Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám
1877-07-29 / 60. szám
IV. évfolyam. 1877. 02. szám. B.-Csaba, augusztus 5-én. f ¥ •• •• Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Me^jelenilt hetenként kétszer : vasárnap és ostltörtökön. Előfizetési dij a „Szépirodalmi Lapok"-kal együtt : egy évre 6 frt; félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr. A „Szépirodalmi Lapok"-ra külön is előfizethetni, egész évre 2 frt, félévre 1 írtjával. Szerkesztőség és kiadó-hivatal Vasut-utcza, közbirtokossági épület. Egryes szám ára 10 kr. kapható Biener B. urnái B.-Csabán Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyllttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. urnái és a nyomdában, vidéken minden postahivatalnál 5 kros postautal ványnyal. A népgyíilésről. Budapest, jul. 26. Klapka tábornoknak hazánk fővárosában való tartózkodása alkalmából a fővárosi polgárság különös tekintettel nevezett hazánkfiának a harcztéren szerzett személyes tapasztalataira és kétséget kizáró meggyőződésére , hatósági engedélylyel népgyűlést rendezett a nemzeti lovarda helyiségében. Rendeltetése volt ezen népgyűlésnek, — miként tudjuk — először tiltakozni az oroszoknak és bolgároknak a bulgáriai mahomedánokon elkövetett hallatlan, vérlázító ós minden humánus érzést lábbal taposó kegyetlenségei ellen, melyeket csecsemők, nők és tehetetlen aggokkal szemben és nyilván azon szándékból követtek el, hogy nem loyalis, de irtó-háborut akarnak viselni Törökországgal. Másodszor pedig küldöttségileg a népgyűlés nevében fölhívni a kormányt, miszerint hasson oda, hogy a barbár hadviselésben az oroszok a humanizmus nevében minél előbb feltartóztassanak, annyival is inkább, minthogy az oroszoknak Törökország területi épsége ellen intézett támadása sérti monarchiánk vitális érdekeit. A népgyűlés pontban 5 órakor sok ezernyi polgárság részvéte mellett Pulszky Ferencz elnök által megnyittatott. Elnök előadja a népgyűlés czélját s kéri a népgyűlést, meneszszen Klapka tábornokért egy szűkebb körű küldöttséget azon kérelemmel, miszeriut a tábornok a népgyűlésen megjelenvén, a harcztéren szerzett tapasztalatait ott előadni sziveskedjék. Mialatt a küldöttség kötelességének eleget tett, Királyi Pál lép a szószékre s egy ügyes i Jlmcgysi Közlöny" tárcsája. Az őrült grófnő. Beszély. — Irta : Egy tébolyda-orvos. Fordította: Ohrisztó Miklós. (Folytatás.) — Hallgass meg! én gazdag vagyok, segits boszumban s én boldoggá teendlek. Látod, jutalmad itt nagyon csekély és szolgálatod nagyon erős. Ha nekem segédkezet nyújtasz, egész életédre boldoggá teendlek. En Natália grófnő vagyok. — Ej már megint képzelődik. — Jó, legyek tehát a mivé tenni akartok, legyek komédiásnő, mindegy, csak segits menekülésemben és én boldoggá teendlek. — Bár mit csinálsz kedves, innen ki nem szabadulsz, mert az orvos véleménye szerint őrült vagy. — Ha ö becsületes ember, tudnia kell, hogy ón nem beteg, hanem egy bosszú áldozata vagyok. Tamás vonogatá vállait. — Mi közöm nekem ahhoz, itt nem vagy sem grófnő, sem komédiásnő, hanem 45-ik szám. Egyéb engem nem érdekel. Ha nem hallgatsz szépszóra, na akkor segit a korbács. — Nyomorultak vagytok mindnyájan ! — Ugy! megint igy vagyunk. Légy csendesen, nem hallod a lánczok csörgését, mindannyit fellármáztad. — Akkor verjen meg az isten, midőn legkevésbbé gondolod nyomorult 11* beszédben leirja az orosz-török háború történetét és jelen stádiumát, hangsúlyozván azon lelketlen kegyetlenségeket, melyek oly félelmessé teszik az orosz fegyvereket barát és ellenség előtt egyaránt. Beszéde sok helyen élénk helyeslés és tetszés-nyilatkozatokra talált. Yégre egetverő éljenzés és a lelkes őröm nyilvánulásai közt Klapka tábornok megérkezett. Az ősz hazafi igen rokonszenves alak, megjelenése oly lelkesedést keltett, hogy a végett érni nem akaró éljenzés miatt szóhoz alig juthatott. Beszédéből, melyet ugy olvasott fel, e helyütt csak annyit emlitek meg, hogy az kizárólag az oroszok által elkövetett kegyetlenségeket és azon veszélyeket ecsetelte, melyek az oroszok győzelme esetén monarchiánkat érni fogják. Kiterjeszkedvén egyszersmind arra is, hogy a porta eddigi erőfeszitése életképességéről eklatans bizonyságot teszen, kifejezi végre azon meggyőződését, hogy a duníú tőrök-hadseregnek is sikerülni fog sikeresen megmérkőzni az ellenséggel. Midőn a roppant éljenzésnek és helyeslésnek vége szakadt, mely a tábornok beszédét kisérte, Helfy Ignácz kezdett szólani, élesen kikelve az orosz rabló-hadjárat és annak módja ellen. Az atroczitásokra vonatkozólag a mai lapokból példákat olvasott föl s élénk szavakkal ecsetelte a bulgáriai helyzetet. Szavai gyújtottak. Heves közbekiáltások • Ugy van! Igaz! Le a muszkával! stb. élénk fölindultságot tanusitottak, mely folyton nőtt, úgyannyira, hogy utóbb az ily fölkiáltások : „fegyverre l" is gyakran ismétlődtek. Szóló előadja, hogy Európának passzivitása szégyen a századra nézve, mely a fölvilágosodás jelszava alatt ily barbárságot megtörténni enged. Végül a már jeleztem inditványt teszi a népgyűTamás fogait vicsorgatá s fölemeló korbácsát. — Nem hallgatsz ! — Üss gyilkos! hóhér! A korbács hasitá a levegőt s Natália vállait éré. A szerencsétlen ekiáltá magát s könyörért emelé kezeit. De a nyomorult még egyszer csapott a gyönyörű nö testére minden könyörület nélkül. — Látod hová visz engedetlensóged ; légy csendesen, különben szijjat hasitok bőrödből. — Ölj meg nyomorult, ölj meg! ugy is csak egy lépés a hóhértól a gyilkosig ! — Ne bántsd Tamás! Az ápoló leeresztő korbácsát Golderer orvos lépett be a szobába. — Nos, mondá a grófnőhöz lépve, nemde tapasztalja, hogy engedetlenséggel nem mehet semmire ? — Fog-e engedelmeskedni? Natália megvetöleg nézett rá. — Meghallgatja amit mondok, mi? A szegény nő hallgatott. — Kicsoda maga? — Nevem, feleié a szerencsétlen fejét büszkén felemelve, Sesso Natália grófné. — Natália grófné? — Még most sem lett okosabb! — Hagyj békében s mond meg azoknak, hogy követhetik becstelen leikök kifogásait; de őrültté nem fognak tenni soha! — Már megint kópzelösködik.. lésnek, mely azt némi hozzáadással egyhangúlag elfogadja, e szavakkal: „És ha kell, hasson oda a kormány, hogy a kellő időben (félénk közbeszólások : „most, azonnal") férfiasan fölléphessünk ez állapotok megszüntetésére." — Az egyesült államok munkás-forradalma. Az oczeán alatti táviró utján már több hir jött azon véres lázadásról, hogy a Baltimor-Ohio vaspálya személyzete és gépéscei már napok óta magtagadtak minden szolgálatot, s a vonatok szorgalma megszűnt. Katonaság lépett föl, s a mozgalom vezetőit befogták; de a strikolóknak nagy összeköttetései voltak, s egyszerre több helyen zavargások törtek ki. A legújabb távirat szerint a vasúti tisztek ós munkások strikejának terjedelme egyre nő; San-Franciscobaa és más városokban nagy az aggodalom. Washington, Philadelphia ós Baltimore városokat szövetséges csapatok védik; a nép alsóbb rétegei rokonszenveznek a strikeolókkal. Attól tartalak, hogy a rendzavarások komolyabb alakot fognak ölteni. Nev-Yorkban müiczí,a őrzi a fegyvertárt; a lakosság bántalmazta a katonákat. Népgyűlésben a/.on határozatot hozták, hogy szerdán raonstremeetinget tartanak, hogy a rokonszenvet a strikeolók iránt kifejezzék. Readingban (Pennsylvania) a néptömeg megtámadta a milicz-csapatokat, ezek tüzei adtak, mire hét lázadó megöletett, s 25 megsebesült. A tömeg hatalmába kerítette a fegyvertárt. Harrisburgban szintén rendzavarások fordultak elő. A kormány ez okból pánczólos hajók felszerelését rendelte el. A csapatok összpontosítása egyre tart. A keleti államok kormányai segélyt ajánlottak föl. — Ujabb tudósítás szerint a helyzet keveset változott, a nap meglehetősen nyugodtan és vérontás nélkül folyt le. Az elővigyázati intézkedéseket megkettőztették. — Dr. Miletics Szvetozár felsógárulási perében a vizsgálati iratok már átadattak a kir. ügyészségnek indítványtétel végett; miután a vizsgálat Matyasovszky, Arthur törvényszéki bíró által a napokban teljesen befejeztetett. A végtárgyalás ennélfogva legközelebb fog megtartatni. — Nevezd ugy, amint akarod. Bepanaszollak benneteket vén ember. Hajad fehér, tested görnyedt, egy pár lépés választ el csak a haláltól, és te mégis kinyújtod kezedet egy boszíj elősegítésére. A grófnő szavai semmi benyomást nem tettek az orvosra. — Tehát még mindég grófnőnek tartja magát? Natália hallgatott. — Ah hiszen három nap múlva fogunk valami ujat kitalálni. — Kínozhattok, megölhettek, de nevemet nem fogjátok elvenni soha! — Láza van, mondá az orvos az ápolóhoz fordulva. Holnapra gondolkozz a vizkuráról s e szavakkal elhagyá a szobát. Az ápoló is követte. Natália midőn egyedül maradt, kétségbeesetten gondolkozók. Fájdalmában az eget hívta könyöriilőül. Néha azt hitte, hogy az egéoz csak egy rosz álom, de fájdalom ! az ápoló korbácsainak véres nyomai, a rideg valót jutatták eszébe. 0 hibázott, de meg is szenvedett érte. Nem elég-e, hogy Viktor halott s az ő egész élete meg van fertőzve ? Ajka Viktor nevét suttogá, panaszban tört ki, imádkozott s végre eszméletlenül hanyatlott kemény szalmafekhelyére. Ilyen volt Natália első napja a kerek-toronyban. (Folyt, köv.)