillan­tása örömmel tölték el keblét. De ez sem tartott sokáig. Szobája szegletébe vonult és altakará arczát. Meny­nyivel szebbnek tűnt fel a világ szemei előtt, annyival jobban fájt keble. A következő reggel az intézet elöljárója látogatta meg. Tisztelettel beszólt vele, s számára a kivánt ruhá­kat elhozatta. Több orvos is jött és rövid tanácskozás után ki­mondták, hogy Sesso Natália grófné tökéletesen meg van - gyógyítva. Másnap reggel Natália számára a fogház kapui megnyíltak, hol életének legszebb tiz évét eltölté. * * * (Vége köv.)

Next

/
Thumbnails
Contents