Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám
1877-07-08 / 54. szám
IV, évfolyam, 1877. 54. szám. B.-Csaba, julius 8-án. BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. MejíJelenik. lietenRént kétszer : vasárnap és csütÖr-tölíLÖii. Előfizetési dij a „Szépirodalmi Lapok"-kal együtt : egy évre 6 frt; félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr. A „Szépirodalmi Lapokéra külön is előfizethetni, egész évre 2 fit, félévre 1 írtjával. Szerkesztőség és k.ladó-hivatal: Vasut-utcza, közbirtokossági épület. Egyes szám ára 10 kr. kapható Biener B. nrnál B.-Csabán Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „ííyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. urnái és a nyomdában, vidéken minden postahivatalnál 5 kros p^stautalványnyal. Életrevaló intézmény-e a „közigazgatási bizottság ?" n. (*) Határozott haladás közigazgatásunk történetébon a köz. bizottság intézménye: 2) Mert a megyei közügyek is — u. m. adószedés, utcsinálás, árvízmentes, közrendészet, cseléd-, egészség-, árva- ós tanügyek is sokkal nagyobb rendben folynak, a hanyag tisztviselők rangkülömbség nélkül kötelességük- teljesítésére szoritatnak és törvénybeütköző mulasztás esetén, kimólet nélkül alkalmaztatik ellenük a fegyelmi eljárás, esetleg büntetés, mig a tisztükben pontosan és lelkiismeretesen eljárók méltó kitüntetésben, dicséretben részesülnek. Ezen sokszor halasztást alig szenvedő közügyeket eddig a törvényhatóság volt hivatva elintézni és nem nagy kombinatív tehetség kell hozzá, kitalálni, hogy egy négyszer évenként öszszeülő lesfület nem végezhet annyit, mint a közigazgatási bizottság, mely minden hónapban egyszer, s igy évenként tizenkétszer tartja üléseit, hol az egy havi utolsó óráig beérkezett ügyek alaposan és minden oldalról megvitatva elintéztetnek, mig a törvényhatósági közgyűlésen másnap már alig vévén részt a tanácskozásokban más, mint maguk a megyei tisztviselői s köztük az, kinek intézkedése esetleg panasz, vagy fölülbirálat tárgyát képezte, úgyszólván önmaguk fölött bíráskodtak és hogy „önbirálatuk" a lehető legelnézőbbb volt, az az emberi természet gyarlóságában fekszik. lekintsüK megyénkben csak az árvák és utnií ügyét. Nézzük mily állapotban voltak néhány hóval ezelőtt, és milyenben vannak most. Az árvák vagyona legutolsó krajczárig biztosítva, hol hiány, hanyagság, visszaélés mutatkozott; mi a közutakat illeti, azoknak javítása nálunk óvek óta a chimórák országába tartozott. Most a legnagyobb szigorúsággal vétetik igénybe a közmunka és mindenütt hol szükséges, a rendelkezésre álló pénzhez képest javitatnak és oly karba helyeztetnek, hogy egy szép reggel arra ébredünk, mit eddig Békésmegyében lehetetlennek tartottunk, t. i. hogy a mennyire talajunk engedi, jó országutaink is lesznek ! Igaz, abban, hogy a közügyek terén keletkező üdvös rendelkezések, irott malaszt ne maradjanak, megyénk fő- és alispánjának jut egy oroszlánrész, kik személyesen ott vannak mindig a hol kell, kik atyai jóakarattal, de szükség esetén kórlelhetlen szigorral személyesen ellenőrzik a rendelkezések keresztülvitelét, de a közigazgatási bizottság előtti aerában maguk a rendelkezések is alig tétettek meg s igy hiába lett volna valaki, a ki azokat foganatosítani elég jóakarattal és buzgósággal bírt. * * * A közigazg. bizottság ellenesei leginkább az alárendeltebb tisztviselők, kiknek kellemetlen a vaskéz, mely pontosságra, kitartó és jó munkára, fegyelemre szoktatja őket. Majd hozzászoknak; ha nem. hát ki fognak dűlni, és olyanoknak helyet engedni, kik tudják,^ hogy ők vannak itt az állam miatt, és nem az állam miattuk, kik tudják, nem azért van nekik hivataluk, hogy éljenek belőle, hanem hogy annak pontosan, személyes tekintetek figyelembe vétele nélkül megfeleljenek. * A közigazg. bizottság egyéb ellenesei, ez intézmény gyakorlati működésére nézve hibájául rójják fel, hogy oly ügyek is osztattak be munkakörébe, melyet eddig a megye alispánja gyorsabban maga végezhetett el, mi által, igy mondják, a sürgős közügyek, de sok: magánügy gyors elintézése akadályoztatik. Ezen ellenvetés nem állja ki a kritikát, egyszerűen azért, mivel, ha a törvény sok teendőt mit eddig az alispán maga végzett, az itt is nem mindig felesleges ellenőrzés és testületi " lelősóg szempontjából, a közigazgatási bizotfc >g teendői közé sorolt is: egy szóval sem rendeli azt, hogy sürgős, halásztást nem szenvedő ügyben, addig is mig a közigazg. bizottság összeül, a fő- vagy abspán felelősége mellett ne intézkedhessek, fenmaradván a bizott. utólagos jóváhagyása, mely testület, ha az intézkedés intenczióinak és a törvénynek megfelel, csak elismeréssel lesz a buzgó tisztviselő iránt; ha nem felel meg, módjában áll helyben nem hagyni az eljárást és más jobb intézkedéssel pótolni, itt csak az lehetvén aggodalom, hogy egy netaláni nem helyes intézkedés utólagosan jóvá többé nem tehető, mi azonban azért nem fordulhat elő, vagy legalább is a legritkább esetben, mivel az illető tisztviselő, ily ügyekben felelősége tudatában, bizonyára kettőzött óvatossággal fog eljárni. * * * Valóságos és kétségbevonhatlanul számbavehető hátránya a közigazgatási bizottság szervezetének csak az, hogy az állam néhány polgárától, ki úgyis mindenféle polgári kötelezettségnek megfelelni tartozik, a közönségeseken kivül még több áldozatot kiván mint egyeb polgároktól; hogy saját magánügyeik félretételeivel a közigazgatási bizottság székhelyén összejönni és ott három-négy napot saját költségükön tölteni tartoznak. Ha az állam néhány polgárától egyebet nem kiván mint azt, hogy az év néhány napját, habár saját pénzén is, a közügyeknek áldozza: ez még nem olyan nagy szerencsétlenség, különösen ha tekintjük, mily szép joggal ruházta fel ezen polgárokat; azon joggal, egy megyét, egy kis országot kormányozni, ugy hogy a tenti áldozatok, kötelezettségek itt is mintegy kifolyásai a nagyobb jogoknak; nem egészen méltánytalanok tehát a nagyobb terhek sem, és azt mer1 JM 51 ti árczája. Az őrült grófnő. Beszély. — Irta : Egy tébolyda-orvos. Fordította: OHrisztó MikLlös. (Folytatás.) — Reméltem megértettük egymást. Micsoda eszközökkel reméli legyőzni a beteg ellentállásat ? — Oh, jó lánczaink vannak a dühöngök számára. — E nő mihelyt fölébred lármázni fog. — Lánczra veretem. — Tovább! — Az ápolónak korbácsa hathatós eszköz a dühöngő lecsendésitósére. — Helyes! mindent meg kell kisérleni. — Vannak kónyszer-kabátaink. — Mint tapasztalom, önök minden eszközről gondoskodtak. Félek, hogy mindezen eszközt használniok kell. — Igenis, — feleié a doktor alázatosan. — Megértettük egymást és ön semmi bekövetkezhető veszélyért nem lesz felelős. Fogadja e kis ajándékot •e nap emlékére. — Méltóságos ur ! egészen öné vagyok. — Hová fogja ön vitetni a beteget '? — Czellájába. — Hol van ez ? — Az első emeleten 45. szám alatt. — Az őrültek osztálya ez? — Igen. — Jó; végeztünk. — Engedelrret kérek, a no állását, nevét ós korát be kell vezetnem. — Nevét ? — Igen. — Tudja mit, azon czédulát, melyet önnek átadtam, tegye a név helyére, ez elég lesz. — Igen, elég lesz — és a következőket irá a könyvbe: A 45. számú szobában levő beteg gyógyithatlan őrült. — Nemde jó lesz igy gróf ur ? — Helyes ! csak egyre figyemeztetein még, a beteg Sessó grófnénak tartja magát. Ö nem az, ós reméllem, hogy ön nekem hinni fog. — Kétségkívül. — A beteg fejéből igyekezzék minden rögeszmét kiűzni. — Meg fog történni. Ezen percztől fogva csupán a 45. szám lesz a neve, egyéb semmi. — Jól van. Mielőtt eltávoznám, ajánlom önnek, hogy az emiitett uév ki ne hozassók a falakon. Ertesitse erről kollegáit is; mert fecsegóseiknek rosz következése lehetne. Mindannyian hallgatni fognak. — Isten önnel doktor ur, kevés idő múlva hallani fog rólam. A doktor ki akarta kisérni, de a gróf nem engedte. — Hm I — gondolá a doktor midőn egyedül volt, — ez titokteljes egy történet. A nő nem örült és mégis annak kell lennie. De mit tartozik ez én reám !?.... Feleljenek érte azok, kik nekem parancsoltak. — Óvatosan nyúlt zsebébe s kivette az ajándékozott 1000 forintot ! — s mind az enyém. Fáradságom jól meg van jutalmazva, — e szavakkal zsebre dugá pénzét. Azután az ápolót hivta. A 45-ik számú szoba kulcsát parancsolta előhozni. — Vedd karjaidba e nőt és kövess! Az óriás erejű ápoló karjaiba vevé a grófnét. (Folyt, köv.)