Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-07-01 / 52. szám

„BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖY" 1877. 52, SZ. lyel a kiegyezést megbuktatni szándékozik. S a kormány kebelében erre nézve ellentétes áramlatok küzdelme látszik. Igy a jun. 27-ikí esti értekezésen, mely Auerspergnél a reichsrath elnapolása tárgyában tartatott, egy képviselő határozottan kimondta, hogy a kiegyezésből az idén semmi sem lesz. Mire Auersperg kormányelnök ugy bátorkodott vélekedni, hogy ha ez a törekvés a képviselők közötf lábra kapna, a kormány nem vezethetné tovább az ügyeket. Lasszer miniszter azonban rögtön elvette az Auersperg fenyegetése élét, megjegyezvén, hogy a kormányelnök ezt nem veszi olyan komolyan. Tehát az urak tréfálóznak ? — (E.) A magyar regnikoláris bizottság hétfőn junius 2-ikán választja meg a két deputáczió közt fenforgó differencziák egyeztetésére az albizottságot, mely az osztrák depntáezió által választandó albizottsággal valószínűleg már kedden ül össze közös értekezletre. Ugy vélik, hogy e közös értekezletek két-három nap alatt annyira bizonyosan tisztázni fogják az álláspontokat, hogy kitűnjék, miszerint várható-e a regnikoláris deputácziók további érintkezéseiből siker. Ha igen, akkor jövő szombaton a két bizottság megtartja együttes ülését a quotakérdés eldöntésére. De a jelentés az eredményről csak az országgyűlési szünetek után terjesztetik a törvényhozás elé, s ez lesz a szünet után tárgyalandó ügyek legelseje

5 hogy októberben mindenesetre szentesítés alá legyen terjeszthető az uj quota-törvény, mi nélkül a november elején összeüli) delegacziók nem bocsátkozhatnának feladatuk megoldásába. — (E.) A képviselőház 28-diki ülésén elnök bemutatta Uhlarik József tszéki jegyző kérvényét 1500 frtnyi pótlék kiutalványozása ügyében, továbbá Nagy-Körös város kérvényét a községjegyzői nyugdij-intézeti szabályrendelet megváltoztatása tárgyában, végre a dúnántuli helv. hitv. evang. egyházkerület kérvényét a gymn.- s reáliskola oktatásra vonatkozó törvényjavaslatnak átalakítását illetőleg. Jelenti továbbá elnök, hogy Tinku Ábrahám szászvárosszéki képviselő a törvény által meghatározott 15 nap alatt nem adván be megbízói levelét, ennek bemutatására hivatalosan felszólittatott. Horváth Lajos mutatja még be az igazságügyi bizottság jelentését a képviselőválasztásokban való bíráskodásról szóló törvényjavaslatról, mely az osztályokhoz utasittatik, ós erre a ház átmegy a czukoradó-törvényjavaslat tárgyalására. Hegedűs Sándor előadó beszéde után Lukács B.ila beszólt a javaslat ellen, azután a pénzügyminiszter szólalt fel. — (E.) Az oroszok Brailánál a dunai átkeléskor sokkal nagyobb veszteségeket szenvedtek, mint azt eleinte jelentették. Izakcsát és Tulcsát még nem szállották meg. Babadgban 4000 török áll, kik a csernavoda-kuszteudsei vonalon kivül, nagyzszerü védelmi rendszabályokat alkalmaznak. Gyurgyevónál a törökök észrevették az átkelés előkészületeit, és ezek azután ágyúztak az orosz védmüvekre. Gyurgyevó igen sokat szenvedett a török bombázás alatt. Az oroszok közül 120 ember elesett. A hagyatéki illetékekről. = Hogy a hagyatéki illetékek egy és ugyanazon hagyatékban 3—4-szer is vettetnek ki, és egyáltalán mily visszaélések és rendetlenségek fordulnak elő ezen illetékek kiszabása és beszedése körül csak megyénkben is : arra nézve lapunk már hozott szakértő tollból egy hosszabb értekezést, sőt egyes konkrét eseteket is emiitettünk, nehogy felszólalásunk mende-mondának tekintessék. Akkor azonban nem terjeszkedtünk ki arra, hogy mikép volnának e visszaélések és rendetlenségek megszüntethetek ? Szerintünk legegyszerűbben ugy, ha a hagyatéki illetékek kiszabása az illetékszabási és adóhivatalok hatásköre alól kivétetnék, és a hagyaték átadására illetékes bíróságokra bízatnék. Az illető bíróságok volnának leginkább abban a helyzetben, hogy ugy a kincstár, mint az egyes felek igazságos érdekeit szem előtt tarthatnák, mert mig mint hatóságok szintén őrködnének a fölött, hogy a kincstár jogos igényei meg ne röviditesseneu, ők eszközölhetnék leginkább azt is, hogy a felek túlságosan és egy hagyatékban háromszor ne zaklattassanak illetékekkel. Hiszen az illetékszabási hivatalok is csak a hagyatéki bíróságok által beterjesztetett okiratok alapján szabják ki az illetéket, minek tehát az a fölöslöges munkaszaporitás ? Mért ne Írhatna a hagyatékot átadó biró két sorral többet, azt mondván: „az e szerint ennyi és ennyi értékben örökösnek átadni rendelt vagyon után pedig az illeték, az illető törvény értelmében, ennyi forintban kiszabatik s örökös annak az illetékes adóhivatalhoz leendő bevezetésére utasittatik." Egy rövid czikkb'en részletesen elő nem sorolhatjuk az előnyödet melyek ezen egyszerű eljárás által ugy a kincstárra, mint a felekre háramlanék és csak odavetve egy-két figyelemre méltót emiitünk. A kincstárra előnyösebb volna, mert biztosabban és gyorsabban kapná meg az illetéket, a mennyiben a fél, birósága által utasitva, legkevesebb esetben mulasztaná el a fizetést, de leginkább azért, mert tudná hogy csak egyszer fizet. De az államra közvetve azért is előnyös volna, mert minden közege és különösen a kir. bíróságok a tömérdek végzés az illetékszabási hivatalokkali közlésének súlyos terhe alól fel lennének oldva; mindez három sorral elvégezhető. A felekre előnyöseb és megnyugtatóbb volna az eljárás, mert csak akkor kellene fizetnie, ha a hagyaték valósággal átadatik, elvitázhatlan alapja levén abbeli jogának, hogy hagyatéki illetéket szed, az, hogy egy alattvalója az ő oltalma alatt vagyonban gazdagszik, de mielőtt nekie által nem adatik a hagyaték, a gazdagodás tényleg nem áll be, anticzipandó pedig nincs joga az államnak abból százalékot venni, mit az illető még meg nem kapott. Ugy értesültünk, hogy egy megyénkbeli országgyűlési képviselő ezen, a nálunk előforduló tömérdek hagyatéknál fogva, ránk nézve is oly fontos és mindenekelőtt sürgős kérdésre nézve a a pénzügyminiszter úrral eszmecserét folytat. Adja isten, hogy fáradozásait siker koronázza és hogy minélelőbb a hagyatéki bíróságokra ruháztassák által intervencziója folytán a hagyatéki illetékszabászi ügy, a szükségben szenvedő kincstárnak ép ugy, mint az eddig ez irányban oly igaztalanul és túlságosan zaklatott nép javára és érdekében ! Budapest, junius 28. —a— Tisza Kálmán a nap hőse. Ausztria-Magyarország keleti politikája a miniszterelnök juuius 26-iki beszéde után vesztett titokszerüsógében s nyert bizalomban. De a mig e titokszerüségről való lemondás csak az észszerű megnyugtatást czélozza: államférfiúi tapintattal tart fenn szabad kezet magának s födi el kártyáit a vizsga ós szemfüles ellenféllel szemben. E-, helyesen. A kormányelnök nyilatkozata általánosságban körvonalozza azon politikát, mely érdekeink megóvását leginkább biztosítani látszik, minden detailirozás nélkül. Hangsúlyozza, hogy akczió-szabadságunk fentartva s déli határainkon az uj államalakulások megakadályozva lesznek. Kiemeli eddigi eljárásunk előnyeit s azon meggyőződésének ad kikifejezést, hogy öntudatos ós hazafias külügyi politikánk megvédelmezésére ő felsége a magyar király fölhívása tettre készen találandja az áldozatkész magyar nemzetet. E beszéd s annak különösen azon része, mely a Bosznia és Herczegovina megszállásáról elterjedt híreket megczáfolja, lelkes helyesléssel találkozott. Hogy ez államférfiúi kormánynyilatkozat nemcsak alant, de irányadó körökben is mily megnyugtató, kielégítő fogadtatásra talált, eklatansul bizonyítja azon körülmény, hogy ő felsége a király táviratilag gratulált Tiszának beszédéhez. A harcztérről az utóbbi napok alatt a nagyfontosságú hírek egész özöne érkezett. Yolt alkalmunk már fölemlíteni, hogy az oroszok 21. és 22-ike közti éjjel Braila és Galacz közt átkeltek a Bunán. A j len perczig már mintegy 28000 orosz áll a Dobrudzsában török területen. Föltűnő volna, hogy a törökök ezen már a megelőzött orosz-török harczok alatt oly fontos szerepet játszott pontra, respective annak biztosítására oly kevés gondot fordítottak, ha nem tudnók, hogy e helyütt nem a török csapatok, de a dögleletes klíma van hivatva az orosz előnyomulást megakadályozni. Hogy a csekély 3—4000 embernyi őrség mindemellett bátor ellenállást tanúsított, s hogy az oroszok ezen — mondhatni —csekély értélrü eredményt is nagy áldozatok árán voltak képesek kivívni, ismét csak a török katonák vitézségének tulajdonithatni. Azóta az oroszok több ponton kísérelték meg az átkelést, de a bátor ellentálláson megtöretve kénytelenek voltak véres fejjel visszavonulni. Hírlik, hogy ezideig még csak Hirsovánál sikerült nekik eredménnyel föllépni. A döntő ütközetek tehát még csak ezután fognak bekövetkezni. Ázsiában az eddig hátrányban volt török hadsereg kezd a segélycsapatok által megerősödve offenzív működni. Bajazid elfoglalása előtt kemeny tusát állott volt ki a kurd lovassággal, melyet megfutamítván Bajazidig üldözött s később Bajazidot is elfoglalta. Az oroszok mind itt, hol 2000 foglyot vesztettek, mind Kars alatt, melyet sikertelenül ostromolnak, hiteles adatok szerint roppant veszteségeket szenvedtek. Montenegró a végét járja. Serege szétszórva, demoralizálva igyekszik egyesülni. (Hir szerint már megtörtént). Az egyesült ottoman csapatok Ozettinje ellen nyomulnak, melynek elfoglalása e hadjáratnak véget vetne. Értesülésünk szerint — ez azonban még megerősítésre vár — Nikita eltűnt s Zágrábba (?) menekült volna. A Montenegró ellen működő csapatok egyik parancsnoka Montenegro kormányzójává neveztetett ki. Végül ma vesszük a hirt. hogy Szerbia és Görögország, kiknek akczióba lépési kétségtelen, kétszerezett erővel fegyverkeznek. Apróságok. * Csóka Sándor igazgató ur a napokban, talán csütörtökön kezdi jól szervezett színtársulatával előadásait B.-Csabán, a nyári szinkörben. Egy körszék bérleti dija előadásra 7 frt, egy zártszéké 6 frt. Az igazgató ur ugy látszik praktikus ember, mert jót és olcsót akar nyújtani. Ismerve hiréből, hisszük, hogy olcsó húsnak nem lesz hig a leve, s azért azt mondjuk, hogy Csóka — „csók jása!" * * * Gyuláról azon kérdést intézték hozzánk „miként vm az, hogy Janó Sándor urat, ki ellen súlyos vádak emeltettek, és ki ellen a vizsgálat is folyamatban van, hivatalától fel nem függesztik s vájjon csak az ügyvédek részesülnek azon kiváló szerencsében, hogy a legalaptalanabb vádra mindjárt felfüggesztik, mint ez például Bakay Gyula orosházi ügyvéd úrral történt, kit egy 18 frtos ügy miatt nébány hónapig kenyérkeresetétől megfosztottak, mig a kir. tábla feloldotta az eljárást és tárgyi tényálladékot sem talált a feljelentésben?! Ezen hozzánk intézett kérdésre csak azt feleljük, hogy mit csináltak Bakay Uyuia úrral, nem tudjuk, de azt tudjuk, hogy sem Bakay (iyulát az ügyvédségtől, sem Janó Sándort hivatalától egyszerű feljelentésre nem lehetett és nem lehet felfüggeszteni, hanem csak akkor, ha a vizsgálat folytán oly tények merülnek fel, melyek a formális vád alá helyezést teszik szükségessé s indokolttá. Sőt, hogy senki igazságtalanul ne sujtasíék, a vádhatározat jogérvényre emelkedését is be kellene várni, mig f lfüggesztik akár az ügyvédet, akár a hivatalnokot Igaztalan eljárás lett volna tebát Janó urat mindjárt felfüggeszteni, mi csak akkor történhetnék joggal, ha ellene vádhatározat hozatnék és ez jogérvényre emelkednék. * * * * Egy Jmegyei „katonai tekintély" előttünk ugy nyilatkozott, hogy számszerűleg ki lehet mutatni, miszerint az oroszok legokosabban cselekedtek, midőn a Dobrudzsát választották a Dunán átkelési pontul, mert itt a járványok, a gonosz klima folytán 20.O00 embert fognak csak veszteni, mig akárhol keltek volna át más helyen, hol a törököknek a védelem érdekükben fekszik, 40,000 emberük e is került volna, s igy tisztán 20.000 embert nyertek. — Az ám, ha a Dobrudzsából is előre nem akarnának nyomulni a vár-négyszög felé! s igy a Dobrudzsában veszíthetnek 20,000 embert, mig pedig Ruscsukig érkeznek, még 30 ezret ugy hogy az egyenes átmenetel által inkább még 10,000 embert, nyerhettek volna ! A katonai tekintély „statisztikájához" tehát legalább is egy-két szó fér! * , * * * Még egyszer a titokszerií hirdetések. (Beküldetett.) Majdnem minden müveit családhoz, a megyei lapokon kivül járnak fővárosi politikai, szépirodalmi és képes lapok is, melyekben nagyrészt nemcsak az ártatlan gumispeczialitásokról szóló, de igazán megbotránkoztató hirdetések vannak, de azért senki sem hederitett volua reájuk, senki észre se vette volna, ha cziczerós czikkiró gyártmánya által készakarva nem vonja reájuk a figyelmet s ő az, ki oki lehet annak, ha most már kíváncsiságból titokban el fogják némelyek olvasni s igy többet ártott felszólalása által mintsem használt az ügynek, xy. LEVELEZÉS. A „gyomai dalárda" juriiálisa. (iyoma, jun. 25. A „gyomai dalárda" m. hó 24-én tartotta meg juniálisát, a kellemetlen, esős és szeles idő miatt, a meghívótól eltérőleg, Szűcs András ur vendéglőjében. Mielőtt a juniális tulajdonképeni lefolyásáról szólnék, nem hagyhatom ki referádámból azon felettébb sajnos intermezzo megemlítését, mely a „Városkert" mellett felállított, s a vendégek számára kényelmesen elkészített diszes sátort érte. A szomorú való a következő : A „gyomai dalárda" a fenemiitett nap délutánján 4 órakor indult ki zeneszó mellett a zöldbe, s midőn az illető helyre érkeztünk, a zene elhallgatott, s ehelyett hallottunk oly hangot, mely a juniális sikertelenséget mindnyájunk előtt valószínűvé tette, ez volt az égdörgés, mely fokonként erősebb-erősebb lett, s a felhők is folytonosan tornyosultak, s hozzá járult még ehhez a szél is, mely 5—6 óra közt tetőpontját elérte, s valóságos zivatarrá változott. A jelenlevők látva a vészt, kisebb-nagyobb mértékben elvesztették lólekjelenlóiüket, és a sátorban kerestek m;nedéket, azonban itt e helyett veszedelmet találtak, mert alig léptek be a sátorba, az ajtófőnél levő zászlót a szél mint parányi pelyhet elkapta, s a több mint 8 öl hosszú és 5 öl széles 6ártorban oly nasy erőt vett, hogy a ponyvákat a gerendákról leszakgatta, sőt ezt követőleg a gerendát is mint haszontalan vesszőt ketté törte, mely e czikk írójának fejebúbját érte, ezenkívül egy zenésznek feje is megséiült ; természetesen a kár sem hiányzik, mert a borzasztó vészben a mentésre gondolni sem le.