Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-08-16 / 65. szám

„BÉKÉSMEGYEI KCZLÖNY" 1877. 7

3. sz. Előre kell bocsátanunk, hogy a „nehézség" általában nagyon problematikus fogalom lévén, könnyen félreértésre adhat alkalmat; mert a mi nehéz egynek, az könnyű lehet másnak — és viszont. Mi a szóban forgó vasút felépítését is igen könnyű dolognak tartjuk, ha egy gr. Wenckheim Frigyes és más hasonló erejű férfiak akarják felópiteni, ha a jó jövő reményében most egyszerre százezereket akarnak befektetni; de nagyon nehéznek tartjuk azt, mihelyt látjuk, hogy a Hajóssy ur elnöklete alatt alakult konzorczium már az előmunkálatokra szükséges két-három ezer forintot sem képes a maga zsebéből előteremteni, hanem a megye közmunkapénzéből akar kölcsönt venni! *) Keil-e ennél erősebb bizonyiték arra, hogy „a terv kivitele nagy nehézségekbe ütközik" '? Hiszen az előmunkálat még csak a kezdet kezdete ! No de sebaj. Minden kezdet nehéz. Majd könnyebb lesz a folytatás ! Hogyne ? Hiszen az „Emlékirat" világosan bebizonyította, hogy ez az uj vasút nemcsak könnyen létesíthető, hanem még jövedelmet is hoz ! Nehogy ismét lólreórtessünk, sietünk megjegyezni, hogy senki sem örülne jobban mint mi, ha ez igaz volna; de nem tehetünk róla, mi az „Emlékirat" számításait felületeseknek, megbizhatlanoknak tartjuk. A költségek összege szándékosan kisebbittetik; a megtakarításoké pedig nagyobbittatik. Igy például a kezelési költség 10,600 frtra tétetik, de szépen el van hallgatva azon körülmény, hogy ez évenkénti költség, mi a kevésbé jártas olvasót félrevezeti. A megtakarítások kimutatása oly kategorikus hangon van írva, mintha ahoz semmi kétség sem férne ! A földesuraktól eszközlendó kisajátításnál 10,000 forintot remél az „Emlékirat" irója megtakaríthatni, •— és a mi fő — „a n.-peéli indóháztól egész Békésig mindenütt részint a malomcsatorna jobb, részint a Fehér- és Kettős-Körös balpartján kész rendszeresen lejtmérezett töltésen vezethetnénk — úgymond a vonalat, és ezen 5V

2 mértföldön sem kisajátítás, sem alépítményről gondoskodni nem kellene, legalább is 137,500 frt, sőt a kisjenő-gyulai, már meglevő távirda-vonal felhasználásával további 2,500 frt ós igy összesen az egész 12 '/

2 mértföld bosszú vonalon legalább is 150,000 forint, vagyis mértföldenkónt 12,000 frt volna előreláthatólag biztosan megtakarítható." Ily „előreláthatólag biztosan megtakarítható" szép összegek oly ékesen beszélnek, hogy szinte lehetetlen nekiek ellentállani. A ki pedig még erre sem indulna meg, az csak olvassa tovább az „Emlékiratot" és a zsebe bizonyára önkényt meg fog nyílni, mihelyt arról fog meggyőződni, hogy e megtakarítás még fokozva lehetne, ha figyelembe vesszük a munkás kezek számát, és ama helyzetet, mely az általában érezhető" munkahiány és üzletpangásból ered " (7. ós 8. lap.) Minket a tapasztalás, fájdalom arra tanított, hogy az ily vérmes remények ritkán teljesülnek — a valóságban. A vasút egyátalában nem oly természetű, hogy ott megtakarítások által lehessen boldogulni. Védgátakon vezetni a vasutat, ha nem is lehetetlen, de mindenesetre vakmerő gondolat, mert hiszen mindenki tapasztalja, hogy nálunk a tavaszi vizáradások alkalmával a legerősebb gátak is átáznak, alapjokban megrendülnek, — hogyan lehessen ily gátak tetejébe biztos alapot kívánó vasutat rakni ? Itt a miniszteri nyilatkozatra nem adunk semmit; mert csak elvileg nincs kifogása ily terv elleu ! Az „Emlékirat" — kissé homályosan ugyanazzal felel a 11-ik lapon e kérdésre, hogy e védelmi töltések ez által „nemcsak emelve, de tetemesen szilárdítva is" lennének ; a mi, ha jól értjük, azt jelenti, hogy a szükséghez képest kellene azokat megerősíteni. Igen, de hol lesz akkor a fentebb kiszámított megtakarítás'? Az óvenkint aláázandó és alámosandó töltések fentartásához temérdek pénz szükségeltetik. Ott nem megtakarítást, hanem kiadási többletet lehetne inkább kiszámítani. Mit mondjunk azon eljáráshoz, hogy midőn a folyóvizek jobb és balpartjáról beszélnek, ugyanakkor mélyen hallgatnak az indóházak helyéről és a folyókon átvezetendő hidakról? Vagy talán ez olyan uj módi vasút lesz, mely a folyókon keresztül hidak nélkül is átszalad ? A ki komoly *i Azóta más útra tértek, és a/, érdekeltekre vetették ki a szükséges összeget. —a. számításokat tesz, az inindenek előtt a legnagyobb kiadásokkal szokott tisztába jönni; azokra nézve világosítja fel a részvételre felhívott vagy felhívandó közönséget. M gyulai konzorczium nem igy tesz ; ő a hidak építésére fordítandó összegekkel nem akarja elriasztani az érdekelteket. A fődi.log, ugylátszik, csak az, hogy minél több község beleugorjék az érdekközösségbe — a főkiadásokat elég lesz megtudni ok akkor, ha máinem lehetend visszalépni. — Ez nem őszinte és nyilt eljárás. Ezért nem tartjuk mi az egész vasúti tervet komolynak ; ezért merészeltük azt állítani, hogy annak kivitele nagy nehézségekbe fog ütközni. Egyébiránt örülnénk, ha aggodalmainkat valaki reális számításon alapuló komoly okokkal eloszlatná; ós még inkább örülnénk azon, ha akadna vállalkozó, a ki ^ szóban forgó vasút fölépítésére pénzét koczlcáztatni merné. —a. MEGYEI KÖZÜGYEK. Alispáni jelentés. felolvastatott llekésmegye közigazgatásának f. lió 7-én tartott gyűlésén. (Vége.) III. Közutak. Annak megemlítése mellett, hogy a közutak, a nyári időszakban reudesen a legjobb karban szoktak lenni, mi leginkább a hosszas szárazságnak, és a mezei forgalom élénkségének tulajdonitható, megjegyzem, hogy a vállalkozóknak kiadott több rendbeli útszakaszok, a gyula-péli kőutat kivéve, a mely kiépíttetett, és csak oldallejtöinek elkészítése van hátra, — a mezei munkák miatt még ki nem építtettek. A Doboz-vésztői útvonal a lassan száradó megfeneklett belvizek miatt csak ezentúl fog feltöltetni. — a Gyula-dobozi és doboz-békési utakból a doboziak közmunka ereje — és az orosházi járásbeli közmunkások pénzén fogadott uapszámosok által nagy rész befejeztetett', az egész útvonal azonban csak a jövő évi közmunkaerővel lesz tervszerüleg felépíthető. Jelenleg azon czél, i^gy ezen útvonalon a közlekedés téli időben se akadályoztassák meg, a mennyiben a legrosszabb helyek inagositása befejeztethetett, már eléretett. — A k.-ladányi úgynevezett „Ténkér-parti" uttöltés felemelése a nyári mezei munka elmultával foganatosíttatni igértetett, valamint a Szeghalom-dévaványai közlekedési útnak még az idén mulhatlan kiépítése is kilátásba helyeztetett! i IV. Vegyesek. 1. A Fekete-Körös balparti védtöltéseinek kiépítése a mult hó vége felé a vállalkozók által ismét folyamatba tétetett. 2. A Doboz-sarkadi útban levő fa, ós Gyula-Kétegyháza közti kőáteresz a mult hóban újból felépült. 3. A megyei péztárak a mult hóban is véletlenül megvizsgáltatván, rendben találtattak. 4. A megyei kórház átalakítása befejeztetvén, az a tek. tnegyeközönsóge határozatának megfelelőleg f. évi augusztus 1-éü, egyelőre a beteg honvédek részére megnyittatott ; augusztus 15-kén pedig 30 ágyra felszerelten átalában megnyílik. 5. A megyénk legnagyobb területét érte azon szerencsétlenség alkalmából, hogy a legdúsabb aratással kecsegtetett őszi buza vetések az elemi csapások egyik legveszedelmesebb faja, a rozsdának estek áldozatául, oly időben, midőn az illető földek az idén ujabb veteményezés által jövedelmezőkké már egyáltalában nem tétethettek, — jóllehet az 1876. XV. t. cz. szerint a rozsda által okozott károk eseteiben adó-e!engedesnek helye nincs, minthogy azonban az idézett törvény szerint oly esetekben, midőn a termések egy vagy két harmadrészben, vagy egészben az elemi csapások által megseinmisitetnek, a sújtott földrészek után járó adó is hasonló mérvben elengedtetik; minthogy kétségtelen tény az, hogy a légköri viszonyoknak a vetésekre való ártalmas befolyásából származó rozsda a termést gyakran végkép megsemmisíti; — minthogy sem igazságosnak, sem méltányosnak nem látszik, hogy a mely szántóföld egyátalában jövedelmet sem nyújt, annak birtokosa a terméketlenséget előidéző rozsda által okozott kárt móg adófizetésével is tetézze: ezen indokokból a járási szolgabirákat és Gyula város polgármesterét felhittam, hogy az illető károsultak kérelmén a rozsda által okozott károkat is szabályszerűen felvétessék. 6. Végre tisztelettel jelentem, hogy a folyamatba tett fegyelmi ügyek közöl a Kétegyháza község birája elleni fegyelmi vizsgálat befejeztetvén, a vétkesnek talált biró megdorgáltatott. Kelt Gyulán, 1877. augusztus 5-én. Jancsovits Pál, alispáu. LEVELEZÉS. Szeghalom, aug. 13. Tekintetes szerkesztő ur! Ismét uj koszorú ; ismét uj bizonyítéka a szeghalmiak jótékonyságának. Még alig feledtük el a törökök javára rendezett mulatság alkalmával átélt élvezeteket s ma már a minden nemesért buzgó pártfogók támogatásával ismét egy feledhetlen emlékű éjszakát jegyezhetünk be titkos naplónkba. Az általunk f. hó 12-én a „Polgári olvasó egylet" javára rendezett tánczvigalom mondhatjuk igen jól sikerült. A megpendített eszme, nem volt pusztában elíiangzott szó, viszhangra talált az s törekvésünket szép siker koronázta. A csinosan díszített nyári helyiségben 9 órakor megszólalt a zene. A heves vérű fiatalság tánezra kerekedett s reggeli 4 óráig mulattunk kedélyesen. A négyeseket 24 pár tánczolta. Éjfél előtt a láthatárt sűrű felhő boritá; a czikázó villámok már-már kétségbeeséssel fenyenyegetónek bennünket; de hála a szép ajkak forró imáinak; az ég megszűnt könyezni s mi tovább mulathatánk. Neui egy helyt hallottuk, hogy ilyen jól sikerűit mulatság rég volt Szeghalmon. És ezt nekünk jól eseí.t hallanunk. Mert, mig egyrészről élvezetes estét szereztünk, másrészt az anyagi eredmény sem maradt-el. A jótékonyság ürügye alatt, nem csak mulatni, de használni is akartunk. Ozólunkat elértük ! E nyári mulatságban sok kedves nő vett részt. Köztünk: T. Wittmann nővérek, Küiley N Szarvasról, Kovács Etelka Debreczenből, Szilágyi Mariska, Tatár Emma, Ditzel Etelka, Seres Luiza, Domokos Mariska, Dufek N. Biszterszky nővérek, Kűzdényi Luiza, Boholy Lotti, Soos Klári s Fehér Etelka kisasszonyok. Továbbá : Dr. Chriszto Pálné, Dr. Veress N. -né Gyarmatról, Erkel Lászlóné Pozsonyból, Kornis Gyuláné Gyarmatról, Güldán Sáudornó és Ungár Lajosné úrhölgyek. Ha emlékezetünk tündérfonala néha - néha vissza vezet bennünket e kis mulatságra, azt hiszem mindanynyiunknak édes pillanatokat fog szerezni! Soraimat bezárva Maradtam kiváló tisztelettel: Christo M. TÁVIRATOK. * Konstantinápoly, aug. 10. Izmail pasa egy 6-ki jelentése szerint a törökök Massam helység visszafoglalása után átmentek az orosz határon, s ott két órányi távolságra nyomultak elő. * Bukarest, aug. 11. Miklós nagyherczeg a főhadiszállást Sistovóra helyezte át. A czár Fratestiben van. Tirnovát megerősítik. * Bukarest, aug. 11. Románia, hadikárpótlásul, a Dobrudsát követeli. * Budapest, augusztushó 12. Az egéaz fővárosban el volt terjedve és erősen tartja magát azon hir, hogy Gurko tábornokot egész seregével a törökök elfogták. * Konstantinápoly, aug. 12. Gurkó csapatainak nagyobb része visszavonult a Balkánon. — Suleiman pasa még nem lépte át e hegységet. * London, aug. 12. A „ Reuter "-ügynökség a következőket jelenti Erzerumból, f. hó l0-óről: Izmail pasa orosz területen áll Zajergia mellett, a határtól hat mértföldnyire. Tergukazoff tábornok visszavonult Ruczulksz és Agdir felé, miközben két íalvat felgyújtott. A törökök egy csatározás alkalmával Dselikadil mellett 2000 juhot, 140 lovat és számos tábori eszközt zsákmányoltak. * London, aug. 13. Nikolaj nagyherczeg nem fog hamarabb m

;nt husz nap múlva nagyobb operácziókban kezdeni, mikorra legalább 150,000 főnyi segítség fog megérkezni. Gurko tábornok csapatainak zömét visszavonta Tirnovába. * Belgrád, aug. 11. A hivatalos lap közli azon pénzügyi törvényt, melynek értelmében a 7.885.742 frank különkiadás a hátralékos kényszerkölcsön, a söradó és a feljebb emelt fejadó által födö/eudő.