Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-07-08 / 54. szám

,BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" Í&N 54. sz, jük állítani, sok ember van, ki még rálizetne, ha benne pontosulna össze a közbizalom, ha öt érné a megtiszteltetés közigazgatási bizottsági tagnak választatni. Mindazonáltal az állam méltósága és magas rendeltetése megkivánja, hogy ne vegye igénybe, ne legyen rászorulva egyes polgárai rendkívüli áldozatkészségére s igy e tekintetben a közigaz. bizottsági törvényt igenis kiegészíteni kellene azzal, hogy a közig, bizottság választott tagjai működésük idejére bizonyos napdijak ós utazási költségekben részesüljenek. — A király csütörtökön, f. é. julius 5-én fogadta a magyar kisbirtokosok országos földhitel-egyesületét létesítő bizottság küldöttségét, mely a nevezett egyesületnek a király által leendő legmagasabb erkölcsi és anyagi támogatását kérelmezte. — Közcsendháboritás és izgatás miatt az állam törvényei ellen Fogarasmegyében, a marosvásárhelyi királyi törvényszék rendeletére, mint Fogarasból értesülünk, perbe fogattak: Densusián ügyvéd, Mtcu gor. kath. vicarius, Bucriu volt határőrtiszt, Olocotianu jegyző, Francu, Grava és Duolca volt fogarasmegyei tisztviselők. A perbefogatás oka: izgatás az unioről szóló s az 1868. 44-ik (nemzetiségi) törvény ellen s Densusián azon a megyei gyűlésen tett nyilatkozata, hogy Erdély különállásához ragaszkodik, hogy a kerület ne.11 akarja magát a pesti gyűlésen képviseltetni, neai is tekinti magát képviseltnek s ünnepélyesen tiltakozik ugy a megtörtént választások, mint a megválasztott képviselők képviselete ellen. — Orsováról írják, hogy az oda-órkezett bukaresti frauczia főkonzul elbeszélése szerint a zimniezai átkelésnél az oroszok vesztesége halottakban és sebesültekben legalább 12,000 főre tehető ; és az elestek közt számos tiszt és négy tábornos van ; a holttestek oly sűrűn bontották a Dunát messze kiterjedésLen, hogy kihalászásuk két álló napig tartott. — A hagymáz oly nagy mérvben dühöng az orosz hadseregben hogy a beiegek száma eddig mintegy 15 -20,000 főre teüető. — A czár a montenogróik vereség) után rögtön személyesen fordult az osztrák-magyar uralkodóhoz azon kéréssel, hogy Nikita érdekében lépjen közbe, különben Oroszország maga siet Szerb áu át a montenegróiak segélyére. A katonapárt rögtön megtett mindent, hogy a kormányt beavatkozásra bírja. Anirássy gróf azonban egy ügyes sakkhúzással meghiúsította törekvésüket. — Szerbia készülődéseit látva a porta, felszólítást intézett Riszticshez, kijelentvén abban, hogy Törökország fegyveresen lép fel, ha Szerbia harczias magatartást vesz fel. Risztics tagadta a készülődéseket, A bécsi török követ ugyané tárgyban megkérdezvén Ancjrássy grófot, tőle szintén megnyugtató választ, valamint azon tanácsot vette, ne provokálja katonai r ndszabályok által Szerbiát. — Odessa kész a törökök fogadására, 13 üteg nehéz várágyukkal védi a partokat; ezekhez járulnak még két uszó üteg, és a parttól 7 kilometer szélességben lerakott torpedók. Esti 10 órától reggeli 3-ig víllanyfóaynyel világittatik a tenger 16 kilometer széleségben, Bombázástól különben alig lehet tartani. — Mac Mahon Ibnagy az l-jén tartott csapatszemle után következő napiparancsot bocsátott ki .; „ Katonák i Meg vagyok elégedve tartástokkal és mozdulataitok szabályosságával. Főnökeitek jelentéseiből egyébiránt ismerte n máibuzgalmatokat ós odaadásokat a szolgálat minden részében. Igen, ti fölfogjátok kötelessógteiket; érzitek, hogy az ország nektek adta át legdrágább érdekei őrzését. Minden alkalommal számítok reátok, hogy azokat megvéditek. Bizonyos vagyok benne, segíteni fogtok engem, hogy a törvények tiszteletét és tekintélyit fenntartsam azon küldetés gyakorlásában, mely rám bízatott s melyet mindvégig befogok tölteni. Páris, 1877. julius 1. A köztársaság elnöke Mac-Mahon tábornagy, m-tgentai herezeg." Az iszákosság ellen törve'nyt ! Nem lehet józan gondolkozású ember, ki be nem látná azt, hogy minden nép szellemi és anyagi emelkedésének első feltétele: hogy erkölcsileg legyen emelkedett. Mind ama törekvések, melyeket honatyáink az üdvös törvények alkotására fordítanak, csak ugy lehetnek jó eredményüek, ha az ipar, kereskedelem s pénzügy rendezését czélzó intézkedések mellett, nem maradnak figyelmen kívül a nép erkölcsi érdekei. Üdvös és czélszerü csak ugy lehet valamely törvény, ha az a nép erkölcsi, vagy anyagi szükségletében bírja létokát. A mi népünk az iszákosság szenvedélyének rabságába görnyedve, rohamos léptekkel halad a pusztulás örvénye felé; törvény kell tehát, mely gátat vessen e pusztulásnak ! Nem lehet tagadni, hogy az idő mostoha viszonyai nyomasztólag hatottak népünk állapotára, de a hibát mindenekfelett erkölcsi sülyedésben, a munkaösztön és iparkodás hiányában, s a fényűzés iránti előszeretetben leljük. Haszontalan leend minden intézkedés addig, még a nép a spirituszban igyekezik elfojtani buját. Ki a nép között csak néhányszor megfordult, tudhatja, mily rettentő pusztítást és nyomort okoz a pálinkaivás szenvedélye; csodálkoz-i nunk kell tehát, miért hagyják e helyzetet figyelmen lcivül éppen a törvény alkotói. Egy kerületnek papsága kérelmezte az országháztól a részegség elleni törvény megalkotását, de kerelmének figyelembe vétele elnapoltatott ad calendas graecas. Ugy látszik, hogy a törvényhozás a szabadelvüséggel ellenkezőnek tartja az egyéni szabadság ilyetén korlátozását. Ki szabadságát jóra használni nem tudja, nem érdemli meg annak korlátlan élvezetét; különben is az egyesek iránti tekintetnek nincs helye ott , hol jóléte forog kérdésben. Ha Angliában és Galicziában c5 o lehet törvény a részegség büntetésére, miért ne lehetne akkor Magyarországban is ? ? ! Igen szép és üdvös dolog lenne, ha több nagyobb testület kérvényezné e törvény megalkotását. A nép terhei folyton nagyobbodnak, ereje pedig a részegség miatt' naponKéut fogy, ily módon nem menekülhetünk a tönkrejutástól. Látván a nép nyomorult állapotát, önkénytelenül is eszébe jutnak az embernek a költő ama szavai: „Pusztulunk, elveszünk. 1 Mint az oldott kéve, széthull nemzetünk." A népet, oktatva szenvedélyének káros volta felől meggyőzni lehetetlen; mert értelmi tehetsége csekélyebb mint szenvedélyének ereje. A népnek főkép a*földmívelő népnek sorsa, az ország sorsával mindig együtt jár s azért ezen osztálynak sorsa képezi az állam egészségi állapotának biztos mérlegét. Népünk nyomorult s az ország sinlődik ! Jelenünk nyomorát történelmünk emlékeivel s a hajdani dicsőség foszlányaival el nem takarhatjuk; használjunk föl azért minden eszközt e nemzetért, hogy annyi ború után legyen derült ég! Perser József. MEGYEI KÖZÜGYEK. ^ Alispáni jelentés. Felolvastatott liékésmegye közigazg. bizottságának jul. 2-ikán tartott gyűlésén. (Folytatás.) Legkirívóbb szabálytalanságnak tartom az utaknak azon szerkezetét, a hol az utközepán épített töltés nem az ut széléről, de közvetlenül a töltés mellől emeltetvén ki, a töltés mind a két oldalán, valamint az ut széiein mély árkok húzódnak, melyek közt keskeny venilógutak képződnek; holott nézetein szerint a hol az utat tölteni kell, ott a töltést az utak széleitől kezdődő doinbor-alakra, úgynevezett „bogárhátra" kell építeni, mely esetben a töltés oldalán a közlekedést veszélyeztető mély vizládák nem képződhetnek. — Hasonló szabálytalanságok leginkább a gy.ula-kótegyházi i/t.on észlelhetők. — Legveszélyesebb szabálytalanságnak tetszett azonban a közutakon létező töltések keskenysége és az, hogy a töltések legtöbb helyen semmi, vagy meredek lejtővel bírnak; mely szabálytalanságok elhárításáról való gondoskodás a közigazgatás nem 'csekély feladatát képezi. Ily keskenynek mondhatók átalában nemcsak a Gyulavári felé vezető gyulai úgynevezett „Dugó-gát," melynek kiszélesítésével már megbízattam; s többek kö?t a K.-lyadány-Szeghalom, Szeghalom-Vésztő, Békés-K.-Ladány, Békés-Gyula ós a Szarvas-Orosháza közti uton a szőlőknél elnyúló töltések. A közutak szemlélése közben nem kerülhette ki figyelmemet azon viszás ténykörülmény sem, hogy az utak egyforma szélességgel nem birnak, a mi onnan származhatok, mert a hatóságok az uUik épségben való fentartására éber gon lot nem fordítván, azok a terjeszkedni vágyó szomszéd birtokosok által törvénytelenül elfoglaltatnak; mely tekintetben Különösen Enirődön észlelt hasonló foglalás megvizsgálása, s az országút helyreállítása iránt intézkedtem. Azon tétel, hogy á megyei utak tulajdonkép hol kezdődnek és végződnek, kölönbözőleg magyaráztá'tván, egyöntetű eljárás létesítése kedvéért szükségesnek tartottam iránj-elv gyanáut kinyilatkoztatni, hogy a megyei utak mindenütt a községek házainál kezdődnek, mely elvből kitolyólag a községi elöljárókat utasítottam, hogy a megyei utak építését és fentartartását a községek házainál kezdeményezzék, — mely eljárás azon üdvös eredményre vezetend, hogy mig a községek bel-utczáinak legnagyobb forgalmú vonalai mostani siralmas süppedtségökből kiemelkedni, s járható jókarba helyeztetni fognak — addig az utczák oldalain tátongó vizmedenczék elenyésztetésével a községek a közegésséget fertőztető bűzhödt posványoktól megmenekülnek, — Mely fentjelzett nézetemnek addig is, mig annak megyeszerte való alkalmaztatása elrendeltetik, Mező-Berényben érvényt szerezni óhajtván, a megye mérnökét elutasítottam, hogy ott az utczák oldalain tátongó vizládákból a csapadók romlott vizeket levezetve, egyelőre legalább egy-két utczát kidomborítani törekedjék, mely feladat megoldását azonban még meg sem kísérelte, holott más helyen, például Szarvason egy nem szakértő, de annál ügybuzgóbb, annál lelkesebb és kitartóbb szolgbiró, Salacz Ferencz, a városon keresztül vezető nagy utczát végig domború alakban oly remekül kiépítette, hogy e nevezetes müópitmény létesítése körül szerzett érdemét e helyen dicséröleg kitüntetni kedves kötelességemnek ismerem. — Megérinteni kívánom azt is, hogy az utakon és utczákon található számtalan áteresz sok helyen karfák nélkül szűkölködvén : közbiztonság tekintetéből az ily veszélyes átereszeknek korlátokkal való elláttatását elrendelni szükségesnek találtam. — Megjegyzem továbbá, hogy az utaknak sok helyen szükségessé vált uagyobbszerü leltöltése, a hol akadály fenn nem forgott, mint például a gyula-kétegyházi, szarvas-endrődi, és tékés-beréuyi útvonalon végrehajtatott; a gyomai két hid közti régi ut-gát feltöltetett ugyan, de ezen gátnak a csatorua hidjáig való folytatólagos felépítése még folyamatban van. A békési határban elvonuló doboz-vésztői uton építendő töltés felépítéséhez, valamint a remetei ut felmagositásához a belvizek miatt még hozzá fogni nem lehetett. Sajnosan kell jelentenem, hogy a még mult évi október havában a hosszufoki szab. tirsulattal közösön felépítetni rendelt tenkérparti uttöltés K.-Ladányban még mind ez ideig fel nem építtetett, mely mulasztás miatt ott a közlekedés sok nehézséggel jár. Sajnosan kell nem különben jelentenem azt is hogy a foki ut kiszélesítése is a szeghalom-vésztöi yton még bevógezetlen, melyen az uj árok kiásatott ugyan, de a régi még be nem töltetett, holott e két műveletnek páihuzainosan kellett volna egyidejűleg végeztetnie, mely mulasztás miatt az ottani közlekedés még mindig akadályokba ütközik, A Gyula-Doboz és doboz-békési útvonalnak a gyulai járásban elnyúló feltöltéséhez az orosházi járásbeliek munkaereje rendeltetvén ki, minthogy a helyszínén megjelentek ásón és kapán kivül semmi egyéb az ut feltöltéshez megkívántató eszközökkel ellátva nem voltak, mily ezközökksl itt sem látathattak el, sőt ily ezközökkel, például talyicskákkal az illetők otthon sem rendelkeznek, ily helyzttben, nehogy a munkaerő az ide-oda járással hasztalanul elfecsóreltessék, a czélba vett útépítés pedig elmaradjon, nem maradt más kisegítő mód hátra, minthogy az ide kirendeltek helyett az uttöltés pénzes erővel hajtassák végre, mely mód az illető megjelent kő/munkád sok, a községek elöljárói és a járás szolgabirája közt }é£rejött barátságos kiegyezkedés utján eléretvén, a/,ou eredményre vezetett, hogy a kerdéses útvonal a gyulai járásban Doboz-Békés felől 800 folyó méternyi hosszban teljesen kiépíttetett, a gyula-dobozi ut laposabb helyeinek feltöltése pedig negyedrészben befejeztetett, s hogy az uttöltés felemelése egész vonalon nem sikerült, ez Orosháza és Csorvás községek elöljárói azon mulasztásának köszönhető, hogy a váltsági pénzeket az egyességileg megállapított határidőig be nem szolgáltatták, mig T.-Komlos q. reá eső 1330 ftot, Bánfalva dedig 641 ft 5ü krt beszállították. — A Doboz-Békés felőli uttoltésnek a békési járásban eltej-ül$ vonaláu mily mérvű munka foganatosíttatott, ezt adatok hiányában be nem jelenthetem ; remélem azonban, hogy a békési járás szolgabirája e részbeni feladatának hasonló erély és eredménnyel megfelelni törekedett, (Folyt, köv.) TÁVIRATOK. * Turn-Szeverin, jul. 4. A román hadsereg mozdulatai szigorúan titokban tartatyak. A bolgár területre átlépett csapat, kónjszemle után visszatért román terü

r letre átlépett csapat, kémszemle után visszatért román területre. A dunai átkelés Grujánál csak a szkupstina szavazatának nyilvánítása után fog megtörténni. A szkupstina határozni tág a kooperáczio vagy az átvonulás fő-