Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-08-19 / 66. szám

„BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" íAV?. 6», SZÁM. litani a határőrvidék bekeblezésével, hogy igy azután a határőrvidéki erdőségek kezelése a horvát kormány ke­zébe jusson ; de a ImtárSrvidékiek ez ellen is tiltakoznak. A horvát kormány — irják — távol áll ettől a mozga­lomtól ; Mazuranies bán csak azt a kívánságot fejezte ki, hogy ne a vinkovcze-daljai, hanem a vinkovcze-eszÓKi szárnyvonal építtessék ki. A horvát képviselők, kik az egész agitacziótól távol vannak, a törvényjavaslatnak ezt a módosítását ajánlani fogják a magyar országgyűlésen. A békésmegyei 1848/ 9-ki honvéd-társakhoz. Két hó múlva a 30-ik évfordulati napját ünnepelendjük azon ragyogó és nemes lelkese­désnek, melynek párja nemzeti történetünkben alig van; és csak tegnapelőtt vonult el fölöttünk az árulás és gyásznapjának 28-dik évfordulati emléke. Ezen két nap, — az 1848. márcz. 15. és 1849. augusztus 13 ik napja — közé esik a ma­gyar nemzet akkori ifjabb nemzedékének harczi költészete; amaz 516 nap ragyogóbban világít­tatott meg hegyein és völgyein, bérczein és ró­náin szép hazánknak, és elpusztithatlan kidombo­rodását képezendi örökre a lánglelküség, honsze­retet, önfeláldozás és kitartásnak. A honfiúi és polgári erény legtisztább jegeczedésének napjai azok. Bajtársak, tel tud-e még szivetek e napok em­lékére melegedni ? S felelevenednek-e még. néha emlékeitekben ama gyorsan rohanó és Változó harczi események, hőstettek', sikermerények (bra­vourok,) melyek köröttetek lczajíoltak, s melyek­nek ti is részesei valátok ? Bizonynyal, még igen. De valljuk be, hogy immár fogyunk is, hidegülünk is, kopunk is ; az egykori ragyogó eleven emlékek bágyadtabbá lesznek, lassan elmosódnak, elenyésznek, mint mi is elzüllünk, elmálunk. A természet, törvénye egy­más után hív és küld bennünket a vissza nem térők csatájába. Elevenítsük fel tehát ma még, bajtársak, e szép emlékeket, s ha a legtöbben nem is birunk azon időbeli irt naplóval, nincs egy is közöttünk, ki a körötte ama dicsn-apokban történtekből egy T-a xxxÁm óvdolmnn 1-»V>— c< ra f> i-r> á xi ysrx? n o cmlckonn ólt. Ne hagyjuk ez események emlékét elenyészni, zajgó habfodrai és gyűrűi, vagy legalább részecs­kéi és parányai azok a magyar nemzeti életnek, nyilatkozatok, melyek emlékükben is csak üdvös hatással leendnek a jelen és jövő nemzedék lel­külete és kedélyére. Minden ily hű adat, a legparányibb is, egy fénylő korszak becses ereklyéje. Felhívlak és felkérlek tehát bizalommal ben neteket, bajtársak, elevenítsük meg leikeinkben ama ragyogó napok emlékét s a már letarolt me­zőről szedjük össze a' lelkesedés és eszmények azon kalászait, melyek szabadság-harczunk di­csének tanúbizonyságai. Maroknyi és szerény leend bár az igy összehozható nyaláb, de ama szép kor hű történetenek bizonynyal egy megvilágító sugarát képezendi. Felkérlek, hogy szabadságharczunk azon esz­ményeit, melyeknek tanúi valátok közvetlen vagy közvetve, bármi aprók legyenek is, s bármely alakban, egyszerűen elmondva, velem a folyó évi szeptemberhó végéig közöljétek. A honvédségbe való belépés, a táborozás, a hadjárat, melyben részt vettetek, az események benyomása reátok az egyes csaták s kiválóbb harczrészletek vagy egyesek sikermerényei, szó­val mindaz, a mi a 4 8/49-lú honvéd-névhez, azt emelőleg fűződik, — lehet beküldendő leirástok tárgya, és pedig fesztelenül elbeszélőleg, nem szá­mítva a szószerinti kiadásra, miután az én tisz­tem leend a nyert anyagot összerendezve s fü­zetkébe állítva a magyar olvasó-közönségnek be­mutatni, átnyújtani. B -Csabán, 1877. augusztus 15. Kemény Mihály, 1848/,-ki honvéd-tüzérhadnagy. Békés város 1714-től 1800-ig. Levéltári adatok nyomán, ismerteti Dr. Hajnal István. (Folj tatás.) /7<3<5-ben fel van jegyezve: az ur Isten a gyászos esztendőnek vége felé, a felindíttatott táborát csendesít­vén (rácz lázadást.) az ur házának defectusai épitgettetni kezdettenek. A prédikáló szék körül való Ghoroska épít­tetett. A schola mester, kántor és deák gyermekek szá­mára kar építtetett. Az ur házának tornáczai bepadlá­soltattanak. A nötehm le»ények számára való Kórnak garádicsa megujittatott, 1736. April elején az ur háza uj sövénynyel be­kerittetett és uj kapuval megékesittetett. 1737-ben a legények kóra elkészíttetett, a prédi­káló szék megujittatott 12 vonás forintokból álló költ­séggel. A kar készítésére 50 forint adomány gyűlt be. 1740-ben harangöntésre 49-en adakoztak, ki ki tehetsége szerint petákot, máriást, forintot, tallért, ket­ten körmöczi aranyat, napamasszony — S/.ikszai jegyzése — 2 polturát. 1746. Augusztus 6-án Almási Dániel substitutus szolgabíró Gyuláról írja a többek között, hogy a felsé­ges helytartó királyi tanács kegyes parancsolatjából, a reformáta vagy Augustána Confession levő helységek, templomokat ujonnau vagy nagyobbítani, avagy csak rectíficálni a nemes vármegye híre nélkül semminemű praetextus alatt meg ne merészeljék. Minden innepnek megtartása meglégyen. A templom végiben való fatorony épült 1748-ban, Györy Gergely, bíróságában. 174:9-ben szeptenberben készült a toronybeli óra. 1757-töl 1759-ig az ur asztalán való kannákra önkéntes adakozásból gyűlt 163 frt 44 kr., melyből kan­nákra s egyébb bizonyos ecclézsiai dolgokra elköltetett 104 frt 22'/, kr. 1764-től 1773-ig nem tett jegyzéseket Sziks/.ay uram. Az ezen időről fenn maradottakat a városi jegyző­könyvből tudjuk. 1765-ben uj porticus és kántor uram számára való ház készült 204 frt költséggel. 1774. Octóber 20-án Józsa Ferencz gyulai poroe­cus, Almási Dániel Békésmegye szolgabirája és Néveri Ferencz helyettes megyei eskütt urak, helvét hite. Békés város templom-bővítés és torony-ópités iránti kérelme folytán, a consilium rendeletéből, augusztus 22-én Gyu­lán tartott megye gyűlése által a békési templom meg­vizsgálására kiküldetvén azt találták, hogy az 1733 kö­rül épült s jó állapotban lévő, 11 és '/a öl hosszú s 5 öl széles teraplom ha 9 öllel ra<eghosszabíttatik s 4 öllel szélesbittetik, elegendő lesz a népességnek, mely 4022. lélekre számíttatott fel. A tíz öl magas, fából készült harangláb, — com­pauile — helyett ha torony építtetik, még pedig a fun­aifiiieniuiiuót otnytre légtiiból, azon felül 10 ol ma­gasságban fából : elegendő lesz az órának, harangnak s az éjjeli vigyázó lakásának. (Folyt, köv.) MEGYEI KÖZÜGYEK. Adófel ügyelői jelentés — felolvastatott Békésmegye közigazgatási bizottságának f. hó 6-án tartott gyűlésén. — Méltóságos főispán ur ! Tekintetetes közigazgatási bizottság ! A törvényes hatáskörömhöz tartozó közigazgatási ágnak f. évi julius havi állapotáról szóló jelentésemet van szerencsém részletesen előterjeszteni : A mult havi jelentésemre vonatkozólag van szeren­csém a f. évi junius havi adók behajtási eredményét kö­vetkezőleg részletezni : a) az egyenes adókból hátralékban maradt a mult 1876. év végével ....... 270,815 frt 58 kr. ehhez véve a f. évnek 1. Il-ik részletét 753.029 frt 31 kr. az összes követelés tett 1.023,814 frt 89 kr. erre lerovatott 1. évi junius végóig: b) készpénzben . _ . . . . 618,408 frt 81 % kr. c) elemi csapások ós más czimen leiratot . 107,945 frt 29 kr. 726,354 frt 10 y 4 kr. e szerint hátralékban maradt f. évi junius végével 297,490 frt 78 1/, kr ha pedik a folyó évnek 1-ső felé­ben elért befizetési eredmény a mult 1876. évnek ha­sonló időszakára szóló tételével össze méretik, kiderül, hogy a f. évben azaz junius végéig 185,967 frt 53 krral készpénzben több adó folyt be mint a mult évben. A f. évi julius havi adóhajtási menetre nézve van szerencsém küvetkezőket előterjeszteni. a) készpénzbeu folyó évi julius havában lefolyt 64,627 frt 05 kr. b) a mult évu^k hasonló havá­ban befolyt 48,820 frt 65 % kr. e szerint kiderül, hogy f. évi ju­lius hóban 15,806 frt 39 1/,, kr. több adó folyt be mint a mult 1876. évi julius ha­vában. Ezen számtételek némi előhaladást mutatnak ugyan, mindazonáltal még korántsem tekinthetem azokat olya­noknak, melyekben megnyugodnom lehetne. Ugyanazért a nagyméltóságú in. ki pénzügymiszter ur ő esczellencziája által f. évi julius hó 21-én szemé­lyemhez kibocsájtott 41,866. számú magas intézménye folytán 48 fön. alatt elrendeltem, hogy a befejezésé­hez közeledő aratás bevégzése után azonnal, legkésőbben pedig f. évi augusztus közepe felé az adóvégrehajtásnak egész általánosságban és teljes erélylyel megindítása iránt • , í 1 ' ' • ; a ketlő intézkedések már most rögtön ós oly módon té­tessenek meg a szolgabirák ugy, mint a községi és vá­rosi elöljárók részéről, hogy a közvetlen adófizetők tarto­zázásainak behajtására a járásbeli szolgabirák, a község­nél fizető adózásokra nézve pedig a községi elöljárók sze­mélyesen felelősség terhe alatt, esetleg az 1876. évi XV. t. cz. 61. §-ban megjelölt bírságolás alkalmazásával is a legszigubban utasítottam, továbbá, hogy az adóbehajtás iránt tett intézkedésemnek mikénti végrehajtása iránt il­letőleg pontos foganatosítása körül magam személyesen vagy kiküldött közegeim által a helyszínen törvényes el­lenórködés szempontjából esetről-esetre meggyőződést fo­gok szerezni, és oly esetben, midőn tapasztaltatnék, hogy a kár az egész községben (városban) általában, a kár az egyes adózóknál oly hátralék áll fenn, melyre nézve az 1876. évi XV. t. cz. értelmében fizetési halasztást nem engedélyeztem és a melynek be nem hajtása miatt a köz­ségi bírót (városi polgármester) hanyagság vagy köteles­ség mulasztásának félre n?m ismerhető vádja terheli : az 1876. évi XV. t. cz. 62. §-ban foglalt felelőség kimon­dása iránt, halasztást nem szenvedhető sürgős esetekben a közigazgatási bizottságról szóló 1876. évi VI. t. cz. 18. §-sa értelmében rendkívüli ülésre is összehívandó köz­igazgatási bizottsághoz alázatos indítványt fogok tenni. (Folyt, köv.) TÁVIRATOK. * Sumla, aug. 14. A „N. fr. Presse" jelentése : Rasim pasa dandárja ll-ikén megtámadta az oroszok hadállását Kalofer mellett, s két órai gyilkos harcz után az ellenséget futásra kényszeritette a Balkán felé. Az oroszok 500 halottat vesztettek. A törökök Koirig nyo­multak előre, melyet megszálltak. A Balkánon tul a táv­irdai összeköttetés mindenütt helyre van állítva. Aug. 13-án délután Akhmet Ejub hadtestének 2 zászlóalja, egy fél ütege és cserkesz lovas csapata megtámadta az oro­szok által elfoglalt positiót Szadinában, lí isgrádtól dél­nyugatra a Lom folyón. Több órai harcz után a török gyalogság szuronyrohamot intézett s a cserkeszek által hatalmasan támogattatva elfoglalta a jelentékenyen na­gyobbszámu erővel megszállott ellenséges positiot. Az oroszok 60 halottat, közöttök 4 tisztet hagytak a csa­tatéren. Mehemet cserkesz bej elesett. Szadiuát a törö­kök megszállották. * London, aug. 15. A „Daily News" jelenti : Popkjői mellett az oros'.ok hétfőn ujabb vereséget szen­vedtek. A törökök 5 ágyút vettek el tőlük. — Ozmán psieu nógy órányira közeledett Tirnovához. — Az oro­szok gőzkompot állítottak föl Parapán mellett, a hol pontonhidat akarnak verni. * Várna, aug. 14. Mehemed Muklisz bej megszál­lotta Sztara-Bjekát, (a Balkán éjszaki részében a szli­ven-olenai uton — Tirnovafelé) Szulejman pasa csa­patrészeivel, ki szintén éjszaknak nyomul. * Konstantinápoly, aug. 15. Szulejman pasa egy távirata jelenti, hogy csapatai tegnap Hain falut s a iiain-Boghas szorost megszállották a nélkül, hogy ellen­ségre akadtak volna. Szulejman csapatokat küldött a szoros belsejének kikémlelésére. * Konstantinápoly, aug. 16. Az oroszok folyton jsan szállítják át a csapatokat, és tüzérséget a Pirgosz mel­lett, Euszcsuk közelében épített hídon. Konstantinápoly, aug. 16. Egy császári iradé a 40 éves korig való férfilakosságból nemsetőrség mozgósítását rendeli. * Sumla. aug. 15. Ma a törökök a támadó oroszok ellenében győzelemteljes csatát vívtak. Az oroszok részé­ről három zászlóalj gyalogság és egy század lovasság, a törökök részéről pedig hat század gyalogság vett részt a harczban. Az ellenség 200 halottat vesztett, ós a cser­keszek által üldöztetett. MEGYEI HIREK. * Lapunlt augusztus-szeptemberi két havi folyamára 1 frttal lehet előfizetni. A kiadóhi­vatal. * A Bánfalva-vidéki inéhész-egylet folyó 1877. évi második közgyűlését szept. 2. d. u. 4 órakor Szarvason a városháza tanácstermében, — választmányi gyűlést augusztushó 20-án délután 3 órakor Bánfalván az olvasóköri helyiségben tartandja meg. — A postán küldött pénz biztosítása végett uj postai pénzeslevélboritékok hozatnak forgalomba, me­lyek a postahivataloknál és a postai értékjegyek árusí­tóinál 1 krért kaphatók. Ezen borítékok a czimoldal felső balsarkán jelvényül a magyar koronát, alatta a posta­sípot viselik, „postai pénzeslevélboriték" ára 1 kr., kör­irattal. * (Beküldetett.) Nyilvános számadás és köszönet. A szeghalmi fiatalság által f. hó 12. a „Polgári olvasó egylet" javára rendezett táuezraulatság alkalmával be­gyült összeg : 101 frt. kiadás 44 frt 24 kr. Tiszta ha-

Next

/
Thumbnails
Contents