Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-09-09 / 72. szám

. BÉXÉSMEGYEI KÖZLÖNY" isTi. 12. SZÁM. lentékeny pénzerő sárbad<.boltnak és elveszeitnek bizonyuljon be, :i járási szolgabíró ós az államépitészeti mérnök urakat ligyelmeztetteni, bogy a vállalkozót az ut czólszerií és szilárd felépítésére szorítani, az épités helyességére folyton felügyelni s átalában oda közreműködni szíveskedjenek, hogy ezen útvonal a közlekedés érdekeinek megfelelőleg czélszerüen felépíttessék. — Tisztelettel jelentem továbbá, hogy a gyula-sarkadi ái viz rongálta megyei ut feltöltéséhez megkívántató föld-anyag a tulajdonos méltóságos grófnő megbízásából kijeleltetvén : Gyula város polgármesterét, és az államépitószeti mérnök urat felszólítottam, hogy a munka végrehajtásához azonnal erélyesen hozzáfogjanak, s ezen útszakaszt, az arra megszavazott jelentékeny közmunkaerő czélszerü felhasználával, minden további halogatás nélkül tervszeriileg felépítessék. A gyula-békési uton levő úgynevezett Sxilváséri gát a járási szolgabíró máltai Gerlapósteiek község elöljárói közreműködésével tökéletesen felmagasittatott. — A szeghalmi járásban levő inágori puszta lapos, és a füzesgyarmati határban elvonuló bajomi ut feltöltése, az ezekre megs7avazott pénzes erővel legközelebb munkába vétetik. Sajnösan kell végre megemlítenem, hogy a szarvas-szentandrási ut kijavítására eddig vállalkozó nem akadt, mert az arra szánt 837 frt 74 krt keveslik; — mely utkérdés megoldása iránti javaslat a szak-előadó ur által a maga során elő fog terjesztetni. (Folyt, köv.) Apróságok * A gyulai lap utolsó vasárnapi száma kárörvendve idéz két ezikket, melyet lapunk, szerinte, más lapokból rlopott." Megnyugtatására kinyilatkoztatjuk, hogy mindkét ezikket Gyuláról küldték be nekünk közlés végett, niiniha csak szántszándékkal fel akartak volna ültetni! és mivel a mi viszonyainkra hajszálig alkalmazható tartalmúak voltak, szívesen közöltük, nem sejthetvén, hogy düpiroznak bennünket á Iá ,.Ladányi," ki fizetésért egy 1858-diki lapból szolgált nekünk „kézirattal." Ilyennek minden lap ki lehet téve. Egyébiránt nincs olyan száma lapunknak, melyből vidéki t. laptársaink egész czikkeket át ne vennének, lapunk megnevezése nélkül s nekünk soha sem jutott eszünkbe ezért neheztelni, mert csak hízelgő lehet reánk nézve, hogy a megye határain kivül is viszhangra találnak lapunk irány-eszméi, s meg vagyunk győződve, hogy t. laptársaink, melyekből a gyulai lap állítása szerint, az illető két czikk átvétetett, nem neheztelnek reánk sem, habár önkénytelenül mi is egyszer köziöttiink valamit, minek érdeme masokat, őket illeti. — Hogy a gyulai lap által közölt ,Chabaud'-féle közleményt a fővárosi lapokból olvastuk és vettük át röviden, az azért történt, mert a gyulai lapot, mely vasárnapon hozza azt, mit mi már csütörtökön, a legritkább esetben és csak akkor vesszük kézbe, ha figyelmeztetnek reá, hogy valami támadás foglaltatik benne ellenünk, mely ellen védekeznünk kell, igy tehát könnyen elkerülhette figyelmünket illető közleménye, melyről meggyőződés után szívesen kinyilatkoztatjuk, hogy az első közlés érdeme a gyulai lapé. A gyulai lapnál nem azt kritizálta újdondászunk, hogy a Békésen tartott közművelődési vándorgyűlésen tartott elnöki megnyitó beszédet hozta (hisz mi magunk is hoztuk egész terjedelmében), hanem azt, hogy 3—4 hétig vezérczikk gyanánt hozta, holott az ilyen közlemény mindenhová, csak a lap élére nem való. A „Szarvasi Újságnál" sem azt találta lurcsának újdondászunk, hogy más lapból vesz át ezikket, hanem hogy egy ily átvett gazdászati közleményt vezérczikknek tétett. — Egyébiránt akár tetszik a gyulai lapnak, akár nem, mi igenis, előforduló esetben esetlegesen fogjuk kritizálni tárgyilagosan a lapjában előforduló közleményeket, szabadságában állván nekie is hasonlóképen eljárni, mitől nem tartunk, csakhogy óvakodni fogunk ezentúl bizonyos gyulai küldeményektől, melyek nem rendes munkatársaktól jönnek, s akármily jók legyenek, nem fogjuk közölni, ha név aláírva n'ncs. * * * * Az ellen, hogy mi fenyegetőztünk, miszerint valamely ember magán-viszonyairól fogunk szólani : mint roszíkaraiu ferdítés ellen komolyan tiltakozunk, sőt az illető sorokban határozottan az ellenkezőjét nyilatkoztattuk ki, t. i. azt, hogy a gyulai lap szerkesztőjének lapunk szerkesztője ellen követett eljárása daczára, mely szerint lapunk szerkesztőjének magánéletét érintő hazug közleményeknek készségesen tért engedett, mi még sem fogunk soha annyira sülyrdni, hogy hasonlót hasonlóval fizzissiink. Mi pedig a „megvetés" hangját illeti: azt kezdje magán alkalmazni az ur, mert ilyent érdemel az, ki ok nélkül támad és érvek alkalmazása helyett, tisztán személyt bántat lapjában. * M * * A „Szarvasi Újság" szerkesztőjével ugy vagyunk, mintha valami becses értékes tárgyunk egy piszkos pocsolyába esik. Tudjuk, hogy bepiszkítjuk magunkat is, ha utána nyulunk, de még se hagyhatjuk benne. Tudjuk, hogy bepiszkítjuk önmagunkat, ha ezzel a minden erkölcsi érzetből kivetkőzött, hazugságot hazugsággal tetéző, minden szót elferdítő egyéniséggel foglalkozunk, de még sem hallgathatjuk el egészen nyomorult, a szerzőnek legelvetemültebb romlottságáról tanúskodó Közleményeit. Bebizonyítottuk, hogy hazudik, ha azt mondja, hogy lapunk szerkesztőjét tettleg valaki bántalmazni merte volna és S reánk fogja, hogy mi beismertük, inort miután bebizonyítottuk hogy nem igaz, azt is mondtuk „tegyük fel." Ilogy valóbíin igaz volna — akkor is csúnyaság ilyesmi miatt valakinek szemrehányást tenni." — De hagyjuk a szelelni sülyedés e szemétdombját és idézzünk további felelet jelyett néhány sort egy nagyváradi kedves barátunk ez ügyben hozzánk intézett leveléből, kinek vendégszerető házát a „Szarvasi Újság" gonoszlelkű iskolás gyermeke is többször látogatta. Barátunk többek közt ezeket irja Nagyváradról aug. 27-iki kelettel : „Szerintem az, ki valakiről becstelenséget álli«, s azt bebizonyítani n.;;n képes, alávaló nyomorult gyáva becsületrabló, a ki talán első pillanatban és az első benyomás érzelmei alatt ártalmunkra lehet, de utóvégre s érdemileg csakis önmagát becstelenité meg. Olvastam a „Szarvisi Ujság"-ban a személyed ellen szórt rágalmakat. Lehetetlen meg ne m botránkozni és tol nem háborodni azon a stylusou, a mely a legelvetemültebb kapezabetyárnak is herostratusi dicsőségére válhatnék, s a mely a veleélőt nem érdemesítheti egyébre, mint arra hogy mint ve&zett állat agyonbunkóztassék, erkölcsi halállal, megvetéssel sujtassék. A kit az isten büntetni akar, annak eszét veszi el; hidd el nekem, kedves Lajos barátom, hogy a te ellenségeid az általuk praktizált módon legbiztosabban önön magukat teszik képtelenné s ártalmatlanná s még szükségeid sincsen arra, hogy szatyráddal, melyet jó lélekkel merem állítani, mindig az igazság támogatott, vágj eret rajtuk. Kedves Lajos barátom ! Fogadd küzdelmeidben őszinte baráti részvétem kifejezését és nyújtson kárpótlást a tudat, hogy az igazságérti törekvéseidben a becsületes emberek, kik itt is pártatlanul és figyelemmel kisérik harezodat, a te részeden vannak. Szerető barátod : R—n L—t." * * * * Csaba város bohöcza, a Pók, a „Szarvasi Ujságr szemétdombjára szorult. Megírta hozzá méltó bajtársának, hogy csattanós feleletet igért B. —nek. Abból, hogy ilyennel nem átal dicsekedni, mire csak a legotrombább kocsis képes, kitetszik mily fajta parasztember. Csakhogy a botnak másik végét elfelejtette megírni ez a csattanós felelettel dicsekvő hóbortos, t. i. hogy tanuk előtt azt mondták veki : „mig az ily vadállat csak morog és vicsorítja a fogát, addig hagyji az ember, de ha harapni akai, elkergetik egy korbácscsal." Hazugságnak nyilvánítja továbbá, hogy bocsánatot kért tőlünk, mikor nekie kellett, volna, lovagias elégtételt kapni. Felhívjuk a jelen volt saját tanúit, bogy czáfóljanák meg, adjanak nekie bizonyítványt róla, ha hazudtunk. Hisz épen az szolgált teljes elégtételünkre, hogy ámbár a pók volt, nézete szerint, a sérteti, mégis nekie kellett tőlünk bocsánatot kérni, ha azt nem akarta, hogy a fülén baj essék. Ez oly igaz, mint igaz az, hogy az ő kezébe csakugyan nem higgadt férfiakhoz illő, lovagias elégtételre szolgáló eszköz, hanem inkább kocsisostor való! Az egyik észszel küzd és érvekkel, a másik a lovagok fegyvereivel, a harmadik doronggal. Chacune á sa manióre ! Csakhogy a dorongolót viszsza lehet dorongolni s a ínuszká:. is nem azt restelik, hogy ők lőnek oda, hanem hogy vissza-lönek a törökök, mint az egyszeri bécsi mondotta: „Dasz Hienschiessen ging' an wenu na dasz „Záruck-"schiessen net war!" LEVELEZÉS. M.-Berény, szept. 3-án. Igen tisztelt szerkesztő ur! Mint a láva, de nem gyújtva, pusztítva maga kö rül, hanem minden igaz honfit lelkesítve, futotta át m. hó 31-én városunkat az örömhír, hogy szeretett orsz. képviselőnk t. Zsilinszky Mihály ur f. évi szeptemb. I-én fog bennünket látogatásával megtisztelni. Aki tudja, hogy mennyire érdeklődik a mi vegyes nyelvű, de tetőtől talpig csupa magyarérzelmü elembő áiló lakosságunk a közügyek iránt, nem fog azon csodálkozni, hogy e meglepetés mily nagy örömet keltett mindenfelé. Szombaton reggel '/a 9 órakor érkezett meg a t. képviselő ur. A vasúti indóháznál a városi elöljáróság, kivéte nélkül az összes imelligenczia és számos polgárok élén t. Környei Lajos ur, volt pártelnök, helybeli ügyvéd fogadta a nap hősét, rövid, szívből fakadó szavakkal üdvözölvén őt, ki városunkat látogatásával annyira megtisztelte. Harsány „éljen" követte a fogadó-beszédet és a menet, igen tekintélyes számú kocsikon megindult a városháza leié, hol a képviselő ur a községi dolgokról mondott el egyet-rnást. Ugyancsak a városházánál várta a mindenki álta tisztelt képviselő urat Tarcsa község küldöttsége. A küldöttség vezére t. Petrovics Lajos k.-tarcsai jegyző ur, szintén igen szívélyesen üdvözölte, a község nevében fölkérvén a t. képviselő urat, hogy becses látogatásával őket is tisztelje meg. Beszámoló beszédét vasárnap d. e. 11 órakor tartolta ineg M.-Berényben. Jóval ezen idő előtt százakra menő közönség várta a politikai helyzet ecseteléset attól, kit az osztatlan bizalom a polgári jutalmak legnagyobbikával tüntette ki. Ponlban 11 órakor jelent meg szeretett képviselőnk a helybeli népbank előtt hamarjában hevenyészett emelvónyeu s lelkes éljenzések között kezdette meg mindenek előtt a belügyekre vonatkozó beszámoló beszédét. A kiegyezésnek ez országgyűlés ideje alatti egyes phazisait, egész a mai stádiumig, szép időrendben emelte ki, s hiszi, hogy a bank- és vámügyben az alku Magyarország előnyére, érdekeinek megóvásával fog megköttetni. A beszéd második része a külpolitikát, különösen a keleti kérdést tárgyalta. Szűnni nem akaró éljenzés szakította félbe az előadást helyenként, kiválólag ott, hol szeretett képviselőnk egyszerű, mesterkéletlen, de a meggyőződés tiozta szavaiban adta elő a muszka atrocitások következményeit, a nyomort és Ínséget, melyet mindenütt észlelünk, hol csak kozák horda tordult meg. A közönség az egész beszédet feszült figyelemmel hallgatta végig, sőt az ott volt hölgyek pirulva bár, de még sem tudták a szív érzelmeit elfojtani — bizony nem egy gyémántcseppet törültek ki azokból a bájoló szemekből. Az előadás végével t. Környei ^ajos ur megköszönte szeretett képviselőnk beszámoló beszédét, biztosította őt mindnyájunk osztatlan bizalmáról politikája és őszinte ragaszkodásunk és tiszteletünkről személye iránt. Szeretett vendégünk tiszteletére diszbankettet rendeztünk, a melynél a város elöljárósága és az in'elligenczia nagy része jelen volt. Volt toaszt, felköszöntés elég; a török testvéreknek is jutott egy. Végre két órakor az elválás nehéz órája ütött. A diszebédnél résztvettek és még számosan kikísértük a szeretett honíiut az indóházig s ott szívélyes kézszorítás után „Isten hozzád", „viszontlátásra" stb. után bucsuztunk el szeretve tisztelt képviselőnktől. Mindnyájunk előtt felejthetlen lesz a nap, melyet Zsilinszky Mihály, a gyomai választó kerület orsz. képviselője körünkben töltött. Adjon Isten sok ilyen tevékeny, igaz honfiút e hazának. Teljes tisztelettel : Spara. TÁVIRATOK. * Drinápoly, szept. 4. Éjjel. Az ideérkezett jelentések szerint a törökök hadállása a Sipka-szorosban áthathatlan. A törökök teljesen uralkodnak a Sipka-szoros fölött, mert balszárnyukon uj üteget állítottak föl, mely az utat hosszában bejárj i és keresztben is bombázza. Az oroszok vonala el van nyújtva. Szulejmaii pasa nagy erősítéseket kapott, és most már valószínűleg nem fog rohamot intézni, mert elérte czélj't, visszaszorítván az ellenséget a Balkán déli feléből, ós uralkodik a Sipkaszoros fölött. * London, szept. 5. Tegnap nagy ütközet kezdődött Plevnánál, a törökök egyszersmind támadást intéztek az oroszok és románok positiói ellen a Vid fplyó mellett. * Sumla, szept. 5. Mehetned Ali fősérege szétszórt egy orosz lovasdandáit Pizancza mellett. Tegnap este megszállotta Obirteniket és előhadát Bjela előtt két órányira tolta előre. Egyidőbm a török lovasság a Lom balpartján éjszak felé, a pirgoszi orosz hídnak lerombolására indult. * Gorni-Situden, szept. 5. A „N. fr. Pr." jelentése : Tiszti körökben izgatottság uralkodik. Bratianu táviratilag orvosokat kért. Hírlik, hogy Szo'ieleff összeköttetései el vannak vágva. A plevnai ütközetről az irodákba még nem érkezett tudósítás. Legújabban egy urigada kelt át a Dunán. Most Bulgáriaban zápor és hó esik. * Konstantinápoly, szept 5. A Sipka-szorosban igen heves ütközet düböng. A török hadtestek mind folytatják ofíensiv mozdulataikat. * Budapest, szept. 5. Lovesa bevétele valónak bizonyult. Ellenben Achmed Ejub pasa Kadaköjnél az oroszokat megverte. * Belgrád, szept. 5. Az első korosztály parancsot kapott indulásra. * Bécs, szept. 5. Bukarestuöi jelentik: A Szelvi mellett tegnapelőtt vivott küzdelemben a törökök voltak a támadók, erős kéraszemlére indultak ki, de heves kereszttűzbe jutottak, és visszavonultak Lovcsába, hol megerősítették magukat; 12 órai elkeseredett harcz után kiűzettek Lovcsából. * London, szept. 6. Egy Sumlából 5-órőI érkezett távirat szerint a rasgradi hadtest átkelt a Lom folyón és Bjela ellen nyomulva Obirtenuhez ért. MEGYEI HIREK. * A bákésmeyyei régisz-müvelőJéstörténélmi egylat fulyó év szept. hó 10-én délután 4 órakor, K.-Gyulán, a városháza nagy termében, IY-ik é. rendes közgyűlését fogja tartani. Tárgysorozata lesz : 1. Elnöki jelentés az egylet 3 évi működéséről. 2. Titkári jelentés a folyó ügyek-