Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-06-24 / 50. szám

„BÉKÉSMEGYEI K'ÓZLÖY" 1877. 50, SZ. szerint lehetetlen, hogy tér nyíljék, mely a léleknek oly tiszta élvet nyújtson mint ez. Csak a tudomány az, mely felülemeli ma­gasbra vágyó lelkünket az élet ezer kisszerű törekvésein, a szellemi élet ott kínálkozik, hol a tudomány végtelen országának virá­nyos téréi felmosolyognak. Plinius a római író azt mondá : „Mind örömet, mind vigasz­talást találok a tudományokban, semmi sem oly örvendetes, mint ez, és misem oly szo­moritó, mit ezek nem enyhitnének." A tudomány nemcsak egyeseknek ékes­sége, hanem egész nemzeteknek is. Tagad­hatlan, miszerint egy nép sem ragyogott a nagy nemzetek sorában, hacsak fegyvereinek szerencséjét szépmüvészetekkel és tudomá­nyokkal nem kötötte egybe. Azért is min­den egyes, sőt ha szükséges, vállvetve, egye­sült erővel zuzzuk a közgátokat, melyek anyagi és szellemi haladásunknak útját állják. íme a legtisztább forrásnak fölbuzgó kristályerei is hatalmas folyóvá csak ugy válhatnak, ha irányaikat egyesítve egy pá­lyán egy mederben jönnek össze. Osep egye­sülve rokoncseppel, s lejutva magas hegy­ormokról völgy ölén kígyózó folyamképen, az akadály-sziklánaií alapját kiássa, azt le­dönti s mint nagy czélra vállatvető £ összege, egyesült erővel fölveszi a legnagyobb hajót is. Az egyesülésben hatalmas erő rejlik, mely kellőképen felhasználva ugy a phisikai, az erkölcsi világban nagyszerű vállatoknak hathatós tényezőjévé, a haladás pályáján pe­dig a legszebb vivmányok erős rugójává válik. S minthogy a mindenség tekéje alatt napjainkban már alig van oly anyagi tárgy, melynek titkait és rejtélyes oldalait az em­beri ész és kéz be nem hatotta volna, me­lyet következőleg vagy nem tökélyesitett volna, vagy legalább azt tökélyesitni ne igyekeznék ; miután alig van mű, tudomány, vagy mesterség, mely tökélyesülése delén, vagy legalább csak keletén ne állna : tehát ily felvilágosodott korban élve, mindenki, ugy szólva egyesült erővel anyagilag és szel­lemileg sáfárkodni tartozik. N. L. (Vége köv.) LEVELEZÉS. Békés, jun. 20. Tekintetes szerkesztő ur! (r 1.) Több izben, de különösen e városnak or­szágos vásárai alkalmával lehet hallani panaszokat, különösen a józanabb gondolkodású valamit eladni kívánók részéről, hogy iyy nincs ára, igy nincs ke­lendősége czikkjüknek. Ez pedijí abban találja hord erejét, hogy a vásár napjai nincsenek elegendően, de sőt mondhatni rendetlenül vannak meghatározva s en­gedve úgyannyira, hogy a mit pénteki vagy szom­bati napon kellene árulni, már előtte való napon elárusítják, s igy a nevezetesebb kereskedők — habár a kitűzött napra sietnek is megjelenni — felsülnek; de még jobban megjárja maga a tulajdonos, mert stb. stb. S mindez királyutczai stylben, fólrevágott czilinder alól. Egy német társa (40-en tul) a ki ugylátszik nem is magyarországi, Budapest gyermeket felvilá­gosítani igyekezett, vagy legalább csitítani; de ez henczegi nevetéssel utasitá vissza a józan megjegy­zéseket. „Szi szán ja ká Ungár, wo denn alsó diese grosze magyárenliebe" — úgymond a budapesti — s hogy mennyire jogos a magyar viszonyok fe­letti ítélete, ennek nyomatékául magyarul is meg­szólalt, idézvén magyar nyelv kincséből ezt a két előkelő szót: enni inni. — Ezt mi is feltettük róla. Igy folyt ez egy órán keresztül; mire a köz­tünk ülő Sz.-városi rendőrbiztos ur, szobájába hi­vatta fel az önmagát eli'télt Siegelsteint s — a kit szépen ülni kell tanítani — mint a gyermeket tisz­tességesebb modorra utasította, ha nem akarja, hogy a közönség, melynek köreiben megjelenik, kérdőre vonja s a lynch-justiz jogával éljen. T. cz. ur abbeli önérzetétől eltelve, hogy iro­mányai rendben voltak: nagy hetykén tér vissza, he­lyére czilinderót kissé félre böki s odakiált a kel­a mit jobb árért eladhaina a kitűzött rendes napon, kénytelen olcsón elvesztegetni, mert nincs mit várni. A jelen vásár alkalmával is igy történt, külö­nösen jó keletje lévén a szarvasmarhának, a kisebb­reudü kupeczek a város alatt, utczán sőt a határ szélén várták az árusokat, s mire a vásártérre lép­tek, már megvolt az Uku. Természetesen a kü­lönféle mézes-mázos sza*ak tetszenek a íüleknek — a köznép nem tudván az árkülönbözetet—odaadja csak azért is, nehogy még csekélyebb árat kapjon. Mindezeket igen könnyen ki lehetne kerülni, ha az elöljáróság egy kis erélylyel lépne fel s a vásár napjait közhírré tétetné, meghatározván azt, hogy mit kell és mely napon árulni, s ezáltal az árus jobb kellendőségnek örvendhetne. Saját érdekében fekszik ez városunknak, mi nehézségbe sem kerül, mért nem teszi, s ha tenni fogja, tapasztalandja eredményét, mint a közel fekvő Gyula, hol szinte ilyen fordult elő ; de a városi tanács elejét vette, s most már minden rendén van. Tanuljunk mástól, ha saját magunk gyengék vagyunk. A megyei régészeti vándorgyűlés csakugyan meg fog tartatni Békésen, tudomásom szerint ju­liushó 22-ik napján, az előkészületek e tekintetben foganatban is vannak ; addig is, mig róla többet mondhatunk most csak annyit emiitünk fel. B.-Csaba, junius 21-én. T. Szerkesztő ur ! Azon tömeges pártfogással szemben, melylyel a gyermekek színpadi előadása a helybeli t. közönség részéről találkozott: kedves kötelességemnek ismerem következő felvilágosítással szolgálni, melynek felvételére t. szerkesztő urat tisz­telettel felkérem. Kiadások voltak: fuvarért 2 frt 40 kr; te­remért 6 frt; zenéért 6 frt 80 kr; több kisebb kiadás 6 forint 25 kr; szinlapra, kihordás és falragaszok 6 forint 20 kr; jegyekért 2 forint; világításért 3 frt; színpad felszerelése 2 frt 52 kr; munkásoknak 4 frt 20 kr; fodrásznőnek 1 frt és egy öltözetért 2 frt fizettetett, ugy hogy az összes kiadás 42 frt 32 krra rug. Ingyenjegyet első helyre 13-at, második helyre 8-at osztottam ki. Bevétel 108 frt 60 kr. és igy a tiszta jövedelem 66 frt 23 krt teszen. Sajná­latomra értesültem, hogy a jegyszedő — talán mert sok dolga miatt nem vigyázhatott eléggé — fölötte könnyen engedte meg, különösen a fiatalabb pub­likumnak, hogy ingyen a színházba juthasson. A tiszta jövedelmet legczélszerübben a mű­velődést oly hatásosan előmozdító gyermekkönyvtár felállítására forditandónak vélem, és ha az egész­nek kezel ísét tanitó létemre, mint magánember vezettem, egyedüli oka abban keresendő, hogy sze­rény véleményem szerint az iskola felszerelésénél ne csak a kormányra, vagy községre nehezítsük a terhet, de mint magánemberek is lendítsünk a szent ügyön. Köszönetet mondok ezúttal t. Kun Miksa ur­nák, ki 2 írt 60 krral — és ifj. Freund Zsigmond urnák, ki 60 krral felülfizetett. Köszönettel tartozom továbbá t. Ilollander Zsigmond karmester urnák, ki jeles tanítványaival szives közreműködése folytán az estély érdekes vol­tát nagyban emelte és a kis művészek t. szülőinek : Kun Miksa, Kvlpin Dávid és Ruzitzka uraknak, nemkülönben t. Weisz Adolf, Müller Náthán, Schwarcz Samu, Glück József, Klein Márton, Pol­lák Hermann, Feldenblüli Mór, Vogl Lipót urak­nak, valamint t. özv. Winternitzné és özv. Lukácsné asszonyságoknak, kik gyermekeik kosztümjénél, költ­ségeket nem sajnálva, az ügy sikerültéhez nagyban hozzájárultak. Tisztelettel Lerner Jakab, néptanító. Dernek, hogy „á glás Bír" vigan iszik, mintha mi se történt volna. Azt halljuk a tökfilkóról, hogy „hirlapilag fog magának elégtételt keiesni." Tessék. u :i: * Sustorgó rakéták világánál jutunk a liget sö­tét fái alá. Ha nem sietünk el is mulasztjuk a forgó puskapor csillagokat,, Ardahán lövetósét s egyéb korszerű látványokat, melyeket az aradi „kéj- és műtűzmester" Bartscht rendez számunkra, hogy fo­galmunk legyen egy iszonyú hadjárat borzalmai­ról s minderről 30 krnyi potom-áron, élet-veszély nélkül. Az aradi Stuver, a ki ugy van a mutatvá­nyaival mint sok vizépitész a hídjaival, meg Szini Károly a lapjaival, ugyanis, hogy az egyiknek min­den bidja beszakad, a másiknak pedig, legyen bár a lapja czime: Istenországa, Lámpás, Testvériség vagy akármi, mégsem akad soha több előfizetője egy fél tuczatnál : mégis szerkeszt, mégis hidat épit; az aradi Stuver is olyan szerencsétlen vállalkozó, hogy vagy az eső veri el ennek vagy annak a városnak bombáztatását (lásd akkori csatatelegrammokat) POLITIKAI HÍREK. * Bécs, jun. 21. Osztrogból a montenegróiak főhadiszállásáról 20-ról jelentik a „Pol Corr."-nek. A montenegróiak a túlnyomó török haderőnek fel­adták a Dugaszorost, és az Osztrog alatti állásokat foglalták el. * Konstantinápoly, jun. 21. Bizonyosnak mond­ják, hogy az oroszok Van környékén megverettek és Bajazidig űzettek, melynek helyőrsége hirszerint kapitulált. * Konstantinápoly, jun. 21. Valónak bizonyul, hogy Szulejman pasa Montenegróban átment az osztrogi szorosokon. Bizonyosnak mondják, hogy Ali Szaib pasa és Szulejman pasa egyesültek, ós Me­hemet Ali pasa folytatja előnyomulását Monteneg­róban. * Konstantinápoly, jun. 20. Az abkhazok a tö­rök flotta segedelmével Csamcsaránál megverték az oroszokat. Hivatalos hírek megerősítik a monteneg­róiak nagy veszteségeit. Mehemet Ali két kerületet megszállott. * Pera, jun. 19. Hitelt érdemlő tudósítások nyomán jelezhető, hogy az oroszok a Kaukazusban iszonyú kegyetlenségeket visznek végbe. Falvakat felgyújtanak. Ardahanban iszonyú kegyetlenséget követtek el, felgyújtottak egy katonai kórházat, hol 800 beteg a lángokban lelte halálát. * Athén, jun. 21. A görög kabinet hadikészü­letlensóg miatt az akcziót elhalasztotta őszig. A nem­zeti bank megtagadta a további előlegeket az ál­lamtól, mert máskép ő lesz fizetésképtelen. * Versailles, junius 20. A szenátuszban felol­vastatott Depeyres jelentése, mely a kamara felosz­latását sürgősnek és elodázhatlannak hangsúlyozza, a baloldal kívánatára az e fölötti vita holnapra ha­lasztatott. * Zágráb, jun. 20. Mollinari táborszernagy katonai föhadparancsnok ma Bécsből ideérkezett. * Montenegró, a hős Nikita fejedelem legyöz­hetlen Montenegrója le van győzve, el van veszve. A törökök győzelmes fegyverei szétugrasztották e rablóbandát, mely a szláv czivilizáczió történetében azáltal tette magát nevezetessé, hogy kiyáló elő­szeretetet tanúsított a foglyok orra és fülei iránt. * Washington, jun. 21. A Jalaho területbeli indusok föllázadtak, a csapotokat elkergették, egy tisztet ós 27 embert mögoltek. A kormányzó erős­bitést kért. Az indusokkal általános háború van ki­törőiéiben MEGYEI HIKEK. * Figyelmeztetjük megyénk t. cz. olvasó­közönségét, hogy lapunk f. évi juliushó 1-től kezdve ismét tavalyi nagyobb alakjában jeienend meg ; előfizetési dija egy évre mindazonáltal 2 frttal le­jebb szállíttatott, ugy hogy egy évre a „Szépiro­dalmi Lapok"-kal együtt 6 frt, félévre 3 frt, évne­gyedre 1 frt 50 kr. bérmentve postánküldéssel vagy helyben házhozhordással. A „Szépirodalmi Lapok-" ért külön előfizetési dij félévre —12 szám — 1 frt. vagy beüt a hideg s a publikum otthon marad. Denique beleveszt, mégis csinálja. „Tessék elhinni ráfizetek." „Minek árulja hát? — Hát miből éljek!" Spitzig Iczig naptárának ez a bonmot-ja jut eszünkbe, ha a falakon olvassuk, hogy : „Bartscht ma nagyszerű tűzijátékot rendez." A ki mellesleg mondva valóban jól érti mester­ségét. Ez alkalommal sem nem esett, sem más ka­lamitás nem tartotta honn a közönséget, de szokat­lan számmal ólénkité meg a „Szécheny-liget kert­helyiségét a kellnerek nagy ijedelmére s Bazsali örömére, ki: — mert a jó bevétel is egyike a gyógyszereknek — egy ujjnyit hizott, miről no­ticze-t veszek. A dicscsarnokot, mely az asztalok mellől egy sodronyon végig futó tűzkigyó segélyével lobbant föl a csabai csinos Gizellák egyike gyújtotta föl re­megő kezeivel. Kis lány még, majd később egyebet is gyújtogat, mert olyan szép szemei vannak, hogy ha kiférne belőlem egy zengö-bongó bók, azt mon­danám : hogy még szemeinek sugaraival is képes

Next

/
Thumbnails
Contents