Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-07-19 / 57. szám

„BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" 1877. 48. szÁM. feszi alakitást. A haldoklási jelenetet oly természetesen játszá, hogy szinte féltünk — nem-e több ez már mint játék? — A többi szereplők is igyekeztek legjobb tehet­ségükkel megfelelni szerepüknek s ezen igyekezetük sike­rült, összhangzó játékot eredményezett. Sándorné, mint Savignyné, a barátság és szerelein erős tusájában igye­kezettel állta meg helyét, ugy Sándor is Savigny — te­hetséges színésznek tünt fel. Csak az a kár, hogy mimi­kája inkább grimaszokból áll, erős szemöldök-játékkal, szemforgatással akarja az indulatokat kifejezni, másként pedig jól szaval s jó színpadi alak. A közönség a színésznő játéka által el volt ragad­tatva, tapsolt, a művésznőt ismételve kihívta (ebben Sán­dor és Sándorné is részesültek) s oly gyöngédtelen volt, hogy a művésznőt megdobálta — számtalan gyönyörű virág-bokrétával. — Lendvainó ma a „Makranczos hölgy­ben' 1 lép fel, nem tudjuk, hogy az épen megeredt eső nem mossa-e el a közönséget?— én azonban ott leszek. Körösparti. Apróságok. — 0 ) Et tu mi fili Brute ? És te is fiain Brutus ? ugy kiáltottunk fel, midőn egy jó barátunk figyelmeztetésére utóbbi na­pokban a „Szarvasi üjság"-ot, melynek elolvasásával nem szoktunk vétkezni, kesztyűsen kezünkbe véve, a lapunk szerkesztője elleni ocsmány, személyeskídó kifakadást láttuk, melyet bizonyára min­den jobbérzésű, lovagias ellenfelünk is, mint minden kriti­kán alóli disznóságot elitéi. S ez az utczagyerek, ki lapunkat az ő újságában „ponyvalap"-nak nevezi, ki lapunk szerkesztőjének őseiről csinál émelygős „hepp hepp"-viczczeket: ez, mig maga lapot nem szült a világra (nálunk minden fűzfapoéta, minden ga­min képesítettnek hiszi magát lapszerkesztésre, ha van egy pár pajtása, dinom-dánom barátja, ki előfizet) három esztendeig volt a mi lapunk munkatársa, három esztendeig húzta a fizetést és alkal­matlankodott nekünk csúszó-mászó, hizelgő leveleivel és égig ma­gasztalta irányunkat, meit „bátran mondottuk meg mindenkinek az igazat" (persze akkor ép annyit adtunk dicséretére, mint most gyalázásaira). — S most ? A jellemtelen Júdás, kinek mi kenye­ret adtunk, az is azok közzé sorakozik, kik bennünket kővel do­bálnak. S fogják kérdezni miért? Oly ügyben, melyben ve­lünk együtt a megyei sajtónak egyhangúlag fel kellene szólalni, intve a közönséget (ugy mint azt ez ügyben már tavaly több köz­ponti lap tevé !); Mokry buzanemesitési ujabb reklamjai ügyében. Tudja mindenki itt a megyében, milyen fajtájú Mok­rynak nemesitett búzája, s nekünk nézetünk az, hogy a sajtónak kötelessége az ilyenek ellen felszólalni, de nem agyonhall­gatni, azért mert brúdere, pajtása, vagy komája ennek is, annak is. Ilyesmi miatt tehát megtámadtatni épen egy megyei újság ál­tal, az szomorú jelensége tá sadalmi romlott viszonyainknak, mely az igaz eszmét foláldozzza a pajtásság és komaság kévéért ! * . * * — (i) Azt mondja ez a padfaragó iskolás gyermekek által szerkesztett lapocska, hogy lapunk szerkesztője „tudvalevőleg" személyes ellensége Mokry urnák. Lapunk szerkesztője ne n is ismeri Mokry urat; mint magánszemélylyel soha ez életben semmi néven nevezendő érintkezésben nem állt vele, sőt határozottan nem merné állítani, vájjon látta-e már valaha. Itt tehát személyes „ellenségről" beszélni a legnevetségesebb butaság. Csak nyilvános működéséről ismerjük, s ha nyilvános működését, mint a megyei gazd. egylet titkáráét készséggel üdvösnek elismertük és most is el kell ismernünk és habár buzanemesitése ellen sem lehet addig kifogásunk, mig személyes passzióból eredő kísérlet, kutatás ma­rad: azt roszaltuk és mindig fogjuk is roszalni, hogy másoknak drága áron nyakába sózza a nemesitett búzát, mely még közön­séges sulyu termést sem ad, mint azt megyénk legjobb értelmes gazdái számtalanszor bizonyították. * # * —íi) Mi a „herr dokter" őseit illeti: mi nem akarunk ha­sonló izetlenségre vetemedni ós nem okoljuk az ősöket azért, hogy különb, illedelmesebb gyereket nem tudtak nevelni a „Szar­vasi Cjság" gam injából, ki lel. szerkesztői minősége daczára, még mindig csintalan iskolás gyerek módjára gúnyt üz a „buzó" és „jopjó"-ban csináló tisztességes zsidó-emberekből; hanem kételyei eloszlatására ós megnyugtatására tudatjuk vele, hogy lapunk szer­kesztőjének édes apja a therezianumi uradalomnak 36 év óta köz­tiszteletben álló orvosa, hogy történetesen még ennek dédapja is orvos volt, hogy anyja utáni „ősei" világhirü tudósok voltak, kik­nek saruit sem érintheti ily szarvasi gyerkőcz, mint Ön; de ha „buzó" és „japjó"-ban csináltak volna is; mindaddig tiszteletre­méltók lehettek, mig a legnemtelenebb bűnök egyikét, a rút há­látlanságot nem gyakorolták! * ., * * — (i) Azon örvendetes hírt közölhetjük, hogy a puszta­földvári és ujkigyósi elemi iskolás gyermekek uj lapot szándékoz­nak kiadni, melyben a „buzó" és ,japjó"-ban csináló embertársaik­ra fogják nyelvöket ölteni. Mentorul a „Szarvasi Újság" l'őgaminját kérték fal, ki szives volt nekik nagybecsű küzremüködését meg­ígérni, sőt szavát adta nekik, hogy egy pár szilvamag és baraczkéit a kondorosi csárdában mint központi talalkozó helyen, minden vasárnapon felolvaást tartand a padfaragás, versfabrikálás, iro­dalmi illemtan és a „hepp-hepp"-ologiából. * , * * — (i) Mokry Sámuel ur gerendási rezidencziájából a „Szar­vas-hiba — Újság" taz igaz, hogy ez az egész újság egy szarvas­hiba) gaininjához a következő magas átiratot méltóztatott intézni : „Buzanemesitési szédelgéseim körül tanúsított pártfogása, buzdí­tó sikrakelése, s azon virtuozitásáért, melylyel a herr „dokter"-t még őseiben is oly szellemdusan ki hepp-heppelte : fogadja le­ereszkedő elismerésem őszinte nyilvánítását és engedje meg, hogy gerendási trágyabirodalmam főkanczellárjává kinevezve, a „nemesitett" buza-rend szemetesgyászlovag-keresztjével dekoráljam. 1' ___ TÁVIRATOK. * Berlin, jul. 15. A kaukázusi fölkelésről a „Nati­onal Ztg." Tifliszből oly híreket kap, melyek egyenesen ellenkeznek az orosz jelentésekkel. A Feketetenger szélén az abeházok és cserkeszek, a Kaspitengeren Lezgisztan és Dagesztán népei teljes felkelésben vannak. Egyedül a Vladikavszból Tiíliszbe vezető országút szabad már csak. Az orosz kormány híveinek ezrei s szótszórt oroszok ál­dozataiul estek el a fölkelésnek. Az imámok prédikálják, hogy a szultán azt álmodta, hogy kardok hullanak az égből eső módjára, mi az izlam híveinek általános fölke­lését jelenti. Az orosz kormány megelégszik azzal, hogy a fölkelt törzseket izolálja. * Sumla, jul. 15. A vasúti összeköttetést Ruszcsuk és Easgrád közt megszakították az előőrsök, kik Velo­vánnál közeledtek a pályához. Kazlyevo mellett a kozákok hat falut fölégettek és a lakosokat meggyilkolták. A ki­vándorlók egész karavánját megtámadták az oroszok Bjela mellett és legnagyobb részt legyilkolták. A törökök Lej­lakoj mellett megerősített állásokba húzódtak. * Berlin, jul. 14. A Norddeutsche Ztg. alaptalan koholmánynak mondja azon hirt, mintha a tengerészeti főnököknek Wilhelmshaferiben időzése alatt parancs ada­tott volna az összes hajók szolgálati állapotba helyezése iránt. * Páris, jul. 14. Legtöbb lap azt hiszi, hogy a vá­lasztások október 14-én lesznek. * Madrid, jul. 14. Robiedo mellett egy királyi vo­nat kisiklott; semmi szerencsétlenség sem törtónt. * Odessa, jul. 14. A tarchaukucki világitó-torony előtt horgonyzott tíz török pánezólos hajó délkeleti irány­ban eltávozott. — Sebrianyt a Sulina-torkolatnál elfog­lalták az oroszok. * London, jul. 16. Tizennyolcz zászlóalj bolgárok által vezettetve, a Sipkaszoroson át keresztül ment a Bal­kánon s Jenizagrába érkezett. * Konstantinápoly, julius 16. Valamennyi rendelke­zési állapotban levő csapat gyorsan Drinápolyba utasít­tatott. Az orosz csapatok megszállták Jenizagrát, egyelőre tüzérség nélkül MEGYEI HÍREK. * Lapunk második évi folyamából e hó végéig még teljes példányokkal szolgálhatunk, mire a t. cz. ol­vasóközönséget figyelmeztetjük: Előfizetési dij negyed­évre 1 frt 50 kr; a vidékről ai előfizetés legcélszerűb­ben postautalvány utján eszközölhető. * Rögtöni halál. Dobisz József b.-csabai lakos, sajtárus szombaton délelőtt még víg kedvvel árulta a pia­ezon különféle sajtait és szalonáját; ebédét otthon jó ót­vággyal elkölté és épen befogatott, hogy áruival valame­lyik vásária menjen, midőn egyszerre igen roszul lett. „Hívjátok hamar édesanyátokat," mondá gyermekeinek, kik atyjuk parancsát teljesitendők, elszaladtak. Midőn a megijedt anya gyermekeivel sietve haza jött, már csak férje holttetemót találta az ágyon. Szivszélhüdósnek lett áldozata. * Egy gyomai leányzó még f. évi aprilbó 26-án, tehát ezelőtt több mint 3 hóval végét akarván vetni éle­tének, Hatvani László festőtől választ ó-vizet vett ós ezt megitta,azóta folyvást szenved ós csak most van any ny ;ra, hogy halálát várják. Hatvani László ellen tiltott áru elárusitása miatt az eljárás megindittatott. * Rendkiyüli közgyűlés. A hétfőn f. hó 18-án tartott rendkívüli közgyűlésnek főtárgya a vizáradások elleni óvintézkedések megtétele képezte. Másik tárgya volt, vájjon a mostani árvaszéki hivatal engedtessék-e át a kir. törvényszék telekkönyvi osztalyának? Egy ügyben sem hozatott érdemleges határozat, hanem az előbbeni­ben egy szakbizottság küldetett ki, az utóbbi kérdés el­döntése a rendes közgyűlésre tartatott fenn. * A napokban két gonosztevőt vitUk lánczra verve a csabai pályaudvaron keresztül. Az egyik Gross­mann tordai kereskedőnek gyilkosa volt, a másik egy aradi bankócsináló, ki gyönge óráiban hamis 10 frtosok elkészítésére hagyta magát ragadtatni. * Csóka Sándor színigazgató igen kedves megle­petésben részesité a b.-csabai színházlátogató közönsé­get. Hazánk legképzettebb és a jövőre nézve, ismert ala­pos tanulmányai és szorgalma folytán, a legszebb remé­nyekre jogosító egyik színművésznőjét, Hetényiné.-Komá­romy Mariska asszonyt lépteté fel vendégül, Stuart (olv. Stört) Máriában, Schiller Frigyes e klasszikus szomorú­játékában. Játékát a legcsodálatra-méltóbb természetesség, könnyedség jellemzi, mely a született geniek ismertetőjele szokott lenni, kik az ég ritka adományát alapos tanul­mány nyal egyesitik. Alakja méltóságteljes, szavalása ment minden, még nagyobb művészeknél is észlelhető „ének­léstől," mely annyira rontani szokta az illúziót. Ez esti előadásának fénypontját az Erzsébet király névali találko­zás képezte, mely megragadó jelenetben alkalma volt az emberi szív két ellenkező kedélyindulatát, a szelid bé­két ós a boszus haragot nagy hatással személyesíteni. A többi szereplők, kivéve Mortimert (Hetényi ur), valóban megsemmisültek mellette. Nem értjük, miért nem játszta Erzsébet királynét Tőkés Emilia asszony, ki épen ily sze­repekre bir kiváló qualifikáczióval, mert Osókáné asszony­nak az ily magasabb drámai szerep egyátalában nem „kenyere," ki a naiv szakmában sokkal szerencsésebben érvényesítheti tagadhatlan tehetségét. Ma Dóczi „Csók"­ját adják, melyben Csókáné asszonyé Marietta szerepe. Ez már inkább nekie való. Ez utóbbi megjegyzésünket tiszta jóakaratból tesszük, azért mivel azon megdönthet­len tapasztalattal birunk, hogy oly színészek, kikben bi­zonyos szakmára van tehetség, többnyire semmire se mennek, ha a helyett, hogy az illető szakmában állan­dóan kiképeznék magukat, ide s oda kapkodva, egészen más ellentétes szákmában is akarnak brillírozni. (?) A 19-ik század jósnője (?) Advinent Hermin asszony, ki Gyulán mutogatja mostanában magát, rend­kívüli jóstehetséggel bir, az ember tenyeréből megjósolja jövőjét, elmondja (? ?) múltját, belát a szivek, s vesék rejtekeibe és titkaiba (jó volna megfogadni vizsgálóbíró­nak,) azért ő a kíváncsi hölgyek előtt igen nagy meg­tiszteltetésben részesül. Hermin asszony szívesen jósol — 20 kr o. értékű dijért, és ez elég arra, hogy jóslatának minemüségét megítélhessük. (?) Gyulán a Körösön keresztül épen a városháza mögött csinos kis pyalog-bidat építettek, ezelőtt is volt ottan valami rozzant átjáróhely, de életveszély közt alig lehetett rajta átmenni. — most tehát nem csak a közlekedésre, de a csinosodásra is nem kevés figyelmet fordítottak. (?) Glyulán a mult hetekben két háznak dőlt be oldala; szerencse a szerencsétlenségben, hogy emberélet nem esett áldozatul, egyedül anyagi tekintetben esett egy kis — hiba. (?) Gyulán a polgári ifjúság e hó 8-ára tervezett tánczmulatságát — mivel akkor az eső elverte — csak e lió 5 5-én tarthatta meg. Igen jól sikerült. (a.) G-yomán Oláh István, Klein Adolf kereskedő gőzmalmának közelében — melynek, mellesleg legyen mondva, a gyomai gőzmalmok közt legnagyobb forgalma van — egy kisszerű gőzmalmot építtetett. Ez már Gyo­mán a negyedik gőzmalom. Tekintve azt, hogy Gyomán három gőzmalom sem igen tudott haszonnal működni, ezen negyediknek nem jósolhatunk valami szép jövőt. Külön­ben éljen a „nemes" verseny ! (a.) Vizbe fult. Szabó Lajos gyomai illetőségű 15 éves fia, a kútból vizet akarván meríteni, szerencsétlenség­ből abba belebukott, ós ott lelte halálát. A mentőeszkö­zökkel segítségére elég hamar megérkeztek, s hogy még­is belehalt a vízbe, ez annak tulajdonitható, mert a kút­ban három öles viz van. A szerencsétlen áldozat temeté­se f. hó 15-én volt, ki felett a vigasztaló szent beszédet Zöld József s. lelkész ur tartotta. — Hymen. Szarvason folyó hó 16-ikán volt t. Jan­csovics Péter ügyvéd ur s Kollár Blanka kisasszony eskü­vője. — E házasság felett is a boldogság tiszta felhőtlen ege mosolyogjon! t A következő gyászlapot vettük Orosházáról : „Alulírott ugy saját, valamint gyermekei s unokái nevé­ben. mélyen szomorodott szívvel tudatja forrón szeretett férjének illetőleg édesatyának, após- és nagyatyának Prág Albinnak f. év és hó 10-én reggeli 6 órakor Bécsben 71-ik évében ngyszélhűdésben történt gyászos elhunytát. A megboldogult földi részei f. évi juliushó 14-én délután 6 órakor a csorvási sírkertben örök nyugalomra helyez­tettek. Az engesztelő gyászmise pedig folyó hó 16;án dél­előtt 8 órakor mutattatott be az Örökkévalónak. Áldás és béke hamvaira! Özv. Prág Albinné szül. Geszner Wal­burga; az elhunyt gyermekei : Prág József, Prág Fran­cziska, Prág Anna, Prág Bonifácz, Prág Lajos; az elhunyt menye: Watterflieth Ida; az elhunyt vői : Maffei János, Simay István; az elhunyt unokái: Maffei Bella, Maffei Géza, Maffei Sándor, Maffei Zsiga, Simay Ilona, Simay Aladár, Simay István, Simay Mariska, Prág Erzsi." Mindenféle a hazából és Nagyvilágból. * A királyné jul. elseje óta Mária Valéria király­kisasszonynyal Feldaffinban időzik, mely Bajorország egyik igen kedves helye. A királyné megjelenése óta sokkal elevenebb a különben csöndes táj. A királyné, bármilyen idő is legyen, naponként sétákat tesz gyalog és kocsin s a délutáni órákban nagyobb lovaglásokat tesz. A hol csak megjelenik a felséges asszony, mindenütt csodálják barátságos, nyájas tekintetét. * Az „Ébredés" szerkesztője Asbóth János a laptó visszalépett; ideiglenesen a szerkesztést Pokorni Jenő vette át. * Manasses Dániel egy fogoly társával 15-én éjjel szökési kísérletet tett. A börtön falát kibontották s midőn félig a résen kibujt, akkor fogták el. Rögtön kihallgatás alá fogatván Péterfi vizsgáló biró által, tagadta, hogy szökni akart, de végre bevallá, hogy neve nem Manasses Dani, hanem Pap Vincze. Altalános hit, hogy nagyobb rablóbanda tagja volt; naponként ujabb bűntényei jönnek napfényre.

Next

/
Thumbnails
Contents