Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-07-01 / 52. szám

IV. évfolyam. 1877. 02. szám. B.-Csaba, augusztus 5-én. BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Poiitíkai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalma lap. Mejy'elenik hetenként kétszer : vasárnap és osütörtökön. Előfizetési dij a „Szépirodalmi Lapok"-kal együtt : egy évre 6 frt; félévre 3 frt; évnogyedre 1 frt 50 kr. A „Szépirodalmi Lapok"-ra külön is előfizethotni, egész évre 2 frt, félévre 1 frtjával. Szerkesztőség és kiadó-hivatal: Vasut-utcza, közbirtokossági épület. Egyes szám ára 10 kr. kapható Biener B. urnái B.-Csabán Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Iíyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. urnái és a nyomdában, vidéken minden postahivatalnál 5 kros postautalványnyal. Előfizetési felhívás a „Békésmegyei Közlöny" és „Szépirodalmi Lapok"-ra. Egy évre .... 6 frt. Félévre 3 frt. Évnegyedre .... 1 frt 50 kr. Az előfizetés minden postahivatalnál utalvány utján eszközölhető. A „Be'késmegyei Közlöny" kiadóhivatala. Életrevaló intézmény-e a „közigazgatási bizottság ?" i. (*) Több mint féléve, hogy a közigazgatási bizottságok országszerte megkezdék működésüket. Elég idő arra, hogy az, ki ez intézményt gyakorlatilag tanulinányozá, Ítéletet mondhasson ezen ezikk czimében feltett kérdésre. Őszintén beismerjük, hogy a közigaztási bizottságokról szóló törvény, ott a papíron, bennünk is több aggodalmat költött, mint reményt, elvi tekintetben többek közt azért, mert a megyék önrendelkezési jogának korlátozását, és a közigazgatásnak a kormány kezébe túlzott czentralizaczióját véltüK látni benne; gyakorlati tekintetben azért, rnert attól féltünk, hogy vontatott lesz az eljárás, hogy nehézkes leend az intézkedések kerüsztülvitele és különösen hogy a közig, bizottság tagjai, daczára a törvény intézkedésének, kellő számmal nem fognak megjelenni ós érdeklődést nem fognak mutatni. Tiszta lélekkel mondhatjuk, hogy minden tekintetben csalódtunk pesszimisztikus feltevéseinkben. Minden törvény hiányát vagy előnyeit a praxis mutatja ki leginkább, hisz épen a praxisból kell hogy a tlieoria, az elv keletkezzék — s a praxis igen SOK tekintetben, mondhatjuk fényesen czáfolta meg a közigazgatási bizottságról szóló törvény iránt már annak életbeléptetése előtt sürün mutatkozó előítéletet. Nekünk, igaz, eddig csak megyénk közigazgatási bizottságának gyakorlati működését volt alkalmunk tanulmányozni, de a törvény mindenütt egy iránt alkalmazandó levén, a nálunk nem mutatkozó árnyoldalok másutt — bizton mondható — csak a törvény helytelen felfogása és alkalmazásából származhatván: megyénk közigazgatási bizottsága működésének megfigyeléséből feljogosítva érezzük magunkat Ítéletet mondani arra nézve, vájjon életrevaló intézmény-e a „közigazgatási bizottság" vagy nem ? Lelkünk legmélyebb meggyőződését fejezzük ki, midőn azt mondjuk, hogy a higgadt, tárgyilagos figyelő — félretéve a kormány minden tettét kárhoztatni szerető pártoskodást és elvbőli oppozicziót, ha másrészről nem is tartozik azok közzé, kk feltétlenül és szolgailag dicsérnek mindent, mit a kormány tesz, hanem csau az előtte való tárgyat tekintve: praktikus működésében a közigazgatási bizottságot szemlélve, azon megingathatlan nézetre fog jutni, hogy ez intézmény határozott haladás hazánk közigazgatásának történetében, hogy ugy a közügyek, mint az egyes honpolgár ügyeinek igazságos, méltányos elintézésére nézve nagyobb garancziát, jogbiztonságot és megnyugtatást nyújt, mint a közigazgatási bizottság előtti megyei rendszer. És pedig: 1) Mert mig a régi rendszer alatt nálunk az „alkotmányos" pajtásság és komaság hires országában, a legigazságosarjb ügyeknek győzelme, az egyes polgár legalaposabb panaszának igazs'ágos elintézése a legtöbb esetben az ábrándok országába tartozott — mert hisz minden attól függött, vájjon az úgyis már protekczió és családi összeköttetései folytán hivatalba csempészett, tudatlan és önkénykedő közigazgatási tisztviselőnek jó pajtásai, czimborái vannak-e, s rendszerint voltak, kik a legkézzelfoghatóbb törvényellenessóg elkövetése mellett is védettek: addig most bátran és nyugodtan járulhat az adózó polgár panaszával a közigazgatási bizottság elé s ha ügye egyáltalán igazságos, nyugodtan várhatja elintézését; biztos elégtételben fog részesülni, mivel független, jellemes emberek intézkednek minden egyéb tekinteteket mellőzve, a törvény szellemében. S utóvégre is az egyik fődolog, liogy az egyes polgár jogai igazságosan megvédessenek, hogy bizhasson azon közegben, mely ügyét intézi és ennek következtében tudhassa, ha nem ugy intéztetik el ügye, mint ő óhajtotta volna, akkor a törvény nem engedte máskép. Ott hol az egyes polgár ily érzettel járulhat hatósága elé, az megbecsülhetlen körülmény az állam jólétére nézve, hisz az állam, a köz csak akkor prosperálhat, ha az egyesek jogbiztonságban érzik magukat. — (E.) Ö felsége a király Tisza Kálmán miniszterelnök úrhoz intézett sajátkezű iiatban legmagasabb megelégedését fejezi ki a 26-án a keleti kérdésben tartott beszéde fölött. — (E.) Nagyon érdekes az, ami az osztrák kormány és a pártok között ujabban végbemegy. Az alkotmányhü párt egész világosan kimutatja taktikáját melyA 51 íí íiwi Egy juniális Gyomán. (Junius 24-én.) A toronyóra az ötöt ütötte. Öt órakor délután vette kezdetét a „békésmegyei árvízkárosultak" javára, és a b.-esabai első zenekar közreműködésével rendezett „zártkörű'' juniális. Sieténk a vasúti állomáshoz, hol egy rakodó volt átváltoztatva tánczteremmé. De az átváltoztatás teljesen sikerült. Az ember virágos kertben és nem deszkákból összetákolt sikátorban képzelé magát. A fal koszorúkkal, virágokkal és zöld galyakkal volt bevonva, ugy, hogy a belépőt az illat az első pillanat!a majd elkábitá. Díszes hölgykoszorú érkezik, minden hölgynek karján gavallérja. A rendező urak egyikének neje fogadá a vendégeket a legszeretetreméltóbban. Nagyon kedves és nyájas volt, mint rendesen. Ily előjelek után bizton lehete következtetni arra, hogy a mulatság a legkedélyesebb lesz. Az utolsó pár tevó be picziny (már természetesen ez eset csak a hölgynél állott) lábacskáit, midőn — megnyílnak az ég csatornái — az egész boltozat elsötétül — és sűrű cseppekben kezd esni, nem, szakadni. Valóságos felhőszakadás volt az, — milyet környékünkön még ember-emlékezet óta nem is láttunk, — mely az égboltról leereszkedett. De a rendező urakat mind ez nem zavarta ós a t. vendégkoszoru megérkezte után jelt adnak a zenekarnak ós ez elkezdó azt a . . . — hogy is mondjam már — lassút. Mint a villanyszikra érinté ez a tánczosokat, és az első pillanat benyomásainak engedve, karon fognak egy-egy szelid báránykát, vagy deli tündért, már — chacuu a son gout. Lenge tündérek lejtenek végig a sikátoron — akarám mondani tennen — szép sorban. Nézd mily kedélyesen tánczol ama két hölgy. A látszat után Ítélve, testvérek, karcsú alakjukat szürkés-ruha födi, lilaszin díszítéssel. Az egyik fejére egészen halványpiros rózsát tűzött — és ez oly jól illett gesztenyeszínű két oldalt hosszan elo nló hajzatához! Vagy nézd ama másik két hölgyet! Vagy inkább ne is nézd őket, ne kívánkozzál azon igéző kék szemek egyikébe is csak egyszer bepillantani, — inert menthetetlenül veszve vagy. Ma különösen szépek. Vidám arczukon báj ül ... . könnyű fehér ruba leng rajtuk, melyek egyike kék, másika rózsaszín szalaggal van díszítve. A kéken díszített fehérruhás hölgy hajába gyönyörű, sötétpiros rózsa van tűzve. Sötét hajához mily jól illett ez .... ! És ki tuduá mind azon szép tündér toilettejét elősorolni, a ki mind ott volt. Elég ha mondom tánezoltak, vig kedvvel, kedélyesen . . . . Es kint zúgott a szél, dörgött az ég és czikázott a villám . . . . ! Mily eszményi szép látuinány az : a zeueszó hangos harsogása mellett — kisérve néha-néha az égdörgésétől — lejteni, mig kint zug a szél, dörög az ég és czikázik a villám. Jó óra telhetett már el ós az eső még mindég szakad. Ugj látszik nem tudja megelégelni, tanácstalanul futkosnak a rendezők, — ily időben senki sem jön ki. De az ég megszánja őket, a cseppek lassabban esnek, félóra múlik el és az eső elállott. Nemsokára azután kocsizörgós. Az egész társaság f-lugrik és az ajtóhoz szalad. Vendégek érkeztek. Mily örömkiáltással fogadják a jötteket! ezt annál is inkább, mivel az érkezett a rendező urak egyikének neje, szép, fiatal menyecske, ki körünkben most mutatta be magát először. Es valóban Gyoma városa örülhet, mert egy vig dedélyü, kellemes menyecskével szaporodott meg lakossága. Ismét kocsizörgés. A kocsiból fehérruhában fenséges, királynőnek született alak szállt ki sárga ruhában .. „Isten hozta kisasszony ! Eljött mégis ? Igazán nagyon szép!" Ismét kocsizörgós. Szép deli hölgy ugrik ki a kocsiból fehórruhában kék díszítéssel. Ismét örömkiáltás. És ez igy tart késő estig. Az első négyest már husz pár tánczolta. A ro»z időjárás mellett is szép számban gyűltek össze a vendégek. De jövetelüket nem volt okuk megbánni. Hajnali négy órakor oszlott szét a társaság; hogy mikor gyül ismét össze? az a jövő titka. A rendezőség nevében még egy pár úrhölgynek odaadó fáradozásaiért a juniális ügyében itt e helyen, nyilvánosan fejezzük ki hálás köszönetünket. Ezüst koszorúkat nem adhatunk az ő virágaikból kötötte koszorúkért, hanem fogadják Weindinger Ella, mindkét Rotter kisasszony, nem kevésbé Klein kisasszonyok rövid, egyszerű szavakban újólag hálás köszönetünket. Urimu Zsigmond.