Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-08-16 / 65. szám

IV. évfolyam. 1877. 65. s&m. B.-Csaba, augusztus 16-án. KÖZLÖNY Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmi! lap. Megjelenik hetenként kétszer : vasárnap és csütörtökön. Előfizetési dij a „Szépirodalmi Lapok"-kal együtt: egy évre 6 frt; félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr. A „Szépirodalmi Lapok

u-ra külön is előfizethetni, egész évre 2 frt, félévre 1 frtjával. Szerkesztőség és kiadó-hivatal: Vasut-utcza, közbirtokossági épület. Egyes szám áru 10 kr. kapható Biener B. urnái B.-Csabán Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Iíyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. urnái és a nyomdában, vidéken minde.i postahivatalnál 6 kros postautalványnyal. Gyula, aug. 14-én. A mi társadalmi életünk itt e megyében oly kuszált, oly semmitmondó, hogy bátran nevezhetjük kezdetlegesnek. A társadalmat alkotható elemek vágy nyiltan, vagy titokban farkasszemet néznek egymással. A közügyek terén az önzetlen, hazafias, szabadgondolkozásu egyéneket leszorítja a hájfejüség, az önzést vadászó szűkkeblűség és a lelki vakság. A türelem, a kitartás', az igazságban vetett hit megtörik a gazok fondorlataival és összetartásával szemben. Megyénk polgárai a szabad gondolkodásnak és hazafiságnak a múltban mintaképei voltak. Miféle átok fogta meg, s miféle bódulat bénitá meg őket annyira, hogy a helyett, hogy elődeik példájára csüggedetlen küzdenének és harezolnáJ nak a magasztosabbért a fásult közönyösség karjaiba — vagy a vakság szolgálatába dobják magukat ? De azért nem szabad kétségbeesnünk társadalmunk ez állapota fölött, hanem résre kell állni azon egyéneknek, Jrikheu a jéftmi gondolkorlás, a tiszta, hazafias érzet, és a szabadelvüség szent szelleme mocsoktalanul megtestesítve van. Nem szabad csüggedni, nem szabad félrevonulni, sőt inkább törhetlen bátorság és kitartással a tett terére kell lépni. És ezt annál inkább megvárjuk, mert hála az égnek! vannak megyéntínek oly jeles egyénei, kiket a szolgalelkűség, kiket a kegyelemmorzsára szát-tátó nyomorultlelküség, kiket a csalékony mázba bujtatott lelkivakság nem mételyezett meg. Ez egyénekhez van nekünk szavunk arra nézve, hogy egyesüljenek azon magasztos czélra, hogy a polgárokat nemes hivatásukról meggyőzzék és őket egygyé-csatolják ; a népet pedig vezessék s világosítsák föl arról, hogy mi a köteIgaz, hogy az igazság és valódi szabadság bajnokainak nemes küzdelme rengeteg ellenségre talál. Az ö harczuk gygási feladat. Az ellenfél eszközei az üldözés, a gyanúsítás, a rágalom, piszkolódás, bosszú és az alattomos ármány. Nincs előttük semmi szent, jelszavuk : a czél szentesíti az ezközt. E lelki vakok, e haza- és szabadságellenes egyének polyp-karokkal veszik körül a polgárok nagy részét s terelik mint a barmot, hová nekik tetszik. Főfegyvérük az ámítás, s a megvesztegetés nyomorultsága. Bűnös a létök, átok a működésök. Nyiltan gyávák a küzdé-re, hanem annál buzgóbbak a setétségben. Odalapulnak a tisztességes emberek szárnyai alá, hogy annál biztosabban űzhessék szerepéiket.? E faj mételyezi meg megyénk társadalmát. De e fajnak nem szabad többé uralkodni, s addig mig jogot nyer az öntudatra ébredő nép kipusztitásukra, le kell szorítani őket azon térről, hol működesök minden részlete bűn és szégyen. Megyénk polgárai közül a jobbaknak, a józanoknak, a becsületeseknek szorosan egyesülni kell a közel jövő eseményeire. Ez erkölcsi ós hazafiúi kötelességük. A panaszkodás asszonynak, a visszahúzódás eiró gyermekhez illik. Az édes házért, az öszpolgárságért a tettek mezejére kell lépni, s nem szabad pillanatra sem szem elől téveszteni, hogy az igazság harcza nehéz, de nemes harcz és a dicsőség bajjal jár ! Don Skorpio. — A közegészségügy erdekében, a következő rendeletet bocsátotta ki a belügyminiszter : „ A közegészségügy rendezéséről szóló 1676. XIV. t. cz. 10. §-a értelmében a hatóság feladata mind annak létesítését eszközölni, mi a közegészségügyet élőmozditja. E részben nagy fontoságot kell tulajdouitani annak, hogy részint a közfogyasztásra szánt húsnak és a melegebb korszakban könynyen romlásnak indulható egyéb táp- ós élelmi czikkeknek biztosabb eltarthatása, részint pedig betegségekben és jelesül nagyobb sérüléseknél való alkalmazhatás czéljából lehetőleg minden községben elégséges mennyiségű jég mindenkor készletben legyen. A midőn tehát a törvényhatóságot erre figyelmeztetem, felhívom, hogy a megkívántató előkészületeket már most arra nézve tegye meg, hogy jövőre a közegészsógi szempontból megkívántató jég készlet lehetőleg mindenütt meg legyen ; oly helyeken pedig, hol ez legyőzhetlen akadályokba ütközik, az intézkedés arra nézve megtétessék, hogy a szükséges jég a szomszéd vagy közelebb eső helységből könnyen kapható legyen. — A két császár találkozásának eredménye, hogy az újra megszilárdította a császári szövetséget s a további szigorú semlegesség politikáját. — A honvédelmi miniszter körrendeletileg értesítette a törvényhatóságokat, hogy a hadsereg és honvédség mozgósítása esetén szükségelt lójutalék a folyó évre az 1875. évi október havában foganatosított lóösszeiráskor 'és osztályozáskor hadiszolgálatra alkalmasaknak talált lovak száma arányában minden törvényhatóságra egyenlő és pedig a hátas lovak 55%. a hámosok 99%, a málhás lovak vagy öszvérek pedig 10%-kal vettettek ki. Az erre vonatkozó kimutatás megküldése mellett a miniszter egyúttal abbeli várakozásának adott kifejezést, hogy a lóavatási bizottságok esetleges mozgósítás esetén a lóavatás körül a leggyorsabban és legpontosabban fognak eljárni. A fővárosra kivetett jutalók 129 hátas és 794 hámos ló. A gyulai vasút. A gyulai vasúti konzorczium bizonyosan meg fog „botránkozni" jelen czikkünk feliratán. Legalább is gúnynak lógja venni. Pedig nem az. Ezt a czimet éppen oly joggal lehet használni, ruint azt hogy „Békés-körös-völgyi vasút." Mert az engedélyezett vonal tulajdonképpen Kis-Jenötöl Mezö-Berényig terjedve, s ekként kis-jenő-gyulabékés-berényi vasútnak kellene nevezni, elhagyva az apró községeket. Azonban hagyjuk a czimet; ezúttal a „gyulai vasút" = „Békés-körösvölgyi vasút." Erről akarunk egynehány szerény szót koczkáztatni a „Békési Lapok" azon felhívása folytán : bizonyitanók be tárgyilagosan, hogy e vasúti terv kivitele nagy nehézségekbe vagy pláne lehetetlenségbe ütközik." Ez utóbbira nem vállalkozunk, mert ez esetben lehetetlenségbe ütköző tervet bajos elképzelni ; de hogy a szóban forgó terv kivitele nagy nehézségekkel jár, azt könnyű bebizonyítani. L „Béláéi Közlöny" társzája. Az őrült grófnő. lieszély. — Irta : Egy tébolyda-orvos. Fordította: CUrls/.tó Miklós. (Folytatás.) Tamás káromkodva vánszorgolt vissza; sebét sokkal veszélyesebbnek hívén mint valóban volt. Segítség után sietett, de a megszokott előrelátásról megfeledkezve, útját a lépcső ajtó felé vévén, mi a többi foglyok szobájához közel esett. A vasrácsozathoz közel hirtelen egy izmos kéz nyúlt ki s a semmit sem sejtőt torkon ragadta s a vasrácsozathoz voná. Csakhamar egy másik vaskapocshoz hasonló kéz is megragadta. Lázadás! lázadási kiáltá dühösen. Órád elérkezett, még ma felakasztatlak ; mivel kezedet a királyra meréd emelni ! Tamás hasztalan iparkodott a vasmarkok közöl kiszabadulni. Lélegzete elállott, torka hörögni kezdett, szemei kidagadtak s nyelve kicsüngött szájából. Midőn végre a kezek elbocsáták nyakát, földre hanyatlott: meghalt. A király megbosszulá magát! orditá az örült gyilkos; a király igazságot ozolgáltatott. Aggály és ima között várta Nathalia a nyomorult visszajöttét. Hallá ugyan őrült társainak kiabálását, hallá a tompa esést; de nem gondolá, hogy mind ÍZ halálos ellenségétől való megszabadulását jelenti. Reggel megtatálták Tamás holttestét. Halálával tisztába voltak, annyival inkább mivel a gyilkos diadallal kiabálá, hogy a lázadót megbüntette. Egy őrült ellen törvényes eljárás nem alkalmazható; arezon ejtett szúrást nem vették ügyelembe. Másnap Nathalia szobájában más ápoló jelent meg, magába zárkozott, szigorú ; de nem kegyetlen. 11a beszélt vele, meghallgatta s sohasem jött szobájába korbácscsal; jó ágyat és étket hozott neki, s ha néha panaszban tört ki és kéré hogy szabadítsa meg, és ő gazdaggá teszi, azt felelte: ne beszélj, hisz őrült vagy. VII. A harmadik titok, Évek multak el azután a miket az előbbi fejezetben elbeszéltünk. A grófnőnek eltűnése nem okozott semmi feltűnést; mert férje azon birt terjeszgeté, hogy falusi jószágára vonult vissza egészsége helyreállítása végett. Sesso grof sehol sem maradhatott nyugodtan, áldozatának arcza s nejének panaszos hangjai mindenüvé követték. Jólehet föltette magában, hogy nem tér többé vissza Bécsbe, egy varázserő tiz év el multa után ismét vissza vonta őt a szép Dunavárosba. Szobájában találjuk. Egészen megváltozott; arcza KÍass/.ott, szemei mélyen beestek, haja megőszült, s teste mélyen meagörnyedt. Szolga lépett a szobába. Méltóságos ur, kiin egy férfi várakozik, ki nem akar távozni. Küld el, senkit sem akarok látni. A szolga eltávozott, de kis idő múlva ismét viszszatért. Méltóságos ur, az illető okvetlenül akar beszélni méltóságoddal. Azt mondja, ide van rendelve. (Folyt, köv.)