Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-07-19 / 57. szám

„BÉKÉSME&YEI KÖZLÖNY" 1877. 57. SZ. évi 4670. száma szabályrendeletet hatályon kivül helyezi. Az uj szabályrendelet szerint a lóösszeirást jövőre a községi elöljárók teljesitik ; az osztályozás pedig a községi elöljárók összeírása alapján a törvényhatóságok részéről minden községben helyben eszközöltetik. Az osztályozó bizottságban ezentúl szakértő katonai közegnek is kell közreműködnie. A folyó évi összeírás már az uj szabályozat szerint foganatosítandó s az eredmény már noveinber-hó végével felterjesztendő. — A horvát országgyűlés egybehivását ő felsége augusztus 18-kára rendelte el. A horvát országgyűlés ezen négy hétre számított ülésszakában a kormány által előkészített törvényjavaslat, névszerint a községek szervezéséről szóló terjedelmes javaslat kerül tárgyalás alá. Az 1878iki költségvetési előirányzat egy későbbi, talán a delegacziókkal egyidejű ülésszakban terjesztik majd elő. — Az aradi közjegyzői kamara elnöke indítványozta, hogy országos közjegyzői gyűlés tartassék a czélból, hogy az ezen intézmény életbenléte óta tapasztalt bajok maguknak a közjegyzőknek kezdeményezése utján orvosoltatbassanak, s hogy a közjegyzők működésének felfogásában tért nyert számos félreértés az érdekeltek meghallgatásával tisztáztathassók. Az indítvány tetszéssel fogadtatott a budapesti k. kjegyzői kar által is és nem valószínűtlen, hogy a budapesti mint első közjegyzői kamara csakugyan gyűlést fog összehívni. — A belügyminiszter körrendeletben tudatja a törvényhatóságokkal, hogy a gyámsági és gondnoksági ügyek rendezéséről szóló törvényt a jövő év elején életbe léptetni szándékozik. — Olaszország magatartása a keleti eseményekkel szemben egyelőre várakozásteljes, de a jelek arra mutatnak, bogy a „re galantuomo" s a czár között bizonyos titkos megállapodások léteznek. Az olasz telhetetlenség, mely nagyon szeret halászni a zavarosban, egy kis török területre, hihetőleg Albániára vágyódik. — A háborúnak eddig is van már egy jó következménye. A székelyeket eddig nem birtuk eltiltani a Romániába való vándorlástól. Mig orosz lesz az ur Oláhországban, ne féljünk: nem vándorolnak oda. Most „Magyarországra" jönnek seregestül s az aratásnál keresnek foglalkozást. Az Alföld vizszabályozása. II. Czikkiró, ugylátszik, nem nagy gondot forditott erre és a csatornáknak közlekedésekrei felhasználását sem méltányolta eléggé, mert kiválóan nagy súlyt fektet arra, hogy a csatornák partjain vasutak építtessenek ; de nem vette figyelembe, hogy e vasutak oly nagy mennyiségű gabnakészletet nem birnák oly olcsón szállítani, mint a csatornák, melyeken egyetlen hajó képes 6000 mázsa terhet felvenni és azáltal egy egész tehervonatot helyettesiteni. De különben a lerakodás is sokkal könnyebb a csatornáknál, mint a néha messze távolban lévő és csak megjárhatlan utakon elérhető vasutaknál. Minden birtok, mely csatorna mellett fekszik, igen egyszerű módon rakodó helyhez jutna. Ha a csatornákat nemcsak közlekedésül használnók fel, hanem egyúttal öntözésül is, — czikkiró a csatorna-javitás költségeit, szárazságban a vízhiányt és télen a befagyást, mint a csatornázásnak hátrányait túlságosan kitünteti, hogy fentebbi vasuttervezetét megállapíthassa. A csatorna javítási költségei és hiányai által okozott kiadások, — a vasúttal szemben fel sem említhetők. A csatorna-befagyás nem anynyira kártékony, mint hinnők, mert módunkban áll a jég vastagodását meggátolni. A tanár tervezete ellen, melyszerint a Tiszát és mellékfolyóit egy főcsatornába akarná bevezetni és e vizet öntözésre felhasználni, — alapos kifogásunk van, mert eltekintve, hogy a viz sok helyt magasabban fekszik, mint a szárazföld, némely helyen annyira mély fekvésű, hogy hoszszabb kiterjedésű csatornánál öntözésre nem alkalmas, miután a csatorna nemcsak: öntözésre lenne szánva, hanem egyúttal a viz elvezetésére is. Szükséges lenne tehát két fő-csatornát felállítani, — egyiket kizárólag öntözésre, a másikat pedig a viz elvezetésére. Mert bármennyire fontos is a hajókázás ós az öntözés előmozdítása, az Alföldön ez utóbbira különös súlyt kell fektetni, — sőt többet, mint magára a vízelvezetésére, — szükség esetében az elvezetett vizet visszavezetni és öntözésre is használni kell. Hogy a czél eléressék, nem elegendő, hogy a főcsatorna szélessége 45 és mélysége 5 láb legyen, szélessége lehetne legalább 45 és mélysége 3 méter. Különös súlyt fektet czikkiró a csatornázási rendszer azon előnyeire, hogy a töltésekre erdei növények és fák ültethetők, melyeknek czélja meggátolni a viharokat, javítani az éghajlati viszonyokat és megóvni a lakott helyeket. Bármennyire méltányoljuk is czikkirónak tervezeteit és azokat alapelveikben elfogadjuk — ajánljuk mindazáltal e tervezetek alapos és gyökeres átvizsgálását, különösen pedig a munkarészleteknek pontos körülírását MEGYEI KÖZÜGYEK. Alispáni jelentés. Felolvastatott Békésmegye kőzigazg. bizottságának jul. 2-ikán tartott gyűlésén. (Vége.) V. Védtöltések és folyók. A védtöltések kiépítése s tatarozása a gyulavári határban, junius havában a társulat által ismét megkezdetett. Gyulán pedig a Körösök védpartjain a munka a vállalkozó által serényen folytattatik, jelenleg a Feketekörösön az árendási résznek erősítésén dolgoznak. Az élővíz-csatornára nézve megjegyezem, hogy bár az ezen css.torna tárgyában kelt kormányrendelet ellen a megye részéről tett felterjesztésre semmi válisz be nem érkezett, a társulat által az élővíz-csatorna jobb partja a Csohos eltöltésétől a sveiczi magaslatig a kormányi rendelethez képest kiépíttetett. A Berettyó folyónak régi medrébe való visszavezettetóse érdemében szerkesztett megyei felirat személyes kézbesítésével megbízott küldöttség e hó folyama alatt készül Budapestre. Szerencsém van továbbá jelenteni, hogy a Körös folyó balpartján Békéstől kezdve a halásztelki társulat gátrendszeréig való szablyszerü feltöltése czóljábol szükséges szabályozási társulat alakítása végett az érdekeltség összeliivatasát méltóságos báró Wenkbeini László kormánybiztos ur elvállalni méltóztatott. VI. Fegyelmi ügy. Öcsöd község bírája,Szabó András ellen beadott panasz folytán általam vizsgálat rendeltetvén el, minthogy a vizsgálatból kitűnt, hogy ^uem fegyelmi uton inegtorlandó eset, de bűntény, jelesen hivatali hatalommal való visszaélés bűnténye foiog fenn, a vizsgálati iratok jszolgabiró által az 1871. XVHI. t. cz. 99. §-a értelmében a közvádlóhoz tétettek át, a vádlott biró pedig hivatalától felfüggesztetek, -- Kétegy'iáza község bírája Szelezsán László (vásut) ellen pedig a megyei utak kijavítására irányzott felsőbb határozat hanyag teljesítése miatt a járás szolgabirája által a fegyelmi eljárás elrendeltetett. Tisztelettel jelentem továbbá, hogy Kardos Imre volt k. ládányi segédjegyző az ellene elrendelt fegyelmi vizsgálat elől megszökvén, és holléte országos köröztetés daczára sem nyomoztathatván ki, ennélfogva a járási szolgabírót utasítottam, hogy az ekkint raegiiriilt k.-ladányi segédjegyzői állomás rendszeres betöltése iránt intézkedjék. Ezen kivül luegeraliteniöuek tartom, hogy a szeghalmi járás szolgabirája ellen adóügyben korábban elrendelt fegyelmi vizsgálatról felvett jegyzőkönyv, a tiszti ügyész véleményes jelentésével együtt, eldöntés végett a fegyelmi választmány elé terjesztetett; mely. a fegyelmi eljárást a tiszti ügyész iuditványára, ámbár különböző indoko'rból, abban hagyni határozta. Végre el nem hallgathatom, hogy Dászkál Endre közigazgatási írnok ellen, hanyagság, ügyetlenség és botrányos magaviselet miatt a fegyelmi eljárást elrendelnem kellett. Kelt Gyulán 1877. julius 1-én. Jaucsovics Pál, alispán. Adófelügyelői jelentés — felolvastatott Békésmegye közigazgatási bizottságának f. hó 2-án és folytatva tartott ülésein. — Méltóságos főispán ur! Tekintetes közigazgatási bizottság! AZ 1876. évi XV. t. cz. szerint hatáskörömhöz tartozó közigazgatási ágnak f. évi juniushavi állapotáról szóló jelentésemet vau szerencsém részletesen előterjeszteni: Az egyenes adók, bélyeg és jogilletékek juniushavi behajtási eredményét az idő rövidségére való tekintettel és a reá vonatkozó adatok be nem érkezése miatt ezen jelentésemben egyelőre ki nem mutathatom, tehát vonatkozólag a mult havi jelentésemre megemlitendőnek tartom f. évi májushó végéig volt eredményhez hasonlítva következőkben : a) az 1877. évi jan. hóban volt kedvezőbb adóbehajtási eredmény 1799.20. b) februárhóban 78,535.44. V

2 c) márezius 37,384.06. d) április „ 23,034.77. e) május „ . . . , . . . 85,171.42. % és igy f. évben a kedvezőbb adóbehajtási eredmény teszeu 225,924.90. Ezen valósággal fényes adóbehajtási eredményt f. évi májurihó végéig előre bocsátván, tekintettel ezen vidéken uralgott elemi csapások úgymint: árviz, jégeső, aszály, rozsda, földárja és végre a több évi rosz termésre az adózó közönség majdnem minden jövedelem forrásból annyira kimerült, hogy a legszigorúbb törvényes behajtási eszközök alkalmazása daczára junius és julius havakban valami fényes bahajtási eredmény nem várható, azért sem, mert ezen vidék tekintélyesebb adózó része kizárólag mezőgazdasággal foglalkozókból áll, kik ezen hónapokon a földmivelési munkálattal szakadatlan foglalkoznak oly formán, hogy alig találhatók otthon, — de a küszöbön levő aratás következtében teljes reményem van, bogy a jövő augusztus és következő havakban fényes behajtási eredmény lesz elérhető. Vegyes intézkedések. Midőn szerencsém van a tekintetes közigazgatási bizottságot arról értesíteni, hogy Békésmegyében az öszszes egyenes adónemek kivetése f. évre beterjesztetett, nem mulaszthatom el következő eredményi részletezést előterjeszteni, és pedig: a) föladó fejében megállapított 781,701.39. b) házadó „ „ 71,375.34. c) kereseti adó I. 11. osztályban 155,528.70. d) „ „ 111. IV. „ 99,838.89. e) nyilvános számadásra kötelezett vállalatok ós rgyletek adójában megállapított ...... 13,737.13. f) tőke kamat és járadékadóban . 16,389.93. g) fényűzési adóban 6.215.—. h) fegyver adóban 3,884.—. i) általános jövedelmi pótadóban . 151,264.50. % Összesen: 1.299,934.88. \ mely összeg elosztatik, és pedig : 1. a csabai m. k. adóhivatali kerületre 503,020.86.'/.

2 2. a békési „ „ „ 338,241.92. V

2 3. a szarvasi „ „ „ 273,494.45. >/„ 4. a gyulai „ „ „ 185,177.64. tehát a fenebbi összeg 1.299,934.88.,/

a Továbbá ezen kir. adófelügyelő hivatali tevékenységére s ügyforgalmára nézve van szerencsém megemlíteni, hogy f. évi közigazgatási I-ső félévre eső beadványok összes ügyszáma 4734 drb. mult év végével hátralókban m

aradt . . 729 drb. összesen: 5463. drb. ebből f. év I. felében feldolgoztatott . . 5261. drb. mutatkozik f. évi juniushó utolján 202 elintézetlen ügydarab. A juniushóban teljesített körutazásom alkalmával észlelnem kellett, hogy némely kir. adóhivatal a 100 írton felüli adózók tartozásának könyvelése körül nem jár el az adóhivatali utasítás 2-ik fejezetének 7. §-a értelmében, jelesen pedig, hogy a 100 írton felüli adózók tartozásai egyenes adó számfejtő könyvében előírva nincsenek, hanem azok csak B. tabella kivonatokon tartatnak nyilván, — továbbá észleltem, hogy az adófizetési váladékokról a fentjelzett utasítás 14. §-a értelmében nyilhántartási jegyzék nem vezettetik, ennelfogva valamennyi kir. adóhivatalokat az előfordult szabálytalanság helyrepótolásására érzékeny pénzbírság terhe mellett 36. főnöki ügy sz. alatt szigorúan utasilottam. Ugyancsak Orosháza községben már több ízben tapasztaltam ós f. hó 22-án személyesen meggyőződtem arról, hogy Orosházán az adóbehajtás körül különféle szabálytalanságok fordulnak elő, jelesen pedig az, hogy az adóhátralékok nem vezettetnek kellőleg nyilvántartásban, a zálogolási jegyzőkönyvekben a zalogolás teljesítésének napja kitüntetve nincs, az árverési hirdetményeknek közzététele a község hirdetési könyvében elő nem fordul, ezen rendetlen, felületes ós törvényellenes eljárás miatt, melyből az adózókra nézve lényeges károk is származhatnak az 1876. évi XV. (.. cz. 62. § a értelmében Kirilly Alajos adóbehajtó esküdtet, — tekintettel a már több ízben történt ós figyelembe nem vett rendreutasitásomra, egyelőre 5 frtnyi pénzbirságban elmarasztaltam, mely intézkedésemet 4541. ügyszám alatti előadományozási ivem által a tekintetes közigazgatási bizottságnak előterjeszteni szerencsés leszek. (Vége köv.) LEVELEZÉS. Szarvas, jul. 15. T. szerkesztő ur ! Tegnap este Ssarvason igazán élvezetes estét éltünk át. Váradi Ferencz színigazgató urnák sikerült Lendvainó Fáncsi lika asszonyt, a nemzeti színház e kitűnő tagját néhány vendég-játékra megnyerni, ki is vendégszereplését Feuillet Octave „ASphynx" czimű drámájával kezdte meg. A színművészet és művésznő iránti tiszteletük adóját ugy Szarvas városa, mint a szomszéd Szent-András község közönsége tömeges megjelenésük által rovták le. A színkör zsúfolva volt s oly szép közönség gyűlt össze, mely előtt a nagy művésznő örömmel játszhatá el hálás szerepét. Lendvainé játéka elragadt mindenkit. A ,Sphynxet' ugy oldotta meg, a hogy azt csak egy nagy művész képes. — Blanka sajátságos, különcz jellemét tökélylyel tüntette fel s annyi könnyűséggel, oly természetes vonásokkal festette azon érzelem-változásokat, indulat-rohamot, mely szerepkörével járt s adta a líönynyelmünek látszó szenvedélyes nőt, hogy bámulnunk kellett a mű-