Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-08-05 / 62. szám

BÉKÁSKÜIFYEI KÖZLÖNY" 1877. 02. sz. század első felének eseményeit, vagyis ama időt, melyben a reformáczió terjedése hazánkban s különösen e megyében kezdetét vette. Az erre vonatkozó adatok mind oda mutatnak, hogy a reformáczió mozgalmai megyénkben épen Békés városából indultak ki a 16-ik százid második tizedében s hogy Békés volt az első hely, hol az uj tanok megtapadtak, s innen szivárogtak át a megye többi részeibe. Egyik tekintélyes protestáns iró és történész azt mondja, hogy — Békésvármegyében a Wittenbergából behozatott todomány I. Ferdinánd uralkodása alatt kezdett erőt venni. Nadányi János szerint 1532-ben a Körös és Maros közt voltak evangélikusok, kiket három Nadányiak u. m. Melius, Gyárfás és István oltalmaztak. Emliti azon tudós embereket is, kik az uj vallásnak mindmegannyi szövétnekei voltak ezen a részen, nevezetesen Ozorai Imrét, Gálszécsy Tamást (helyesebben István) és Litterati Lukácsot. Megyénkben — az uj vallás tanainak első hirdetője Ozoray Imre békési pap volt, — buzgalma annyira vitt, hogy az uj vallástanok legeredetibb forrását Wittenberget is felkereste, s ott Luther és Malanchtonnak tanítványai sorába állt. Később békési papi állását újból elfoglalva, oly buzgóságot fejte ki tisztében, hogy a reformacziónak, a megye akkori előkelő birtokos nemesei közül is többeket megnyert. Ozorait aztán többen is követték az uj hit terjesztésében, még pedig oly sikerrel, hogy a 16-ik század közepén már csaknem az egész megye protestáns volt. 1553-ban Szegedi Kis István — egyháza és korának nagyhírű prédikátora lőn békési pap, és elődjeinek a reformáczió terjesztésében buzgó követője, — kinek életrajza és működéséről egyébiránt nagytiszteletü Haan Lajos egyleti alelnök ur lesz szives ez alkalommal értekezni. Az 1567-ben Oebreczenben tartott zsinat alkalmával, a békési pap Szegedi Lőrincz is aláirta nevét az ekkor bevett bel veti ka konfeszsziónak, s ettől kezdve, vagy talán már valamivel előbb is, a békési eklézsia már Kálvin és Zwingli értelmét követte. Megyénk akkori két nevezetes tanintézete, u. m. a gyulai nagyhírű főiskola, s a békési gymnáziurn, szintén protestáns vezetés alatt állott. Megemlíthetjük még e korból, mint Békés egyház történelmének egyik jelentőségteljes eseményét, hogy 1570 körül, nevezetes szó vita tartatott Békésen a szoczianusok ellen. Valamint egész Békésmegye, ugy Békés városa történetében is, mintegy jobb idők alapkövének letétele, s jóléte és előhaladásának kezdetéül tekinthetjük azon eseményt, midőn Békés vármegye nagykiterjedésű más birtokok, s a többi közt Békés városával, Békésmegye főispáni méltósága, s később bárói czimuiel együtt, 1723-ik évben Haruckern János-György birtokába jutott, — a haza érdekei, s különösen a török háborúk idején, a császári kincstár javára hozott nagymérvű anyagi áldozatai és hű szolgálatai jutalmául. Haruckern igyekezete, e helyzetnek megfelelő tapintatos eljárása, eszélyessége és humánus gondolkozása tették lehetővé, hogy a századok viharos eseményei, török tatár dúlások, rendetlen belviszonyok folytán elnéptelenedett s erkölcsileg mint vagyonilag tönkre tett, alásülyedt megye romjaiból kikelve, az ujjáalkotás nagy és nehéz munkáját megkezdhesse. — Áldott legyen a derék főúr emlékezete e ma oly boldog megye lakói között mindenkoron! 1775-ben báró Haruckern Ferenczben kihalván a család férfiága, az egész birtok a leányágra vagyis báró Haruckern Ozecziliára, s ennek báró Wenckheim József-Ágostontól származó gyermekeire, vagyis a Wenckheim-családra szállott. Ez ősrégi família a szent István király korában hazánkba költözött Hund család törzséből származott, — s Frankoniának Wenck nevezetű helyében székelt, honnét később nevét kölcsönzé. A grófi czimet 1802-ben nyerte a család egyik ága, a nevezett báró Wenckheim JózsefÁgostonnal József nevű fia személyében a harcztéren kitüntetett vitézsége és érdemei elismeréséül — ennek báró Gruber Terézia nejétől két gyermeke született, u. 111. Ferencz és József-Antal, — kik atyjuk halála után a roppant nagy terjedelmű uradalmon megosztva, más birtokokkal együtt Békés is, mint akkor még jobbágy-város, gróf Wenckheim József Antal birtokába jutott; — s a boldog emlékezetű grófnak 1852-ik év decz. 28-án bekövetkezett halála után, minden javait — harmadik házasságából született egyetlen gyermeke, Békésnek inai legelső nagybirtokosa, gróí Wenckheim Krisztina, férjezett gróf Wenckheim Frigyestié örökölte, ki jótékonyságáról országszerte ismert nemes szivüségét, e várossal szemben is már annyiszor bizonyitá, — s kinek áldásos életét a haza, az emberiség s Békés városának is javára örömére, a gondviselés istene még igen sokáig tartsa meg ! Hátra van még ezek után Békés városának a természet által adott főkincseiről u. m. áldott földje ós gazdászatáról, továbbá némely egyéb közviszonyairól röviden megemlékeznünk. Békés város határának térfogata 1600 • öl holdakban összesen 60390 hold, ^ 1302 n öl, ebből a nevezett nagybirtokos grőtnőé : 19887 hold, 755 • öl; — a községé pedig 40512 hold, 547 • öl. . A város határának földje fekete porhanyo anyag, még sok televénynyel (humus) gazdagítva, itt-ott szikes és ingoványos talajjal változván. Földjében, — ha az ég áldása alkalmas idővel látogatja — mindennemű termény bőven megterem. — A város határában van 9 szőlőskert is, mely világos veresszinü bort ád. A legelő elkülönítési egyesség a város es az uradalom között 1845. márczius 30-án jött létre. (Vége köv.) Szegedi Kis István. Minthogy a békésmégyei régész és mivelődés-történelmi egyletnek e»yik czélja, a megye Wületén hajdan működött nevezetesebb férfiaknak emlékezetét megújítani, az elnökség jónak látta, Szegedi Kis Istvánnak, ki 1545. eszt. a gyulai protestáns főiskoláuak volt hírneves tanára, 1553. eszt. pedig a békési reformált egyháznak buzgó lelkésze, egykorú arezképét fametszetben a Békés városában tartott gyűlés alkalmával kiadni. A fametszet eredetije találtatik Szegedinek „loci eommunes" czimü munkája czimlapján. Készítette a fametszetfft, mely az előadás alatt, megkoszornm a gyűlési tetemben függött, mezőberényi művész-hazánkfia Jeszenszky Gusztáv *) pesti fametsző. Az élfirajzot összeállította és felolvasta Haan Lajos. Ennek főbb mozzanatai, a mennyire utánjegyezni képesei* voltunk, következők voltak. Szegedi Kis István született 1505 eszt. Sebeden, hová szülei a közel lekvő Kunságból telepedtek át. Tanult Szegeden, Lippán. 1530-1540 eszt. közt pedig Gyulán, hol akko,- híres protestáns főiskola létezett, i540. eszt. a krakói egyetemre ment s ott annyira kitűnt, hogy az egyetemi tanács beleegyezésével mint magán-tanár a klaszikusokat magyarázta. 1443. eszt. Wittenbergbe ment s egy napon vétetett fel az egyetemi tanulók sorába Abádi Benedek és Heltai Gáspár híres reformátorokkal. Itt amint az egykori Paksi Mihály i)ja, csakhamar nagy embere lett Luthernek és Melauchtonnak. Visszatérvén a hazába, először tasnádi tanárrá lett s nemcsak az iskolában működött, hanem prédikált is még pedig a reformáczió szellemében. Ennél fogva Martiuuzzi váradi püspök meghagyta, hogy Tusnádból elüzzessék. Perusitz György, az ottaui helyőrség hadnagya a legdurvábban bánt vele, összepofozta, összeverte, vascsizmáival taposta, végre több mint 200 darab könyveitől megfosztotta és Tasnádból elűzte. Magyaroszág felé bujdosván, a gyulai polgárság az ottani főiskola tanáraul választá 1545. eszt. Itt csak egy évig működött s már a következőben czeglédi, azután pedig 1548. eszt. temesvári tanárrá lett. Ezen iskolát két tanár tartásával oly virágzásba hozta, hogy az a legjelesebb hazai tanintézetek egyikévé lett. Temesvárról Túrra meut, innen pedig 1553. eszt. Békésre. Békés ekkor a legvirágzóbb reformált egyházak közé tartozott. Alapította Ozorai Imre, a magyar nyelven irt legelső színdarabnak szerzőj". Utána lelkészszé lett a mi Szegedink, ez után pedig Szegedi Lörincz, egy „theophania, az az isteni jelenés" czimü komoediának irója. Amint a szájhagyomány tartja, Szegedi Békésen gymnasiumot is állított, mely meglehetős virágzásnak örvendett. Itt azonban azon szerencsétlenég érte öt, hogy Componius cs. hadvezér, ki előtt Szegedi mint temesvári szökevény volt vádolva, elfogatta. Szerencsére azon katona, ki a börtönben örzütte, valaha tanítványa volt. Ez rá ismervén egykori tanárára, szabadon bocsájtá őt. Szegedi a Körös túlpartjára menekült s ott rejtőzött, mig Componius Bé* Múltkor hibásan Károlynak irva. Szerk. késről el nem távozott, azután pedig Békésre visszatérvén, csakhamar elhagyta e bátortalan vidíket s a Dunántulra költözött. Itt először tolnai, majd laskói, azután kálmáncsehi pappá lett s egyszersmind azon vidék supérintendensévé választatott. Kálmáncsehiben egy portyázó török seregnek agája elfogatta gondolván, hogy hivei drága áron kiváltják. Miután a nagy árt a kálmáncsehiek előteremteni nem bírták, az aga magával v

;tte Szolnokra. ISiein bánt vele durván, sőt megengedte, hogy az ottani híveknek koronként prédikálhasson, csak azt kötötte ki, hogy estvére mindég térjen vissza a börtönbe. A szolnokiak mindent elkövettek felszabadítása érdekében, sőt az erdélyi fejedelem is közbevetette magát, de sikeretlenül. Végre kiszabaditá őt az Isten más módon. Töitént tudni illik, hogy egy Mező Ferencz nevű gazdag gyulai kereskedő, Szolnokon ulazván, itt egy ideig idő zött. Ennek vallásos neje látta a szegény vasra vert inartyrt s hallotta az ő lejkes prédikálását s annyira megszánta őt, hogy arra kérte férjét halálos ágyán, váltsa ki Szegedit bármi áron. A férj teljesítette neje kívánságát s kiváltotta Szegedit 1200 forinton. Szegedi aztán ráczkevi pappá lett s itt működött haláláig, mely 1572. eszt, Május 1-én következett be. Szegedi eleintén Luther tanait követte s csak 1550 év táján fogadta el a schweitzi reformátorok tanait. Több jeles könyvet irt, valamannyi latin nyelven. Ezek közt leghíresebb „loci eommunes theologiae sincerae" czimü dogmatikája. A felolvasó, Haan Lajos ur, kettős tanulságot vont ki az életrajzból. Először rámutatott azon erös hitre, melylyel apáink fónylettek. Másodszor pedig fölemiitette, menynyivel szerencsésebbek vagyunk mi, kik e felvilágosodott korban élűnk, melyben az emberek nem vallás szerint mérlegelik egymást, hanem azt nézik, hogy ki mennyire szereti a hazát s mennyire igyekszik megfelelni kötelességeinek a maga körében. Végre pedig azon kivánatát fejezte ki, hogy az isten, ki a békési református egyházat, sok borús évekkel látogatta meg hajdan, de a legközelebbi időben megáldotta egy mindeneket uj életre ébresztő hajnallal, adja azt, hogy ugyanannak seha ne legyen fogyatkozása derék Szegediekben setn. Megjegyezzük, hogy a békési reformált egyháznak egyik lelkésze most a köztiszteletben levő, tevékeny Hajnal Ábel, másik pedig a derék Szegedi Károly. ~~ LEVELEZÉS. ~~~ Szeghalom, jul. 30. (Reminiszczenczia a szeghalmi julialisról.) T. szerkesztő ur ! Községünk intelligencziája m. hó 29. a török sebesültek javára rendezett s jol suerült jnliálist mely akalommal ujolag bebizonyitá nemeskeblüségét s tanújelét adá turkofil érzelmeinek. Mindannyian siettek lerakni filléreiket, hogy azzal az ármány és igazságtalanul megtámadott s drága hazájokért vérző sebesültek elnyomott fajdalmát némileg enyhítsék. Vajha ugy lenne ! . . . Pilláim már-már nehezülnek; de kitartás ! előbb leirom e kis mulatságot a mint emlékeinben megmaradt. * Szól a zene . . A tánezosnék és a tánezosok szemei kéjes gyönyörben úszkálnak ; a keblet egy kimagyarázhatlan csárdás rezgi át. Mulatnak s a zene hangjaiba néha néha belevegyül egy-egy „soh'se halunk meg." Egy gavallér ugyancsak feszi a szépet egy hölgynek s mint győzelmében biztos hadvezér elbizakodottan kérdi: Lehetek oly szerencsés a harmadik négyest nagysáddel tánczolni? Köszönöm már foglalkozva vagyok ; de a negyediket kegyeddel fogom lejteni. A gavar megköszöni a nagy kegyet, elsompolyog s szidja „Chigaud

u mestert, ki elég szerencsétlen volt a franczia négyest feltalálni. Szomorúan dúdolja : „Bura bura bubánatra születtem, íiem igazi anya nevelt fel engem." * * # A lámpák egy-egy utolsó lobbanással kialudva figyelmeztetnek, hogy bevégzék pályafutásukat, a betolakodó napsugár hazatérésre szólit, a mamák gondosan takarják be leányaik pHszta vállait. A karaván megindult, én pedig kezemben egy talált virággal elmélyedve álldogálok. De menjünk mi is haza, hogy még egyszer keresztül álmodjunk mindent. * * * E jól sikerült kis mulatságban a következő nők vettek részt, A Wittman-novérek, Kovács Etelka Debreczenből, Dietzel Etelka, Szilágyi MnrisLa, Tatár Emma, Domokos