Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-09-02 / 70. szám

ÍV. évfolyam. 1877. 70. szám. B.-Csaba, szeptember 2-án. EGYEI KÖZLÖNY Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. IVXegjjoloni hetenként kétszer : vasárnap és csütörtökön. Előfizetési dij a „Szépirodalmi Lapok"-kal együtt : egy évre 6 frt félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr. A „Szépirodalmi Lapok"-ra külön is előfizethetni, egész évre 2 frt, félévre 1 írtjával. Szerkesztőség és kiadó-hivatal: Vasut-utcza, közbirtokossági épület. A hét története. Budapest, augusztus 8. —a— A hareztéren semmi újság. A Sipkaszorosnál kivívott eredményeket a legutóbbi értesítések mind megerősítik. A szoros körül fekvő magaslatok török kézben vannak, valamint ama három erőd is, melynek megvívása a török seregnék örök dicsőséget biztosit a háborúk krónikájában. Szulejman pasa egyesülése Ozmán hadseregével a döntő fordulatok bekövetkezését fogja jelenteni. Ozmán azonban e közben sem szünetel. Legközelebb egy orosz lovas-ezredet, mely a törökök összeköttetési vonalának el metszését kísérelte meg, teljesen megsemmisített. Mehemed Ali fővezérnek is három kisebb jelentőségű összeütközése volt az oroszokkal. Mind a három a törökök győzelmével végződött. A törökök ezek szerint mindenütt előnyben vannak. Ha tehát az oroszok ily körülmények közt teljesen demoralizálva, betegségek által megtizedelve s kevés kilátással az annyira híresztelt győzelemre, téli hadjáratról beszélnek, nincs okunk a nyugtalankodásra. A szerb kardcsörtetéssel is alább hagytak. Ajánlatos is a szerb hősökre nézve, hogy megfontolják egy elhamarkodott lépés kellemetlen következményeit. Andrássy t i. kijelentette, hogy ha Szerbia saját szakálára a harczba menne, mi sem fogja gátolni a törököket abban, hogy szerb területen a hűtlenségért boszut ne álljanak. A porta londoni képviselője által figyelmeztette az angol kormányt azon nagymérvű hadi készülődésekre, melyeket a görögök a portával szemben tesznek s kijelentette egyszersmind, hogy esetleg Athén s egyéb tengerparti városok a törökök részéről bombáztatásnak lehetnek kitéve. Ez ugy látszik, imponált a görög kormánynak, mert az képviselője utján Konstantinápolyban igen békés nyilatkozatokat tett. Andrássy és Bismarck találkozása már bevégzett ténynek mondható. Francziaországban Mac-Mahon tovább űzi gyűlöletes politikáját és Gambettát, ismeretes beszédeért perbe fogatta Pedig e beszéd magában véve igen ártalmatlan. Oroszország — legújabban — a megindított gárdahadtestet ismét visszarendelte Oroszországba; a mi igen sok föltevésre szolgáltat alkalmat. Felhívás az orosz invázió által földönfutókká tett törökországi lakosok segélyezésére. Polgártársak! « Hónapók óta foly Bolgárországban a véres harcz, melyet Törökország fiai küzdenek a hazájokba betört ellenséggel. Vér és iszony jelzi az orosz sereg lépteit s a merre megy, halál és pusztulás jár nyomában. Orosz hadak a Dunától a Balkán déli lejtőjéig terjedő föld nagy részét bekalandozták, s a merre jártak nincs többé élet, nincs többé ember. A szántóföldek termése a csatamének patkói által elgázolva, virágzó helységek feldúlva és lángbaboritva, a lakosság legyilkolva vagy elmenekülve, Egyes szára ára 10 kr. kapható Biener B. urnái B.-Csabán Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. urnái és a nyomdában, vidéken minde.i postahivatalnál 5 kros postautalványnyal. — egész vidékek áldozatul estek a betört ellenség pusztításainak. Igen, polgártársak! a háborúnak nem egyedüli áldozatai azon vitéz férfiak, kik fegyverrel a kézben esnek el hazájuk védelmében, — hanem áldozata a szegény föld népe is : a nők, aggok és gyermekek ezrei, kik rombadöntött tüzhelyöktől elűzetve, hontalanul bolyongnak hazájokban. És ha a vitéz törők sereg vitéz sebesültjeinek szenvedése megérdemli a sziv nemes részvétét, kétszeresen megérdemli azt az ellenség által földönfutóvá tett föld népe : amannak e háború szenvedésein kívül dicsőséget is hoz, ennek csak kint, ínséget és nyomort. Értesülve vagyunk, hogy Törökország déli tartományaiban ezreivel bolyongnak ezen, felperzselt házaikból kiűzött szerencsétlenek, jobbára munkaképtelen férfiak, nők, aggok ós gyermekek, nem találva fedélt, mely éjjelre ótalmat adjon, nem ruhát, mely tagjaikat befedje, nem kenyeret, mely éhségöket csillapítsa. A legnagyobb nyomor nem a csatatéreken lakik, hanem a menekültek közt, ezer és ezer embertársunk küzd Törökországban az éhhalállal. Polgártársak ! A gondviselés jó terméssel áldotta meg Magyarországot. Mindenkinek van egy kevés fölöslege : ha pénzben nem, életben. Juttassunk Isten adományából egy keveset azoknak, kiket Isten oly súlyosan meglátogatott. Adakozzunk az orosz invázió által földönfutókká tett törökországi lakosok nyomorának enyhítésére. Es miután a háború borzalmai nern tesznek különbséget ember és ember: keresztény, mohamedán és zsidó között, a mi könyörületességünk is egyiránt, vallás ós nemzetiségi különbség nélkül forduljon mindazokhoz, kik egykori jólétök romjaii „Békésmegyei Közlöny" tárczája. Georges herczegnö. (Franczia szinmii 3 felv. B.-Csabán először aug. 31-én.) Minden szerencsétlenséggel jár egy kis szerencse s mindig szerencséseknek mondhatjuk magunkat, ha a szerencsétlenség megelőzi a szerencsét és nem megfordítva. Igy történt ez „Georges herczegnö '-vei is, a kinek nem csak hogy az előadás végével virad tol boldogsága hajnala, hanem maga a darab is, hogy mennyi nehézségek után juthatott előadásra, annak csak Csóka direktor uram a megmondhatója. Hiába I megpróbáltatások által aczélosodnak a kiváló jellemek. De hogy tul tegyük magunkat a reflexiókon, és hogy bebizonyítsuk, miszerint a pénteki nap is lehet szerencsés, lépjünk be a színkörbe, hol ma Csaba értelmiségének szine-java találkát adott egymásnak még pedig oly számban, melyhez hasonló csak igen ritkán adatik tollúnknak megörökítés végett. E rövid szemle után térjünk a darabra. A franczia szinirodaloni, de különösen Dumas fils termékeiben, minden nagyszerűségük mellett is, több oly jelenség merül fel, mely különösen a mi provinciális fogalmainkkal, csak igen ritkán egyeztethető össze. A mai darab e tekintetben dicséretes kivételt képez és a hallgatóság figyelmét mindvégig lekötötte. De itt mindjárt megjegyezzük, hogy csakis oly kiváló művészi tehetség kívántatik ehez, mint Szerdahelyiné-Prielle Cornélia asszony (Severine), a kinek szava, hangja, minden mozdulata oly művészi ihlettséggel van megáldva, mely a művészetet a természetességgel egybeolvasztja. Az az izgatottság, mely játékát az egész darabon keresztül oly helyesen jellemzi mindaddig, mig magára hagyatva, kételyektől sarkalva, nem a sziv, hanem csupán lelke sugallatát követve, méltatlan kitörésekre hagyja magát ragadtatni, mily ellentétbe hozza önmagával, midőn előtte áll férje a herczeg, a ki szivének egyedüli bálványa, s a kit szive-lelke egész hevével igyekszik magához csatolni, a női erények egész magasztosságával elénk tárja a hivatását teljesen felismerő nőt, a ki néhány engesztelő szóért mindent képes felejteni, csak szerelme tárgyát, férjét ismét magáénak mondhassa. S midőn újra csalatva látja magát, az ellenkező bizonyítékokkal szemben, hogy magasztosabb színben tűnjék fel előtte férje, azt mondja Severine : „Oh, ne hazudjék! ne alázza meg magát többé! Esedezem, ne kényszeritsen arra, hogy megvessem ! Mi lenne akkor belőlem ?

u Es midőn Syloanie (Tőkés Em.) s férje a herczeg (Vedress) alakoskodásáról saját termeiben kétségtelen bizonyítékokat szerez és Sylvaniet rögtön kiűzi házából, mig Terremonde gróf (Várkövy) Sylvanie férje, a herczeg szobájában ügyleteit végzi, végre midőn ez utóbbinak neje bűnös viszonyát fölfedezi, a női büszkeség egész teljében áll ellőttünk, a ki kíméletlenül lesújtja ellenfeleit. De a/.on perczben, midőn a gróf az előtte ismeretlen céladón nevét kérdi, rögtön felismeri a határt, melyen túlmenve, férjét is a veszélybe dönti, pillanatnyi szünet után távozás közben csak annyit mond: „Keresse!" Még nehezebb megpróbáltatás [vár reá, midőn Viktor (Tolnay) a komornyik fölfedezi előtte, üogy Terremon de gróf elutazást színlelve a vaspályáról visszatért és elrejtőzve lappang saját lakása körül, hogy megboszulja neje csábitóját. A bájos grófné m'ndenfelé kiveti hálóját ahol pénzt érez és igy gondoskodott arról is, hogy ha a herczeg, a ki egyedüli kedvesének hiszi magát, kisiklik körmei közül, kárpótlást találjon Fondetteben. (Gyulai). A gondolat, hogy a herczeg áldozatul esik a gróf felzaklatott, indulat-rohamának, újra fölébreszti Severineben a sziv valódi érzelmét és ha már vonzalmát nem bírhatja, legalább életét óhajtja megmenteni s azon önmegtagadással, mely csak a nagy lelkek sajátja, közbeveti magát, hogy férjéről a halálos csapást elhárítsa. Megvallja férjének, hogy a grófnőt kiűzte házából, hogy később a grófnak elárulta, miszerint a grófnő szeretőt tart, de nevét nem monda meg; és midőn a herczeg erővel is távozni akar, útját állja, mialatt kívülről lövés hallatszik. Severine rémülettel vonja vissza férjét, kezét ennek ajkára téve káprázatos arczczal tekint kifelé, honnan a gróf leeresztett pisztolylyal jő elő s a herczeg azou kérdésére : hogy nejét ölte-e meg? feleli : ,.Nem, a szeretőjét"; és fenyegetőzik, hogy mindenkit megöl, a ki a grófnőt megközelíti. E jelenet meggyőzi a herczeget, hogy a grófnőnek csakugyan volt más kegyencze is. Fondette nevére térdre ereszkedik a herczegnö előtt, a ki engesztelőleg tekint megtért férjére. E darab, mely a legügyesebb személyesitőket is próbára teszi, a néma kifejezésekben oly gazdag végjelenetnél a hallgatóságot ámulattal tölté el és csak néhány másodpercz után tört ki a tapsvihar, mely jóval azután szűnt meg, "hogy a tisztelt vendégmüvésznő harmadszor is megjelent a közönség előtt, mely őt első megjelenésekor szebbnél szebb virágcsokrokkal halmozta el. Kegyelettel őrizzük meg a benyomásokat, melyeket a tisztelt vendégmüvésznő magasztos játékával kedélyünkre gyakorolt, és ha marad még fenn némi óhajtásunk, az egyedül abban összpontosul, vajha a nagymüvésznő kedves játékában még minél többször gyönyörködhessünk, amire, tekintve gyöngélkedését, kevés kilátásunk van.