Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-08-23 / 67. szám

ÍV. évfolyam. 1877

, __ 07, s^m

, B.-Csaba, augusztus 23-án. KÖZLÖNY; Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. jVJLe^jelenik hetenként kétszer : vasárnap és csütörtökön. Előfizetési dij a „Szépirodalmi Lapok"-kal együtt : egy évre 6 frt; félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr. A „Szépirodalmi Lapok"-ra külön is előfizethetni, egész évre 2 frt, félévre 1 írtjával. Szerkesztőség és ltiadó-lxivatal: Vasut-utcza, közbirtokossági épület. Egryes szám ára 10 kr. kapható Biener B. urnái B.-Csabán Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban. Bíetier B. urnái és a nyomdában, vidéken ininde.i postahivatalnál 6 kros postautalványnyal. A távíró és a háború. (Budapest, aug. 21.) — a— Haladó korunk, melyet bátran a találmányok századának nevezhetünk, lankadatlan buzgalommal számit, kombinál és igyekszik a rendelkezésére álló eszközök segélyével népek jóllétét és államok fölvirágozását előmozdítani. Fáradozásának nem egy gyümölcséről tesz bizonyságot Uchátzius, gőzmozdony és táviró egyaránt. És midőn a theoretikus vívmány erkölcsi dicsőségével be nem érve annak gyakorlati alkalmazását, értékesítését kísérli meg, csak élelmességéről tanúskodik. Felsorolhatlanok azon jó szolgálatok, melyeket e találmányok közvetve vagy közvetlenül az államok és egyesek előnyére tesznek. A mily bizonyos, hogy állam kereskedelem nélkül jólétnek örvendeni soha sem fog, ép ugy bizonyos az is, hogy a kereskedelemnek alkotó eleme, nélkülözhetlen kelléke a gyors és biztos közlekedési mód, mely nélkül az versenyképes soha sem lesz, de nem is lehet. Ha tehát ily pótolhatlan a táviró intézmény a békében, mely a. népek erkölcsi és anyagi fejlöfiésÁnpk bölcsőjét képezi, a csaták zajában, hol egyes országok fegyverrel kénytelenek érdekeiket és jogaikat biztosítani, egyenesen megkívántatik az. A modern hadtudomány a tábori táviró hiányában határozottan harczképtelennek deklarálja a hadsereget. Másrészt pedig példák bizonyítják ezen intézmény nélkülözhetlenségét a háborúban. Innét van, hogy a „régi jó idők" buzgó liangoztatói is meghajolnak e találmány életrevalósága előtt. De ez nem igen lehet másként. A harczoló felek józan taktikával kipuhatolják az ellenség gyenge oldalát s heves támadással könnyen megbontanák annak hadsorait, ha nem lenne tábori táviró, melynek közvetítésével a megtámadott gyorsan segéd-csapatokat vet a veszélyeztetett poziczióra s biztosítja hadállásait. Szóval tábori táviró nélkül cz idő szerint háborút nem is képzelhetünk. Ilynemű szolgálatra nálunk, valamint Európa egyéb államaiban is a Morsé-rendszer van alkalmazásban, mint a mely könnyű kezelhetőség ós gyors be- vagy ki kapcsol hatás tekintetében kevés kívánni valót hagy maga után. Ezenkívül e rendszer sokkal megbízhatóbb, mint a vele versenyző egyéb találmányok. Nem oly érzékeny, hogy a káros külbefolyás zavarainak lépten-nyomon kitéve lenne, mig másrészt fennálló közlekedési zavarok esetén is egy kis szakismeret és türelmes jóakarat mellett inkább üzletképes marad, mint pl. a Hughesféle rendszer. Ugyanazon gépezet cz, mely a magyarországi tá\ író-hivatalokban általában alkalmazásban van, azon Különbséggel, hogy a tábori gépek könnyebb szállithatás és elhelyezés végett e czélra kisebb alakban külön készíttetnek. Maga a hivatal minden hozzátartozóval együtt egy kocsin lovábbittatik azon pontig, hol az állomás fölállítandó leszen. A tábori szolgálatra beosztott távirótisztek megtelelő számú legénységgel láttatnak el, kik a tisztek fölügyelete alatt az oszlopok elhelyezését, a sodronyok kifeszitését, szóval a vezeték üzletképessé tételét eszközlik, és elvégzik egyszersmind a táviratozás körül fölmerülő egyéb teendőket is. Ily tábori távirdán rendesen csak a csapatmozgalmakra vonatkozó katonaszolgálati államsürgönyök közvetittetnek, mint a mely czélra a tábori táviró tulajdonképen fölállítva van. Nem ritkán megengedtetik azonban ez intézménynek a hadsereg tagjai által való igénybevétele is, mi azonban csak akkor lehetséges, ha a vezeték végállomása valamely állandó állami távírda, mely a közvetítést fönnakadás nélkül eszközölheti. Szóval a táviró fontos szerepet játszik a háború történetében, könnyen megfogható tehát, miért igyekeznek az ellenséges hadseregek egymás távíróvonalait megszakítani. — Zágrábban. az aug. 15-iki meetingen 500 ember volt jelen, és következő határozat hozatott: Meggyőződve, hogy a magyar képviselőházban előterjesztett határőrvidéki vasút törvényjavaslata nem felel meg a határőrvidék igényeinek : azért is annak visszavételét kívánja; mert a Dunát az adriai tengerrel összekötő vasút világvasut. azért kívánatos volna.ugyan, hogy az állami költ. segen építtessék ki; de mivel a pénzügyi helyzet igen nehéz, ós ez a vasút különösen Horvátország és a határőrvidék érdekeit mozdítja elő : azt hiszi a gyülekezet, hogy ehhez hozzá járulhat, és semmi kifogása sincs, ha a kiépítendő vasút a határőrvidék részére telekkönyveztetik. —- István király napjára Kossuthtól érkezett levél a nagy napi kérdéshez. Az alapigazságok, melyeket az ő keleti politikája vall, mindnyájunk nemzeti hitvallásának alapjai. Es nem kevésbbé azok maradnak, ha a rituális kérdésekbeu nem is vagyunk mindnyájan egy véleményen. — Mind a bécsi lapokban, mind a bécsi tőzsde körében hire járt a magyar rente-kölcsön kibocsátásának ; e hír, a mint a „Bud. Corr." értesül, minden alapot nélkülöz. — Az uj ezukor-adó törvényjavaslat kibocsátására nézve a tárgyalások közelebb mind a magyar mind az osztrák minisztériumban meg fognak kezdetni. Az eddigi írásbeli tárgyalásokból alapos reménységet lehet meríteni, hogy a megegyezés rövid idő alatt sikerülni fog. — Női összeesküvést lődöztek fel Konstantinápolyban, mely összeesküvés förészese Aristarchi Euríd i k e herczegnő és czélját képezte Murád visszahelyezése a trónra. Atistarchi herczegnő nem ujoncz a politika terén, mert már az előbbi években nagy befolyást gyakorolt a külföldi követekre, különösen pedig Bulverre. Az összeesküvésben részt vett nők részint Angliában, részint Konstantinápolyban tartózkodnak. Szabályrendelet Gyula városának az országos és hetivásárok megtartási módjára vonatkozólag. 1. §. Az 1872. évi VIII, t. cz 32. §-a megengedi, miszerint minden iparos az ország bármely országos vagy hetivásárain áruezikkeit és készítményeit szabadon árulhassa; nehogy azonban eme viszonyból a városban lakó iparosokés kereskedőkre, kik a város többi lanosaival egyenlően járulnak az összes községi terhekhez, feltűnően érezhető hátrányok származzanak egyrészről, másrészről pedig, hogy a vásári rend minden tekintetben fentartható legyen, azok megtartási módja ezennel szabályrendeletileg szabályoztatik. 2. §. Az országos vásár kezdetét veszi a naptár szerint megállapított vásár vasárnapját megelőző szerdai napon, ugy azonban, hogy : a sertés vásár — szerdán, a juhvásár — csütörtökön, a szarvasmarhavásár — penteken, a lóvásár pedig — szombaton veszi mindenkor kezdetét. Azon iparosok, kik áruezikkeiket a külvásártéren szándékoznak elárusítani, milyenek a hűsárulók, kerékgyártók, egyéb fanemű-árusok, kádárok stb. a kirakodást, illetőleg árulást már a vásár kezdetén vagyis szerdán megkezdhetik. A sátrakban áruló kereskedők, továbbá a zöldség- és élelmi-czikk-árusok, valamint a gazdasági tárgyak árusai, a belvásártéren már pénteken megkezdhetik az árulást, a kézműipar ós illetőleg a tulajdonképeni kirakodó belvásár azonban mindenkor csak vasárnap reggel veszi kezdetét. 3. §. A hetivásárok mindennemű iparág ós áruezikkre nézve mindenkor pénteki napon tartatnak. •4-. §. A belvásár területeül a Körösosatornakóhid és bárdos-hidja közt levő, e czélra fenhagyott területek szolgálnak és pedig : a» az aradi országút jobboldalán árulnak : 1. vasárusok, lakatosok és puskaművesek. 2. Szappanosok. 3. Késesek. 4. Bádogosok. 5. Üvegesek. 6. Könyvkötők. 7. Festők. 8. Czipészek. 9. Finom-kalaposok. 10. Férfiruha-kereskedők. 11. Nőiruha-kereskedők. 12. Divat- és pipere-árusok. 13. Rövidáiu(norinbergi)-kereskedők. 14. Divat- és posztó-kereskedők. 15. Kisebb rőfös- és szalagárusok. 16. Takácsok. 17. Szűcsök. 18. Közönséges kalaposok. 19. Magyar-szabók. 20. Gyolcsosok. 21. Zsák- ós vászonárulok. 22. Zsibárusok. 23. Gyékényesek. 24. Kerékgyártók és fanemű-árulók. Ugyanez oldalon a magtár háta megett állíthatók fel a mutatványosok sátrai. b) Az aradi országűt baloldalán árulók : 1. Cserépedényesek. 2. Csizmadiák. 3. Tímárok és készitettbőr-kereskedők. 4. Szalmakalap-árusok. 5. Craitorások, esztergályosok. 6. Kópárusok, szatócsok, pokróezosok, tarisznyások és házalók. 7. Zöldség-árulók. 8. Szűrszabók. 9. Kosarasok. c) A Sas-utczán árulnak : 1. Szíjgyártók. 2. Kötélverők. 3. Asztalosok, d) A Szerecsentéren árulnak : A nyersbőr- és egyéb ilynemű nyersterményárulók.