Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-07-26 / 59. szám

„BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" IS*/?. 62. SZÁM. Emlékirat a párisi kölcsönösen segélyzö magyar egylet által tervbe vett menhely építése tárgyában. (Vége.) I. Ily menhely létesítése az, mely jelenleg a párisi magyar-egyletet foglalkoztatja. Egy állandó, az egylet tulajdonát képező, tágas lakházat akarunk, akarjuk pedig először, hogy Parisban élő rosz körülmények között tengődő hazánkfiai benne olcsó esetleg ingyenes lakást nyerjenek, másodszor, hogy Ínségben Párisba érkező hazánkfiai benne felvétessenek nehogy addig, mig keresetet találnik, pinczékben és iebujukban legyenek kénytelenek tengődni, végre azért, hogy az egylet minden tekintetben nemes czéljának megfelelni legyen képes: nevezetesen a párisi magyarok oly központot találjanak, mely a hazától való távollét nyomasztó érzetét legalább némileg mérsékelni sepes. Szemmel tartjuk továbbá azon körülményt, hogy az ideérkező magyarok gyakran több ideig kénytelenek munkát és foglalkozást Keresni, ezen nehézséget elkerülendő, szándékozunk időnként KÍbocsájtott körlevelek által, a párisi nagyobb iparos- és kereskedelmi-házakat felszólítani segédekbeni szükségök fedezése végett egyletünkhöz fordulni. A tapasztalás bizonyítja, hogy idegen telepek csak ottan virágozhatnak fel valóban, hol anyagi és szellemi érdekeiknek egy szilárd pontban találják támaszukat. E menhely létesítése az egylet saját erőit minden tekintetben felülhaladja, s az egylet va gyona még arra sem elégséges, hogy a szükséges telek megszereztessék. Pedig ha a telek megvan, a ház egy 5°/

0nyi kölcsön segítségével könnyű szerrel fel lesz építhető. Megbízható számitások szerint egy az egylet ezéljainak megfelelő terjedelmű telek körulbelől 50,000 frank-ért volna kapható, s a ház felépítéséhez 80 — 85,000 frank volna szükséges. Ez utóbbi összeg a telekre és a telépitendő házra könnyít szerrel felvétethetvén, a ház jövedelmeiből, melyek számítás szerint legalább 7500 — 8,000 frankra fognának rúgni évenként, 20 óv alatt törleszt itnék, ugy hogy az egylet 20 óv lefolyás* nhín egy ház kizárólagos tulajdonosa lehetne. — Az egyedüli nehézség, mint emiitők, a telek megszerzése. — iía Magyarország gazdag volna, nem haboznánk hazáiiKfiai áldozatkészségét igénybe venni annál kevésbé, mert hisz' a czél, melyet elérni akarunk, a magyar nemzet fiainak közös javára szolgál. De nagyon is ismerjük fájdalom azon mostoha viszonyokat, melyek alatt szeretett hazánk szenved s megbocsáthatlannak tartanok, ha ily körülmények kőzött adakozásra felhívnánk. Van azonban egy mód, mely czélunk elérését lehetségessé teszi, anélkül, hogy hazánkfiaitól nagyobb áldozatot kívánnánk. — E mód csak hazánkfiai bizalmát tételezi fel, s egy oly kis áldozatot foglalna magában, mely az elérendő czéllal szemben valóban eltűnik. — E mód a következőben áll: A párisi magyar egylet 50,000 franknak megfelelő 25,000 o. é. forint erejéig 250 darab 400 forintos kamatot nem hozó kötelezvényt bocsát ki, melyeknek visszafizetése öt esztendő lefolyása után fog kezdődni. — A befizetett összegek a pesti első hazai takarékpénztárban fizetendők be, addig maradnak ennek kezelése alatt, mig az egész 25,000 forintnyi összeg összegyűl. A tisztelt aláírók a párisi kölcsönösen segélyzö magyar-egylet menhelye alapító-tagjaivá válván, neveik az egyleti-ház dísztermében márvány-táblán arany betűkkel fognak megörökíttetni. Az aláírás eredménye a nagyobb magyar hírlapokban havonként köztudomásra fog hozatni s az egész műveletről félévenként mindaddig fog jelentés tétetni, mig a kölcsön vissafizetve nem leend. Ime ezen módon véljük kitűzött czélunkat elérhetni. Az áldozat, melyet kívánunk nem nagy, a jótétemény pedig, melyben a párisi magyar-egylet részesülne, kimondhatlan. Azért is meg vagyunk győződve, hogy reményünkben nem fogunk csalatkozni. Kelt Parisban 1877. május havában. Tiszteletbeli tagok mint pártfogók : Nin. Türr István, tábornok; Nm. Kusty Zsigmond, cs. k. kamarás, követségi tanácsos; M. Nemeskéri Kiss Miklós, ezredes; Nm. Dr. Hajnald Lajos, kalocsai érsek; Munkácsy Mihály, festő; Dr. Grruby; Dr. Krishaber; Cerettói báró Schindler, konzul. A párisi kölcsönösen segélyzö magyar-egylet nevében : Zichy Mihály, elnök; Seyfert Danó, alelnök ; Ruprich Károly, jegyző ; Bencz Lajos, pénztárnok ; Glyürky, titkár; Csery Pál, titkár; Róth Lajos ellenőr. ii. A párizsi kölcsönösen segélyzö magyar egyletre vonatkozó adutok. I. Az egylet elhatározása házat építeni. Ezen elhatározásnak az emlékiratban tárgyalt indokai. — A ház öt ablakú homlokzattal fog bírni s öt emeletes lesz. Alkatrészei-. Földszint a kapunak egy oldalán egy vendéglő, a másik oldalán pedig a házmester lakása, s az udvar felé egy fürdőszoba meleg ós hideg vizzel s egy zuhanynyal lesz. Az első, második és harmadik emeletek egyenKént 6—6, részint 2—3 ágyas, részint egy ágyas, csinosan bútorozott szobákat tartalmaznak, melyek olcsó áron havonként kibéreltetnek. — A negyedik emeletben lenne a diszterem, azonkívül még három szoba az egylet számára. A diszterem három szobának térfogatát foglalja el s két emelet magosságu lesz t. í. a 4-ik és 5-ik emeleten át, s hazai műtárgyak kiállítására, s gyűlések eltartására s estélyekre szolgálni fog. — A három mellette fekvő szobák egyke lesz a dalárda, a másik az iskola a harmadik pedig a könyvtár és olvasóterem. Ezen három szoba fölött, azj ötödik emeletben egy nagy padlásszoba lenne, a melyet egy 10 ágyú közös hálóteremnek alkalmazni elhatároztatott, oly hazafiak számára, a kik nem rég óta érkeztek Parisba, s keveset keresnek, vagy pedig kereset nélkül vannak. Ezen ágyak 10 frankkal havonként kibéreltetnek. Később ha az egylet vagyona oly állásban lenne, hogy a felvett tőkének egy része visszafizettetett, akkor ezen ágyakat eleinte 8 frkal, később 5 frkal havonként, utoljára pedig ingyen is lehetne engedni, kiknek munkájok nincsen. II. Mily módon jut az egylet házának tulajdonába. — (Lásd levelünk bevezetését.) 250 száz forintos kötvény fog kiadatni; ezek kamatot nem hoznak birtokosaiknak, és ezen kamatról való lemondásban áll épen részvényeseinknek az egylet irányában művelt jótéteménye, A kötvények elhelyezése uziéljából most a magyar hazafias közönséghez fordulunk. — A pesti első hazai takarékpénztár elfogadja a száz forintos küldeményeket és támogatóinknak beküldi az összegért eső kötvényt. A ház kiépítése után való ötödik esztendőben megkezdődik a kötvények beváltása illetőleg a kölcsönzött 100 frt visszafizetése, sorsolás utján, III. Az emlékiratot aláirt urakon kívül már több hazai kitűnőség pártolása alá vette ügyünket ; mint : n. m. Türr tábornok ur, Rosty Zsigmond, cs. k. kamarás, Munkácsy Mihály s. a. t. (Lásd az emlékiratot). Minden kötvény-birtokos az egylet pártolójaként és a ház alapítójaként fog szerepelni okmányainkban. Pártolóink nevei arany betűkben márvány-táblára vésve a ház dísztermében fognak emlékül megörökíttetni. IV. A kötvényeknek egy része már, mielőtt a nyomdásztól kaptuk volna, elhelyeztetett s a pesti első hazai takarékpénztárnak csakis 200 Kötvényt küldhettünk. MQYE1 KÖZÜGYEK^ _____ Adófelügyelő 1 jelentés — felolvastatott Békésmegye közigazgatási bizottságának f. hó 2-án és folytatva tartott ülésein.— (Folytatás.) Tekintettel arra, hogy készpénzben fizetendő bélyegilletékek, dijak és jogilletékek nyilvántartása, befizetése, beszedése és végrehajtás utján való behajtása körül követendő eljárás szabályozása iránt kiadott a nmgu m. k. pénzügyminisztériumnak 36. p. m. számú és a pénzügyi közlöny f. évi 15. számában megjelent szabályrendelet {'. évi juliushó 1-én életbe lép, f. évi juniushó 24-én 26. fon. szám a. k.iadott rendeletemmel komolyan figyelmeztettem valamennyi község és városi elöljáróságot, miszerint az esetben, ha az adóbehajtással jelenleg foglalkozó községi ezen ujabbi végrehajtási teendők teljesítésére kellő képzettség és szakavatottsággal nem bírnának, vagy az eddigi adóbehajtási teendőkkel oly nagy mérvben volnának elfoglalva, hogy ezen ujabbi teendőket nem végezhetnék, kellő időben gondoskodjanak ily szakavatott és a megkívántató képzettséggel biró egyének alkalmazásáról, ez esetben pedig, ha ily egyének rendelkezésére nem állanak, hozzám tegyenek jelentést. A szolgabírói adóvégrehajtó segédek (helyettesek) felvétele iránt a pénzügyi Irözlöny f. évi 14. számában megjeleut 15510 számú a nagyméltóságú m. kir. p. ü. minisztérium által kiboesájtatott szabályrendelet szerint, azon szolgabirák, kik az adóknak végrehajtás utján való behajtását személyesen nem végezhetik, a kir. adófelügyelő tudtával maguk mellé segédeket (helyetteseket) fogadhatnak fel; ebből kifolyólag f. évi junius 28. fon. sz. alatt kelt rendeletemmel felhívtam valamennnyi szolgabírót, miszerint amennyiben tekintettel arra is, hogy a pénzügyi közlöny f. évi 15. számában a készpénzben fizetendő bélyegilletékek, dijak és jogilletékek nyilvántartása, beszedése és végrehajtás utján való behajtása körűi követendő eljárás szabályozása iránt a nagyméltóságú m. kir. pénzügyminisztérium által kiadott szabályrendelet a szolgabirákra kiterjed, ezen összes végrehajtási teendőket személyesen nem végezhetnék, alkalmas és szakavatott egyéneket felfogadni és tudomásomra hozni, ellenesetben pedig, ha ily egyének rendelkezésére nem állanának, pályázat nyitása miatt jelentést tenni el ne mulasszák. Körutazásom alkalmával Kétegyházán f. hó 9-én megjelenvén, megütközéssel kellett tapasztalnom, hogy a mult évi deczember vége előtti időben igen sok lezálogolt tárgyak, még a nélkül, hogy azok kiváltattak volna, és az 1876. évi XV. t. cz. 55. §-a intézkedése mellőztetvén, el nem adattak ; továbbá, hogy deczember óta az adóhátralékok bi/.tositása tekintetéből egyetlenegy zálogolás sem lett foganatosítva, végre hogy az adópénzek szabályellenesen el voltak zárva, illetőleg a magánngybeu Csabán távollevő községi biró a pénztári helyiségnek kulcsát magával vitte, ugy, hogy a pénztárnok a községi pénztár rovaricsolása alkalmával a pénzeket előmutatni képes nem volt. Ezen a magas kincstár ugy, mint a község mint erkölcsi testület előre nem látható károsításával járható törvény és szabályellenes cselekmények miatt a községi bírót az 1876. óvi XV. t. cz. 6i. §-a értelmében 25 fitnyi pénzbirságban elmarasztaltam ós f. óvi junius 25-ón 31. fön. sz. alatti rendeletemmel a gyulai szolgabírót annak végrehajtásával megbíztam. Továbbá van szerencsém jelenteni, hogy ugyan legközelebbi körutazásom alkalmával észlelnem kellett, hogy Sámson községben sem az 1877. óvi B. tabella rendbe hozva illotőleg hozzáfogva, sem pedig a leletnek adókönyvecskeiben az adók előírva nincsenek, — ámbár ezen munkálatoknak teljes befejezte említett község által az illető szolgabírónak jeleztetett; ennélfogva hivatkozással f. évi májushó 1-én 3137 sz. a. kelt és valamennyi község és város elöljáróival közölt körrendeletemre ugy, mint f. óvi április havi a tekintetes közigazgatási bizottsághoz előterjesztett jelentésemre, Sámson község elöljáróságát illetőleg adókönyveléssel megbízott közegét az 1876. évi XV. t. cz. 39. §-a értelmében 25 frtnyi pénzbirságban elmarasztaltam ós annak végrehajtásával f. óvi junius 25Tén 33. fön. sz. alatt Kiad >tt rendeletemmel az illető szolgabírót megbíztam, (Vége köv.) TÁVIRATOK. * Konstantinápoly, jul. 22. Mukhtár pasa megszállotta az Akbunár melletti magaslatokat, Mehemet Ali pasa Sumlába utazott. A Filippopoli ellen nyomuló orosz csapatokat Kalofer mellett föltartóztatták, a hol csata fejlődött ki. * Pétervár, jul. 22. Tirnovából jul. 18-t<^l hivatalo

r san jelentik : Az orlovvi ezred két ágyúval elfoglalta ma a Sipka-szorost. Az orlovi ezred 17-én rendkívüli bátorsággal küzdött 14 tábor ellen, vesztesége 100 halott és 100 Sf besült, továbbá 2 halott és sebesült tiszt. Gurko tábornok ugyanaz nap elfoglalta Kazanlikot és Sipka falut. Az orlowi ezred 19-én ismét megkezdette a támadást, de a törökök megfutottak nyugat felé minden harcz, sőt minden lövés nélkül, és 3 zászlót s 8 ágyút és más fegyvert hagytak hátra. A törököket nagy pauique íogta el. * A Sipka-szoros jul. 21 -én bevétetett, s az Orlowféle ezred 2 ágyúval szállotta azt meg. * Konstantinápoly, jul. 21. Ozmán pasa Viddin parancsnoka jjelejenti jul. 20-ról Plevnából, hogy hét órai heves harcz után az oroszok megverettek, és nagy veszteséggel visszavonultak. Következő nap, pénteken az oroszok ismét több oszlopban támadást intéztek a törökök ellen. Az ellenség nem birta föltartani a török csapatok erőteljes rohamát, az oroszok gyorsan és a legnagyobb rendetlenségben megfutottak ós borzasztó veszteséget szenvedtek. Nagy mennyiségű fegyver, lőszer és három tüzérségi szekér esett a török sereg kezébe. * Sumla, jul. 19. A kozákok jelentéktelen harcz után megszállották Popkiöjt. A vasúti közlekedés egész Csernavodáig ismét háborítatlan. * Raszgrád, jul. 22.. Popkiöj mellett jul. 18-án csata volt az oroszok és 2000 basibozuk közölt. Az utóbbiak eleinte diadalmaskodtak, de az oroszok segítséget kaptak és visszanyomták őket Hajdárköjbe. Esref pasa előnyomult Obirtenik ellen ós megszállta azt. Ruszcsuk és Várna közt a vasúti összeköttetés helyreállíttatott. Az oroszok megszállották Jambolit. * Páris, jul 24. Konstantinápolyi magán-tudósitások szerint Aarifi pasa azt tanácsolta a szultánnak, hogy jelenleg Sumlában időző Namik pasát küldje missióban a czárhoz, s a missió békés czéljáról a konferencziában részt vett összes hatalmak értesíttessenek. * Bécs, jul 24. Rudolf trónörökös föherczeget ma déletőtt nyilványítottak önállóvá. Latour grófnak nevelőjének teendőivel pedig Bombelles grófot bízták meg.